• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - Július PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Július

1883. július 2.

130 éve született VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. júl. 2.-Bp., 1973. febr. 6.) festőművész.1902-től a Budapesti Mintarajziskolában Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban szerzett rajztanári oklevelet, majd állami ösztöndíjasként Ferenczy Károlynál folytatta tanulmányait. Az 1908-1911-es években először Münchenben, később Párizsban dolgozott. Hazatérte után a Szolnoki Művésztelepen festett tájképei országszerte ismertté tették nevét. 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapító tagja, 1924-ben Budapesten telepedett le. Sokat járt külföldön. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi. Mindenek előtt tájképeket és életképeket alkotott. Egyesek a Balaton festőjének is nevezik, hiszen a magyar tenger környékéről 168 képet festett. Sümeg, Szigliget és Tihany több tucat képét ihlette. 1961-ben a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, a bemutatott művekből tizenöt a Balaton északi partját ábrázolja. A sümegi templomban festett képe a Vatikánba került.

 

1893. július 2.

120 éve halt meg VENDREI ASCHERMANN Ferenc, 1867-ig Aschermann Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1821. okt. 24.-Veszprém, 1893. júl. 2.) honvédtiszt. Német polgári családból származott. Kézdivásárhelyen katonai nevelőintézetben tanult. 1841-től közvitéz, 1846-tól hadnagy a 2. huszárezredben. 1848 májusától százados, a bánáti hadtest szárnysegédeként részt vett a délvidéki harcokban. A szolnoki csatában 1849. március 5-én őrnagy, majd alezredes a Honvédelmi Minisztériumban. Június 26-ától a komáromi vár parancsnoka. Klapka Györggyel együtt fogalmazták meg a vár kapitulációjának feltételeit tartalmazó levelet. A komáromi vár feladása után Erdélyben élt, családot alapított. A kiegyezést követően minisztériumi titkár, 1872-ben ezredesként a Szegedi Honvédkerület parancsnoka. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkáraként szerkesztette az egyesület évkönyveit, cikkei jelentek meg gazdasági jellegű lapokban és a Budapesti Szemlében. 1888-ban tábornoki címet kapott és nyugdíjasként Veszprémbe költözött, a Jeruzsálem-hegyen lakott. Sírja az Alsóvárosi temetőben van, ahol 1901-ben állított síremléket a honvédegylet.

 

1888. július 3.

125 éve született CSILLAG Miklós (Pápa, 1888. júl. 3.-Bp., 1955. jan. 28.) újságíró, birkózó.Közüzemi tisztviselő és az 1910-es években a birkózó sportág egyik legjelentősebb magyar képviselője. Az első magyar súlyemelő, aki könnyűsúlyú létére lökésben 100 kilót teljesített. 1925 és 1929 között a Magyar Birkózószövetségnek, 1926-tól a Nemzetközi Birkózószövetségnek volt főtitkára. Jelentős szerepet játszott a modern birkózósport verseny- és szabályrendszerének kidolgozásában. A sportággal foglalkozó publicisztikai tevékenysége is jelentős. 1908 és 1916 között a Sporthírlap rovatvezetője, a Vasárnapi Sport felelős szerkesztője, 1919-től 1927-ig az Újság, a Budapesti Napló és a Magyar Szó tudósítója.

 

1998. július 3.

15 éve halt meg VARGA József (Külsővat, 1923. ápr. 25.-Bécs, 1998. júl. 3.) jogász, tanár.194 2-ben Pápán a Bencések Gimnáziumában érettségizett, majd 1947-ben a budapesti tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Egyetemi hallgatóként aktívan tevékenykedett a demokratikus ifjúsági szervezetekben, majd a FKgK-ben, később a Magyar Függetlenségi Pártban. 1947-ben néhány hónapig ügyvédjelöltként dolgozott, októberben letartóztatták, a Népbíróság 1948. február 16-án szabadlábra helyezte. 1948 novemberében kémkedés és összeesküvés vádjával ismét bíróság elé került. Kétévi fogva tartás után a recski táborba vitték, ahonnét 1953-ban (a tábor felszámolása után) szabadult. Budapestről kitiltották, és rendőri felügyelet alá helyezték. 1953-tól 1956-ig a Győri Vagongyárban segédmunkás volt. 1956 novemberében Bécsbe emigrált, ahova családja csak 1963-ban követhette. Bécsben a nyugatra menekült fiatal magyarok támogatásával foglalkozott. Aktív részt vállalt a bécsi Európa-ház megalapításában, és annak tevékenységében. Kilenc tanulmánykötet megjelenése után németül írta meg a Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós c., nálunk is ismert művét. Középiskolás diákként kitűnt szülőfaluja és környéke regéinek és népmondáinak gyűjtésével. Egyik szerkesztője volt a Jövőnkért c. iskolai évkönyvnek. Hatvannál több tanulmány és cikk szerzője, melyek német és magyar nyelvű folyóiratokban jelentek meg. 1972-ben Ausztria államelnöke professzori címmel tüntette ki. 1984-ben nyugalomba vonult. 1994-ben Külsővat díszpolgárává fogadták.

 

1838. július 5.

175 éve született BENKŐ István (Veszprém, 1838. júl. 5.-Veszprém, 1912. szept. 2.) kádármester, városi képviselő. Kádármesterséget tanult Pesten, 1852-ben szabadult, majd tudását bővítendő külföldre ment. 1859 és 1864 között dolgozott Pesten és Karádon. 1860-ban, Veszprémben már városi képviselő, 1890-től városi tanácsos. A vármegyei bizottságnak 24 éven át tagja. Kádármesterként 36 magyarországi kiállításon vett részt. Szerepelt a Párizsi Világkiállításon is. 1875-ben vörösborkészítő hordót talált fel, amelyre szabadalmat kapott. Turinban felkereste Kossuth Lajost, akinek egy díszcsutorát vitt, amely később a Nemzeti Múzeumba került. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1988. július 6.

25 éve hunyt el MÁRFÖLDY Aladár (Bp., 1893. nov. 3.-Bp., 1988. júl. 6.) építészmérnök. Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.

 

1993. július 6.

20 éve halt meg HEGYI János (Lesenceistvánd, 1915. júl. 25.-Veszprém, 1993. júl. 6.) r. k. plébános. 1935-ben Sümegen érettségizett, a veszprémi szemináriumban tanult tovább, 1941-ben szentelték pappá. Balatonfenyvesen kezdte pályáját, Inkén folytatta. 1943-ban káplán Ajkán, 1944-től lelkész Ajkacsingervölgyben, 1954-től bányavidéki kerületi esperes. 1955-től plébános helyettes Veszprémben, a Szent Margit-templomban. 1959-től Veszprémben kerületi esperes, 1961-től irodaigazgató, kanonok. 1970-tól hantai prépost, 1980-tól éneklőkanonok, babocsai címzetes apát. Ajkán a Szent Imre Ifjúsági Egyesület elnöke, Veszprémben a templom technikai eszközeit korszerűsítette.

 

1873. július 8.

140 éve született PAUR Ödön (Tata, 1873. júl. 8.-Debrecen, 1932. jún. 9.) közgazda, újságíró, szerkesztő. Segédtiszt az Esterházy-uradalomban. Már ekkor megjelentek cikkei és apróbb elbeszélései. Hírlapíró Budapesten, a Magyar Újság c. lapnak főszerkesztője is volt. 1908-ban jött Veszprémbe, a Veszprémvármegye felelős szerkesztőjének. Megalapította a Dunántúli Közgazdasági Szemle c. szaklapot. Első titkára a Veszprém-Vármegyei Múzeum-egyesületnek. Elkészítette a Veszprém-vármegyei Gazdasági Egyesület évkönyvét. 1908-ban Budapestre költözött. Önálló kötetként jelent meg 1905-ben: Mezőgazdasági problémák, valamint a Veszprém-vármegyei munkásmozgalmakról című tanulmányai.

 

1998. július 8.

15 éve hunyt el MÉSZÁROS Gyula (Kisdörgicse, 1914. aug. 4.-Bp., 1998. júl. 8.) régész, muzeológus. Pécsett tanult a tudományegyetemen, 1941-ben, Debrecenben, történelem-földrajz-régészet szakon szerzett oklevelet. Bölcsészdoktori értekezését A vázsonyi medence mezolit- és neolit-kori települései c. tanulmányával védte meg. Egyetemi évei alatt a Balaton-felvidéken régészeti kutatásokat végzett, új régészeti lelőhelyeket térképezett fel. 1941 és 1949 között a Veszprémi Bakonyi Múzeumban múzeum- és könyvtári gyakornok, majd muzeológus. 1951-től 1974-ig a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója. Veszprém megyei terepbejárásai során 18 új neolitikus lelőhelyet regisztrált. Nagy Lászlóval közösen Farkasgyepün bronzkori halomsírt tárt fel. Mencshely közelében és Vöröstó melletti feltárásai során nagyszámú kőeszközzel gyarapította a veszprémi gyűjteményt. Lovas község határában őskori festékbányát tárt fel.

 

1828. július 9.

185 éve született ÁCS Ferenc, poklostelki (Diszel, 1828. júl. 9.-Diszel, 1916. máj. 5.) költő, honvédhadnagy. Apjának Diszelben volt földbirtoka. Iskoláit Veszprémben végezte majd Győrbe ment jogot tanulni. A kimagaslóan művelt, a külföldi és belföldi irodalmat alaposan ismerő költői lelkületű jurátus hamarosan a győri társaság egyik kedvence lett. Kedves hangulatú, egyszerű verseket írt, kedvelt poétája volt a győri, majd a pesti újságoknak. A szabadságharc is Győrben találta. 1848 szeptemberétől a Veszprém megyei önkéntes nemzetőrzászlóaljnál szolgált. Novembertől tizedes az 56. honvédzászlóaljban. 1849. június 16-án kitűnt a peredi ütközetben, őrmesterré léptették elő. Augusztus 30-ától hadnagy alakulatánál, a II. hadtestben, a komáromi vár feladásáig. Állítólag egy ideig bujdosott. Diszeli birtoka a gyámsági kezelés alatt csaknem elfogyott, de bácshegyi ősi szőlője épségben maradt. Felesége hozományát, diszeli és révfülöpi szőlőjét, dabosi birtokát hozzáértően művelte. Az utolsó zalai honvédhadnagyként emlegetett Ács szerette és tisztelte a természetet, szenvedélyes vadászként ismerték. Tapolcán is értékes közéleti tevékenységet fejtett ki. A Tapolczai Takarékpénztárnál a felügyelő bizottság elnöke volt. Önálló kötete nem jelent meg, de verseit a Zala megyei és a tapolcai hetilapok rendszeresen közölték. Síremléke a diszeli temetőben található.

 

1998. július 9.

15 éve halt meg VARGA Dezső (Vajszló, 1914. aug. 3.-Bp., 1998. júl. 9.) tanár. 1941-ben a szegedi tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1949-től a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanított. 1959 és 1962 között dékán-helyettes, 1963 után a matematikai tanszék vezetője, közben két alkalommal is dékán-helyettes.

 

1893. július 10.

120 éve halt meg KISFALUDY Mór (Tét, 1814. ápr. 24.-Sümeg, 1893. júl. 10.) katonatiszt.Győri tanulmányai után katonai pályára lépett, bécsi huszárezredben szolgált. Harminc éves korában leszerelt és 1844-ben, Kisfaludy Sándor halála évében Sümegre költözött. 1848-ban először a sümegi, később a Zala-vármegyei nemzetőrzászlóalj parancsnoka. Egy Veszprém megyei nemzetőr zászlóalj élén részt vett a Jelasics elleni harcokban. Novembertől őrnagyként az 56. zászlóalj parancsnoka. 1849 májusától dandárnok a 2. hadtestben. Harcolt Buda ostrománál, a Tisza- és a Vág-menti hadjáratban. 1849 júliusától Kossuth szárnysegéde. Augusztus elején Görgei alezredessé léptette elő. A szabadságharc leverésekor ezredes, dandárparancsnok. Zalagyömörőn húzta meg magát, ott fogták el. Aradon előbb halálra, majd 16 évi várfogságra ítélték. 1863-ban szabadult és visszavonultan élt. A sümegi temetőben síremléke, a Sümegi Panteonban emléktáblája van.

 

1923. július 11.

90 éve született HORVÁTH László (Sopron, 1923. júl. 11.-Bp., 2000. dec. 22.) bányamérnök.Alsó és középfokú tanulmányait Sopronban végezte. 1947-ben a budapesti műegyetemen kapott bányamérnöki oklevelet. 1971-ben a mélyműveléses szénbányászat feltárási és fejlesztési kérdéseiről szóló disszertációjával doktori címet szerzett. Rövid ideig mérnökség-vezető Várpalotán, 1948-ban Padragon a Táncsics-akna vezetője, 1949 és 1952 között üzemvezető főmérnök. 1953-tól a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban területi főmérnök. 1957-1958-ban Dudaron dolgozott, 1959-től Veszprémben előbb műszaki osztályvezető, majd tröszti főmérnök, később műszaki vezérigazgató. 1977-től 1990-ig, nyugdíjazásáig ismét a minisztériumban dolgozott. Nyugdíjasként a Szénbányászati Szerkezetátalakítás Központban a tervszerű visszafejlesztés kérdéseivel foglalkozott. Tagja volt a Bányászati Lapok szerkesztőbizottságának. Többek között a Munka Érdemrend, a Szent Borbála-érem, a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetéseket kapta.

 

1828. július 12.

185 éve született PUZDOR Gyula, 1849-ig Armpruszter Gyula (Ajka, 1828. júl. 12.-Pápa, 1902. nov. 22.) földbirtokos, költő. Iskoláit Ajkán, Pápán és Pozsonyban végezte. Pápán tagja a Képzőtársaságnak, verset írt, prózát szerkesztett, idegen nyelvekből fordított. Ismeretségbe került Jókaival és Petőfivel is, akit 1843 húsvétján Ajkára is meghívott. Versei a Pesti Divatlapokban, a Győri Hazánkban, a Hölgyfutárban jelentek meg. Részt vett a szabadságharcban. 1849. május 24-én nevét is megváltoztatta. 1865-ben ajkacsingervölgyi birtokán szénkibúvások nyomán kutatásokat kezdeményezett, amelyek eredményeként 1869-1870-ben megindult a kitermelés, és vele Ajka fejlődése. A századvég erőszakos gazdasági környezete távol áll az irodalmi érdeklődésű földesúr világától. Vagyonát elvesztve szegényes életkörülmények között élt és halt meg. Nevét a történetíráson kívül az elsőként kihajtott táró, majd később a Gyula-táró, ill. Gyula mező őrzi.

 

1898. július 12.

115 éve halt meg PRIBÉK István József (Balatonkenese, 1814. márc. 18.-Veszprém, 1898. júl. 12.) r. k. kanonok. Az elemi iskolát Cegléden, a gimnáziumot Budán, Esztergomban és Veszprémben végezte. Teológiát Bécsben hallgatott, 1837-ben szentelték pappá. 1850-től veszprémi káplán, majd szemináriumi lelki-igazgató. 1854-ben veszprémi kanonok, majd 1855-től u. o. plébános. Tiszteletbeli pápai káplán, 1861-től c. prépost, 1873 után felszentelt püspök. 1874-ben megépíttette a mostani plébániaházat. Két alkalommal is káptalani helynök, illetve általános püspöki helynök. Megalapította a Veszprémi Katolikus Legényegyletet. Népszerűsítette a csatári búcsújárásokat, amelyeket 1767 körül kezdeményezett Hilarion ferences remete. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1903. július 13.

110 éve született KÉGLNÉ KALMÁR Anna, Kégl Andorné (Nagykikinda, 1903. júl. 13.-Pápa, 1976) festőművész. A középiskolát Szabadkán végezte, majd képzőművészeti akadémián tanult Münchenben és Budapesten. Textiltervező, festő, 1949-től tanár. Pályája első felében aktív résztvevője volt a művészeti közéletnek, gyakran szerepelt különféle csoportos kiállításokon. 1954-től Pápán tanított és a városban élő festőkkel együtt szerepelt kiállításokon. Később egyre inkább visszavonult. Fanyar színharmóniájú, világos tónusú olajképei szokatlan hatást keltettek. Alkotásaiból: Ladomerszky Margit, 1942. - Kerti lépcső, 1943. - Zeneszoba, 1949. - Andrea kislányom, 1948.

 

1903. július 14.

110 éve született MÁTIS Kálmán (Nagyvázsony, 1903. júl. 14.-Kecskemét, 1960. jan. 4.) festő-, grafikusművész, tanár. Tehetséges és vállalkozó szellemű lakatosmester fia, aki szüleivel fiatalon kivándorolt az Egyesült Államokba. Onnét Bécsbe, majd Nagyvázsonyba költöztek haza. Középiskolába Sopronban és Veszprémben járt. A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt-tanítványként szerzett diplomát. A Kecskeméti Művésztelepen már Révész Imre tanítványa. 1936-ban egy rajzfilmjével díjat nyert a londoni nemzetközi filmfesztiválon. A háború végén rövid időre ismét Nagyvázsony adott otthont számára. 1946-tól a Kecskeméti Iparostanuló-iskola rajztanára és 1950-től a város képzőművészeti szabadiskolájának vezetője. Rajzfilmeket is készített, folyóiratokban karikatúrái jelentek meg.

 

1998. július 15.

15 éve halt meg MÉSZÁROS József (Gyoma, 1935. jan. 24.-1998. júl. 15.) rendőr alezredes.1953 és 1974 között nyomozó a Veszprémi Rendőrkapitányságon. 1974-től nyomozó, vezető helyettes, 1990-től vezető az Ajkai Rendőrkapitányságon. 1963-tól több alkalommal kapta meg a Szolgálati Érdemérmet. 1971-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, 1983-ban Kiváló Szolgálatért Érdeméremmel, 1985-ben Aranygyűrűvel, 1986-ban Április Negyedike Érdemrenddel, 1990-ben, nyugdíjba vonulásakor Dísztőrrel ismerték el munkásságát.

 

1928. július 17.

85 éve halt meg GÁTHY Zoltán, Gáty Zoltán (Ajka, 1856. márc. 5.-Pápa, 1928. júl. 17.) ének és zenetanár, karnagy, zeneszerző. A Zeneakadémián Erkel Ferenc tanítványaként szerzett diplomát. Pályáját 1890-ben a Pápai Református Nőnevelő Intézet Tanítóképzőjében kezdte. Volt karvezető és gyakran hangversenyt adó hegedűművész. A Református Főiskolán az 1901-1902. tanévben 83 tagból álló énekkart szervezett, mellyel többször szerepelt. Pályája kezdetén zenetanfolyamot indított, melynek legjobbjai alkották a 25 fős zenekart. Vizsgadarabját 1894-ben, a Budapesti Vigadóban adták elő. A művet Erkel Gyula vezényelte. Másik művét 1918. január 15-én a Pápai Kőszínház mutatta be a szerző vezényletével és tanítványai közreműködésével. 1926-ban vonult nyugalomba. Tanári pályája során mindvégig meghatározó személyisége volt Pápa város zenei életének.

 

1893. július 18.

120 éve halt meg MAKARA György (Koritnó, 1821-Pápa, 1893. júl. 18.) orvos. Makara Lajos édesapja. 1846-ban a Pesti Királyi Egyetem Orvosi Karán szerzett általános orvosi diplomát. 1860-tól Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosa, a Pápai járás főorvosa volt és vezette a pápai tébolydát. Cikkei az Orvosi Tárban és a Gyógyászatban jelentek meg 1847 és 1863 között. A pápai Kálvária temetőjében nyugszik.

 

1903. július 18.

110 éve született HORUSITZKY Zoltán, (Pápa, 1903. júl. 18.-Bp., 1985. ápr. 25.) zeneszerző, zongoraművész, tanár, költő. 1927-ben Hegyi Emánuel növendékeként zongoratanári, Kodály Zoltán tanítványaként zeneszerzői diplomát, ezekkel párhuzamosan a budapesti egyetemen államjogi doktorátust szerzett. 1949-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára, majd igazgatója. Később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongoratanár. Nyugdíjasként főként zeneszerzéssel foglalkozott, többször járt Finnországban, ahol mesteriskolát működtetett és hangversenyeket is adott. Művészetét világos, dinamikus szerkesztés, a klasszikus formák iránti vonzódás, a közérthetőség és a humánus mondanivaló jellemezte. 1960-ban, az Állami Operaházban mutatták be Báthory Zsigmond c. operáját. A Fekete város c. operát a Magyar Rádióban adták elő. 1962-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki.

 

1948. július 18.

TELCS Ede, Telsch Ede (Baja, 1872. máj. 12.-Bp., 1948. júl. 18.) szobrász- és éremművész. A Herendi Porcelángyár művészeti tanácsadója. Bécsben tanult. Kezdetben jellegzetes magyar típusokat bemutató életképeivel szerepelt kiállításokon, majd architektonikus műveket, díszítőszobrokat mintázott, síremlékeket készített. Herend kisplasztikai alkotásain hosszú ideig nyomát találjuk Telcs művészetének, amelyet mindig a tiszta körvonal, a sűrített forma, a mindennapi élet aprólékos megfigyelése jellemez. Több hazai és nemzetközi elismerés birtokosa. Fontosabb alkotásai a Kossuth szobor Kecskeméten, Szent László és III. Károly szobra a budapesti millenniumi emlékművön, a herendi porcelán Hüvelyk Matyi szobor.

 

1878. július 19.

135 éve született BALATONY Károly, 1902-ig Gräfl Károly, Balatoni Károly (Bp., 1878. júl. 19.-Bp., 1945. márc. 5.) banktisztviselő, sportember. Az egymérföldes táv országos úszóbajnoka, középsúlyú birkózóbajnok, ökölvívó, vízilabdacsapat tagja. 1896 és 1904 között majdnem minden évben átúszta a Balatont különböző helyeken. Kilépett a Magyar Úszók Egyesületéből és megalapította a Balatoni Úszók Egyesületét. Visszavonulása után aktív része volt a Magyar Úszószövetség létrehozásában. Családi nevét is Balatonyra változtatta. 1945-ben a németek kivégezték.

 

1963. július 19.

50 éve halt meg PÉCS Gyuláné, Beszedits Margit (Tapolca, 1884. máj. 7. - Kőszeg, 1963. júl. 19.) írónő. Apja Beszedits Ede, Tapolca járási tisztiorvosa volt. Az elemi iskola osztályainak elvégzése után a veszprémi angolkisasszonyok intézetében tanult, de tanulmányait egészségügyi okokból rövidesen meg kellett szakítania. Naplószerűen megírt kitűnő stílusú történeteire felfigyelt Botár Árpád, a Tapolcai Lapok főszerkesztője, és azokat rendszeresen leközölte. 1933 év elején folytatásokban kezdte közölni a Régi emlékek, régi emberek sorozatcímű írásait, amivel nagy sikereket ért el. A sorozat darabjai kötetbe szerkesztve 1935-ben a Tapolcai Lapok kiadásában újból megjelentek. A novella műfaja mellett szentimentális hangvételű, de igen hatásos verseket is írt. Egy regényével első díjat nyert az Új Idők irodalmi pályázatán, de a kézirat elkallódott. 1910-ben férjhez ment Pécs Gyula rajztanárhoz és a kor szokása szerint követte őt állomáshelyeire, Losoncra, Sárospatakra majd Kőszegre. Losonci élményeit Elmaradt életállomások címmel írta meg. Ennek darabjai 1936-ban szintén a Tapolcai Lapok hasábjain jelentek meg sorozatban. A lap 1939-ben és 1940-ben kezdte közölni visszaemlékezéseit Régi mese a régi Tapolcáról címmel, de a sorozat torzóban maradt. A háború alatt és után már nem írt. Hamvai a kőszegi temetőben nyugszanak.

 

1958. július 20.

55 éve hunyt el MEDGYESSY Ferenc (Debrecen, 1881. jan. 10.-Bp., 1958. júl. 20.) szobrászművész. A budapesti orvostudományi egyetem elvégzése után 1905-ben a párizsi Julian Akadémián tanult, majd Colarossi és Grand Chaumiere szabadiskolájában és az Académie des Beaux Arts-on. Járt Firenzében és Párizsban tanulmányúton. 1908-tól szerepelt kiállításokon. A KUT alapító tagja. 1937-ben, a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat nyert. 1955-ben kiváló művész, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. Emlékmúzeuma 1982-ben nyílt meg Debrencenben. A keszthelyi Balatoni Múzeum Balatoni Képtár kiállításán Napbanéző című márványszobra szerepelt. A veszprémi múzeum alapítójáról, Laczkó Dezsőről készített kőszobrát 1937-ben állították fel a múzeummal szemben. A szobor további kalandos életút után került mostani helyére, a Laczkó Dezső Múzeum és a Bakonyi Ház közé.

 

1808. július 21.

205 éve született ZICHY Domonkos, zichi és vázsonykői (Bécs, 1808. júl. 21.-Major, Oradna mellett, 1879. okt. 30.) r. k. püspök. Alsóbb iskoláit Bécsben kezdte, majd Tatán, a piaristáknál folytatta, ahol 1825-ben érettségizett. Teológiát Nagyszombatban hallgatott, itt 1831-ben történt pappá szentelése után a szeminárium tanulmányi felügyelője és helyettes tanára. Egyházjogi doktor. 1836-ban győri kanonok és pápai esperes. Az 1838-as országgyűlésen káptalani követ. 1840-ben rozsnyói, 1842. február 24-én veszprémi püspökké nevezték ki. 1845-ben végiglátogatta Veszprém megyében a cseszneki, a veszprémi, a várpalotai és a balatonfüredi esperesi kerületeket. Megalapította a papi nyugdíjintézetet. Renováltatta a Gizella-kápolnát. 1845-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze. 1846-ban megvásárolta Mayer János Györgytől a Városlődi Kőedénygyárat. 1848. szeptember 30-án Jellašiccsal való összeesküvés vádjával Ödön nevű öccsét Görgey Artúr kivégeztette. A püspök ellen is tüntettek, Ő Bécsbe menekült. Kossuth Lajos értesítette a püspöki kart, a kormány pedig lepecsételtette lakását, zár alá vette vagyonát és körözést adott ki ellene. Zichy 1849-ben lemondott a püspökségről, a szabadságharc leverése után visszavonult, papi tevékenységet nem végzett.

 

1893. július 23.

120 éve született LÁSZLÓ Dezső, 1925-ig Lancsek Dezső (Lovászpatona, 1893. júl. 23.-Bp., 1949. jún. 8.) vezérezredes. 1911-ben végezte el a hadapródiskolát. Az 1. világháborúban főhadnagy, 1920-tól különböző vezérkari beosztásokban szolgált. 1921 és 1925 között Várpalotán csapattiszt 1943-ig a hadiakadémia parancsnoka, tábornok. A 2. világháborúban a keleti fronton hadosztályt, később hadtestet vezényelt, 1944-ben a Honvédvezérkar főnökének helyettese. A háború végén az 1. hadsereg parancsnoka, vezérezredes. Nyugati fogságba esett, de 1946-ban hazahozták. 1946. május 31-én a Budapesti Népbíróság golyó általi halálra ítélte, amit másodfokon 1947-ben 15 év fegyházra és teljes vagyonelkobzásra változtattak. Egy új eljárás során 1949-ben jogerősen halálra ítélték és kivégezték. 1999. november 1-jén a Legfelsőbb Bíróság a hazaárulás vádja alól felmentette.

 

1968. július 23.

45 éve halt meg VÖRÖS János (Csabrendek, 1891. márc. 25.-Balatonfüred, 1968. júl. 23.) vezérezredes, miniszter. A Traisskircheni Hadapródiskola elvégzése után 1911-től zászlós a közös hadseregben. Átlépett a magyar honvédségbe és Hajmáskéren, a 7. honvéd tüzérezrednél szolgált. Az 1. világháborúban az orosz és az olasz frontokon harcolt. A Hadiakadémia elvégzése után vezérkari tiszt, majd a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, a Hadiakadémián tanított. 1939-től magasabb egységeknél és a Hadügyminisztériumban különböző vezérkari és parancsnoki tisztségeket töltött be. 1943-tól altábornagy és a székesfehérvári 2. hadtest parancsnoka, majd vezérezredes és a Honvéd Vezérkar Főnöke. A nyilas hatalomátvételkor átment a Vörös Hadsereghez. 1944. decembertől 1945. novemberig az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, majd vezérkari főnök, de egy év múlva, saját kérésre nyugdíjazták. A moszkvai fegyverszüneti egyezmény aláírója. 1949. március 25-én letartóztatták, 1950. június 9-én, folytatólagosan elkövetett hűtlenség vádjával életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1956. október 27-én szabadult, Balatonfüreden teljes visszavonultságban és nagy szegénységben élt. 1990-ben az ellene hozott ítéletet semmissé nyilvánították. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1803. július 24.

210 éve született ZSOLDOS Ignác (Pápa, 1803. júl. 24.-Veszprém, 1885. szept. 24.) jogász. Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. 1826-ban ügyvédi vizsgát tett és Veszprém vármegye szolgálatába állt. 1832-ben főszolgabíró, 1834-ben vármegyei főjegyző. Az 1825-1827. évi országgyűlésen a távollévő főrendek, 1843-ban Veszprém vármegye követe. 1843-tól a Pesti Váltótörvényszék bírája, 1848-tól alelnöke. Az 1849. évi függetlenségi nyilatkozatot követően, aulikus érzelmei miatt Bécsbe költözött, ahol semmitőszéki tanácsos, 1867 után a Hétszemélyes Tábla, majd a Kúria tanácselnöke. 1837-től levelező-, 1838 után rendes tagja az MTA-nak. A helyi közigazgatás kérdéseinek egyik első tanulmányozója volt.

 

1898. július 26.

115 éve született APORFI Mihály (Csótapuszta, 1898. júl. 26.-Bakonygyepes, 1985. ápr. 18.) r. kkántortanító. Győrben végezte középiskolai tanulmányait. Tanítói oklevelet 1921-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben szerzett. Első munkahelye Magyarpolány, ahol kilenc évig tanított. 1930-ban Bakonygyepesen választották meg kántortanítónak. 1947 decemberében igazgatói címet kapott a veszprémi megyéspüspöktől. 1948-ig egyedül tanította az 1-6., később csak az 1-4. osztályt. A bakonygyepesi iskolát 1948-ban körzetesítették. A felső tagozatos gyerekek, és Ő is Ajkarendekre jártak át. Később 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig újra Bakonygyepesen tanított. A falu szellemi vezetője, “atyja és orvosa”, mindenese, igazi néptanító. Népművelő, egyesületek vezetője. A községi könyvtárosi teendőket nyugdíjasként is hosszú évekig ellátta. Működése alatt, 1938-ban épült fel a községben az első hivatásának megfelelő iskola.

 

1953. július 26.

60 éve halt meg SÁNDORFI Kamill, Sándorfy Kamill (Veszprém, 1880. ápr. 6.-Bp., 1953. júl. 26.) jogi író, tanár. A budapesti egyetemen 1905-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Először 1903-ban, vidéken lépett igazságügyi szolgálatba. 1913-tól Budapesten járásbíró, majd az Igazságügy minisztérium munkatársa. 1921-től ítélőtáblai-, majd kúriai bíró, később kúriai tanácselnök. Közben a budapesti egyetem magántanára. Szakíróként elsősorban kereskedelmi és közlekedési joggal foglalkozott, több döntvénytárat szerkesztett és számos kommentárt írt. 1945 után a világháborúban eltűntek holttá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok, valamint a szovjet követelések és tartozások jogi kérdéseivel foglalkozott.

 

1908. július 27.

105 éve halt meg PÁLLIK Béla (Nagymihály, 1845. febr. 2.-Bp., 1908. júl. 27.) festőművész.Várpalota földesurának, Waldstein Jánosnak támogatásával Bécsben és Münchenben tanult. Nyaranta meghívták Palotára, gyűjtötte témája anyagát, akol- és birkafestményeihez tanulmányokat készítetett. A grófi kastély tűzvész utáni újjáépítésekor, 1870 körül megbízták a könyvtárszoba mennyezeti freskójának elkészítésével. A viaszfestékkel készült terjedelmes kompozíció Guido Reni után készült, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Állatképek, tájképek és arcképek terén alkotott maradandót.

 

1963. július 27.

50 éve halt meg GAAL István (Kalocsa, 1911. jún. 12.-Veszprém, 1963. júl. 27.) orvos, tanár.Szülővárosában kezdte tanulmányait, egyetemi oklevelet 1936-ban Budapesten szerzett. Miskolcon, majd a szegedi klinikán dolgozott gyermekgyógyászként. 1944-ben a Kassai Gyermekmenhely igazgató főorvosának nevezték ki. Az intézet ápoltjaival együtt a háború elől menekülve Veszprémig jutott. A front időszakát a MNB sziklapincéjében vészelték át, de irányításával már 1945. április 27-étől a gyermekmenhelyben folytatták a munkát. Az intézetet 1950-ben gyermekkórházzá fejlesztették és korszerűsítették. Három év múlva megnyitotta a város első gyermek-szakrendelőjét és anyatejgyűjtő állomását. Nevéhez fűződik a vérellátó központ létesítésének gondolata. Példaképének Heim Pált választotta, akiről a gyermekkórházat elnevezte. Több mint félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, a fontosabbak az Orvostudományi Közlemények, valamint az Orvosok Lapja c. folyóiratokban. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1958. július 29.

55 éve halt meg SCHMIDT Ferenc (Zalaegerszeg, 1881. jan. 21.-San Diego, 1958. júl. 29.) orvos. Orvosi tanulmányait a budapesti és a grazi egyetemen végezte. Katonaorvosként dolgozott 1915-ig, és mint törzsorvos vonult nyugdíjba. Közben 1912-ben a tihanyi főapát kinevezte a balatonfüredi szanatóriumigazgató főorvosának. 1952-ig töltötte be ezt az állást. 1922-ben a budapesti egyetem orvosi karán orvostanári képesítést szerzett, és 1952-től 1954-ig magánorvosként működött Balatonfüreden. Az Orvosi Hetilapban 1929 és 1940 között számos cikke jelent meg. Cséplő Ernő halála után 1938-tól a Balatoni Szövetség társelnöke lett. Gyermekeihez kivándorolt Amerikába és San Diegoban halt meg. Ady Endre orvosa (1917) és jó barátja volt. 1926-ban gyógyította Rabindranath Tagore Nobel-díjas költőt, kivel haláláig kapcsolatban állt. A balatonfüredi szívszanatóriumi kezelések hírnevének egyik megalapozója. Számtalan tanulmányt írt.

 

1878. július 30.

135 éve született KISS István (Vitnyéd, 1878. júl. 30.-Zalaszentbalázs, 1954. nov. 27.) r. k. plébános, történész. A gimnáziumot Győrben végezte. 1902-ben szentelték pappá. 1902-től káplán Lengyeltótiban, majd 1905 után káplán és hittanár a ref. kollégiumban, veszprémi hitoktató, 1907-től karkáplán. 1910 után plébános Zalaszentbalázson, 1935-től helyettes esperes, tanfelügyelő. Pápán a bencésekkel megindította a Pápa és Vidéke c. hetilapot.

 

1958. július 30.

55 éve halt meg TIMÁR József, Tanczer József (Pápa, 1885. jan. 7.-Csopak, 1958. júl. 30.) író, jegyző. Középiskolai tanulmányait Pápán, a bencéseknél kezdte, a Veszprémi Piarista Gimnáziumban folytatta, és a Pápai Református Gimnáziumban fejezte be. A budapesti egyetemen egy évig jogot hallgatott majd a közigazgatásban dolgozott. 1907-ben közigazgatási vizsgát tett Szombathelyen. Segédjegyző Nagyalásonyban, Alsógörzsönyben, Pápakovácsin, Balatonfüreden és Csopakon. 1910-től 1946-ig Csopak-Balatonarács-Balatonkövesd-Paloznak körjegyzője. 1904-től a Pápai Lapok és a Pápai Hírlap közölte írásait saját nevén, illetve Bogár József, Marián álnéven. 1910-től Tímár József néven publikált. 1916-tól a Budapesti Hírlapban jelentek meg elbeszélései és regényei. Közel száz novellája, tárcája, esszéje olvasható az Érdekes Újság, a Magyar Nép, a Pesti Hírlap, a Falusi Esték, a Magyar Vasárnap, az Atilla, a Magyar Család, a Képes Krónika című lapokban. Szakmai írásait a Magyar Közigazgatás és a Községi Közlöny című kiadványok közölték. Az 1950-es évek elején megírta Csopak község monográfiáját, amely kéziratban maradt. Csopakon a Paloznaki úti temetőben nyugszik, a róla elnevezett utcában egykori lakóházán 1985-ben emléktáblát helyeztek el.

 

1928. július 31.

85 éve halt meg NEMES Dénes (Lócs, 1855. okt. 7.-Körmend, 1928. júl. 31.) r. k. plébános, helytörténész. A gimnáziumot Szombathelyen végezte, 1875-ben a Veszprémi Szemináriumba vették fel. A budapesti egyetemen szerzett diplomát. 1879-ben pappá szentelték, később több községben, 1882-ben Városlődön káplán. Három évig Veszprémben szolgált, 1885-től plébános és a veszprémi kerület esperese Márkón, 1914-1927 között Tésen. Cikkeit a veszprémi lapok közölték. Megírta a márkói plébánia történetét.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.