• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - Május PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Május

1943. május

70 éve halt meg ÉLES Károly, Scharf Károly (Sümeg, 1859. dec. 16.-Sümeg, 1943. máj.) tanító. Csurgón szerzett tanítói oklevelet, 1878-1883 között Sümegen tanított, majd Perkátán és Pakson dolgozott. 1888-ban visszatért szülővárosába. Az elemi iskola tanítója, 1916-tól igazgatója. Pedagógiai szakírói tevékenysége mellett ethnográfiai és helytörténeti kutatásokat is végzett. Szerkesztője volt a Sümeg-Szent-Gróth, később a Sümeg és Vidéke c. lapoknak. 1921-ben a MTA Wodianer-díját kapta. A Sümegi Panteonban emléktáblája, a városi temetőben sírköve van.

 

1928. május 2.

85 éve született SZALAY László (Pápa, 1928. máj. 2.-Pápa, 1992. máj. 18.) festőművész, tanár. 1949-ben, a Pápai Tanítóképzőben szerzett oklevelet, majd 1955-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, 1965-ben a szegedi egyetemen tanári diplomát kapott. 1955 után tanított, később népművelői, iskolaigazgató és szakfelügyelői munkát végzett. 1972-től Pápán rajztanár, 1975 után a Türr István Gimnázium és Óvónőképző szaktanára és a városi képzőművészeti kör vezetője, csoportos kiállítások szervezője. Alkotásaival helyi és megyei tárlatokon vett részt. Rajzait a megyei újság és pedagógiai szaklapok közölték. Írásaival a rajztanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott, megírta a Pápai Képzőművészeti Kör 40 éves történetét. 1988-ban Pápa város emlékplakettjével ismerték el sokoldalú pedagógiai és művészi tevékenységét. 1993-ban tiszteletére emlékkiállítást rendeztek a városban.

 

1858. május 3.

155 éve született ÓVÁRI Ferenc (Veszprém, 1858. máj. 3.-Veszprém, 1938. márc. 11.) jogász.Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, 1882-ben, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 1884-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. Törvényhatósági bizottsági tagként főként a közigazgatási viszonyok javítását és a tűzoltás ügyeinek szervezettebb kezelését szorgalmazta. 1887-től a veszprémi önkéntes tűzoltóegylet örökös főparancsnoka, az országos és a vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. 1892-ben szabadelvű programmal a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Hat ciklusban a nagyvázsonyi, négyben pedig a veszprémi kerületet képviselte. 1904-ben megalapította a Balatoni Szövetséget, amelynek elnöke és közlönyének szerkesztője. Munkásságának eredménye a veszprémi színház és a balatonalmádi fürdő. Az országos politikától 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején vonult vissza. 1927-től a Felsőház tagja. Ajka községnek Kossuth Lajos szobrát, Holló Barnabás alkotását adományozta. Életében és közéleti tevékenységében kiemelt hely jutott a Balatonnak és Balatonalmádinak. 1909-ben a Veszprém díszpolgárává választották.

 

1923. május 4.

90 éve született PERÉNYI János (Jákó, 1923. máj. 4.-Balatonfűzfő, 2000. nov. 11.) tanár.1942-ben Csáktornyai (Horvátország) Állami (magyar) Tanítóképzőben, 1953-ban a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1942-1944-ben Bottornya (Muraköz) iskolavezető. Két évig volt francia hadifogságban. 1946-1947-ben Görgeteg-Kuntelepen tanító, az 1947-1950-es években Vilonya-Királyszentistván községekben kántortanító. 1950-től 1960-ig tanár Tótvázsonyban, 1960 és 1983 között iskolaigazgató Balatonfűzfőn. 1956-ban a tótvázsonyi Forradalmi Tanács választott tagja. 1961-től 1975-ig tanácstag, végrehajtó bizottsági tag Balatonfűzfőn. Aktív társadalmi szerepet töltött be az ifjúságnevelés és településformálás terén. Kezdeményezésére épült az új iskola, sportpálya stb. Balatonfűzfő község kialakulásának történetét kutatta, e tárgykörben a Balatonfűzfői Hírlapban helytörténeti cikksorozata jelent meg. 1965-ben és 1982-ben Veszprém Megyéért kitüntetés arany fokozatát, 1983-ban Pedagógus Érdemérem, 1998-ban Balatonfűzfőért kitüntetést kapta.

 

1808. május 5.

205 éve született TASNER Antal (Öskü, 1808. máj. 5.-Pest, 1861. aug. 25.) író, szerkesztő, jogász. Középiskolát Veszprémben és Kőszegen, bölcseleti és jogi tanulmányokat Pesten folytatott. Pozsonyban jogot hallgatott, 1831-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1833-tól 1848. szept. 5-ig Széchenyi István titkára, elkísérte őt angliai útjára. A gróf által alapított vállalatok és egyletek szervezési munkáit végezte, jelentős szerepet vállalt a Lánchíd-terv előkészítésében. Szerkesztette a Nemzeti Kaszinó évkönyvét. Széchenyi megbízta levelezései, naplói, jegyzetei átnézésével és kiadásával. Széchenyi végakaratának megfelelően a kompromittálónak vélt részleteket eltávolította a kéziratból. A kéziratot később az MTA Zichy Antallal dolgoztatta fel. A Magyar Tudós Társaságnak levelező tagja. Öskün az általános iskola felvette nevét, az intézmény falán tábla őrzi emlékét.

 

1838. május 5.

175 éve született BOZÓKY János (Buda, 1838. máj. 5.-Nagykálló, 1872. nov. 25.) író, pedagógus, színész. Tanulmányait Budán végezte, majd színészként bejárta Cseh- és Morvaországot. 1859-ben hazatért, és a Sümegi Alreáliskolában tanított. Közben megalakította a Sümegi Polgári Kört. 1869-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bízták meg. Számos cikket írt német nyelven a vegetarianizmusról, melynek maga is híve volt. Német és magyar nyelven egyaránt írt verseket. Utóbbiak a Vasárnapi Újságban jelentek meg.

 

1893. május 5.

120 éve született HAIDEKKER Nándor (Ercsi, 1893. máj. 5.-Bp., 1968. okt. 18.) orvos.1911-ben, Veszprémben érettségizett. Másodéves egyetemistaként egy évig katona, majd három évig orvos egy oroszországi hadifogolytáborban, amelynek feloszlatása után Szentpétervárra utazott, majd Finnországba ment. 1921-ben jött haza és 1923-ban szerzett általános orvosi diplomát. Először a budapesti Szent László Korházban segédorvos, 1925-1929-es években uradalmi orvos. 1929-től Balatonfőkajáron szolgált, 1936-ban veszprémi városi, és járási tiszti orvosnak nevezték ki. 1945-től 1947-ig ellátta a megyei tiszti főorvosi teendőket is. 1954-től a KÖJÁL higiénikus orvosa, 1955 és 1959 között igazgató főorvosa volt. A háború alatti és utáni veszprémi tevékenységének elismerését a város tanácsa 1946-ban, jegyzőkönyvben örökítette meg. Nyugdíjasként Budapesten élt. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

1943. május 5.

70 éve halt meg IKLÓDY-SZABÓ János (Veszprém, 1877. okt. 25.-Balatonfüred, 1943. máj. 5.) jogász, szerkesztő. Veszprémben járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Genfben végezte. Államtudományból doktorált, közigazgatási ismeretekkel is rendelkezett. 1899-ben Veszprém vármegye szolgabírája, 1907-től belügyi fogalmazó. 1910-ben a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. A Tanácsköztársaság bukása után az FKgP szervezője, 1920-tól képviselője. Alsóörsi házát a húszas évek elején vásárolta, aktív részt vállalt a falu életében, a közbirtokosság és a fürdőegyesület munkájában. A Balaton kultusz élenjáró szószólójaként élt, elhívatottsággal és nagy felkészültséggel szolgálta a Magyar Tenger ügyét. Szerkesztette a Balatoni Kurír c. lapot, a tó ügyeivel foglalkozó több szervezetnek, klubnak volt a vezetője vagy vezetőségi tagja. A Veszprémi Takarékpénztár igazgatósági elnöke és a Balatoni Halászati Rt elnök-vezérigazgatója. Írásaiban támogatta a Tihanyi Nemzeti Park és a Balaton körüli autósztráda építését. Szorgalmazta a Badacsony-Balatonfüred borvidék fejlesztését.

 

1898. május 7.

115 éve született KLEMPA (Sándor) Károly (Graz, 1898. máj. 7.-Graz, 1985. dec. 19.) r. k. püspök, író, tanár. 1944-től a Szent István Akadémia rendes tagja. 1916-ban, Győrben a bencéseknél érettségizett. Még ebben az évben a Csornai Premontrei Rendbe lépett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol német nyelv- és irodalomból doktori oklevelet szerzett. 1922-ben, Győrben pappá szentelték. 1921-1949 között Keszthelyen, a rend gimnáziumában tanított. 1948-ig a Keszthelyi Festetics Könyvtár és Levéltár igazgatója volt, és megmentette az értékes gyűjteményt a háború utáni fosztogatástól. 1948 után Zala megyei településeken káplán, plébános majd esperes. 1954-ben három hónapra letartóztatták. Veszprémbe 1954-ben került, ahol először irodaigazgató, püspöki helynök, 1959. június 6-ától apostoli kormányzó. 1964-1965-ben részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. 1972-ben bázai címzetes püspökké szentelték és ekkor lemondott a veszprémi egyházmegye kormányzásáról. A veszprémi székesegyházat kívülről renováltatta, és rézlemezzel fedette a tetőzetét. Felújíttatta a püspöki palota berendezését, a freskókat eredeti formában helyreállíttatta. Zeneszerző is volt. Alkotásai: a Rabmadár c. ifjúsági operett és a Riadó lesz c. opera.

 

1898. május 7.

115 éve született MÁNYOKI Vilma, mányoki (Tapolca, 1898. máj. 7.-?) tanár, író. Abudapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet, Oxfordban is tanult. Fővárosi középiskolákban tanított. Első írása a Tolna Megyei Közlönyben jelent meg, később a Tapolczai Lapok és fővárosi folyóiratok is közölték cikkeit és értekezéseit. Egyik kezdeményezője volt a magyar-finn barátság két háború közötti megerősítésének. A Lolla Svärd című lap külföldi tudósítójának kérte fel.

 

1763. május 9.

250 éve született BATSÁNYI János, Bacsányi János (Tapolca, 1763. máj. 9.-Linz, 1845. máj. 12.) költő. Petőfi előtt a felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek legerőteljesebb költői kifejezője volt irodalmunkban a tapolcai saruvarga fia. Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban járt középiskolába, majd Pesten jogi tanulmányokat végzett. Kassán Kazinczyval közösen, az első irodalmi folyóirattal, a Magyar Múseummal az irodalmi és szellemi élet központját teremtették meg. A Martinovics-mozgalomban való szervezkedés vádjával letartóztatták és Kufstein várából csak 1796. május 23-án szabadult. Az állandó rendőri megfigyelés miatt Bécsben telepedett le. Ekkor, 1796-ban jelentette meg Ányos Pál munkáját. Párizsba történő menekülése, majd linzi száműzetése miatt elveszítette magyarországi irodalmi kapcsolatait. 1800 nyarán nagybeteg édesanyja látogatására hazajött Tapolcára és édesanyja haláláról hosszú levélben számolt be Baumberg Gabriellának, akit 1805-ben feleségül vett. Szülőföldjétől, “Sümeg, Tapolca, Keszthely kies vidékei”-től távol halt meg. A házaspár hamvait, egy országos mozgalom keretében hozták haza az eredeti linzi síremlékkel együtt, és temették el 1934. május 10-én a tapolcai temetőben. Segesdi György alkotását, a 26 éves Batsányit ábrázoló bronzszobrot l960. május 8-án leplezték le a tapolcai Malom-tó partján. 1963-ban a Veszprém Megyei Tanács irodalmi és művészeti díjat alapított a költő emlékére és nevével. Halálának 150. évfordulóján, 1995. május 12-én Gelencsér Ferenc által faragott új síremlékét avatták fel. Tapolcán utcát neveztek el róla, a 12. sz. házon tábla őrzi emlékét. Nevét felvette a város középiskolája, ahol az épület falán emléktáblája van. Tábla őrzi emlékét még Tapolcán a Városi Múzeum árkádja alatt, ahova iskolába járt, valamint Veszprémben, a Vár u. 8. sz. épület homlokzatán.

 

1748. május 10.

265 éve halt meg ESTERHÁZY József, galánthai (Pápa, 1682. jún. 12.-Pozsony, 1748. máj. 10.) országbíró. A család fraknói ágához tartozott, Esterházy Antal kuruc generális testvére. Pozsonyban, Sopronban és Győrben tanult, a nagyszombati egyetemen bölcseletet, a római Collegium Germanico-Hungaricumban teológiát, magánúton Bécsben matematikát, technikai és hadászati tudományokat tanult. 1693-ban már rátóti prépost, 1697-ben címzetes apát. Tanulmányai befejeztével, 1705-ben belépett a hadseregbe, 1707-ben semptei kapitány. A Rákóczi-szabadságharc idején harcolt a kurucok ellen, 1708-ban részt vett a trencséni csatában. 1708-tól királyi tanácsos, 1709-től Komárom vármegye főispánja. 1721-től főtrázsamester, 1724-től a Hétszemélyes Tábla ülnöke. 1733 és 1741 között horvát-dalmát és szlavón bán, 1739-től lovassági tábornok. 1741-től haláláig országbíró. Harcolt Itáliában és Szicíliában, részt vett az 1737. évi boszniai törökellenes hadjáratban és a Poroszország elleni háborúban. A katolikus egyház buzgó híve volt. 1727-ben megvásárolta a tatai, 1730-ban adományként kapta a pápai uradalmat. Tatán kapucinus templomot és kolostort, 1712 és 1722 között Cseklészen barokk kastélyt építtetett.

 

1843. május 10.

170 éve született ANTAL Gábor (Szentkirályszabadja, 1843. máj. 10.-Komárom, 1914. jan. 14.) ref. püspök, tanár. Szülőfalujában kezdett tanulni, a gimnáziumot és a teológiát a Pápai Református Főiskolán végezte, ahol először egy évig köztanítóként dolgozott, majd fél éves segédlelkészség után 1865-ben Kerkápoly Károly helyettese Pápán. 1867 őszén külföldre ment tanulni; egy évet Berlinben, fél évet Zürichben töltött. 1869-ben hazatérve a teológia rendes tanára, 1879 után a főiskola igazgatója volt Pápán. 1874-ben alapította a Pápai Lapok c. újságot, 1878 és 1884 között szerkesztette a Pápai Református Főiskola Értesítőjét. 1888 nyarán Ács községben lelkész, majd Papp Gábor halála után, 1896-tól a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, egyben Komárom lelkésze. Tagja volt a felsőháznak. 1907-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke. A genfi egyetem 1909-ben doktori fokozatra emelte. Irodalmi dolgozatai és beszédei jobbára hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg.

 

1878. május 10.

135 éve halt meg RAMASSETTER Vince (Sümeg, 1806. febr. 8.-Sümeg, 1878. máj. 10.) kékfestő, iskolaalapító. Sümeg atyja. Kőszegen és Győrött járt iskolába, majd folytatva németalföldről betelepült apja mesterségét, Ő is kékfestő lett. Később áttért a szőlőtermesztésre és a borkereskedelemre. Ehhez kádárműhelyt is tartott fenn. A 40-es évek közepén vált népszerűvé, amikor a Védegylet mozgalmat támogató nők az ő kelméit hordták. 1848-ban Sümeg polgármesterévé választották. 1846-ban az iparostanoncok oktatására, 1855-ben pedig egy reáliskola támogatására hozott létre alapítványt. Az 1850-es évektől fáradhatatlanul agitált az iskolaügy érdekében: az elemi iskola négy osztályossá szervezését, elemi iskolai leányosztályok létrehozását szorgalmazta. Óvoda számára ajándékozott telket és házat. Vagyona nagyobb részét Sümeg városára, az oktatási és egészségügyi-intézmények fenntartására hagyta. Sümegen általános iskolát és utcát neveztek el róla. Egészalakos bronz szobra - Istók János alkotása - a város központjában áll.

 

1698. május 11.

315 éve született WIESNER Gellért (Strehlen, 1698. máj. 11.-1749. febr. 15.) zirci apát.1732-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották 1734-ben és 1737-ben látogatott egy-egy hónapra, Zircre. Kijelölte a monostor belterületét. Kormányzása időszakában készült el az apátsági templom keleti szakasza. Mérete, hossza azonos a régi temploméval. A főoltárt Dubniczay István veszprémi kanonok adományából készítették. A templomot 1745-ben avatták fel. Az apát munkáját már nehezítette a politikai helyzet. Sziléziát elfoglalták a poroszok. A r. k. egyház intézményeit meghagyták, de az apátnak és kísérőinek ausztriai és magyarországi útjait engedélyhez kötötték 1738-ban, rendelettel szabályozta a zirci monostor szerzeteseinek életét. 1747-ben látogatott utoljára Zircre. Megtekintette Nagytevelt, a Somló-hegyi, a badacsonyi szőlőket, és az előszállási birtokot.

 

1893. május 11.

120 éve született NIRNSEE Pál, ajkai (Győr, 1893. máj. 11.-Zsófia-puszta, 1945) nagybirtokos. Az elemi és középiskola elvégzése után Magyaróváron és Halléban gazdasági főiskolán szerzett oklevelet. Apja ajkai gazdaságának (kb. 2500 hold) vezetésében segédkezett, majd saját 2448 holdas Zsófia-pusztai gazdaságát vezette. Szimentáli tehenészetének, juhászatának nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is híre volt. Tenyészkancáival aranyérmet nyert. Az ajkai katolikus egyházközség világi elnöke. A nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője.

 

1933. május 12.

80 éve hunyt el KRÚDY Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21.-Bp., 1933. máj. 12.) író. Anyakönyvi bejegyzések szerint apja 1850-ben Várpalotán született, de fiatalon Nyíregyházára költözött, ahol ügyvédi irodát nyitott. Nagyanyja, Radics Mária Várpalotán élt, itt ismerkedett meg az író nagyapjával. 1850-ben itt született fiúk, az ifjabb Krúdy Gyula. A család hamarosan Nyíregyházára költözött. A nagyszülők válása után Radics Mária a fiához költözött, az unoka, a legifjabb Krúdy Gyula az ő meséin, történetein nőtt fel. Országos hírű íróként is gyakran megfordult nála. Műveiben megörökíti a múlt századi és a század eleji Palota világát, életét, romantikáját és valóságát, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázsát és hangulatát. Utolsó palotai útja 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején lehetett, amikor Veszprémből jövet feleségével járt Várpalotán. Ennek emlékét az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. művei idézik fel. Nagyanyja elbeszéléseiből, illetőleg személyes élményeiből rajzolta több művének hőseit. Palotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Az öreg városról kapunk képet az író fantáziájával kiszínezve az Ál-Petőfi, a Palotai álmok, az Öreg idő, a Sobriék, a Vadmacska c. műveiből. De e táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyság díja, az Aranykéz utcai szép napok, A templárius, a Dunántúli-Tiszántúlinál c. műveiben és az álomlátó nagyanyja segítségét gyümölcsözteti az Álmoskönyv lapjain is. Várpalotán utcát neveztek el róla, a városi könyvtár felvette nevét, s az intézmény külső falán Ligeti Erika domborműve, az olvasóteremben pedig Szabó Iván: Szindbád c. alkotása látható az íróról. A művelődési központ mellett áll bronz szobra, Borbás Tibor alkotása. 1913-1918 között Siófokról jutott el Balatonarácsra, Balatonfüredre, Tihanyba és Kisörsre. Balatonfüreden gyógykezeltette magát 1927 tavaszán. Művei között számos balatoni, füredi vonatkozású írás olvasható. Pl. Holdas est Füreden, a XIX. sz. vizitkártyái, stb. Balatonfüreden utcanév és a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.

 

1943. május 13.

70 éve született JUHÁSZ Jácint (Mogyoród, 1943. máj. 13.-Bp., 1999. jan. 9.) színművész. 1965-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. A KISZ Központi Művész Együttesének tagja, 1965-1967-es években a Veszprémi Petőfi Színház művésze volt. 1967 után a Madách Színház tagja. Pályája kezdetén gyakran játszott zenés darabokban, később klasszikus drámák szerepeiben bizonyította jellemábrázoló tehetségét. Egyszerű eszközeivel, kimunkált színpadi beszédével, szuggesztív megjelenésével emlékezetes alakításokat nyújtott. Több kiemelkedő színházi, televíziós és filmművészeti alakítás fűződik nevéhez. 1984-ben Jászai Mari-díjat, 1996-ban Vándor Pufi-díjat kapott. Fontosabb filmszerepei: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák (1967), Fényes szelek (1968), Még kér a nép (1971), A halhatatlan légiós (1971), Makra (1972), Nincs idő (1972), Kakuk Marci (1973), Autó (1974), Hajdúk (1974), Ballagó idő (1975), Az idő kezdetén (1975), Két pont között a legrövidebb görbe (1975), K. O. (1977), 80 huszár (1978), Az erőd (1978), Fábián Bálint találkozása Istennel (1980), István s király (1984), Juliánus barát (1991), Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős II. 1998).

 

1903. május 14.

110 éve született VAJKAI Aurél, Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14.-Bp., 1987. nov. 29.) etnográfus, író, orvos. Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.

 

1918. május 16.

95 éve született HALÁSZ Géza (Budafok, 1918. máj. 16.-Bp., 1995. ápr. 13.) jogász. Édesapja, Halász József 1920 és 1944 között vezette a hajmáskéri laktanya szabóságát. Elnöke volt a település Iparoskörének és Katolikus Olvasó Körének is. Géza ebben a községben járt elemi iskolába, 1936-ban, Veszprémben a piaristáknál érettségizett. A budapesti tudományegyetem jogi karán kezdte felsőfokú tanulmányait, a háborús események miatt csak 1951-ben szerzett oklevelet, jogi doktorrá 1959-ben avatták. 1941-1942-ben Gamma Rt.-nél osztályvezetőként dolgozott, 1953-tól 1972-ig az Iparterv munkatársa volt. Egyetemi hallgatóként részt vett a falukutató mozgalomban, az Országos Széchenyi Szövetség főtitkára 1940-ben, elnöke 1941-1942-ben. A háború után tagja a Nemzeti Parasztpártnak, 1956-ben pedig elnöke az Iparterv munkástanácsának. 1942-ben írása jelent meg az Országos Széchenyi Szövetség évkönyvében. Nyugdíjasként Hajmáskér község történetét kutatta, a település monográfiájának kéziratos anyaga 1991-ben készült el.

 

1888. május 17.

125 éve született NAGY Dezső, K. (Kraszna, 1888. máj. 17.-Siófok, 1940. márc. 22.) mérnök.A budapesti műegyetemen 1896-ban szerzett oklevelet. Az aradi, majd a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban dolgozott. Később a Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség munkatársa, majd vezetője. Nevéhez fűződik a tihanyi, alsóörsi, balatonkenesei, siófoki kikötők tervezése, építése, valamint az ezekhez kapcsolódó partrendezés. Több cikke és tanulmánya jelent meg a szaksajtóban a Balaton rendezéséről.

 

1938. május 17.

75 éve született HOLL István (Bp., 1938. máj. 17.-Leányfalu, 2000. júl. 18.) színművész.Felesége Petényi Ilona színművész. 1959-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1948-tól 1955-ig gyermekszínész, az 1959-1961-es években a Debreceni Csokonai Színház, 1961-1964-ben a Veszprémi Petőfi Színház, 1964-1965-ben és 1983-1984-ben a Szolnoki Szigligeti Színház, 1965 és 1978 között, 1985-1986-ban a Pécsi Nemzeti Színház, 1978-1979-ben a Győri Kisfaludy Színház, 1979-1981-ben és 1986-1987-ben a Kecskeméti Katona József Színház, 1981-1983-ban és 1984-1985-ben a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1987-1988-ban a Jurta Színház, 1988 és 1991 között a Budapesti Kamaraszínház, 1991-től Veszprémi Petőfi Színház tagja. Koreografált, rendezett, táncolt a Pécsi Balettben. Fontosabb szerepei.: Bicska Maxi, Peachum (Brecht, B., Weill, K.: Koldusopera), György (Illyés Gy.: Testvérek), Camus: Caligula ; Ibsen, H.: Peer Gynt; Shylock (Shakespeare, W.: Velencei kalmár), Shakespeare, W.: Lear király; Lucifer (Marlowe: Doktor Faustus). Filmen: 2x2 néha 5 (1954), Budapesti tavasz (1955), A harangok Rómába mentek (1958), Légy jó mindhalálig (1961), Magyarok (1977), Az erőd (1978), Áramütés (1978), A trombitás (1978), Csontváry (1979), Szerelem első vérig (1985), Szerelem második vérig (1987), A második ember (1987), Miss Arizona (1988), Tutajosok (1989), Temetés (1998). 1973-ban Jászai Mari-díjat, 1999-ben Paulay Ede-díjat kapott.

 

1963. május 17.

50 éve hunyt el RÉVÉSZ Arnold István (Pápa, 1878. dec. 6.-Bp., 1963. máj. 17.) mérnök.Oklevelét 1901-ben a budapesti műegyetemen nyerte. Pápa város mérnökeként megteremtette a település gravitációs rendszerű vízvezetékét. A Tanácsköztársaság idején Nyisztor György mellett tervezőirodát szervezett, majd a bukás után külföldre távozott. A második világháború után visszatérve főként ipari tervezőirodákban dolgozott. Egyik alapítója és haláláig elnöke a MTESZ-nek. Kezdeményezője a Magyar műszaki alkotók c. sorozat kiadásának.

 

1993. május 17.

20 éve halt meg SOMOS István (Tapolca, 1909. ápr. 11.-Bp., 1993. máj. 17.) sportszakíró. Apja, Schwarcz Géza kádármester volt Tapolcán. Iskolái elvégzése után nagyapja szállítmányozási vállalkozásánál dolgozott. 1932-ben, a kereskedelmi érettségi letétele után labdarugó-játékvezetői vizsgát tett. 1945 után Budapestre költözött, 1948-től rendszeresen másodikligás mérkőzéseket vezetett. Közben gyűjtötte a hírneves FIFA bírókhoz fűződő emlékeket, amelyeket Síppal a világ körül c. könyvében, 1965-ben jelentetett meg. Később több kötetben foglalkozik labdarúgással. Állandó munkatársa volt a Nemzetközi Labdarugó Szövetség lapjának.

 

1868. május 18.

145 éve született NAGY Sándor (Németbánya, 1868. máj. 18.-Gödöllő, 1950. márc. 14.) festőművész, iparművész. Budapesten Székely Bertalannál, azután Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Hazatérve először Veszprémben, később Gödöllőn dolgozott. Leginkább szimbolikus festményeivel és egyéni stílusú rajzaival keltett feltűnést és gyakorolt hatást a fiatalabb nemzedékre. A fiatalok egész sorát vonzotta Gödöllőre, ahol viruló művésztelepet és szőnyegszövő iskolát teremtett. Sokoldalúan foglalkozott az iparművészeti technikákkal és maga is nagybecsű alkotásokat hozott létre. Fő műve a pesterzsébeti templom freskódísze. Veszprémi alkotásai: a Petőfi Színház épületének külső mozaik képe és a főhomlokzat üvegfestménye. Előbbi a Rege a Csodaszarvasról, utóbbi a Népművészet varázsa címet viseli. Számos ifjúsági könyvet ( Ady Endre költeményeit is) illusztrált. A magyarországi szecesszió jellegzetes képviselője. Londonban, Budapesten a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban volt kiállítása. Milánóban és Budapesten (többször) nagydíjat, 1906-ban, Torinóban aranyérmet nyert.

 

1993. május 20.

20 éve halt meg OLTÁRCZY Lajos (Balatonrendes, 1921. nov. 22.-Tapolca, 1993. máj. 20.) tanár. Polgári iskolába Szombathelyen járt, Győrben tanítói, Jászberényben kántori oklevelet szerzett. 1955-ben matematika-kémia szakos tanári oklevelet kapott Budapesten. 1941-ben helyettes tanítóvá nevezték ki a Tapolcai Állami Polgári Fiúiskolához. Ettől kezdve (katonaéveit leszámítva) Tapolcán tanított még nyugdíjasként is. A háború után is a polgári fiúiskolában tanított, és 1951 után vezetője az iskola mezőgazdasági gyakorló-kertjének. A szemléltető oktatás jeles úttörőjeként számtalan kísérleti eszközt állított elő. 1946 után aktívan részt vett a felnőttoktatás megszervezésében és irányításában, valamint a tanulásban lemaradt rétegek felzárkóztatásában.

 

1813. május 21.

200 éve született KÖVES Nep. János (Jánosháza, 1813. máj. 21.-Felsőörs, 1887. dec. 2.) r. k. prépost, költő. Pápán és Veszprémben is tanult. A filozófiát kispapként 1-1 évig Szegeden és Pécsett, a teológiát Veszprémben hallgatta. 1839-ben szentelték pappá. Káplán Mezőkomáromban, 1841-től plébános Enyingen, 1854-től Felsőörsön prépost. Kapcsolatot tartott korabeli írókkal. Írással is foglalkozott. Egy kötete maradt ránk Őrsi regék Őrs szittyavezér életéből címmel. Dicsőíti a templomalapító Őrsi (Felsőörs) Miske családot és a Batthyányakat. Irt a felsőörsi templomról és a falu környékén ismert mondákról.

 

1928. május 21.

85 éve halt meg CZEINER Nándor (Zirc, 1850. máj. 25.-Bp., 1928. máj. 21.) szőlőtermesztő.1872-ben, a Budai Vincellérképzőben szerzett oklevelet. Először Munkácson majd Beregszászon vezette a Schönborn hitbizományi uradalom szőlészetét. A filoxéravész után jelentős szerepe volt a szőlő-felújítási munkákban. A Czeiner-féle zöldoltás nagyon sikeres volt a kisebb ismeretekkel rendelkezők körében is. A Magyar Szőlősgazdák Egyesületének alapító tagja, később alelnöke. 1883-ban a Pozsonyi Vincellérképezde igazgatójává nevezték ki. Írásai főleg a Borászati Lapokban és a Köztelekben jelentek meg.

 

1998. május 21.

15 éve hunyt el RÁCZ János (Koppányszántó, 1929. nov. 2.-Veszprém, 1998. máj. 21.) újságíró, szerkesztő. A fővárosban szakérettségizett. 1950-ben a Tiszti Főiskolán, 1952-ben az Újságíró Iskolán végzett, Budapesten. Újságíró volt a Néphadsereg, újságíró-szerkesztő a Pécsi Esti Napló és a veszprémi Napló c. lapoknál. Több egyetemi és üzemi lapot is szerkesztett: Egyetemünk, Péti Munkás, Bauxit. Hosszú ideig tanította a fiatal újságírókat a tipográfia és lapszerkesztés tudnivalóira. A korabeli nyomdatechnika adottságival jelentősen szolgálta a Napló arculatának kialakítását. Munkásságának elismeréseként a Munka Érdemrend bronz és ezüst-, a Veszprém Megyéért Érdemérem arany (1985, 1986) fokozatát, valamint több üzemi lap szerkesztéséért Nívódíjat kapott. 

 

 

 

1948. május 24.

65 éve született VEILAND Lászlóné, Molnár Éva (Gyulafirátót, 1948. máj. 24.–Veszprém, 2006. ápr. 30.) mérnök-statisztikus. Férje Veiland László Zsolt mérnök, idegenforgalmi menedzser. 1966-ban a veszprémi Kállai Éva Gimnáziumban érettségizett. 1970-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen oklevelet szerzett. 1983-ban, Budapesten felsőfokú statisztikai szakvizsgát, 2000-ben, Székesfehérvárott közigazgatási szakvizsgát tett. 1971–1972-ben gyakornok a veszprémi Dózsa Tsz-ben. 1972-től 1979-ig a Veszprémi Állattenyésztési Felügyelőségen szarvasmarha-tenyésztési utódellenőr. 1979-től Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Megyei Igazgatóságán mezőgazdasági statisztikus, 1981-től mezőgazdasági osztályvezető, 1993-tól társadalomstatisztikai osztályvezető. Szakmai elemző írásai jelentek meg a Napló című napilapban.

 

1898. május 26.

115 éve halt meg LUKÁCSÉK János (Jókő, 1828. nov. 25.-Ugod, 1898. máj. 26.) r. k. plébános. Iskoláit Nagyszombatban kezdte, majd a szabadságharc után Veszprémben, ill. Pesten folytatta. 1853-ban szentelték pappá. Több községben végzett szolgálat után Hidegkúton és Ugodon volt plébános. 1875-1878-as években az ugodi kerület országgyűlési képviselője. A forradalom kitörése után önként jelentkezett a honvédségbe, több csatában részt vett, hadnagyi rangot kapott. A fegyverletétel után elfogták, besorozták közkatonának. 1848 eszméjét megőrizte, amit bizonyít az is, hogy 1887. október elején látogatást tett nála Klapka György, és részt vett az ugodi templomban rendezett gyászmisén, melyet az aradi vértanúk emlékére tartottak. Irodalmi munkásságot is folytatott, értekezései lapokban jelentek meg.

 

1828. május 28.

185 éve hunyt el PÁL András (Nagykálló, 1771-Nemesvámos, 1828. máj. 28.) ref. lelkész.1788-ban került a Debreceni Református Kollégiumba. 1793 és 1796 között Monoron volt tanító, ezt követően Pozsonyban és Bécsben élt. Visszatérve Magyarországra 1798-tól Veszprémben káplán, 1800-ban már Nemesvámoson prédikátor. Az 1813. évi vámosi tűzvész után újjáépítette a parókiát, majd rendezte az egyházi javak sorsát.

 

1978. május 28.

35 éve halt meg SZALÓKY Sándor (Nemesszalók, 1921. nov. 11.-Csobánka, 1978. máj. 28.) festőművész. 1939-ben Budapesten kifutófiú, 1941-től az Óbudai Textilgyárban rajzológyakornok. 1940-től az Iparművészeti Iskola esti hallgatójaként Kacziány Aladár tanítványa. Elsajátította a textilfestés és tervezés művészetét is, több nagyméretű térelválasztót készített. Lágysága és oldott festőisége miatt az akvarell-technikát kedvelte. A vidéki táj lírai hangú ábrázolója, a tájrészletekbe mindig belehelyezte az ott élő és dolgozó embert is. Budapesten többször bemutatkozott, Szombathelyen 1983-ban emlékkiállítása volt. 1975-ben Munkácsy-díjat kapott.

 

1888. május 31.

125 éve született TAKÁCH Jenő, Dukai Takách Jenő (Veszprém, 1888. máj. 31.-Balatonalmádi, 1956. szept. 30.) festőművész. A gimnáziumot Veszprémben végezte, ezután joghallgató volt Budapesten, egyúttal az iparművészeti és képzőművészeti tanintézeteket is látogatta. Több mint hat éven át Grazban (Zoff osztrák tájképfestő mellett) és Nagybányán dolgozott, 1923-tól a Kecskeméti Művésztelepen Révész Imrétől tanult. 1926 és 1947 között Bécsben, majd Balatonalmádiban élt. A két világháború között életképeket, a társadalom elesettjeit megjelenítő portrékat festett, később Veszprém és a Balaton-vidék tájait örökítette meg árnyalt, sötét színvilágú, rajzos elemekre épített kompozícióin. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, a várpalotai képzőművészeti gyűjteményben és a szombathelyi képtárban.

 

1998. május 31.

15 éve hunyt el CZIBÓK István (Sárszentmiklós, 1911. ápr. 23.-Veszprém, 1998. máj. 31.) közigazgatási tisztviselő, polgármester. 1930-ban, Székesfehérvárott érettségizett, majd Szombathelyen jegyzői oklevelet szerzett, később a Számviteli Főiskolán szerzett oklevelet. Jegyzőgyakornokként dolgozott Aba, Gárdony és Zsigárd községekben. 1946-tól Veszprém megye Főispáni Hivatalának tisztviselője. 1948-1950-ben (a Nemzeti Parasztpárt javaslatára) Veszprém város polgármestere. Az első tanácsválasztások után, méltányolva magas szintű szakmai tudását, két évig tanácselnök-helyettesként dolgozott. Erre a tisztségre később több alkalommal is megválasztották. Munkában eltöltött életének nagyobb részében a Veszprém Megyei Tanács pénzügyi osztályának munkatársaként dolgozott, revizori csoportvezetőként ment nyugdíjba. A természetjárás, a tájékozódási sport megszállottjaként nagy szerepet vállalt ennek a sportágnak a népszerűsítésében.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.