• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - Augusztus PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Augusztus

1973. augusztus 2.

40 éve halt meg BERECZKY Endre (Bp., 1896. nov. 8.-Bp., 1973. aug. 2.) vegyészmérnök, tanár. A kémiai tudományok kandidátusa. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1922-ben. 1945-ig Csehszlovákia különböző cementgyáraiban dolgozott. 1945-től a Selypi Cementgyár főmérnöke, majd a Mész- és Cementipari Központ termelési osztályának vezetője, később vezérigazgató-helyettese. 1951-től 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig a Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémiai tanszékének első vezetője és egyetemi tanára. A TIT veszprémi szervezetének alapító tagja és 1964-1965-ben elnöke. Munkásságáért 1949-ben Kossuth-díjat kapott.

 

1858. augusztus 3.

155 éve született BÉKEFI Remig (József), 1876-ig Brökl József (Hajmáskér, 1858. aug. 3.-Eger, 1924. máj. 21.) szerzetes apát, tanár, író, történész. 1896-tól az MTA levelező-, 1908-tól rendes tagja. A Ciszterci-rend tagja és történetírója. 1874-ben lépett a ciszterciek közé. Hittudományi tanulmányait Zircen, 1876-1880-as években végezte. 1881-ben szentelték pappá. Először főgimnáziumi tanár volt Pécsett, majd 1893-tól a budapesti egyetemen magántanár, 1898-tól rendkívüli, két év múlva rendes egyetemi tanár. 1911 és 1924 között zirci apát. Budapesten megalapította a rend ötödik gimnáziumát, a hittudományi főiskolát pedig visszahelyezte Zircre. 1917-től a múzeumok és a könyvtárak országos felügyelője. Fő kutatási területei a magyar oktatásügy, a régi magyar főiskolák, a magyarok külföldi iskoláztatása, a Ciszterci-rend és a középkori magyar egyház története, egyházak és várak a középkorban. A pilisi apátság történetéről írt kétkötetes művével hívta fel magára a figyelmet. Sok anyagot gyűjtött a Zirci Apátság történetéhez, azt feldolgozni már nem tudta. Ezt a munkát Horváth Konstantin végezte el. Tiszteletére a Zirci Arborétumban 1934. május 21-én emléktáblát állítottak tanítványai.

 

1863. augusztus 3.

150 éve született GÁRDONYI Géza, Ziegler Géza (Agárd, 1863. aug. 3.-Eger, 1922. okt. 30.) tanító, író. Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. 1882. szept. 5-től 1883. dec. 26-ig volt a devecseri r. k. iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeseríti, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelenik meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a “Fel nagy örömre, ma született” kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásait. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában és Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári r. k. iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. Szorgalmasan írt, a Vasmegyei Lapok munkatársa, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. Kényszer teremtette, rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dabronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét.

 

1883. augusztus 3.

130 éve halt meg NÉMETHY Ernő (Balatonfüred, 1841. jan. 31.-Balatonfüred, 1883. aug. 3.) jogász, sportoló. Középiskolát Győrben végezte, a jogi doktori címet Budapesten szerezte. A győri Királyi Ügyészségen joggyakornok, 1871-től királyi ügyész. Az 1860-as években versei jelentek meg a Győri Közlönyben, amelynek 1869-1871-es években szerkesztője. 1877-ben Mihálkovics Tivadarral együtt megalakította a Győri Csónakázóegyletet, amelynek később elnöke. 1882. augusztus 22-23-án Balatonfüreden megszervezték az első vitorlázó és úszóversenyt, amelyen Hercegnő nevű hajójával Némethy is részt vett A következő esztendőben a Balatonfüred-Keszthely közötti versenyen megfázott és tüdőgyulladásban meghalt. Kívánságának megfelelően a balatonarácsi ref. temetőben nyugszik. Tagja volt az 1882-ben alakult Balaton Egyletnek is. Emlékét (Mihálkovics Tivadaréval együtt) a Vitorlás Presszó falán 1985 óta tábla őrzi.

 

1883. augusztus 4.

130 éve született RÁSSY (Gyula) Paulin (Bp., 1883. aug. 4.-Eger, 1954. aug. 6.) szerzetes, tanár. Egy 16. században Pápán letelepedett olasz mérnök kései leszármazottja volt, aki a gimnázium alsó négy osztályát a Pápai Bencés Gimnáziumban végezte. A Református Kollégiumban tanult tovább, ezután belépett a Ciszterci-rendbe és Zircen fejezte be a gimnáziumot. 1907-ben szentelték pappá. Tanári oklevelét a budapesti egyetemen szerezte s Egerben kezdett tanítani matematikát, fizikát és éneket. 1907-1909-ben Székesfehérvárott tanított, majd két évig Zircen számvevő. 1910-től 1912-ig Hercegfalván lelkész, majd Pécsett tanár. Az 1. világháborúban tábori lelkészként szolgált. 1919-ben visszakerült Zircre, de egy év után Egerbe költözött és ott tanított. 1945-ben ment nyugdíjba, kisebb óraszámban tovább tanított. Az államosítások után ott kellett hagynia a rendházat, rokonához költözött. A rend egri sírboltjában nyugszik.

 

1878. augusztus 7.

135 éve született KERTÉSZ Kálmán, Kollarik Kálmán (Zétény, 1878. aug. 7.-Kassa, 1940. máj. 27.) r. k. lelkész, író, újságíró. Gimnáziumba Kassán járt, majd a veszprémi és a budapesti szeminárium hallgatója. 1901-ben pappá szentelték, később káplán Szolnokon, még az évben, karkáplán Veszprémben, 1907 és 1910 között szerkesztője a Veszprémi Hírlapnak. 1910-ben zákányi plébános, a háborúban tábori lelkész. 1923-tól hitoktató Balatonfüreden, ahol 1928-tól átvette a Balatonfüred c. lap szerkesztését. 1930-tól plébános Öskün. A helyi lapokon kívül írásai jelentek meg az Egyházi Közlönyben és a Magyar Nyelvőrben is. Érdekes műve az 1791 nyelven kiadott Miatyánk, amelyhez 30 évig gyűjtötte az anyagot. Ő írta az első aviatikai regényt is, A fehér Turul címen. Írt mesejátékokat, allegóriákat és bohózatokat, hogy a fiatalokat segítse a műkedvelő színjátszásban. Lefordított több francia regényt.

 

1908. augusztus 9.

105 éve született ZENGŐ Elemér (Mosonszentandrás, 1908. aug. 9.-Veszprém, 1990. ápr. 5.) orvos. Szegeden végezte tanulmányait, 1934-ben szerzett tisztiorvosi és sportorvosi diplomát. 1935-től a Szegedi Városi Kórházban díjtalan gyakornok, majd segédorvos. 1939-től 1941-ig községi körorvos, 1941-1950-es években a Villányi járás tisztiorvosa. Közben a 2. világháborúban katona, 1947 őszéig szovjetunióbeli hadifogolytáborban orvos. 1951-1952-ben a Devecseri járás főorvosa, majd 1955-ig a Veszprém Megyei Tanács egészségügyi osztálya és a megyei KÖJÁL vezető főorvosa. 1955-től a MÁV-nál kerületi-, 1960 és 1976 között a Veszprémi járásban csoportvezető főorvos. Nyugdíjasként 1977-től 1981-ig sportorvosi, rendelőintézeti felülvizsgáló orvosi teendőket látott el. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

 

1988. augusztus 9.

25 éve hunyt el SZEKÉR Ernő (Sátoraljaújhely, 1940. ápr. 14.-Balatonfüred, 1988. aug. 9.) agrármérnök, zenész, újságíró. Sátoraljaújhelyről 12 éves korában került szüleivel Veszprémbe. A Keszthelyi Agrártudományi Akadémián szerezte diplomáját, de a zene töltötte ki életét. Az 1970-es években került Balatonfüredre, ahol családot alapított. Ekkor már a Napló újságírója. Később környezetvédőként is tevékenykedett. Harcolt a Déry-ház megmaradásáért, azért, hogy a Gombás-kúria helytörténeti múzeum, vagy öregek otthona legyen. Nevéhez fűződik számos emléktábla elhelyezése, híres emberek elhanyagolt sírjának rendbetétele, a Kiserdő védetté nyilvánítása és a források rendezése. Beteg szíve okozta korai halálát. A Polányi-forrást tiszteletből róla nevezték el. A balatonarácsi r. k. temetőben nyugszik.

 

1923. augusztus 10.

90 éve született MEZEI István (Lepsény, 1923. aug. 10.-Várpalota, 1976. okt. 9.) közigazgatási szakember. Lepsényben és Székesfehérváron járt iskolába, 1942-1944-es években Marosvásárhelyen közigazgatási képzést kapott, 1944-ben jegyzői oklevelet szerzett. Segédjegyző az enyingi járásban, 1944-ben katona, majd hadifogoly Németországban. 1946-tól Kertán jegyző, 1950 után tanácstitkár, később a Devecseri Járási Tanácsnál pénzügyi osztályvezető. 1962-1971 között Várpalotán tanácstitkár, 1976-ig pénzügyi osztályvezető. Megírta a Devecseri járás monográfiáját (kézirat), foglalkozott Várpalota történetének kutatásával is. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.

 

1678. augusztus 11.

335 éve született REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.-Henrichau, 1732. szept. 27.) ciszterci apát. Zirci apát. Sziléziai ciszterci szerzetes, 1715 és 1725 között a Zirci Apátság adminisztrátora. Társaival együtt Pápáról irányította a Zirci Apátság és a falu újjáélesztését. 1725-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották. Megtanult magyarul, telepeseket hívott: Nagytevelre, Bakonykoppányba és más falvakba irányította őket. 1726-ban elkészítette Witwer Atanáz karmelita építésszel az új zirci monostor terveit. Még ebben az évben négy szerzetessel a zirci ideiglenes házukba költözött, abba az emeletes épületbe, amely ma is áll a bakonybéli út torkolatával szemben. Személyesen jelölte ki a templom és a kolostor helyét, felkereste az apátság előszállási birtokát. Az építkezés költségeire 12 ezer forintot adott a zirci adminisztrátornak. Bécsben kőműves-csapatot szervezett, akik a következő év márciusában elkezdték az építkezést. 1727-ben ismét járt Zircen és Előszálláson, március 12-én lerakták az egy emeletes barokk monostor alapkövét.

 

1958. augusztus 12.

55 éve született HERCEG Csilla (Balatonfűzfő, 1958. aug. 12.-Bp., 1995. ápr. 8.) színművész.1980-ban végzett a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egy évig a Debreceni Csokonai Színház, majd 1989-ig a Radnóti Miklós Színpad tagja. 1990-től szabadfoglalkozású művész. A Ruttkai Éva Színház alapító tagja, gyakori szereplője. Filmje: A kedves szomszéd (1978); Cserepek (1980); A remény joga (1981); Gyertek el névnapomra (1984).

 

1723. augusztus 13.

290 éve született WESZPRÉMI István, Tsanádi István, Csanády István (Veszprém, 1723. aug. 13.-Debrecen, 1799. márc. 13.) író, orvos. 1733-1736 között a Pápai Református Kollégiumban, majd Sopronban tanult. 1741-től 1751-ig Debrecenben élt, itt a főiskolán Hatvani István kedveltette meg vele az orvostudományt. 1752-ben ösztöndíjjal Bécsben, Zürichben és Utrecht-ben folytatta tanulmányait, majd Londonban az orvostudomány különféle területein dolgozott. Utrecht-ben szerzett orvosdoktori címet. 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa. Könyveivel egy ideig a bécsi udvar népfelvilágosító törekvéseit támogatta. 1757-ben világviszonylatban is úttörő munkában javasolta a pestis elleni védőoltás bevezetését. Mária Terézia aranyéremmel tüntette ki. Életének utolsó évtizedeiben a magyarországi múltról, elsősorban az orvosokról jelentek meg munkái. Magyarul írt a legrégibb magyar grammatikáról, a koronáról, ritka pénzekről és régi orvosokról. Kézírásban maradt fenn az 1792. évi nevelésügyi tervezetre készített, jakobinus eszméket tükröző feljegyzése. Pozsonyban önéletrajza, Bécsben, versben írt magyar története jelent meg. Írója az első magyar bábakönyvnek. Horváth István róla nevezte el a Weszprémi-kódexet. Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

 

1868. augusztus 13.

145 éve halt meg BÁNOVICS Szulpic Alajos (Kosut, 1801. aug. 13.-Pápa, 1868. aug. 13.) szerzetes, tanár. 1818-ban lépett a bencés rendbe, 1829-ben szentelték pappá. 1822 és 1852 között Nagyszombatban és Pozsonyban tanított. 1852-től 1855-ig Bakonybélben perjel, 1855-től haláláig a pápai bencés rendház főnöke, 1864-től a gimnázium igazgatója is. Végrendeletében nagyobb összeget hagyományozott a szegény sorsú és tehetséges diákok segélyezésére, jelentős könyvtára az iskolát gyarapította. A pápai Kálvária Temetőben nyugszik. Az 1871-ben megalakult Szulpic Egylet évtizedekig támogatta a rászorulókat.

 

1953. augusztus 13.

60 éve halt meg LAUBER László (Pécs, 1902. máj. 19.-Bp., 1953. aug. 13.) építészmérnök. A modern magyar építészet egyik jelentős alakja. A budapesti műegyetemen végzett. Pályáját Walder Gyula tervezőirodájában kezdte, majd három évig a műegyetemen tanított. 1930-ban Nyíri Istvánnal közös tervezőirodát nyitott. Az együtt tervezett lakóházaik és középületeik értékes alkotások. Az 1953-1954-ben épült Inotai Alumíniumkohót Mátrai-Gottwald Gyulával ugyancsak közösen tervezték.

 

1978. augusztus 13.

35 éve hunyt el NAGY Emerencia (Borszörcsök, 1921. febr. 26.-Ajka, 1978. aug. 13.) festőművész. Tanítói képesítést Székesfehérvárott, rajztanári oklevelet 1944-ben a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett. 1947-ben férjhez ment Kováts Béla rajztanár-festőművészhez. Ajkán művészi munkássága mellett képzőművészeti kört vezetett. Tagja volt a Veszprémi Megyei Képzőművészek Munkacsoportjának, a Győri Művésztelepnek, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képzőművészek Szövetségének. 1943 óta kiállító művész. Önálló kiállításai (Budapest (1974), Veszprém (1976)) mellett közös tárlatokon is bemutatkozott. 1963-ban ezüstérmet nyert a fiatal városok képzőművészeti seregszemléjén. Munkáiban szűkebb környezetének embereit és tárgyait akvarell és monotípiával, realista beállítottsággal ábrázolta. Alkotásainak állandó kiállítása Devecserben, a Kastélykönyvtárban látható. 1999 óta Ajka Város (posztumusz) Díszpolgára.

 

1988. augusztus 14.

25 éve halt meg BORSÁNYI Gábor (Kajászószentpéter, 1924. febr. 17.-Tapolca, 1988. aug. 14.) zenetanár. Elemibe szülőfalujában, polgáriba Budapesten járt, tanítói oklevelet 1944-ben Nagykőrösön kapott. 1944-től 1948-ig a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán, hegedű tanszakon végzett, tanult orgonálni is. Első munkahelye a Pápai Református Kollégium, 1952-ben a tapolcai gimnáziumhoz helyezték, ahol 1961 és 1971 között igazgatóhelyettes. Közben 1971-ben a budapesti tudományegyetemen biológia szakos tanári oklevelet szerzett. Kórusokat, zenekart vezényelt, 1971-ben megalapította a város zeneiskoláját, amelynek első igazgatója volt. Tapolcán temették el. A város 1996-ban “Tapolca Városért” posztumusz kitüntetésben részesítette.

 

1998. augusztus 15.

15 éve halt meg POLINSZKY Károly (Bp., 1922. márc. 19.-Bp., 1998. aug. 15.) vegyészmérnök, tanár, politikus. A kémiai tudományok doktora. 1940-ben a budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban érettségizett, 1944-ben a Műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Egyetemi diákszervezeti tagként oktatásszervezési kérdésekkel foglalkozott, Varga József tanítványaként részt vett az egyetemi kutatómunkában. A háború után, fiatal szakemberként bekapcsolódott a műegyetemi képzés megreformálásáért végzett feladatok megvalósításába, 1949-ben pedig megbízták a Nehézvegyipari Kar megszervezésével. Egyik kezdeményezője volt a Veszprémben, 1949-ben indult felsőfokú vegyészmérnök-képzésnek, a jelenlegi Veszprémi Egyetem megalapításának, ahol kari kurátorként (1949-1952), tanszékvezető egyetemi tanárként (1954-1964), és rektorként (1949-1952, 1954-1963) dolgozott. Az egyetem mellett három jelentős kutatóintézet létrehozásában munkálkodott, amelyek közül a NEVIKI-nek, és az 1960-ban alapított MÜKKI-nek igazgatója is volt. 1964-ben az MTA-nak levelező-, 1976-tól rendes tagja, 1980-1985 között alelnöke. 1974-től 1980-ig oktatási miniszter, majd nyugállományba vonulásáig (1992) a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, rektora (1981-1987). Kutatási területe: a szervetlen kémiai technológia, a szervetlen pigmentek kémiája és technológiája. Tagja volt az Acta Chimica és a Kémiai Közlemények szerkesztőbizottságának, a MTESZ és a Hazafias Népfront elnökségének. 1961-ben Kossuth-díjat, 1975-ben Veszprém város díszpolgára, 1987-ben Apáczai Csere János-díjat kapott.

 

1883. augusztus 19.

130 éve halt meg BORSOS József (Veszprém, 1821. dec. 20.-Bp., 1883. aug. 19.) festőművész. Bécsben tanult, ahol korán magára vonta a figyelmet kortársakról festett arcképeivel, és a polgári témákat ábrázoló, gondosan megmunkált életképeivel. Jellegzetesen biedermeier, anyagszerűen festett élénk, erőteljes, finoman árnyalt színei, harmonikus kompozíciója kedveltté tették. 1861-ben Pestre költözött, miután vagyonát a tőzsdén elveszítette. Fényképészműhelyt nyitott, végül a Szép Juhászné vendéglő tulajdonosa volt. Veszprémben utcanév őrzi emlékét.

 

1923. augusztus 19.

90 éve halt meg KERÉNYI Károly, Klupák Károly (Győr, 1829. okt. 26.-Veszprém, 1923. aug. 19.) orvos. Kerényi Andor főszolgabíró apja. Középiskoláit Győrben végezte. A szabadságharcban önkéntesként harcolt és megsebesült. 1854-ben a pesti egyetemen sebész-orvosi, 1874-ben orvostudori oklevelet szerzett. Veszprémben telepedett le, ahol 1860-tól városi, 1861-től járási orvos. 1878 után Veszprém vármegye tiszti főorvosa. 1882-től a városi kórház főorvosa. Közben díjazás nélkül 30 éven át ellátta a tűzoltó és mentőorvosi teendőket. Nevéhez fűződik Veszprém megyében az Orvosszövetség létrehozása 1900-ban. Elnöke volt a 48-as Honvéd Egyesületnek. A Veszprém városa által adományozott díszsírhelye az Alsóvárosi temetőben található.

 

1913. augusztus 20.

100 éve született RAKK István (Moha, 1913. aug. 20. -Keszthely, 2004. febr. 25.) agrármérnök, főagronómus, termelési osztályvezető, szakíró, dalszerző. 1935-ben a Pápai Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskolában végzett. 1958-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen oklevelet, 1965-ben egyetemi doktori címet szerzett. Az 1935-1940-es években a küngösi Voinits Gazdaságban intéző. 1946-tól 1952-ig főagronómus a Küngösi Állami Gazdaságban, 1953-1955-ben az Állami Gazdaság Trösztnél, Veszprémben. 1955-től 1975-ig termelési osztályvezető az Állami Gazdaságok Igazgatóságán, Keszthelyen. Rendszeresen tartott szakelőadásokat tanfolyamokon, szakmai rendezvényeken, bemutatókon, a Pápai Mezőgazdasági Szakiskolában. Az agrotechnika, fajta-összehasonlító kísérletek, bemutatók, növényvédelem témakörök kutatásával foglalkozott. A Magyar Mezőgazdaság, Állami Gazdaságok Lapja, Kistermelők Lapja, Kisállattenyésztők Lapja, Kertészet-Szőlészet, Napló stb, száznál több cikkét közölte. Díjak, kitüntetések: 1959 Munka Érdemérem. 1969 Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. 1972 FM Dicséret. 1975 Kiváló Dolgozó. 1973 Veszprém Megyéért Érdemérem. 2000 Dankó-díj.

 

1978. augusztus 20.

35 éve halt meg SCHERER János (Zirc, 1895. aug. 25.-Veszprém, 1978. aug. 20.) járási főszolgabíró, árvaszéki ülnök. Középiskolai tanulmányait Pápán a bencéseknél és Veszprémben a piaristáknál végezte. A pozsonyi majd a pécsi egyetem joghallgatója, 1924-ben szerzett doktorátust. Két évig szülővárosában jegyzőgyakornok, ezt követően Veszprémben járási szolgabíró, főszolgabíró, árvaszéki ülnök. 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, ezért fél évre Siklósra helyezték. 1945-ben internálták, mert nem teljesítette a német csapatok követelését. 1945 után nyugdíjazásáig tisztviselő. 1964-től haláláig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársa, az intézmény adattári részlegeinek egyik életre-hívója, kezelője.

 

1998. augusztus 20.

15 éve halt meg KOVÁTS Gábor (Kőszeg, 1949. okt. 22.-Ajka, 1998. aug. 20.) festőművész.Szülei: Kováts Béla és Nagy Emerencia festőművészek. 1968-ban a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban ötvös szakon végzett. Dekoratőrként az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban dolgozott. 1966-tól vett részt kiállításokon, 1973 után tagja volt a Fiatal Művészek Stúdiójának. Főként akvarelljeivel voltak sikerei, de készített rézkarcokat, plaketteket és tűzzománcokat is. Évekig dolgozott a Győri Művésztelepen. Munkái számos kiállításon szerepeltek. 1999-ben Ajkán emlékkiállítása volt. 1974-ben, Győrben Alkotói-díjat, 1983-ban Szegeden Nívódíjat kapott. 1977-ben Veszprém Megyéért ezüst fokozatával ismerték el munkásságát.

 

1868. augusztus 21.

145 éve halt meg WILDE József (Zirc, 1809. máj. 2.-Zirc, 1868. aug. 21.) asztalosmester. Az elemi és tanonciskolát Zircen végezte. Az inas években Ő is a Wilde műhelyben sajátította el a mesterség meghatározó fogásait. Bár vándorkönyvét nem láthatta az utókor, még sincs ok annak feltételezésére, hogy ne töltött volna el a szakmában nagy mestereknél vándoréveket. József, Mihály bátyjához hasonlóan birtokában volt az asztalosmesterség legmagasabb szintű ismeretének. A Ciszterci Apátságtól 1847-ben a mai Műemlékkönyvtár berendezésének elkészítésére kapott megbízásból főképpen az intarziás munkákat végezte. A galéria több könyvszekrényét, a különleges asztalszerkezetet József mester készítette. Ugyancsak az Ő alkotása az a két gyönyörű berakásos, arabeszkekkel, virágmotívumokkal díszített asztal, amelyeket 1860-ban állítottak ki Budapesten az egykori Nádor Szállóban. 1862-ben a két asztalos-remekét a Londoni Világkiállításon is bemutatták, ahol oklevéllel díjazták. A nagy elismerést Londonban az idős mester ugyancsak József nevű fia vehette át. A hét év alatt készült művészi asztalok 5 ezer koronáért keltek el.

 

1858. augusztus 23.

155 éve hunyt el REGULY Antal (Zirc, 1819. júl. 11.-Buda, 1858. aug. 23.) nyelvész, néprajzkutató. Gyermekkorát, a győri tanulmányok megkezdéséig Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította. 1834-1836-os években a Győri Jogiakadémia hallgatója, 1839-ben a pesti egyetem jogi fakultásán fejezte be tanulmányait. 1837-ben Willax Ferdinánd zirci apát támogatásával több hónapot töltött Bécsben és környékén. 1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. 1839 és 1848 között kutatóutat tett a magyarság északi és keleti nyelvrokonainál. 1939 novemberében eljutott Finnországba, két évet töltött itt, elsajátította a finn nyelvet, bejárta a lappok földjét. Néprajzi tárgyakat gyűjtött, kutatásokat végzett a vótok között. A Finn Tudományos Akadémia levelező-tagjává választotta. 1841-ben Szentpétervárra érkezett, majd Moszkván át Kazanyba utazott, hogy felkeresse a Szibériában élő finnugor népeket. Többek között manysi (vogul) népénekeket gyűjtött, manysi szótárt szerkesztett. Több időt töltött a chantik (osztyákok), marik (cseremiszek) és csuvasok között. Olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó. 1848-ban értékes tudományos anyaggal, de megromlott egészségi állapotban érkezett haza. Az MTA 1843-ban, 24 éves korában levelező-, 1850-ben rendes taggá választotta. Haláláig a Pesti Egyetemi Könyvtárban munkálkodott gyűjteménye rendezésén. Hagyatékát többen dolgozták fel: a vogul anyagot HUNFALVY Pál és MUNKÁCSI Bernáth, a csuvast, cseremiszt stb. BUDENZ József, az osztják gyűjtemény egy részét PÁPAY József. Életműve a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásainak egyik úttörőjévé avatta. Zircen emléktáblával jelölték szülőházát. A róla elnevezett általános iskola, múzeum és műemlékkönyvtár, a Rákóczi téren álló bronz mellszobor, Bányai Ödön alkotása, valamint a Bakonyi Panteonban lévő tábla, R. Kiss Lenke és Stumpf János műve őrzik emlékét. 1996. decemberében Reguly életét, utazásait és tudományos kutatómunkáját bemutató (Illés Ferenc által tervezett) nagyszabású kiállítás nyílt, a róla elnevezett múzeumban.

 

1903. augusztus 26.

10 éve halt meg HANNIG András (Hercegfalva, 1829-Tósokberénd, 1903. aug. 26.) tanító, honvéd. Iskolái elvégzése után részt vett a szabadságharcban, majd Budán tanított. 1856-ban elnyerte a tósokberéndi r. k. kántortanítói állást, amelyet azután 48 évig, haláláig töltött be. Igazi néptanító volt, szigorú és igazságos. 1899. január 8-án, 70 éves korában, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Fekete márvány síremléke a tósokberéndi temetőben található.

 

1978. augusztus 27.

35 éve halt meg BERTALAN Károly (Veszprém, 1914. nov. 13.-Bp., 1978. aug. 27.) geológus, barlangkutató. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, majd 1944-ben a Bakonybél és környéke ó-harmad kori képződményeinek vizsgálatából doktorált. Budapesten tanított, egyben a Nemzeti Múzeum geológus szakértője. A háború után ipariskolában tanár, 1950 után a Földtani Intézetben dolgozott, geológiai kutatásokat végzett. 1949-től a Középdunántúli Szénipari Központ geológusa, majd Várpalotán a Bányászati Kutatási és Mélyfúró Vállalat geológiai laboratóriumát vezette. Még az év őszén a Magyar Állami Földtani Intézet a bakonyi bauxitkutató munkálatokhoz irányította. 1961-ben megbízták a Földtani Térképtár felállításával, amelynek 1978-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. Nevéhez fűződik a fenyőfői és a kislődi bauxit-előfordulások feltárása. A geológia mellett a barlangkutatásra fordította minden idejét. Rhé Gyula buzdítására 1935-ben megszervezte a Magyar Turista Egyesület bakonyi osztályának barlangkutató csoportját. Évtizedekig gondozta kéziratban maradt országos barlangkataszterét. 1959 és 1962 között a Karszt- és Barlangkutatás c. lap szerkesztője. A veszprémi Tekeres-völgyi sziklaüreg kutatásakor fedezte fel az örvös lemming legdélibb előfordulását. A Bakony hegység barlangjai c. munkájában 57 különböző barlangot ismertet. Több szakmai szervezet vezetőségének tagja, folyóiratok és évkönyvek szerkesztője volt. Szakmai munkásságát 1964-ben a Hermann Ottó-emlékéremmel ismerték el.

 

1798. augusztus 28.

215 éve halt meg HAJAS István (Veszprém, 1733. okt. 23.-Veszprém, 1798. aug. 28.) lelkész, egyházi író. Gyermekkorát Peremartonban töltötte. Református volt, de 1748-ban áttért a katolikus hitre, 1754-től a jezsuita rend tagja. Többfelé tanított az országban, a rend feloszlatása után pedig a Veszprémi Egyházmegyébe költözött. Először Várpalota lelkésze, 1779-től Veszprém plébánosa, később esperese. Sok szentbeszédet írt, amelyek közül öt kötet összegyűjtve, több alkalmi beszéde pedig Veszprémben és Győrött önállóan jelent meg.

 

1898. augusztus 28.

115 éve született HORVÁTH Gyula (Veszprém, 1898. aug. 28.-Veszprém, 1962. máj. 3.) tanító, iskolaigazgató-helyettes. Elemi és középiskoláit a Szent László Elemi Népiskolában és a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. Győrben, 1916-ban tanítói és kántori oklevelet szerzett. 1930-ban Székesfehérvárott közismereti, 1932-ben Újpesten rajztanfolyami oklevelet kapott: Pedagógusmunkáját a Dég községhez tartozó Ecsipusztán kezdte. 1921-ben megválasztották a veszprémi római katolikus népiskolák VIII. számú állására. 1941-ig a Szent Anna-, majd Szent Imre Elemi Iskolában, végül a Gráner-udvari iskolában, 1929-től délután az iparostanonc-iskolában is tanított. 1948-ban, az iskolák államosítása után az Irgalmas Nővérek női ipariskoláját is rábízták. 1949 tavaszán a megyében sem kapott állást, Kaposváron tudott elhelyezkedni. 1952-től nyugdíjazásáig igazgató helyettes a veszprémi 2. Számú Általános Iskolában. A Veszprém Megyei Általános Tanítói Egyesület választmányi tagja volt. 1936 és 1944 között a Királydíjas Dalárda törzstagja, helyettes karnagya, a Boldog Margit Vegyeskar választmányi tagja. Különféle veszprémi társadalmi egyesületekben népművelő előadásokat tartott. 1952 nyarától évente látogatta meg a családot Öreghegyen Mécs László. Az első világháborúban a Károly-csapatkereszt bronz érme kitüntetést kapta.

 

 

1933. augusztus 28.

80 éve született ERDEI Ferenc (Szerencs, 1933. aug. 28.-Balatongyörök, 1986. aug. 8.) építészmérnök. Középiskoláit Szerencsen és Miskolcon végezte, az építészmérnöki oklevelet 1957-ben Budapesten szerezte. Az Országos Műemléki Felügyelőségnél dolgozott műteremvezetőként, később osztályvezetőként. Számos hazai műemlék helyreállítása, bővítése és korszerűsítése fűződik nevéhez: a kisnánai és a váregresi vár, a Miskolci Avasi templom helyreállítása. 1963-1965-ös években a felsőörsi plébániatemplom és a prépostsági ház helyreállítását irányította. Új liturgikus teret tervezett a veszprémi székesegyház és a felsőörsi templom részére. Új épülettervei között jelentős a Veszprémi Szent György-kápolna. Kiállításokat rendezett, számos könyvet illusztrált. A magyarországi helyreállított műemlékekről a Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, valamint a helyreállított műemlékeink sorozatokban kötetei jelentek meg.

 

1778. augusztus 29.

235 éve hunyt el HASCHKE Konstantin (Neisse, 1717. aug. 1.-Heinrichau, 1778. aug. 29.) apát. Zirci és heinrichaui apát 1763 és 1778 között. Már a megválasztása évében, és később több alkalommal is járt Zircen. Első látogatásakor felszentelte a temető templomát, az un. kistemplomot. Visszaváltotta az apátságnak Akli-pusztát, Eplényben települést és majort létesített. 1763-ban rendi kezelésbe vette a mezőföldi pusztát. Működésének időszakában az apátság szerzetesei látták el a közeli települések lelki gondozását. Megindult a noviciátus és a teológiai oktatás. Mindezek már az önállósulás jelei. Az apátságban többségbe jutnak a magyar szerzetesek. Szorgalmazták, hogy magyar származású legyen a perjel, így az apát Pap Károlyt nevezte ki. A kívülről is támogatott változások miatt nőtt a feszültség és a vita a magyar és a német ajkú szerzetesek között.

 

1788. augusztus 29.

225 éve született MAÁR János Bonifác (Devecser, 1788. aug. 29.-Balatonfüred, 1855. szept. 3.) tanár, író. A Szent Benedek-rend tagjaként nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban tanított. 1818-ban a Pannonhalmi Könyvtár őre. 1921-től harmincegy éven át a Győri Jogakadémián a magyar- és a világtörténelem tanára. Latin nyelven írt egyetemes története 1853-1854-ben jelent meg, majd magyarra fordítva is kiadta. Verseket is írt. A magyar őstörténetről tartott előadásai hatottak az ifjú Reguly Antalra.

 

1908. augusztus 30.

110 éve született VESZELY László (Féll, 1908. aug. 30.-Veszprém, 1991. ápr. 13.) tanár, matematikus. Az elemi iskola négy osztályát Seregélyesen, a középiskolát Székesfehérvárott végezte. A budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. Az Enyingi Polgári Fiúiskolában tanító, az 1933-1938-as években igazgató. 1938-tól 1948-ig a Pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskola igazgatója. 1948-tól 1954-ig a Pápai Türr István Gimnázium igazgatóhelyettese. 1954-től a középiskolák matematika-fizika szakfelügyelője, 1957 és 1973 között a Veszprém Megyei Tanács művelődési osztályán csoportvezető. Nyugdíjasként a Veszprém Megyei Levéltárban dolgozott. A Köznevelésben, a Veszprém Megyei Művelődésügyi Szemlében, a Megyei Pedagógiai Híradóban, az Új Helikonban jelentek meg pedagógiai írásai.

 

1943. augusztus 30.

70 éve halt meg DOMBI (János) Márk, 1893-ig Krivarics (Nagyatád, 1869. ápr. 14.-Zirc, (Bp.?) 1943. aug. 30.) szerzetes, tanár. 1887-től 1894-ig Egerben, Zircen és Budapesten teológiát tanult, 1896-ban tudományos doktori címet, 1898-ban magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1887-ben lépett a ciszterciek közé, 1894-ben szentelték pappá. Súlyos betegsége teológus korától élete végéig elkísérte. Zircen, Baján, Egerben és a budapesti Bernardinumban tanított. Két évig a rend székesfehérvári gimnáziumának igazgatója, házfőnöke. 1927-től 16 éven át volt Zircen lelki vezető, majd alperjel és noviciusmester. A Ciszterci Rend történetével, hitéletével foglalkozó verseket, esztétikai, irodalomtörténeti dolgozatokat is írt. Több lelki könyvet fordított magyarra.

 

1903. augusztus 31.

110 éve született HALPERT Salamon (Nagyszőlős, 1903. aug. 31.-Leitmeritz, Csehország, 1945. ápr.) rabbi. 1922 és 1927 között a Budapesti Rabbiképzőben és a tudományegyetemen tanult, 1926-ban bölcsészdoktorrá, 1928-ban rabbivá avatták. A tapolcai izraelita hitközség főrabbivá választotta, 1928-ban iktatták be. Tevékeny résztvevője volt a város közügyeinek, az ifjúság segítését elsőrendű feladatának tekintette: nyelvtanfolyamokat indított, megnyitotta a bezárt zsidó óvodát. Az országos és helyi ügyekkel foglalkozó írásai rendszeresen megjelentek a Tapolcai Lapok c. hetilapban. Híveit önként kísérte a gettóba és a haláltáborba. A németek szállítás közben a járni sem tudó embert agyonlőtték.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.