• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2013 - Szeptember PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2013
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Szeptember

1988. szeptember

25 éve halt meg MERSITS Piroska (Vése, 1926-Bp., 1988. szept.) festőművész, rajztanár. AKépzőművészeti Főiskolát 1950-ben fejezte be, Bernáth Aurél növendékeként. Tanárként rendszeresen szerepelt a pedagógus művészek tárlatain. Az 1954-ben létrejött vörösberényi művészélet egyik meghatározó egyénisége volt. A művésztelep szelleme, a balatoni környezet, motívumként egész művészi tevékenységére hatottak. 1971-ben Budapesten a Fényes Adolf teremben volt kiállítása, 1976-ban a Ferencvárosi Pincetárlaton. 1988-ban a Balatonalmádi Két-tannyelvű Gimnáziumban rendeztek kiállítást tiszteletére, melyen Schéner Mihály, Litkey György és Konecsni György művei is szerepeltek.

 

1923. szept. 1.

90éve született HORVÁTH Kálmán (Szalapa, 1923. szept. 1.-Sümeg, 2000. szept. 2.) szövetkezeti elnök. 1974-ben a Pápai Mezőgazdasági Szakközépiskolában, 1975-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Technikusminősítő iskolákban végzett. Az 1953-1957-es években a Bakonypölöskei Állami Gazdaságban üzemi bizottsági titkár. 1957 és 1960 között Nórápon tanácselnök. 1961-1962-ben a Nórápi Összefogás Tsz-ben, 1963-1965-ben a Bakonyszücsi Bakonyalja Tsz-ben, 1966-tól 1984-ig a Bakonykoppányi Bakonyalja Tsz-ben szövetkezeti elnök. 1960 és 1972 között járási pártbizottsági tag, 1965-től 1975-ig országgyűlési képviselő volt. 1966-tól az Állattenyésztési Közös Vállalat igazgatótanácsának elnöke Pápán. Az 1967-1974-es években TESZÖV elnökségi tag. 1974-ben és 1984-ben Veszprém Megyéért Érdemérem, 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta.

 

1988. szeptember 1.

25 éve halt meg RUTTKAY Mária (Bp., 1906. dec. 8.-Veszprém, 1988. szept. 1.) színművész.Czeglédy Sándor színművész felesége. 1931-ben végezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját. Vidéki színházakban szubrettként kezdte pályáját, később áttért a komikai és jellemszerepekre. 1961-től a veszprémi Petőfi Színház tagja. Nyugdíjba vonulása után is jelentős szerepeket játszott. 1984-ben lépett utoljára színpadra. 1968-tól Érdemes Művész, 1986-ban megkapta Veszprém város Pro Urbe Emlékérmét.

 

1748. szeptember 2.

265 éve született TUMLER Henrik (Városlőd, 1748. szept. 2.-Veszprém, 1835. máj. 27.) mérnök. Valószínűleg külföldön, más források szerint 1760-tól a Veszprémi Piarista Gimnáziumban tanult. Először apja molnármesterségét folytatta, később a veszprémi püspöki uradalom mérnöke. Főleg vízellátási és vízszabályozási kérdésekkel, valamint malomépítéssel foglalkozott. Nevét akkor ismerték meg, amikor az 1770-es években apjával, Tumler Györggyel és Kiss Adorjánnal, a Szenci Collegium Oeconomicum tanárával együtt tervezte és építette a veszprémi vár vízvezetékét. A püspöki palota építéséhez szükséges vizet a Séd folyó melletti Úrkúti forrásból a várba felnyomatta. Később Budán újjáépítette a vár déli (1416 előtti időből való) dunai emelőgépes vízművét, majd korszerűsítette a svábhegyi forrásokból táplált (a 15. sz. végén épített) gravitációs vízvezetéket. Foglalkozott a Marcal szabályozásának kérdésével és részt vett a Krieger Sámuel-féle Balaton-lecsapolási terv vitájában. 1795-ben Székesfehérvárott a Királykút vízét fenyőcsöveken (mocsarakon át) a Nádor utca alatt, a vár közepére vezette. A vezeték többszöri javítással 1834-ig volt használatban. Számos mocsár lecsapolása, malom, út, fürdő építése dicséri és őrzi emlékét. Magyarország egyik első mérnökeként részt vett a Duna-Tisza csatorna korabeli tervezési munkálataiban, ami az óta sem épült meg.

 

1883. szeptember 2.

130 éve született HAMUTH János (Máramarossziget, 1883. szept. 2.-Gödöllő, 1947. ápr. 18.) rendőrtiszt, polgármester. 1907-ben Ungváron érettségizett, 1911-1916-os években jogot hallgatott az Eperjesi Evangélikus Kollégium jogakadémiáján. Eközben 1905-től közhivatalnokként Ungváron dolgozott. Rendőrtiszti vizsgát tett, 1917-ben rendőrkapitányi rangot kapott. A csehszlovák megszállás idején három hónapig polgármester helyettes. 1920-ban elhagyni kényszerült Ungvárt, a belügyminiszter Pápára helyezte. 1921 és 1933 között városi rendőrkapitány. 1933-ban megválasztották Pápa város polgármesterének. Hivatali idejéhez fűződik a város fejlődésének viszonylagos fellendülése az 1930-as években. Rendbe hozta az eladósodott város pénzügyeit, stabilizáltatta a vízellátást (1936), egészségházat (1933), bérházakat, kislakásokat, iskolai épületeket emeltetett. Szorgalmazta a Tóváros fejlesztését, a távolsági autóbusz-közlekedés megteremtését, a katonai repülőtér megépítését (1937). Helyzete a háborús években egyre nehezebbé vált, végül a nyilasok zaklatásai miatt 1944 novemberében lemondott és visszavonult. 1946-ban Gödöllőn telepedett le, sírja is ott található.

 

1923. szeptember 3.

90 éve született SZIJ Béla (Pápa, 1923. szept. 3.-Bp., 1993. febr. 2.) művészettörténész.Pápán végezte iskoláit, a Református Kollégiumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a jogi karon kezdte, a háború után a bölcsészek között folytatta, de csak megszakításokkal végezhette el. Közben fizikai munkát végzett. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa volt. Kiállításokat rendezett és szervezetett a fővárosban, vidéken és külföldön is. Főleg a 20. századi magyar művészettel foglalkozott. Nevéhez fűződik az 1971-es Magyar Nemzeti Galériában megrendezett nagy Egry-kiállítás. Közreműködött a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum létrehozásánál is. Írásai és cikkei művészeti folyóiratokban jelentek meg. Pápa városa díszpolgárává választotta, emlékének 1995-ben kiállítással adóztak.

 

1913. szeptember 6.

100 éve született DÁLNOKY János (Csabrendek, 1913. szept. 6.-Bp., 1975. ápr. 3.) költő, filmszakíró, újságíró. A budapesti tudományegyetemen, magyar-német szakon tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Egyetemi évei alatt Széchenyi György legitimista politikus titkára. 1936-1938-ban a Korunk Szava, azután a Magyar Film, majd a Délibáb c. lapok munkatársa, szerkesztője. 1942-ben a Magyar Filmiroda rendezője, oktató- és dokumentumfilmeket készített. 1945 után a Magyar Rendőr c. lapnál újságíró, 1950-től a Tankönyvkiadó munkatársa. Versei és egyéb írásai különböző lapokban jelentek meg. Sajtó alá rendezte Arany Toldi-trilógiáját.

 

1818. szeptember 7.

195 éve született KISOVICS József (Veszprém, 1818. szept. 7.-Veszprém, 1885. máj. 9.) r. k. kanonok. A gimnáziumot szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, filozófiát Pécsett, teológiát Veszprémben tanult. Pesten a Központi Szeminárium növendéke, 1841-ben pappá szentelték. Két évig káplán Tapolcán, majd Tapsonyban. 1845-től Veszprémben kántor, később a Szent Anna-kápolna gondnoka. 1849-től plébános Nagybajomban, 1857 után kanonok-plébános Veszprémben. Két ciklusban volt a veszprémi választókerület Tisza-párti országgyűlési képviselője. Nevéhez fűződik a Szent Anna-iskola építése, újjáépíttette a Szent László-iskolát. Sokat tett a piarista algimnáziumnak főgimnáziummá történő fejlesztésében. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott, írásai a Növendékpapok Munkálatai c. gyűjteményében jelentek meg. Veszprémben utcanév őrzi emlékét.

 

2003. szeptember 10.

10 éve halt meg LEITOLD László id. (Nemespécsely, 1939. júl. 22.-Veszprém, 2003. szept. 10.) agrármérnök, szövetkezeti elnök. 1958-ban a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. 1962-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán szerzett oklevelet. 1983-ban a Budapesti Politikai Főiskolán végzett. 1980-ban egyetemi doktori címet kapott Keszthelyen. 1962-1963-ban gyakornok a Veszprémi Állami Gazdaságnál. Az 1963-1968-as években főagronómus, 1968-tól 1970-ig elnök a mihályfai Dózsa Tsz-ben. 1970-1972-ben a Bakonytáj Tsz-ek Területi Szövetségénél titkárhelyettese, Veszprémben. 1972-től 1997-ig a Várpalotai Jószerencsét Tsz elnöke. 1962-től MAE-tag, 1970-től elnökségi tag, 1972-től 1997-ig TESZÖV elnökségi tag, elnökhelyettese, 1980 és 1990 között a Veszprém Megyei Tanácsnak és végrehajtó bizottságnak tagja volt. Díjak, kitüntetések: 1975 Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. 1976 Munka Érdemrend bronz, 1981 arany. 1978 Szövetkezeti Munkáért. 1985 Kiváló Munkáért. 1994 Szövetkezeti Emlékérem. 1997 Magyar Köztársaság Kiskeresztje.

 

1838. szeptember 12.

175 éve született BESZEDITS Ede (Csata, 1838. szept. 12.-Tapolca, 1900. okt. 31.) orvos.Középiskolába Budapesten járt, az egyetemet Bécsben végezte, ahol orvosdoktori oklevelet szerzett. Az orvosi gyakorlatot az Algemeine Krankenhausenban kezdte, de rövid idő multán Tarcsán fürdőorvos. Szakcikkeket írt, melyek a Gyógyászat és az Orvosi Hetilap hasábjain jelentek meg. Tarcsa ásványvizei című munkáját 1865-ben írta és adta ki. Húsz év múlva második kiadásban is megjelent. 1866-ban Tapolcán telepedett le. Egy év múlva járási, 1870-ben vármegyei főorvossá nevezték ki. Orvosként mindenek előtt a járványos megbetegedések visszaszorításán fáradozott. A település képviselőtestületének tagja és a kulturális élet meghatározó egyénisége. Elnöke volt annak a bizottságnak, amelyik Tapolca kórházának részletes tervén munkálkodott. A községi iskolaszék első elnökeként sokat tett Tapolca iskolaügyének fejlesztéséért.

 

1848. szeptember 12.

165 éve született PLATZ Bonifác, Platz Ferenc (Székesfehérvár, 1848. szept. 12.-Székesfehérvár, 1919. okt. 16.) ciszterci szerzetes, tanár, biológus. Az MTA levelező tagja. 1864-ben lépett a ciszterciek közé, 1871-ben szentelték pappá. A budapesti tudományegyetemen tanult, 1874-ben hittudományi doktori oklevelet szerzett. 1871-től 1874-ig segédlelkész, 1879-ig a teológia tanára Zircen, 1879-től Baján a novíciusok lelki vezetője, 1885 és 1889 között a zirci apát titkára. Megszervezte a Budapesti Ciszterci Tanárképző Intézetet (Bernardinum), amelynek első igazgatója is volt. 1892-től 1907-ig a szegedi tankerület főigazgatója. Biológiai munkásságában a darwinistákat élesen elítélő álláspontot képviselt. Rendi tanulmányútjai során eljutott Európa minden jelentősebb országába és a Szentföldre is. Behatóan foglalkozott az egyiptológiával. Egyiptomi utazásai során számos ókori tárgyat vásárolt, amelyeket Zircen helyezett el. Katalógust is készített, amelyet Platz Bonifác gyűjteménye címmel a Veszprém Megyei Levéltár őriz. Több egyházi vonatkozású munkát is írt.

 

1943. szeptember 13.

70 éve született DANÓCZY Balázs (Szekszárd, 1943. szept. 13.-Veszprém, 1990. márc. 18.) nyomdász. 1961-ben Szekszárdon a Garai János Gimnáziumban érettségizett. Utána ipari tanuló, 1963-ban nyomdász, kéziszedő szakmunkásként végzett. 1964-ben beiratkozott a Miskolci Nehézvegyipari Műszaki Egyetemre, itt 1969-ben vegyipari-gépészmérnöki diplomát szerzett. 1969-től a Szekszárdi Nyomda főmérnöke. Veszprémbe 1977-ben került a Veszprém Megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatóhelyetteseként, az év végétől a vállalat igazgatója. Nevéhez fűződik a nyomda fejlesztésének eredményes menedzselése. 1977. november elején a nyomda új épületbe költözött, itt kezdődött el a gépi rekonstrukció. 1980-ban a vidéki nyomdák közül egyedül nyerte el a kiváló vállalat címet. 1983-ban a vállalat Pannon Nyomdára változtatta nevét. Munkásságához kötődik a Veszprém megyében alkotó Udvardi Erzsébet festőművész képei arany és ezüst színeinek nyomdatechnikai megoldása. Számos veszprémi és Veszprém megyei kiadvány megjelenését támogatta. Munkásságát több állami és helyi kitüntetéssel ismerték el.

 

1923. szeptember 15.

90 éve halt meg RÁKOSI Viktor, Sipulusz (Ukk, 1860. szept. 20.-Bp., 1923. szept. 15.) író, újságíró, humorista. Kétéves korában elkerült szülőföldjéről, előbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-től a piaristáknál tanult, később rövid ideig jogot hallgatott. Először a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902 és 1918 között Hajdúnánás országgyűlési képviselője. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsősorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerűvé. Leghatásosabb műve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok című regénye, amelyből színdarab, később film is készült.

 

1948. szeptember 18.

65 éve hunyt el SZABÓ Kornél, Boczonádi Kornél (1891-Bp., 1948. szept. 18.) vegyészmérnök, gyárigazgató. A Fűzfői Nitrokémia vezérigazgatója 1932 és 1947 (más források szerint a nyilas időszak kivételével 1942-1948) között. 1948-ban az egyik politikai koncepciós perben, koholt vádak alapján, ártatlanul halálra ítélték és kivégezték. Emlékét két tábla is őrzi: a Bugyogóforrás u. 27. sz. ház falán, valamint az igazgatósági épület előcsarnokában, ahol Szilágyi Bernadett bronz plakettje is látható. Tiszteletére a Nitrokémia Rt. emlékplakettet alapított, amelyet évente a nagyüzem három dolgozójának adományozhat az erre hivatott kuratórium. A család Szabó Kornél-alapítványt létesített az üzemhez kötődő műszaki szakemberek képzésének támogatására.

 

1983. szeptember 20.

30 éve halt meg PÉTERVÁRI István (Baja, 1929. aug. 20.-Bp., 1983. szept. 20.) rendező, színházigazgató. Iskoláit szülővárosában végezte, majd közgazdász képesítést szerzett. 1964-ben a Színművészeti Főiskolán kapott diplomát és két évadot Kecskeméten töltött. 1966-1981 között a Veszprémi Petőfi Színház igazgató-főrendezője, majd haláláig a Győri Kisfaludy Színházat irányította.

 

2008. szeptember 21.

5 éve hunyt el SZÁNTÓ András (Jászkísér, 1929. dec. 18.-2008. szept. 21.) orvos, belgyógyász, radiológus szakorvos. Középiskoláit Nagykőrösön az Arany János Református Gimnáziumban valamint, Cegléden az Állami Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte. 1954 –ben szerzett diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1979-ben kandidátus. 1954-től a Balatonfüredi Állami Kórház belgyógyász segédorvosa. 1958-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanársegéd. 1967 –től az Orvostovábbképző Egyetem Országos Röntgen Intézete főmunkatársa. 1970-től 1985-ig a Veszprém Megyei Kórházban osztályvezető főorvos, tudományos főigazgató-helyettes. Az 1985-1988-as években Kuvait Állami Rákkórháza munkatársa. 1971 és 1985 között a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a radiológia előadója, és címzetes egyetemi docens. 1989-ben Egyesült Arab Emirátusok Minisztériuma osztályvezetője. 1995-től egy orvosi kisvállalkozás ügyvezetője. Kutatási területe a keringési betegségek, elektromágneses jelek és információk orvosi felhasználása.

 

1808. szeptember 22.

205 éve született ÜCHTRITZ Emil (Stuttgart, 1808. szept. 22.-Gebhardsdorf, 1886. április 6.) földbirtokos, honvédtiszt. Poroszországi báró, aki felesége Amade Dominika grófnő a Malomsok-Marcaltő határában lévő uradalom birtokosa révén kötődött Veszprém megyéhez. A báró 1841. január 2-án nősült és azután tartózkodott Marcaltőn. Előtte 1831-től 1848 tavaszáig a császári-királyi hadseregben szolgált. 1848 őszén a magyar honvédseregben teljesített szolgálatot, november 1-jétől főszázados a 12. huszárezrednél. 1849. január 21-étől őrnagy és osztályparancsnok, február 1-jétől alezredes és dandárnok. Részt vett a birtokán zajló ihászi csatában, a csornai ütközetben. Június 26-tól ezredes, s a Kmety hadosztály lovas dandárjának parancsnoka, augusztustól a 3. hadtest lovas osztályának parancsnoka. Aradon fogságba esett, sorozóbizottság elé állították, de nem sorozták be, hanem kiutasították a Monarchia területéről. 1866-ban újra fegyvert fogott és ezredesként szolgált a poroszországi Klapka-légióban.

 

1783. szeptember 23.

230 éve született SOMOGYI Gedeon (Nemesvámos, 1783. szept. 23.-Tótvázsony, 1821. dec. 21.) nyelvész, levéltáros. Apja ref. pap Tótvázsonyban és 1783-ban költözött Nemesvámosra. A Pápai Református Kollégiumban tanult, 1805-ben Pákozdon rektor. 1806-tól a Pozsonyi Jogakadémia hallgatója, majd Pesten ügyvédi vizsgát tett. Veszprém megye levéltárnoka. A mérsékelt nyelvújítás híve, ezért szembekerült Kazinczyval, aki ellen 1813-ban átdolgozta, és Mondolat címen megjelentette Szentgyörgyi József debreceni orvos munkáját. A választ Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta meg 1815-ben, Felelet a Mondolatra címen. Somogyi Gedeon csak négy évvel később Értekezés a magyar verselés módjáról és fordításokról c. könyvében válaszolt az ellenmondolatra. A nemesvámosiak a nyelvész születésének 200. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a feltételezett szülőház, a ref. lelkészi hivatal falán.

 

1568. szeptember 24. 

445 éve született WATHAY Ferenc, felsővattai (Nagyvág, 1568. szept. 24.-1609 körül) költő,író, várkapitány. Apja Wathay Lőrinc, Csesznek várának kapitánya. Németújváron és Sopronban tanult. Katonáskodását 1584-ben, Tihanyban kezdte, 1585-től Csesznek várában szolgált, innen Győrbe került. 1601-ben részt vett Székesfehérvár visszafoglalásában. 1602-ben Székesfehérvár vicekapitányaként török fogságba esett, Belgrádban megszökött, de a következő esztendőben Lippa környékén ismét elfogták. 1605-ben, Konstantinápolyban, a Héttoronyban írta meg életrajzát és énekeskönyvét. Naplója Várpalota, Veszprém, Nagyvázsony, Tihany körüli harcokról számol be. Kézirata, amelyet maga illusztrált a MTA könyvtárában van. Az érdekes írás Ponori Tewrewk József: Régiségbúvár c. művének első kötetében, Pozsonyban, 1938-ban jelent meg. 1606-ban kiszabadult, először Győr várában szolgált, 1609 márciusában cseszneki várkapitánynak nevezték ki. A várban az utókor emléktáblával tiszteleg személyének.

 

1993. szeptember 25.

20 éve halt meg KONCZ István (Tapolca, 1935. ápr. 5.-Bp., 1993. szept. 25.) újságíró, költő. A középiskolát Veszprémben és Esztergomban végezte, Sümegen érettségizett. A zalahalápi kőbányában csillés, majd néhány évig Tapolcán tisztviselő. 1965-ben a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az újságírással a sorkatonai szolgálat során ismerkedett meg. 1958-tól a Középdunántúli Napló munkatársa, rovatvezetője, 1968 és 1976 között főszerkesztő-helyettes. 1976-tól haláláig a Népszabadság munkatársa. Elbeszélései és versei az Életünkben, a Jelenkorban és az Új Írásban olvashatók. Önálló kötete halála után jelent meg Tapolcán. 1978-ban, Rózsa Ferenc-díjjal tüntették ki.

 

1873. szeptember 26.

140 éve született RÓTH Gyula (Sopron, 1873. szept. 26.-Sopron, 1961. jan. 7.) erdőmérnök, tanár. A mezőgazdasági tudományok doktora. Alsó- és középfokú iskolába szülővárosában járt, 1898-ban a Selmecbányai Akadémián szerzett erdőmérnöki oklevelet. A munkát a Lugosi Állami Erdőgazdaságban kezdte, 1890-től a Görgényszentimrei Erdőőri Szakiskolában tanított. Tanári munkája mellett a Szabédi Erdészeti Kísérleti Telepet vezette. 1904-től Selmecbányán, az Erdészeti Kísérleti Állomások Központjában dolgozott. 1917-ben erdő-tanácsosi, két év múlva erdő-főtanácsosi címet kapott. 1919 és 1959 között a Soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán tanár. Az erdőművelés tudományának kutatója, a Bakony erdőgazdálkodásának fejlesztője. 1926-ban a farkasgyepűi bükkösökben nagyszabású természetes felújítási kísérletbe kezdett. Sokat fáradozott a szentgáli tiszafás védelmén. 1949-ben Zirc-Szarvaskút környékén, nagy területen szálaló erdő kialakításával kísérletezett. Az ország más területein is új faosztályozási, állomány-felújítási és szálalási eljárásokat dolgozott ki, külföldi fafajokat honosított meg. Kétszáznál több tanulmánya jelent meg. Zircen a Bakonyi Panteonban emléktáblája van, R. Kiss Lenke és Stumpf János alkotása. Munkásságáért 1955-ben Kossuth-díjat kapott.

 

1913. szeptember 26.

100 éve hunyt el BÁNFI Rezső, Raimann Rezső (Veszprém, 1861. máj. 7.-Bécs, 1913. szept. 26.) zeneszerző, zongoraművész. Tanulmányait Veszprémben kezdte. Kilenc éves korában Pesten zongoristaként lépett először a nyilvánosság elé. Első zongorakompozíciója, a Füredi búcsúzó is ebből az időből való. Balatonfüreden csodagyerekként koncertezett a régi fürdőház előtti platánok alatt. Esterházy Miklós gróf tatai színházának karmestere, majd Bécsben telepedett le. 1881 és 1908 között 15 operát (4 magyar szövegűt) és egyéb színpadi műveket is írt. A Budapesti Operaházban, 1884-ben mutatták be Arden Enoch című operáját.

 

1893. szeptember 27.

120 éve született BARABÁS Gizella, 1933-ig Reissmann Gizella (Bp., 1893. szept. 27.-Bp., 1985. aug. 28.) festőművész. Tanulmányait Budapesten kezdte, majd 1908-ban, Münchenben Steinbrecktnél tájképfestést, 1913-ban Walter Thor nyári akadémiáján arcképfestést tanult. Bejárta Európát és megfordult Amerikában is. 1910-ben, Velencében, 1911-1912-ben Tirolban tájképeket festett. Számtalan kiállítása közül a legemlékezetesebb a Képzőművészeti Főiskolán, 1912-ben volt. 1925-ben látta meg a Balatont és ettől kezdve legkedveltebb témája. Megörökítette festményein minden évszakban és napszakban. Balatonfüreden 1980 szeptemberében volt kiállítása. Ekkor ajándékozta Balatonfüred városnak 40 darab balatoni témájú akvarelljét, melyeket állandó kiállító teremben helyeztek el.

 

1883. szeptember 28.

130 éve született SZENTIVÁNYI Kálmán (Veszprém, 1883. szept. 28.-?) színművész. Horváth István magániskolájában végzett. 1904-ben lett színész, 1919-ben a Madách Színház tagja. Mint kitűnő konferanszié tette ismertté nevét.

 

1773. szeptember 30.

240 éve halt meg BAUMGARNER Johann (Bécs, 1717-Bécs, 1773. szept. 30.) kapucinus szerzetes, festő. Az 1770-es évek elején oltárképeket festett, többek között az ugodi templom számára is.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.