• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - December PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

December

1888. december 1.

125 éve halt meg TERSZTYÁNSZKY József, Tersánszky József (Sümeg, 1814. márc. 3.-Nagykanizsa, 1888. dec. 1.) orvos, szakíró, helytörténeti kutató. 1838-ban Pesten szerzett orvosi és állatorvosi diplomát. Bakonybélben apátsági orvos. 1840-től újra Pesten képezte magát. 1842-ben szemészetből is oklevelet szerzett. 1842-1843-ban Sümegen szemész, és mint vándorszemész működött Zala, Somogy és Vas megyékben. 1843-tól a Nagykanizsai járás tisztiorvosa és iskolaszéki tag. 1840-től nevelési, közegészségügyi és gazdasági cikkeket írt szaklapokba, 25 évig munkatársa volt a Zalai Közlönynek, a Zalai Tanügynek pedig társszerzője.

 

1848. december 2.

165 éve született MIHÁLKOVICS Tivadar, felsőpulyai (Pest, 1848. dec. 2.-Győr, 1927. febr. 11.) közjegyző, sportoló. Az 1870-es években segédszerkesztője a Pécsi Naplónak, amelybe vezércikkeket, tárcákat, költeményeket írt. 1877-ben, Győrben Némethy Ernővel megalakította a Győri Csónakázó Egyletet, melynek titkára. Az egylet elnökével, Némethy Ernővel 1882. augusztus 20-23-án nagyobb szabású evezős-, vitorlás- és úszóversenyt rendeztek. Balatonfüreden 1892-ben megalakította a Magyar Csónakázó Szövetséget, melynek szintén elnöke. Alsóőrsön jó barátjától, Endrődi Sándortól megvásárolta nyaralóját és szőlőbirtokát. Megalakította a közbirtokosságot és segítette a falu fürdőhellyé való átalakulását. Túlnyomórészt saját költségén kialakította a strandfürdőt, bemenő hidakat készíttetett. A Magyar Vitorlás Szövetség a Balatonon évenként kétfutamos vitorlásversenyt rendez tiszteletére. Emléktábláját 1985-ben Balatonfüreden (Némethy Ernőével együtt) a volt Vitorlás Presszó falán avatták fel. Alsóőrsön utca viseli nevét.

 

1908. december 2.

105 éve született MOLNÁR Gábor (Bp., 1908. dec. 2.-Bp., 1980. okt. 29.) író.Gyermekkorának jelentős részét Ajkacsingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. Pápán 1927-ben szerzett mezőgazdász képesítést, utána gyakornokként dolgozott. 1930-ban csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Észak-Brazíliába induló expedíciójához. Társai hazatérte után egyedül folytatta a gyűjtőmunkát. 1932-ben robbanás következtében elveszítette szeme világát és hazatért. 1933-ban, a Pesti Hírlapban jelentek meg első írásai. Brazíliai élményeit számos irodalmi értékű útleírásban dolgozta fel. 1964-ben és 1968-ban gyűjtőmunkára ment Belső-Ázsiába, Mongóliába. 1972-ben ismét Brazíliába utazott. A tanulmányút során összegyűjtött anyag a Természettudományi Múzeumba került. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját kopjafa, Medgyessy Miklós alkotása jelzi. A múzeumban lévő emlékszobáját 1981. március 5-én avatta fel az ajkai Városi Tanács. Ajkán általános iskola és könyvesbolt vette fel nevét, az iskolában bronz mellszobra - Marton László alkotása - látható.

 

1878. december 6.

135 éve született RÉVÉSZ Arnold István (Pápa, 1878. dec. 6.-Bp., 1963. máj. 17.) mérnök.Oklevelét 1901-ben a budapesti műegyetemen nyerte. Pápa város mérnökeként megteremtette a település gravitációs rendszerű vízvezetékét. A Tanácsköztársaság idején Nyisztor György mellett tervezőirodát szervezett, majd a bukás után külföldre távozott. A második világháború után visszatérve főként ipari tervezőirodákban dolgozott. Egyik alapítója és haláláig elnöke a MTESZ-nek. Kezdeményezője a Magyar műszaki alkotók c. sorozat kiadásának.

 

1928. december 11.

85 éve halt meg KELLEMEN Károly (Mohács, 1859. jún. 6.-Sümeg, 1928. dec. 11.) tanár.Tanulmányait Mohácson, Baján, Pécsett és a Kecskeméti Református Főgimnáziumban, valamint a budapesti tudományegyetemen végezte. 1880-ban középiskolai tanári és doktori oklevelet szerzett. Előbb Ditróban (Csík vármegye), 1885-től a Sümegi Reáliskolában tanár, 1893-tól 27 évig igazgató. A helyi történeti hagyományok ápolását szorgalmazta, így a már-már feledésbe menő Kisfaludy-kultusz felélesztését, és Ramassetter Vince emlékének fokozottabb ébrentartását támogatta. 1899-ben az alreál iskolát állami intézménnyé szervezte át.

 

1893. december 12.

120 éve halt meg SZLADIK János (Pápa, 1828. jún. 24.-Pápa, 1893. dec. 12.) postamester.Fiatalkorában kőművesként dolgozott. 1848 nyarán jelentkezett nemzetőrnek, tüzér kiképzést és őrmesteri rangot kapott. Világos után postai szakképzettséget szerzett és a pápai postahivatal főnökeként dolgozott. Még életében adományokat tett szociális intézmények javára. Végrendeletében házát a városra hagyta, az épület ma is szociális célokat szolgál. Pápán utcanév őrzi emlékét.

 

1993. december 12.

20 éve hunyt el GÁTY Ferenc (Pápa, 1899. febr. 10.-Veszprém, 1993. dec. 12.) ref. lelkész.Gimnáziumba Pápán járt. Teológiai tanulmányait is szülővárosában kezdte, majd 1922 és 1924 között Skóciában, Aberdeenben és Edinburghban folytatta. Hazatérve 1924-től 1927-ig hitoktató Veszprémben. 1928-tól 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig, 56 éven át Felsőörs ref. lelkipásztora. A gyakorlati teológia és az egyházi zene területén folytatott tudományos kutatótevékenységet.

 

1898. december 13.

115 éve született JÁSZAI József (Rábatamási, 1898. dec. 13.-Balatonfüred, 1989. márc. 5.) tanár, múzeumalapító, helytörténész. Kántortanító család gyermeke volt. Tanítói oklevelét a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben szerezte. Polgári iskolai tanári oklevelét Budapesten a Tanítóképző Intézetben kapta. Diplomája megszerzése után Pápán a Római Katolikus Polgári Fiúiskolában évtizedekig tanított. 1945 után a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója, innen ment nyugdíjba. Honismereti szakkört szervezett, a gyermekek szüleik segítségével elkezdték Pápán és környékén a helytörténeti néprajzi jellegű muzeális tárgyak gyűjtését, mely alapja a pápai Városi Múzeumnak. Fiatal tanítóként legényegyletet vezetett, cserkészparancsnok volt. Kórust dirigált, és számos diákot tanított meg különböző hangszereken játszani. Egyik alapítója volt a Pápai Pedagógus Színjátszó Csoportnak.

 

1978. december 13.

35 éve halt meg PEREMARTONI NAGY Sándor (Temesvár, 1883. márc. 11.-Balatonfüred, 1978. dec. 13.) Selmecbányán, az Erdészeti Főiskolán, Budapesten és Berlinben a Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, majd a Berlini Tischlerschule elvégzésével megszerezte a faipari mérnöki képesítést is. Ennek birtokában négy éven át egy német cég oroszországi fűrészüzemeit vezette, majd három évig Romániában erdőkitermeléseket irányított. Hazatérése után Budapesten megalapította és vezette a Nagy és Kéky Asztalosipari Szerszámgyárat. Az 1. világháborúban három évig az orosz és szerb frontokon küzdött, tartalékos tüzérfőhadnagyként szerelt le. 1917-től az Állami Faértékesítő Hivatal szakértője, 1921-1927-es években a Veszprémi Faipari Rt. (ma Balaton Bútorgyár) vezérigazgatója. Később az Erdőbirtokosok Országos Szövetségénél szaktanácsadó, 1938-tól m. kir. kormányfőtanácsos, 1939 és 1944 között a Magyar Fa Rt. ügyvezető igazgatója. Súlyos betegsége miatt 61 éves korában állásáról lemondott és végleg Balatonfüredre költözött. Itt még 1920-ban kisebb földbirtokot vásárolt és nyaralót épített. Ettől kezdve szenvedélyes buzgalommal fáradozott Balatonfüred fejlesztésén. 1924-1925-ben a sétány keleti végén, saját költségén töltést építtetett. Kezdeményezésére a létesített kis-sétány végén megépült az Esterházy-strand. 1925-ben a vitorlássport fellendítésére megalapította a Balatoni Yacht Club balatonfüredi osztályát, vízparti ingatlant szerzett, azon felépítette a klubházat (később vízirendőrség). 1926-ban megalapítója és ügyvezető elnöke a Balaton Művészkolónia Egyesületnek. Ennek révén számos neves festő- és szobrászművész települt nyaranta, vagy végleg Balatonfüredre. Bekapcsolódott Füred területrendezésébe, mérnöki irodája révén fellendítette a ház- és nyaralóépítéseket. 1931-ben Balatoni Figyelő címmel újságot alapított, amelynek kiadója és szerkesztője volt. A Van-e jövője Balatonfürednek? című röpiratában felvetett elképzelései jórészt megvalósultak. Életének 96. évében hunyt el. A balatonarácsi katolikus temetőben nyugszik.

 

1983. december 13.

30 éve halt meg TÖRÖK József (Dáka, 1918. márc. 3.-Pápa, 1983. dec. 13.) mérnök, repülőtiszt. Édesapja a Dákai Református Iskola igazgatója. Az elemi iskolát helyben, a középiskolát Pápán a Református Kollégiumban végezte, ahol 1936-ban érettségizett. A Ludovika Akadémiát 1939-ben, hadnagyi rangban fejezte be. Részt vett az erdélyi, a délvidéki bevonulásokban, majd 1941-1942-ben felderítő repülőként a keleti fronton szolgált. Beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol kapcsolatba került a Magyar Függetlenségi Mozgalom katonai szárnyának vezetőivel. Utasításukra 1944. március 13.-án, Székesfehérvárról, a frontvonalon át Szegedre repült a mozgalom vezetőivel. Itt kapcsolatba léptek a szovjet hadsereg vezetőivel s utána Bukarestből Moszkvába vitte a küldöttséget, ahol találkoztak a Horthy Miklós által küldött delegációval. Moszkvából az emigránsokkal jött vissza Debrecenbe. Itt részt vett az új magyar hadsereg megszervezésében. 1945. március 3.-án, Kéri Kálmánnal, Simonffy-Tóth Ernővel és másokkal, mint összeesküvőt letartóztatták, de a vádat rövidesen elejtették. Ezután kilépett a hadseregből. 1947. január 18- 1948. július 20.-a között vizsgálati fogságban volt, mely után közel egyévi internálás következett Kistarcsán. Szabadulása után öt évig rendőri felügyelet alatt tartották. 1950-ben költözött Pápára, ahol különböző vállalatoknál épületgépészként, villanyszerelőként dolgozott. Végül a Vasipari Szolgáltató Vállalatnál volt osztályvezető 1978-ig, nyugdíjazásáig. A második világháborúban számos kitüntetést kapott, 1943-ban a Vitézi Rend tagja lett.

 

1828. december 16.

185 éve halt meg KOCH István (Veszprém, 1772. ápr. 12.-Bécs, 1828. dec. 16.) hangszerkészítő. Esztergályos mesterséget tanult Veszprémben. Autodidakta módon, több fúvós hangszeren megtanult játszani, és esztergályosként tökéletesíteni akarta a hangszereket. Bécsbe utazott, ahol egy elismert esztergályosműhelyben dolgozott. Új szelepek beiktatásával fokozta a hangok tisztaságát és megsokszorozta a hangszíneket. Később ebben a törekvésében a bécsi muzsikusok segítették. Önállósította magát, mestervizsgát tett és a céhbe is befogadták. Műhelyét nemcsak muzsikusok, hanem neves zeneszerzők (Beethoven, Haydn és Schubert) is gyakran felkeresték. A klarinétjátékról könyvet is írt Neueste Tonleiter für de Clarinette címmel. A hangversenyplakátokon gyakran jelezték, hogy a művész Koch-féle hangszeren játszik. Halála után fia folytatta mesterségét.

 

1833. december 16.

180 éve született MIHÁLDY István (Buzsák, 1833. dec. 16.-Győr, 1901. máj. 31.) r. k. lelkész, régész. Veszprémben tanult, 1857-ben itt szentelték pappá. Először Csóton segédlelkész, 1861-től Pápateszéren szolgált. 1865-től Bakonyszentlászlón lelkész. Egy győri tudósítás szerint a falu népének valóságos atyja volt. Első ásatásokat Bakonyszentlászló határában, a Sándormajori Csikóvárban folytatott. Az itt gyűjtött romai kori leleteket a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1870-ben a Cuhától 20 ölnyire tárt fel római sírt. 1875-ben Rómer Flórissal együtt Bakonyszücsön dolgozott, majd Bakonybél határában halomsírt tárt fel. Megyéjén kívül Győr és Komárom megyékben végzett gyűjtéseket. Gyűjteményének tárgyai 84 község határából, 140 lelőhelyről származtak. 1903-ban a Veszprém Megyei Múzeumegylet kapta meg a gyűjtemény nagyobb részét, mint a megyéből származó leleteket, ezzel egyik megalapozója volt a veszprémi múzeumnak.

 

1878. december 18.

135 éve született DŐZSEI Ferenc, Bucher Ferenc (Veszprém, 1878. dec. 18.-Bp., 1905. dec. 3.) költő, újságíró. Családi gondok miatt kimaradt a gimnáziumból és szedőinas lett. Tizennyolc éves korától újságíróként próbált megélni. 1904-től korrektor volt a Budapesti Franklin Nyomdában. Verseit és prózai írásait főként a Pesti Napló, az Újság és az Új Idők, Dezső Ferenc álnéven közölték. Halála után, 1906-ban jelent meg Költemények c. műve, MIKES Lajos előszavával.

 

1898. december 18.

115 éve született KARIKA Erzsébet (Csép, 1898. dec. 18.-Szentgál, 1976. szept. 15.) ref. tanító. Középiskolai tanulmányait Komáromban, a tanítóképzőt Pápán és Veszprémben végezte, 1918-ban szerzett tanítói oklevelet. Az évben megválasztották a Szentgáli Református Iskola tanítójának, 1927-ben címzetes igazgató-tanítónak nevezték ki. A tanításon kívül tevékenyen részt vett az énekkarban, a közművelődésben (előadásokat tartott), az iparos-köri és iskolán kívüli népművelési munkában. Önuralomra nevelés címmel írt dolgozata nagy feltűnést keltett. Kézimunka tanítása példa volt a tankerületben.

 

1958. december 19.

55 éve halt meg VARGA Sándor (Nagykanizsa, 1880. jan. 7.-Balatonfenyves, 1958. dec. 19.) r. k. plébános. Apja csizmadiamester volt. A gimnáziumot Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben végezte. 1903-ban szentelték pappá. Kápláni évei után 1915-től plébános Marcaltőn, 1926 után Badacsonytomajon. Itt az ő idejében, Fábián Gáspár műépítész tervei szerint bazaltkőből épült a kéttornyú, háromhajós neoromán templom. Megépíttette az iskolát és a paplakot, az ábrahámhegyi iskolakápolnát és tanítói lakást, valamint a Badacsony-kisőrsi iskolát. 1939-ben elkészült az első világháborús hősi emlékmű. Szenvedéllyel szerkesztett szellemes feliratú napórákat. 1946-ban nyugalomba vonult, először Nagykanizsán, majd Balatonfenyvesen élt.

 

1898. december 22.

115 éve született KAPCSÁNDY Sándor (Dáka, 1898. dec. 22.-Dáka, 1971. nov. 11.) parasztköltő, földműves. A Dáka községben élő és gazdálkodó költő első versei a pápai Egyetértés c. lapban jelentek meg. Az eke mellől c. önálló kötetéhez (amely 1926-ban jelent meg először) Erdélyi József írt előszót, ebben lelkesen üdvözli a tehetséges parasztköltőt. Ezt követően rendszeresen jelentek meg versei a pápai és veszprémi újságokban. A háború után másfél évig tanácselnök volt falujában. Az 1957-ben megalakult megyei írócsoport vezetőségi tagja. Verseiben a falu és a falusi emberek életének napjai jelennek meg. Veszprém megyei antológiák is közölték költeményeit.: Az eke mellől. Pápa, 1926. (Reprint: Veszprém, 1989.) - Fohász a mélységből. Veszprém, 1991.

 

1863. december 23.

150 éve született VASTAGH János (Tapolca, 1863. dec. 23.-Tapolca, 1910. júl. 5.) tanár, szőlész. Szülővárosában tanult, 1880-ban a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián végzett. Katonáskodás után, 1884-től a tapolcai felső népiskola tanára. Gazdaságtant tanított és vezette az iskolában a gazdasági gyakorlatokat. Egyik vezetője a Filoxéra Ellen Védekező Egyesületnek. Ausztriában tanulmányozta a védekezési módokat és saját szőlőbirtokán végzett kísérleteket. Aktív tagja a város közéletének, megalapította a Badacsonyvidéki Bortermelők Szövetkezetét, 1906-ban a Tapolcai Vízlecsapoló Társulatot. Kitisztíttatta a Nagytavat, és a közepébe szigetet építtetett. Rendszeresen publikált a helyi sajtóban a helyes borkezelésről, a betegségek megelőzéséről és a gyógyításról. Lakóhelyén, a Kossuth L. u. 6. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

1868. december 23.

145 éve született CHOLNOKY Viktor (Veszprém, 1868. dec. 23.-Bp., 1912. jún. 5.) író, újságíró, szerkesztő. Álnevei: Arne, Paganel, Pelargus, Trivulzio, Viktor. Cholnoky Jenő és László bátyja. Apja Veszprém főügyésze, Dumas és Verne fordítója volt. A Pápai Református Kollégiumban és a veszprémi gimnáziumban tanult. 1894-től 1897-ig a Veszprémi Hírlap szerkesztője. 1898-ban megindította a Balatoni Hírlapot, amely 1899-ben megszűnt. 1908-ban Budapestre költözött, többek között a Pesti Naplónál, A Hétnél és más lapoknál dolgozott. A Hétnek pár évig szerkesztője is volt. Újságírói munkásságára a rendkívüli politikai éleslátás és a nagy műveltség volt jellemző. Jelentős novellista, népszerű elbeszélő, aki nagy műgonddal írt, a magyar próza legjobb stílusművészei közt tarthatjuk számon. Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a modern polgár lelkivilágát ábrázolja. Veszprémben a Vár u. 1. sz. alatti ház falán lírai hangulatú emléktáblája van, Várnagy Ildikó alkotása.

 

1858. december 24.

155 éve született KOLOSSVÁRY Endre, kolosvári (Veszprém, 1858. dec. 24.-Bp., 1938. dec. 13.) gépészmérnök, helyettes államtitkár. Kolossváry Dezső testvére. Középiskoláit Kalocsán, Pápán és Pozsonyban végezte. 1882-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen. Előbb a MÁV, majd a Posta szolgálatába lépett. 1909-től a Posta és Távírda Igazgatóság műszaki osztályának vezetője, 1928-ban helyettes vezérigazgatóként vonult nyugalomba. A műegyetemen magántanári képesítést nyert. Nevéhez fűződik a távíró- és az interurbán távbeszélő-hálózatok kiépítése, az automata telefonközpontok létesítése, az első nagyadó felállítása. Egyik kezdeményezője volt a nemzetközi távíró- és távbeszélő-szövetségek megalakulásának, és 1908. évi, első kongresszusának. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést kapott. 1928-ban, 46 évi szolgálat után vonult nyugalomba.

 

1978. december 24.

35 éve halt meg BELÁK Sándor (Enying, 1919. ápr. 20.-Keszthely, 1978. dec. 24.) mezőgazdász, tanár. Elemi- és középiskolás éveit szülőhelyén, illetve Veszprémben töltötte. 1941-ben egyetemi oklevelet, nem sokkal később doktori címet szerzett. Első munkahelye a Minőségi Magtermeltető Nemzeti Vállalat, majd 1951-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, később igazgatója. 1960-tól tanított a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, amelynek több alkalommal volt igazgatója és rektora. Nevéhez fűződik az intézet egyetemmé történő szervezése. 1970-től az MTA levelező tagja, elnöke a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak, 1962 után társadalmi munkában alelnöke a Veszprém Megyei Tanácsnak. A Balaton ügyeivel foglalkozó szervezetek és testületek meghatározó személyisége. 1963-tól a keszthelyi járás országgyűlési képviselője. Jelentős eredményeket ért el a láptalajok javítása, a talajok termelékenysége növelésében. Egy önálló és két társszerzős kötete, valamint száznál több tudományos közleménye jelent meg. Munkásságáért és közéleti tevékenységéért több magas kitüntetést kapott.

 

1938. december 26.

75 éve halt meg KOMPOLTHY Jób (Bp., 1879. jan. 23.-Bp., 1938. dec. 26.) utazó, földrajzi író. Kompolthy Tivadar fia. A középiskolát Veszprémben és Fiuméban végezte. 1893-tól a tengerészeti akadémia növendéke, 1898-ban tengerészeti hadnagy. 1900-ban egy német vitorláson, kapitányként kétszer földkörüli utat tett. 1902-ben Kínába ment, ahol több nagyvárosban postaigazgatói állást töltött be. 1912-ben hazajött, több tanulmányt és útirajzot írt, térképet készített Kínáról. Az 1. világháborúban katonaként szolgált. 1919-től részt vett a dunai hajózás újjászervezésében, majd a kormányzóság várkapitányságán szolgált. Tárcái jelentek meg veszprémi lapokban és a Pesti Hírlapban. A Kínában töltött évekről könyvekben, népszerű rádió-előadásokban számolt be. Balatonalmádiban, a családi kriptában helyezték örök nyugalomba.

 

1998. december 26.

15 éve hunyt el BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. nov. 5.-Bp., 1998. dec. 26.) költő, író.1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt.

 

1698. december 28.

315 éve született LÉCS Ágoston (Modor, 1698. dec. 28.-1760. jan. 21.) apát, tanár. Egyetemi tanulmányait Pannonhalmán és Nagyszombatban végezte. 1724-ben áldozópappá szentelték. Többfelé volt lelkész, majd 1733-tól a Győri Papneveldében teológiát tanított. 1735-ben Sajghó főapát Pannonhalma perjelévé nevezte ki. Ezt a tisztét 1740-ig viselte, amikor kinevezték tihanyi apátnak. Apátsága gazdasági ügyeinek intézése mellett sokat tett a protestánsok visszatérítéséért. Részt vett a tapolcai megyegyűléseken, a pozsonyi diétán. 1741-ben megindította a kolostor építését, 1749-ben a templom átépítéséhez és a két homlokzati torony megépítéséhez kezdett hozzá. 1754-ben az építkezés befejeződött, de a templombelső csak részben készült el. Apátsága éveiben a balatonfüredi forrásokat megtisztíttatta és egyet odúba foglaltatott. A források mellett az első fából készült épületet 1743-ban, az első vendégfogadót 1748-ban emeltette. Emléktáblája, Horváth Géza alkotása, a tihanyi Echó-vendégház falán látható.

 

1823. december 28.

190 éve halt meg DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. júl. 22.-Zirc, 1823. dec. 28.) szerzetes, apát. Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított 1788 és 1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte.

 

1748. december 29.

265 éve született KERESZTESI József (Veszprém, 1748. dec. 29.-Szalacs, 1812. máj. 15.) r. k. lelkész, író, énekszerző. Nemesvámoson és Felsőörsön kezdte iskoláit. Debrecenben fejezte be tanulmányait, majd külföldön töltött egy évet. Veszprémbe hazatért, később Kelet-Magyarország számos településén lelkészkedett. 1790-ben az Érmelléki Egyházmegye küldötteként tagja annak a bizottságnak, amely az erdélyi és a partiumi lelkészek Bethlen Gábortól kapott nemesi jogának felélesztéséért az országgyűlés, majd az uralkodó elé járult. Alkalmai verseket, prédikációkat és egy nyelvészeti könyvet írt. Számos egyházi éneke bekerült a protestáns énekeskönyvekbe. Forrásértékű naplóját halála után adták ki.

 

1923. december 30.

90 éve halt meg SZEKRÉNYESSY Kálmán (Pest, 1846. júl. 12.-Bp., 1923. dec. 30.) távúszó, katona, hírlapíró. Budapesten az orvosi, majd a jogi egyetemen tanult. 1866-ban önkéntesként belépett a hadseregbe, dzsidáskapitányként harcolt Olaszországban, Spanyolországban és a Balkánon. Később hosszú utazásokat tett külföldön. Átúszta a Boszporuszt, a Szuezi-csatornát, a Gibraltári-szorost. 1878-tól Pesten újságíró, élményeiről útirajzokban számolt be. 1880. aug. 29-én elsőként úszta át a Balatont Siófok és Balatonfüred között, 6 óra 47 perc alatt téve meg a 12,5 km-es távot. Részt vett az 1882-ben megalakult Balaton Egylet munkájában, számos úszóversenyen szerepelt. Léghajózással is foglalkozott. Saját készítésű gépeivel Füreden is tartott bemutatót. 1883-ban megalakította a Sport című lapot. Részt vett az MTK megalapításában. A Pesti Hírlapban több cikke, visszaemlékezése jelent meg. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban, 1995-ben avatták, a Füred és Siófok közötti úszóversenyt évente megrendezik.

 

1833. december 31.

180 éve született ÓVÁRY Lipót, 1848-ig Altstädter Leopold (Veszprém, 1833. dec. 31.-Bp., 1919. ápr. 4.) író, történész, levéltáros. 1892-től az MTA levelező tagja. Veszprémben és Pápán végezte középiskolai tanulmányait. 1849-ben, a szabadságharcban honvédtüzér, a debreceni csatába megsebesült. Orosz, majd osztrák hadifogságba került, 1849 novemberében szabadon bocsátották. 1850-től Bécsben tanult. 1856 után Pesten újságíró, a Délibáb munkatársa. Rövid ideig egy vidéki családnál nevelő, 1859-ben az Aradi Híradót szerkesztette. A zaklatások elől Olaszországba ment, ahol beállt Garibaldi seregébe, a Magyar Légió hadnagyaként harcolt. A harcok után Nápolyban levéltári kutatásokat folytatott, felfedezte azt a kódexet, amely a Margit-legendát tartalmazta. Hazatérve az Országos Levéltárban kapott állást, ahol a magyar-olasz történelmi kapcsolatokat kutatta. Írt elbeszéléseket is.

 

1968. december 31.

45 éve halt meg RÁDAY Sebestyén (Szeged, 1890. jan. 11.-Bakonygyepes, 1968. dec. 31.) tanár, premontrei kanonok. Iskolái elvégzése után lépett a Premontrei-rendbe, 1912-ben szentelték pappá. Csornán a rend magisztere. 1927-ben, Külsővaton (50 év után) újjáélesztette a magyar premontrei női (Boldogasszony lányai) rendet. 1935 elején püspöki biztos, néhány hónap múltán a teológia tanára. 1938-tól Jászón (Kassa mellett) plébános, 1945-ben kiutasították Csehszlovákiából. 1950-től Bakonygyepes első plébánosa. Az ötvenes években néhány évig csak harangozóként dolgozhatott. 1956-ban Ajkarendekre helyezték, de két év múltán ismét Bakonygyepesen szolgált. Nevéhez fűződik a rend bakonygyepesi megtelepedése és 1966-1967-ben a falu templomának tataroztatása.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.