• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - Április PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Április

1573. április

440 éve halt meg MAGYAR Bálint (?-Szigliget, 1573. ápr.) végvári kapitány. Korának egyik legismertebb törökverő vitéze. Zala vármegyei elszegényedett nemesi család sarja. 1545-től (megszakításokkal) haláláig Szigliget és Fonyód várának kapitánya. 1551-ben Nádasdy bandériumának hadnagya. Részt vett az erdélyi hadjáratban, Lippa ostromában. 1552-ben rövid ideig pápai majd kanizsai kapitány. Állandó törökellenes portyázásai miatt a budai pasa, hatalmaskodásaiért a Balaton környékének nemessége sorozatosan följelentette. Több vizsgálat is folyt ellene, de Nádasdy mindig megvédte.

 

1953. április

60 éve halt meg ZSILINSZKY Gábor (Békéscsaba, 1888. febr. 18.-Sao Paulo, 1953. ápr.) vegyészmérnök. Bajcsy-Zsilinszky Endre öccse. Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten és Karlsruhéban végezte. Az 1. világháborúban tüzérfőhadnagy, 1920-tól a jobboldali lapokat kiadó Stádium Sajtóvállalat vezérigazgatója. 1934-től a Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek és a Péti Nitrogénművek Rt. vezérigazgatója, az 1940-1944-es években alelnöke. A Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke. 1944-ben Németországba menekült, majd Brazíliába vándorolt. A két testvér 1911-ben egy vita során halálosan megsebesítette Áchim L. Andrást, a demokratikus parasztmozgalom vezetőjét.

 

1998. április 1.

15 éve halt meg LENDVAY Ferenc (Bp., 1919. szept. 1.-Bp., 1998. ápr. 1.) rendező, színházigazgató. A színiakadémia elvégzése után katona. Pályáját 1944-ben, Debrecenben kezdte. Azután Pécs, Szeged, Szolnok, Veszprém színházaiban volt rendező, főrendező. 1949 után a Nemzeti Színház rendezője, 1956-tól a József Attila Színház főrendezője. 1961-1964 között az akkor megszervezett Veszprémi Petőfi Színház főrendező-igazgatója. 1964 után a miskolci, a szegedi, a debreceni és a kecskeméti színházaknál volt igazgató és főrendező. Nevéhez fűződik több jelentős magyar dráma ősbemutatójának megrendezése. 1956-ban Jászai Mari-díjat, 1985-ben Érdemes Művész címet kapott.

 

1998. április 1.

15 éve hunyt el PAULIK György (Bp., 1924. nov. 1.-Veszprém, 1998. ápr. 1.) orvos. 1942-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd fogtechnikus szakmát tanult és segédlevelet szerzett. 1951-ben kapott általános orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Első munkahelye a fővárosi Belügyminisztériumi Kórház, ahol belgyógyász szakorvosi képesítést nyert. 1956-ban Hajmáskéren, 1958 és 1966 között Alsóörsön körzeti orvos. Két évig a Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosa, 1968 után a Veszprém Megyei Tanácson főorvos, 1972-től Veszprém város egészségügyi osztályának vezető főorvosa. 1975-ben a Veszprém Megyei Körház-rendelőintézet főigazgató főorvosává nevezték ki. Igazgatási idején történt a kórházi rekonstrukció első ütemének tervezése, szervezése és indítása, a D jelű épületrész átadása, intézményi és megyei egészségügyi átszervezések végrehajtása. Munkásságát több helyi és országos kitüntetéssel ismerték el.

 

1773. április 4.

240 éve halt meg KOLLER Ignác, nagymányai (Bécs, 1725. okt. 2.-Bécs, 1773. ápr. 4.) r. k. püspök. Bécsben és Nagyszombatban, az 1743-1747-es években, Rómában tanult, ahol megszerezte az alszerpapi és a teológia doktora címet. 1748-tól Bécsben áldozópap. A következő évben esztergomi kanonok, 1753-tól rátóti javadalmas prépost. Veszprémi segédpüspökké 1761. január 22-én szentelték, az egyházmegye kormányzását 1762. szeptember 15-én vette át. Veszprémben 1765 és 1773 között ő építtette Fellner Jakab tatai építőmesterrel a püspöki palotát. Városlődön ötszobás, barokk stílusú segédpüspöki palotát építtetett, amelyet püspökké történt megválasztása után nyaralóvá minősítettek. Tumler Henrik veszprémi mesterrel 1766-ban megépíttette a várbeli vízvezetéket. Restauráltatta a Gizella-kápolnát és megkezdte a szeminárium építését. A kórház és aggápolda számára házat és földingatlant vásárolt. Csuzy Gáspártól házat vett a megtértek katolikus árváinak felnevelésére. Plébániákat létesített a megyében: 1767-ben Hidegkúton, 1769-ben Gógánfán, 1773-ban Nemesvámoson. Templomot építtetett: 1764-ben Hidegkúton, 1765-ben Lókúton, 1767-ben Noszlopon, 1768-ban Marcaltőn, 1769-ben Gógánfán, 1770-ben Gannán.

 

1818. április 5.

195 éve halt meg VARGA Márton (Monostorapáti, 1767. márc. 20.-Nagyvenyim, 1818. ápr. 5.) természettudós. Középiskolába Szombathelyen és Székesfehérvárott járt. Filozófiai tanulmányait a Győri Akadémián végezte. Komáromban középiskolai tanár, majd a Nagyváradi, 1890-től a Győri Akadémián a fizika, a természettan és a mezőgazdaságtan tanára. Élete végén a Zirci Apátság uradalmának igazgatója Nagyvenyimben. 1808-1809-ben megjelent háromkötetes tan- és kézikönyve a 18. századi természettudományos eredmények magas színvonalú, magyar nyelvű összefoglalása. Nyelvművelőként a természettudományok szakmai magyar nyelvének kialakulását segítette elő. Tagja volt az erdélyi nyelvművelő társaságnak.

 

1863. április 5.

150 éve született és 75 éve halt meg NEY Bernát (Pápa, 1863. ápr. 5.-Bp., 1938. ápr. 11.) operaénekes. Ney Dávid öccse. A színiiskolai tanulmányai alatt a Nemzeti Színház karénekese, 1887-től a Budapesti Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott baritonistájaként vett részt hazánk zenei életében. 1896-1932 között a Zeneakadémia kisegítő tanáraként is működött. A Wagner-operák avatott tolmácsolója volt.

 

1908. április 5.

105 éve halt meg KRECSÁNYI Sarolta (Várpalota, 1849. jan. 26.-Bp., 1908. ápr. 5.)színésznő, énekesnő. Krecsányi Ignác színigazgató testvére. Táncosnőnek készült, 1861 és 1864 között a Budai Népszínházban szerepelt, itt figyelt fel hangjára Jacobi Jakab karmester. Elsőrangú operettprimadonnaként főként vidéki színházakban lépett fel. 1890 után hat évig Amerikában vendégszerepelt, majd 1905-ig a Pesti Népszínház tagja. Játékát temperamentum, báj és elegancia jellemezte.

 

1993. április 5.

20 éve halt meg GRÓF Ervin (Szombathely, 1925. szept. 11.-Szombathely, 1993. ápr. 5.) könyvtáros, tanár. 1944-ben Szombathelyen érettségizett, 1956-ban a Budapesti Pedagógiai Főiskolán szerzett könyvtárosi oklevelet. 1944-től ideiglenes kisegítő a szombathelyi polgármesteri hivatalban. 1946-ban áthelyezték a városi könyvtárba. 1952-ben a szombathelyi, 1955 után a Veszprémi Megyei Könyvtár helyettes vezetője. 1961-ben, Veszprémben, 1962-ben Várpalotán könyvtárvezető. 1963-1985 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanított. Könyvtárszervezéssel és állományfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányai a szaksajtóban jelentek meg.

 

1898. április 7.

115 éve született LAKATOS Péter Pál (Kővágóörs, 1898. ápr. 7.-Tapolca, 1959. aug. 26.) költő, újságíró. A keszthelyi gimnáziumban tanult, 1916-ban érettségizett, majd a műegyetemre iratkozott be. Később jogot hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. A Magyar Írás és az Új Kultúra munkatársa, első versei a Nyugatban, későbbi írásai a Népszavában jelentek meg. A 20-as években az Új Magyar Föld munkatársaként kötött barátságot József Attilával, majd Radnóti Miklóssal. 1929-ben a Jóság című antológia közölte verseit. Az illegális KMP tagja volt, ezért többször ült börtönben, internálótáborba küldték. 1935-től semmilyen munkát nem kapott, kitanulta a gépszedést és nyomdászként helyezkedett el. 1940-1941-ben a Híd segédszerkesztője. Hazaköltözött, de szervezkedés miatt letartóztatták. A háború után a falujában, Kővágóörsön végzett pártmunkát, 1949-ben Budapesten vállalt állást, megbetegedett és haláláig Révfülöpön lakott. A Nyugatban, a Népszavában, a Hídban, a Kortársban és más folyóiratokban jelentek meg írásai. Solohov több elbeszélését fordította magyarra.

 

1933. április 7.

80 éve született KALICZKA László (Romhány, 1933. ápr. 7.-Litér, 2001. ápr. 23.) földmérő mérnök, mezőgazdálkodási és vízgazdálkodási szakmérnök. 1951-ben a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium, majd József Attila Gimnáziumban tanult. 1957-ben a Soproni Egyetemen, 1973-ban a budapesti műegyetem Építőmérnöki Karán szakmérnöki oklevelet, 1981-ben egyetemi doktori címet szerzett. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon 1957-től tervezőmérnök 1960 és 1968 között szakaszmérnökség vezető-helyettes, 1968 és 1994 között a veszprémi szakaszmérnökség vezetője. 1995-től a Veszprémi Erdőgazdaság nyugdíjas szaktanácsadója. 1966-tól tagja Magyar Hidrológiai Társaságnak, 1976-tól alapító tagja, és 20 éven át elnöke a Magyar Hidrológiai Társaság Veszprém Megyei Területi Szervezetének. 1987-től 1997-ig MHT mezőgazdálkodási vízgazdálkodási szakosztálya vezetőségi tagja. 1980 és 1985 között a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete alelnöke. 1996-tól Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja. 1997-ban Mérnöki Kamara vízgazdálkodási-vízépítési tagozata minősítési bizottsága, 1970 és 1989 között Veszprém város városfejlesztési bizottsága tagja. 1997-től a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja. 1998-2000-ben a Vörösberényi Polgári Kör elnöke. Kutatási területei: a hegy- és dombvidéki vízrendezések, a melioráció, az öntözés és víztározás, beleértve a halastavakat. Pályafutása alatt számos szakcikke jelent meg vízügyi szakfolyóiratokban, elsősorban a Hidrológiai Közlönyben. Díjak, kitüntetések: 1965 Munka Érdemrend bronz. 1965, 1968, 1970 Árvízvédelemért. 1970 Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, Veszprém Megyéért ezüst 1976. Kiváló Újító, 1983 Magyar Hidrológiai Társaság Pro Aqua Díja. 1985 Kiváló Társadalmi Munkás. 1988 Veszprém Megyei MTESZ-díj. 1989 MTESZ Díj. 1994 Magyar Hidrológiai Társaság Bogdánffy Ödön-emlékérem.

 

1853. április 8.

160 éve született LUKONICH Gábor (Sümeg, 1853. ápr. 8.-Sümeg, 1922. febr.) orvos. A középiskolát Győrött, az egyetemet Budapesten végezte, majd Sümegen telepedett le. Néhány év után tisztiorvos, később vármegyei társadalombiztosítási főorvos. A város közéletében évtizedekig kiemelkedő szerepe volt: a kisdedóvó és az elemi iskola államosításának elindításában, a reáliskola nyolcosztályúvá fejlesztésében. Legendák szövődtek emberségéről, a szegények gyógyításáról. A Kisfaludy Casinó megfesttette arcképét. A spanyol-járvány idején halt meg. Emlékét utcanév őrzi Sümegen.

 

1853. április 9.

160 éve született CSOLNOKY Ferenc ifj. (Veszprém, 1853. ápr. 9.-Veszprém, 1941. jan. 3.) orvos. Elemi és középiskolát Veszprémben végezte, Pápán érettségizett. 1872-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi karán szerzett diplomát. A fővárosban kezdte a munkát, 1878-ban visszajött Veszprémbe. Először a megyei börtön, majd Veszprém város tiszteletbeli orvosává és 1881-ben a városi kórház másodorvosává nevezték ki. Neve közel fél évszázadon át összekapcsolódott Veszprém város egészségügyi kérdésekben hozott intézkedéseivel. 1894-től a városi kórház sebész főorvosa. Sokat tett annak érdekében, hogy a kórház menedékház jellege megszűnjön és az öreg, elfekvő betegek számára szegényház épüljön. A szegényház, a Pápai út elején, 45 férőhellyel 1890. január 1-jén nyílt meg, és 1950-ig működött. A kórházigazgatói teendőket 1899. február 23-tól 1926-ig látta el. Ő volt az első orvos-igazgató. Az intézményt a városi víz- és csatornahálózatra köttette. Az ágyak számát 1906-ban már 142-re emelte, 1904-ben a sebészet számára 30 ágyas pavilont építtetett. 1916-ban királyi tanácsosi, 1925-ben pedig egészségügyi főtanácsosi rangot kapott. Síremléke a veszprémi Vámosi-úti temetőben van. Tábla őrzi emlékét a Megyei Kórház B épületének és a Toborzó u. 11. sz. háznak - ahol élt és dolgozott - falán. A kórház 1990. június 28-án felvette a nevét. Az 1990-ben alakult Csolnoky Ferenc Emlékbizottság minden év április 9-én tudományos ülésen tiszteleg emléke előtt.

 

1933. április 9.

80 éve született és 10 év halt meg ONIKA Olga (Brassó, 1933. ápr. 9.-Veszprém, 2003. febr. 18.) könyvtáros. 1953-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a budapesti tudományegyetemen magyar-könyvtár szakos oklevelet szerzett. 1954-től könyvtáros, 1963-tól csoportvezető, 1969 és 1988 között osztályvezető a megyei, majd az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, Veszprémben. A könyvtári állomány kialakítását, a helyismereti feltáró munka megszervezését tartotta legfontosabb teendőjének. Helytörténeti, bibliográfiai kutatásokat folytatott. Szerkesztette a Naplóban, majd 1982-1985 a Horizontban megjelenő Mit írnak megyénkről helytörténeti bibliográfiai sorozatot. A helyismereti kutatásokról a Horizontban publikált, Veszprém és a magyar királynék c. írása a Bakony-balatoni kalendárium 2000-ben jelent meg. 1962-ben Szocialista Kultúráért, 1971-ben és 1988-ban Veszprém Megyéért arany fokozat, 1975-ben Kiváló Népművelő, 1985-ben Szabó Ervin-emlékérem kitüntetéseket kapott.

 

1683. április 10.

330 éve halt meg SENNYEI István, kissennyei (Kissennye? 1627.-Sümeg, 1683. ápr. 10.) r. k. püspök. Bécsben szónoklattant, Grazban logikát tanult. Az 1646-1651-es években, Rómában folytatta tanulmányait, ott szentelték pappá. Hazatérte után lelkipásztor, 1652-ben már esztergomi kanonok, e minőségében a nagyszombati székesegyházban rendszeresen prédikált. Még ez évben barsi esperes, 1658-tól szenttamási prépost. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé 1659. július 19-én nevezte ki a király és 1660. március 15-én iktatták be. 1681-ben Veszprémbe telepítette a Ferences-rendieket, és nekik ajándékozta Gorub Péter lovas hadnagytól vásárolt várbeli házat. 1683-ban rájuk bízta a várbeli plébániát is. A sümegi ferencesek templomába temették. A Sümegi Panteonban emléktáblája van, Máger Ágnes alkotása.

 

1768. ápr. 10.

245 éve született ÁNGYÁN János (Vörösberény, 1768. ápr. 10.-Veszprém, 1846. jan. 5.) ref. lelkész, író. Vörösberényben kezdte iskoláit, 1780-tól a debreceni kollégium diákja, 1795-től Hajdúböszörményben rektor. 1797-1798-ban a jénai egyetem hallgatója. Külföldi tanulmányai befejeztével Szeghalmon, Pápán és Pécselyen helyettes lelkész, majd 1808-ban a veszprémi ref. gyülekezet prédikátorának választották meg. 1825-től Veszprémben egyházmegyei főjegyző és tanácsbíró. Kisebb írásai a Szépliteratúrai Ajándok c. lapban, a Tudományos Gyűjteményben, az Egyházi Értekezésekben és a Fábián-féle Prédikátori Tárházban jelentek meg.

 

1953. április 10.

60 éve halt meg KASZA Vilmos (Gic, 1872. febr. 25.-1953. ápr. 10.) r. k. lelkész, színműíró.Veszprémben végezte a teológiát és ott szentelték pappá. Káplán volt több faluban, köztük Halimbán is. 1907 után Balatoncsicsón plébános. Cikkeket, népies rajzokat és népszínműveket írt.

 

1663. ápr. 11.

350 éve halt meg LISTI László, Liszti László (Erdély, 1628-Bécs, 1663. ápr. 11.) várúr, költő.Szász eredetű családból származott. Apja Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa Köpcsény várában telepedett le, 1655-ben grófi rangot szerzett. Az 1600-as évek első felében uralta Somló várát. A feljegyzések szerint rablólovag volt, ezért a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejeztette. A mohácsi csatavesztést Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete c. eposzában énekelte meg, amely Bécsben, 1653-ban jelent meg.

 

1938. április 11.

75 éve hunyt el NEY Bernát (Pápa, 1863. ápr. 5.-Bp., 1938. ápr. 11.) operaénekes. Ney Dávid öccse. A színiiskolai tanulmányai alatt a Nemzeti Színház karénekese, 1887-től a Budapesti Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott baritonistájaként vett részt hazánk zenei életében. 1896-1932 között a Zeneakadémia kisegítő tanáraként is működött. A Wagner-operák avatott tolmácsolója volt.

 

1918. április 12.

95 éve halt meg BORSOS István, csíkgyergyói (Ászár, 1863. febr. 8.-Bp., 1918. ápr. 12.) ref. lelkész, tanár, könyvtáros. Alsógimnáziumot Nagykörösön, főgimnáziumot 1878-1882 között a Pápai Református Kollégiumban végzett. Teológiát 1882-től 1886-ig ugyancsak Pápán tanult. Budapesten 1888-ban elvégezte a latin-görög tanári szakot. Egyetemi évei alatt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1888-tól a Pápai Református Kollégiumban tanított. 1897-1918 között a Pápai Református Főiskolai Könyvtár igazgatója. Korszerű nyilvántartásokkal látta el, katalogizálta először a bibliotékában található anyagot és a hozzá kapcsolódó muzeális gyűjteményeket. 1903-ban nyilvános könyvtárrá szervezte át az intézményt, 1912-ben átköltöztette az új kollégiumi épületbe. A kollégium régiségtani és filológiai gyűjteményét is rendezte. Több történeti és egyéb mű szerzője, számos pápai sajtóorgánumnak (köztük a Dunántúli Protestáns Lapnak 28 évig) volt munkatársa. Alapítványt tett, amelynek kamataiból az intézet a latin nyelv tanulásában a legjobb eredményt elérő diákokat jutalmazta. Az alapítványt 1991-ben felélesztették.

 

1998. április 14.

15 éve hunyt el FLINK Kornél, Taródi Flink Kornél (? -? 1998. ápr. 14.) szerkesztő, újságíró.Hosszú éveket töltött lapterjesztőként és tördelőszerkesztőként a Veszprém Megyei Lapkiadó Vállalatnál. Budapesten a Szövetkezet c. országos lap tervezőszerkesztőjeként dolgozott. Balatonkenesén sajtó- és kulturális referensként irányította a község közéletét, a környékbeli települések újságainak megjelenését szervezte. Írásai jelentek meg megyei és országos lapokban.

 

1888. április 15.

125 éve született KERTÉSZ Jenő (Mencshely, 1888. ápr. 15.-Bp., 1969. aug. 5.) orvos. Fogorvos, az orvostudományok kandidátusa. 1914-ben a budapesti egyetemen orvosi oklevelet, a Stromatológiai Klinikán szakképesítést szerzett. A Tanácsköztársaság idején bizalmi és a Vörös Hadsereg orvosa. A bukás után elveszítette klinikai állását. 1948 után rendelőintézeti főorvos, az Egészségügyi Szakszervezet fogorvosi szakcsoportjának főtitkára, majd elnökhelyettese. A helyreállító protetikával foglalkozott és e tárgykörben számos írása jelent meg. Alapító tagja volt az 1938-ban alakult Tapolca és Hegyvidéke Barátai Egyesületnek.

 

1983. április 15.

30 éve halt meg ILLYÉS Gyula (Rácegrespuszta, 1902. nov. 2.-Bp., 1983. ápr. 15.) író, költő, műfordító. Az Ozoráról indult és Párizs szellemétől felfrissült költő már 1944-ben kapcsolatba került a Balatonnal, mindenek előtt Tihannyal, amikor Németh Lászlóval, itt találtak menedéket. A nemzeti hagyományt, európaiságot és modernséget magában hordozó gazdag életmű tetemes részét itt, a tihanyi otthonában alkotta. Feleségével, Kozmutza Flórával itt élő költő számos versét, és prózáját ihlette a balatoni táj, és Tihany. Ilyenek a Tihanyi barátaimhoz és a Jegyzetfüzet c. versek. Az 1953-ban írt Fáklyaláng c. drámáját a veszprémi Petőfi Színház 1967. október 6-án, erre az alkalomra átírt formában mutatta be. Életműsorozata 1969-1986 között jelent meg. Az utóbbi években naplójegyzeteiből több kötet került az olvasók kezébe. Munkásságáért megkapta az Európai Költészet Nagydíját és a Kossuth-díjat. Balatonfüreden utcát neveztek el róla. A tihanyi iskola 1998 októberében felvette nevét.

 

1928. április 17.

85 éve született BUCSY Balázs (Pécs, 1928. ápr. 17.-Vörösberény, 1975. jún. 6.) testnevelő tanár. Tanulmányait Budapesten, a Testnevelési Főiskolán fejezte be. 1955-től Zircen, 1959-től haláláig Vörösberényben tanított, és dolgozott Veszprém megye sportmozgalmában. Kiváló szakemberként nemzedékeket nevelt a vívó-, a sí- és a vitorlázó-sport számára. Az eplényi sípálya egyik megálmodója, építésének aktív résztvevője. Szövetségi sportolóként is tevékenykedett, aktívan vitorlázott, többszörös magyar bajnok. Kékszalag és Fehérszalag versenyeket nyert a Tramontana kormányosaként. Halála előtt a Budapesti Építők vitorlás szakosztályának vezetője volt.

 

1808. április 18.

205 éve született PAGET János, John Paget (Loughborough, Anglia, 1808. ápr. 18.-Aranyosgyéres, 1892. ápr. 10.) író, útleíró, orvos. Bőrgyógyásznak készült. Az edinburghi egyetemen orvosi diplomát szerzett, majd Párizsba és Itáliába utazott. Ott megismerkedett özv. báró Bánffy Lászlónéval, Wesselényi Polyxena írónővel, akivel összeházasodott. Gyéresen telepedett le és ott gazdálkodott. 1835-1836-ban beutazta Erdélyt és Magyarországot, az út tanulságairól könyvet írt. Nagy lelkesedéssel szólt a Balaton szépségéről és csodálkozott, hogy egy hajót sem látott a tavon. Először Ő írta le angolul a híres balatonfüredi Anna-báli eseményeket. Megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal. A szabadságharcban Bem egyik szárnysegéde, a fegyverletétel után Angliába menekült. Nagyenyedi huszárbravúrját Jókai Mór Egy az Isten című regényében örökítette meg. 1855-ben visszatért és birtokán korszerű módszerekkel mintagazdaságot szervezett. Alapító tagja az Erdélyi Egyletnek. Különösen sokat tett a szőlészet és borászat fejlesztése érdekében. Több magyar művet fordított angolra. 1868-ban a Magyarországról írt munkája alapján a Magyar Történelmi Társaság tagjai közé választották. Mint a magyar szabadságharc hősét a kolozsvári Házsongárdi temetőben temették el. A Balatoni Panteonban és angliai szülőfaluja templomában tábla őrzi emlékét.

 

1828. április 19.

185 éve született THURY Károly (Adásztevel, 1828. ápr. 19.-Zánka, 1899. aug. 26.) ref. lelkész. Thury Etele apja. Iskoláit szülőfalujában és Pápán végezte, ahol teológiai hallgatóként jelentkezett a 7. honvédzászlóaljba. A szabadságharcban hadnagyként vett részt. Világos után befejezte teológiai tanulmányait. 1851-től segédlelkész Várpalotán, a következő esztendőben lelkész, Nagyvázsonyban. 1855 és 1899 között a zánkai ref. gyülekezet lelkipásztora. Rendszerezte a zánkai ref. egyház 18. századi, a szabad vallásgyakorlásért és az iskolamester foglalkoztatásáért folytatott küzdelmek kéziratos anyagait, házánál megszervezte a magasabb szintű fakultatív népoktatást.

 

1998. április 20.

15 éve hunyt el TAMÁS István (Szekszárd, 1932. okt. 19.-Bp., 1998. ápr. 20.) író, újságíró.Családi eredete Dunaföldvárhoz köti, a középiskoláit Székesfehérvárott és Szekszárdon végezte, majd 1956-ban a budapesti tudományegyetemen kapott tanári oklevelet. A Magyar Nemzet, 1963-tól a Népszabadság munkatársa, kritikusa, hosszú ideig Veszprém megyei tudósítója volt. 1989-ben nyugdíjba ment. Az Új Horizont c. folyóirat társszerkesztője. Írásai az Élet és Irodalomban, az Új Horizontban és más folyóiratokban jelentek meg. Ragyogó tárcanovellákat írt, de fő műfaja az irodalmi értékű naplójegyzet. 1988-ban a Thália Színház bemutatta a Pápa és a császár c. drámáját. Feleségével, Udvardi Erzsébet festőművésszel évtizedekig Badacsonytomajon élt, műveinek többségét ott írta.

 

1813. április 22.

200 éve született KOLOSSVÁRY Ferenc (Külsővat, 1813. ápr. 22.-Vaszar, 1882. ápr. 12.) r. k. lelkész, író, honvédtiszt. Apja a Külsővathoz tartozó Fisztó-puszta tulajdonosa. Alsóbb iskoláit Veszprémben végezte, a filozófiát két évig Szombathelyen, a teológiát 1830-tól 1836-ig Győrben tanulta. 1836-ban szentelték pappá. Püspöki levéltáros, szentszéki jegyző Győrben. 1845 és 1882 között Vaszaron plébános. 1848-ban a gecsei és a vaszari nemzetőrök kapitányuknak választották. Részt vett a Dráva-vonal védelmében, a haza védelmére buzdította a lakosságot. A bukás után igazolnia kellett magát, de maradhatott Vaszaron, plébánosként, majd a pápai kerület espereseként, címzetes kanonokként szolgálta a falut. Számos egyházi lap közölte irodalmi értékű alkotásait.

 

1953. április 23.

60 éve hunyt el LUTTOR Ferenc (Székesfehérvár, 1886. márc. 26.-Platanos, Argentina, 1953. ápr. 23.) r. k. kanonok, történész. A gimnáziumot szülővárosában végezte, a teológiát Veszprémben kezdte tanulni, és Bécsben fejezte be. 1908-ban pappá szentelték, 1909-ben doktorrá avatták. Káplán Pápán, majd karkáplán Veszprémben, ahol 1911-1912-ben a Veszprémi Hírlap szerkesztője. 1910-től tanulmányúton járt Rómában, 1912-től pedig ismét Veszprémben, a Püspöki Könyvtár vezetőjeként dolgozott. A háború alatt egy ideig tábori lelkész a szerb harctéren, de betegsége miatt leszerelték. 1916-tól ismét tanulmányútra ment Konstantinápolyba. 1918 és 1928 között lelkész Balatonfüreden, 1929-től pápai prelátus, 1943-tól Nagyváradon kanonok. 1947-ben Argentinába ment és Buenos Airesben élt. Szervezte a magyar menekülteket, egyik alapító tagja a Centro Hungaró-nak, az Egyesületek Tanácsának és a Mindszenty Akadémiának, amelynek első elnöke is volt. Nevéhez fűződik a balatonfüredi, neoromán stílusú r. k. templom, a mellette lévő iskola és a plébániaház építtetése.

 

1923. április 24.

90 éve született JANKOVITS Kálmán (Lázi, 1923. ápr. 24.-Pápa, 1997. jún. 4.) tanár. Szülei földművesek voltak. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Kisbéren és Budapesten végezte. 1948-ban Mosonmagyaróváron szerzett mezőgazdász oklevelet. Közben 1944-ben katona, majd orosz hadifogoly is volt. Az 1948-1952-es években az Ácsi Cukorgyár tisztviselője. 1954-ben tanári képesítést szerzett és 1959-ig Székesfehérvárott középiskolai tanárként dolgozott. 1959 után a Pápai Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanár, 1965-től igazgató-helyettes, 1971 és 1983 között igazgató. Az ötvenes évektől mezőgazdasági szaktanfolyamokat szervezett, pápai iskolaigazgatóként jó kapcsolatokat teremtett a környék mezőgazdasági termelőszövetkezeteivel. Új szakokat szervezett, olyanokat, amelyek az adott időszakban a legjobban segítették a térség agrárfejlődését. Az iskolát 160 férőhelyes kollégiummal és tornateremmel bővíttette. Kiváló szervező és irányító munkáját több szakmai és más kitüntetéssel ismerték el.

 

1978. április 24.

35 éve hunyt el BAKÁCS Tihamér György (Veszprém, 1901. febr. 14.-Los Angeles, 1978. ápr. 24.) orvos, tanár, író, költő. Gyermekkorában a fővárosba költöztek, 1918-ban Budapesten érettségizett. Egyetemi hallgatóként megalapította a keresztényszocialista főiskolai hallgatók szervezetét és szerkesztette a Diákkultúra c. lapot. Doktori oklevelét 1923-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1935-1936-ban állami ösztöndíjjal Londonban végzett kutatásokat, amelyeknek eredményeit angolnyelven jelentette meg. A továbbiakban 23 tanulmányt közölt. 1942-ben habilitálták és a MÁV kórházainak igazgató-főorvosává nevezték ki. Orvosi gyakorlatával és tudományos kutatásaival párhuzamosan kora ifjúságától kezdődően szépirodalmi és közírói tevékenységet is folytatott. Folyóiratokban, heti- és napilapokban versei és alkalmi költeményei jelentek meg, a Magyarságnak pedig vezércikkírója volt. A Katolikus Írók és Hírlapírók Pázmány Egyesületének választmányi tagja. Az Egyesült Államokba 1948-ban vándorolt ki, 1950 után orvosi gyakorlatot folytatott. Költeményeit a Katolikus Magyarok Vasárnapja is közölte. Kiadatlan költeményeit felesége külön kötetben jelentette meg.

 

1923. április 25.

90 éve született VARGA József (Külsővat, 1923. ápr. 25.-Bécs, 1998. júl. 3.) jogász, tanár.1942-ben Pápán a Bencések Gimnáziumában érettségizett, majd 1947-ben a budapesti tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Egyetemi hallgatóként aktívan tevékenykedett a demokratikus ifjúsági szervezetekben, majd a FKgK-ben, később a Magyar Függetlenségi Pártban. 1947-ben néhány hónapig ügyvédjelöltként dolgozott, októberben letartóztatták, a Népbíróság 1948. február 16-án szabadlábra helyezte. 1948 novemberében kémkedés és összeesküvés vádjával ismét bíróság elé került. Kétévi fogva tartás után a recski táborba vitték, ahonnét 1953-ban (a tábor felszámolása után) szabadult. Budapestről kitiltották, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1953-tól 1956-ig a Győri Vagongyárban segédmunkás volt. 1956 novemberében Bécsbe emigrált, ahova családja csak 1963-ban követhette. Bécsben a nyugatra menekült fiatal magyarok támogatásával foglalkozott. Aktív részt vállalt a bécsi Európa-ház megalapításában, és annak tevékenységében. Kilenc tanulmánykötet megjelenése után németül írta meg a Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós c., nálunk is ismert művét. Középiskolás diákként kitűnt szülőfaluja és környéke regéinek és népmondáinak gyűjtésével. Egyik szerkesztője volt a Jövőnkért c. iskolai évkönyvnek. Hatvannál több tanulmány és cikk szerzője, melyek német és magyar nyelvű folyóiratokban jelentek meg. 1972-ben Ausztria államelnöke professzori címmel tüntette ki. 1984-ben nyugalomba vonult. 1994-ben Külsővat díszpolgárává fogadták.

 

1758. április 26.

255 éve halt meg BURCHART Gáspár (?-Győrsziget, 1758. ápr. 26.) orgonaépítő. Híres német orgonaépítő családból származott, az 1740-es években telepedett le Győrszigeten. Tíz évnél hosszabb itteni működéséből négy munkája ismert. 1754-ben a Karmelita-templom, a következő esztendőben a Szent Ignác-templom, 1756-ban a Pannonhalmi Apátság, 1758-ban a Bakonybéli Apátság orgonáját készítette. Ez utóbbi volt utolsó munkája, amely már halála után került rendeltetési helyére.

 

1933. április 29.

80 éve halt meg BABAY Kálmán (Gárdony, 1862. dec. 7.-Balatonkenese, 1933. ápr. 29.) író, ref. lelkész. Középiskolába Székesfehérvárott és Budapesten járt. A Pápai Református Teológiai Akadémiát 1885-ben végezte el, majd Csajágon, 1886-tól Mezőkomáromban, 1893-tól pedig Sárkeresztesen lelkész és egyházi tanfelügyelő. 1931-ben nyugalomba vonult Balatonkenesére, ahol korábban is gyakran tartózkodott. Itt vette feleségül Szánthó Ilonkát, Soós Lajos költő unokahúgát. Több száz szépirodalmi munkája jelent meg budapesti, Fejér és Veszprém megyei lapokban, valamint az 1913-ban alapított Balatonkenesei Hírlapban. Egyházi műveket is írt, tanügyi írásokat publikált. Elbeszéléseiben sok szeretettel szól a Balatonról, a tó partján élő emberekről, szokásaikról. A Visky lányok című regénye korrajz az 1870-es évek Mezőföldjéről, egyháztörténetéről.

 

1768. április 30.

245 éve született SZÜTS István (Ajka, 1768. ápr. 30.-Tét, 1839. márc. 18.) ev. lelkész, költő, műfordító. Sopronban tanult, majd másfél évig Győrben tanított. Pozsonyban folytatta tanulmányait, amelynek befejeztével 1788-tól lelkész Iharosberényben. 1795-ben Csöngére, 1805-ben Tétre választották lelkésznek. Az 1809-ben megjelent Dunántúli énekeskönyvben 43 éneke található. Szorgalmasan írt verseket, alkalmi költeményeket és énekeket. Csonkán maradt egy vallásbölcsészeti munkája, amelynek címe: Eusebius, vagy beszélgetések az emberi lélek teljes kifejlődéséről.

 

1823. április 30.

190 éve született BALOGH Gábor (Köveskál, 1823. ápr. 30.-Bp., 1908) jogász, honvédtiszt.Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Pápán jogot végzett. A csabrendeki Barcza Sándor mellett, főleg úrbéri és büntetőjogi ügyekben dolgozott. Az ügyvédi vizsgát letéve Pozsonyban a megyei küldöttek mellett titkári feladatokat látott el. Jelasics támadásának hírére a Tapolcán alakult első Zala megyei nemzetőr-zászlóaljba ált. Több jelentős ütközetben vett rész, köztük a pákozdi, a hatvani, az isaszegi csatákban, Buda ostromában. A szabadságharc végét főhadnagyként, Komárom várában érte meg. Devecserben telepedett le, ahol a zirci uradalom ügyészeként 22 évig dolgozott. Az 1870-es évek elején Győrbe költözött, ahol 70 éves korában írta meg emlékiratait. A kéziratot jelenleg unokája Balogh Ferenc és családja őrzi.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.