• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Január PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Január

 

1962. január 1.

50 éve jött létre a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság.

 

1902. január 7.

110 éve született és 50 éve halt meg CSIK Lajos (Felsőnyárád, 1902. jan. 7.-Szeged, 1962. ápr. 13.) orvos, tanár. A biológiai tudományok kandidátusa. Orvosi diplomáját Debrecenben szerezte 1928-ban, majd a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet munkatársa: gyakornok, adjunktus, később osztályigazgató. 1937-ben Budapesten magántanári képesítést szerzett, 1940-1944 között a kolozsvári egyetemen tanított. 1950-től Tihanyban, a Biológiai Kutatóintézetben osztályvezető. 1955-től Szegeden dolgozott, ahol megalapította az első magyarországi orvos-biológiai intézetet. Tudományos munkássága az általános és humán genetika kérdéseire terjedt ki.

 

1947. január 7.

65 éve ünnepélyesen megnyílt a Zirc-Dudar közötti vasútvonal.

 

1857. január 8. 

155 éve született WINKLER Márton (Isztimér, 1857. jan. 8.-Várpalota, 1911. szept. 19.) tanító. Középiskolába Székesfehérváron és Pécsen járt, 1876-ban, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Söréden tanított 1883-ig, amikor megválasztották kántortanítónak a Várpalotai Római Katolikus Iskolához. Az oktatás gyakorlatiasabbá tételére iskolai villanytelepet létesített, mintakertészetet szervezett, hogy a gyerekek megtanulják a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlett módszereit. A nagy filoxérajárvány után hegyközséget szervezett, előadásokat tartott a jobb és ellenállóbb fajták várpalotai meghonosításáért. Megszervezte a városban az iparos iskolai oktatást, kezdeményezte az Iparos Olvasókör létrehozását. A r. k. temetőben nyugszik. Várpalotán utcanév őrzi emlékét.

 

1812. január 10.

200 éve született PAPSZT Zsigmond, Zánkay Zsigmond (Zánka, 1812. jan. 10.-Kaposvár, 1892 után) költő, tanító. Győrben és Sopronban tanult, majd Kis János szuperintendens ajánlására Szőkedencsen tanított. Költeményei jelentek meg az Aurórában, a Társalkodóban és a Honművészben, levelezett Garayval és Bajzával. 1836 után az Inkey család birtokainak gondozója Iharosberényben, 1845-től Tardi-pusztán ispán, majd Lengyeltótiban kasznár, 1856-tól számtartó, később számvevő. 1871-ben Kaposvárra költözött, a megyei árvaszéknél hivatalnok. 1836-ban megjelent Fellegekhez c. költeményét sokáig énekelték.

 

1882. január 18.

130 éve született KENESSEY Pongrác, kenesei (Veszprém, 1882. jan. 18.-Bp., 1950. jan. 29.) főispán, politikus. 1905-ben a budapesti egyetemen jogtudományi és államtudományi doktori oklevelet szerzett. Veszprém vármegye szolgálatába lépett, s hamarosan szolgabíró, 1910-től főszolgabíró, 1920 után az enyingi járás főszolgabírója. 1931 és 1935 között Veszprém vármegye főispánja. Nyugdíjazták és haláláig a fővárosban élt. A harmincas évek elejétől aggodalommal figyelte a magyarországi politikai események alakulását. A német megszállás után otthonában rejtette Szakasits Árpádot. 1944 októberében a lakásán alakult meg a Magyar Front Intézőbizottsága, amelynek a magyar protestáns egyházak képviseletében tagja volt. Az ő lakásán tárgyaltak a Magyar Front képviselői Horthy Miklós megbízottjával, Vörös János vezérkari főnökkel. Érdemei elismeréseként a földosztáskor 300 hold birtoka maradhatott. 1945-től 1947-ig (nyugdíjazásáig) a Közigazgatási Bíróság elnökhelyettese.

 

1912. január 19. 

100 éve született SZÖLLŐSI Mihály (Dunakömlőd, 1912. jan. 19.-Hajmáskér, 1996. okt. 18.) r. k. apát-plébános, helytörténeti kutató. Apja MÁV állomáskezelő. A polgári iskolát Pápán, a gimnáziumot Pápán és Veszprémben végezte, 1931-ben érettségizett. Az itteni szeminárium növendékeként 1936-ban szentelték pappá. 1936-1941-es években káplánként működött Lesencetomajon, Szentbékkállán és másutt. Plébános Sávolyon, 1947 és 1991 között Gyulafirátóton. Többször behívták tábori lelkészi szolgálatra. Sávolyon megszervezte a plébániát, megépíttette a paplakot, tataroztatta a templomot. Harangokat szerzett. 1956-tól 1990-ig kerületi esperes, 1964-1992 között az egyházmegyei mb. főszámvevő, irodaigazgató. 1981 után zselici c. apát, 1985-től székesegyházi kanonok. 1991-ben nyugalomba vonult, Hajmáskéren élt. Ott temették el.

 

1897. január 24.

115 évvel ezelőtt Veszprémvármegye címen hetilap jelent meg Veszprémben, mely később több alcímváltozáson ment át, és 1944. dec.31-ig működött.

 

1862. január 25.

150 éve született és 85 éve halt meg KIS József (Hedrahely, 1862. jan. 25.-Pápa, 1927. ápr. 23.) ref. esperes, tanár. Gimnáziumba Csurgón és Pápán járt. A teológiát Budapesten kezdte, és 1884-ben Pápán fejezte be. Káplán, később vallástanár Csurgón, majd a gyakorlati teológia tanára a pápai akadémián. 1901-ben, a városban lelkészi állást vállalt. A Dunántúli Egyházkerület tanácsbírója, 1903-tól a Pápai Egyházmegye esperese. 1916 után a kollégium gondnoka. 1908-1918 között felelős szerkesztője a Dunántúli Protestáns Lapnak és többnyire itt jelentek meg cikkei.

 

1812. január 27.

200 éve született BARCZA Boldizsár (Magyargencs, 1812. jan. 27.-Kustánszeg, 1895. ápr. 1.) vármegyei hivatalnok, honvéd őrnagy. 1832 és 1848 között nemesi testőr. Onnét kilépett és megyei hivatalnoki állást vállalt Vas megyében. 1848. június 19-étől százados a honvédseregben, 1849. március 16-ától őrnagy és a 8. zászlóalj parancsnoka. Csapatával részt vett a szerb felkelők elleni és a délvidéki harcokban, a szenttamási csatában. Az itteni vereség után, augusztus 20.-án, Borosjenőnél tette le a fegyvert. Az aradi hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amelyet 16 évi vassal szigorított várfogságra változtattak, teljes vagyonelkobzással. 1852-ben, amnesztiával szabadult. Mivel szülőfalujába nem térhetett vissza, öccséhez költözött Zalába, ahol élete végéig Kustánszegen árendásként gazdálkodott. Alapító tagja a Zala megyei honvédegyletnek.

 

1932. január 28.

80 éve született IRCSIK József (Veszprém, 1932. jan. 28.-Bp., 1986. szept. 28.) festőművész. 1948-tól a Derkovits Képzőművészeti Kollégium tagja, a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty Károly és Bernáth Aurél növendékeként 1954-ben szerzett diplomát. Veszprémben, Gödöllőn és Budapesten élt. Művészetének fontos témája Veszprém, amely a szülőváros mellett igazi élettér is volt számára. A házak formája, az utcák megjelenése, a város körüli táj foglalkoztatta. Műveit a puritán megformálás, a redukált szín és formavilág jellemezi. Szűk tematikát fog át művészete, formanyelve is megmaradt a síkszerű megfogalmazás mellett. Jelentősebb alkotásai: Malom a Séden, Egyedül, Barokk kapuk, Téli Balaton. Veszprémben több alkalommal is bemutatkozott, de volt kiállítása Győrben, és a Fényes Adolf Teremben is. Egyéni kiállításai: Veszprém (1962, 1967, 1970, 1975, 1980, 1987), Budapest (1966, 1968), Győr (1987).

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.