• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Október PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Október

 

1862. október 2.

150 éve halt meg BEKE Incze Kristóf (Torony, 1785. márc. 2.-Veszprém, 1862. okt. 2.) tanár, pedagógiai író. A középiskolát és a bölcseletet Győrben, a teológiát Veszprémben végezte. Először Veszprémben lelkész, majd Siófokon, tíz évvel később Peremartonban plébános. Veszprémben a Davidikum igazgatója, 1835 és 1842 között ugyanott a tanítóképző tanára. 1842 után Vörösberényben volt plébános. Több kézikönyvet írt tanítóképzők (“mesterképzők”) számára. Az MTA 1836-ban elbírált pályázatán második díjat nyert. Nevelés-lélektani műve a hazai szakirodalomban elsőként írt pszichológiai vonatkozásban a gyermeki érdeklődés fontosságáról, az optimális terhelés szerepéről. Az egyházmegye történetét tárgyalja az Amoenitates Dioecesis Veszprimiensis, seu Historia diplomatica almae dioecesis Veszprimiensis c., kéziratban fennmaradt munkájában.

 

1832. október 5.

180 éve hunyt el KOVÁTS Antal (Győrsziget, 1762. máj. 28.-Veszprém, 1832. okt. 5.) r. k. kanonok, táblabíró. A filozófiát Győrben, a teológiát Pozsonyban tanulta. A veszprémi szemináriumnak 1784-től volt hallgatója, 1789-ben szentelték pappá. Káplán Veszprémben, 1790 és 1816 között Várpalotán plébános, kanonok, a palotai kerület esperese. 1816 után Veszprémben kanonok-plébános, szentszéki ülnök, 1832-ben somogyi esperes. Veszprém vármegye táblabírája. Veszprémben és Várpalotán az iskolaügy kérdéseivel foglalkozott, a napóleoni háború idején, Pápán gyújtó hatású beszédben lelkesítette a felkelő nemesi seregeket. A veszprémi székesegyház kriptájában nyugszik.

 

1627. október 6.  

385 éve ezen a napon Veszprémben letették az alapkövét az első református templomnak.

 

1812. október 10.

200 éve született GARAY János (Szekszárd, 1812. okt. 10.-Pest, 1853. nov. 5.) költő, író, szerkesztő. Szekszárdi kereskedő fia, 1829-ben orvosnövendék Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő és a Honművész segédszerkesztője. 1837-ben a Rajzolatokat, rá egy évre a pozsonyi Hírnököt, 1842-től a Jelenkort és a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg. 1845-ben állást kapott a pesti egyetemi könyvtárban, majd az egyetem nyelvi tanszékét foglalta el. A szabadságharcot versekkel támogatta, amiért haditörvényszék elé került. Hamarosan szabadon engedték, de állásától megfosztották. Nyomorgott, sokat betegeskedett, kedélye is elborult. Elsősorban Az obsitos c. költeménye révén él a köztudatban. A Magyar Tudós Társaságnak 1839-ben lett levelező-, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben tagja. 1843-ban a MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte, akkor írta a Balatoni kagylók c., 28 versből álló ciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben az akkori fürdő sajátos hangulatát rajzolta meg. Az első költő, aki egy egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni költeményfüzéréért 1883-ban, Tihanyban az óvár alatt emlékkunyhót emeltek, amelynek homlokzatát Jókai Mór három disztichonja díszítette. Az emlékhely mára elpusztult. A Balatonfüredi Balatoni Panteonban bronzplakettel díszített emléktáblája van. Verseinek megzenésítői között találjuk Erkel Ferencet és Liszt Ferencet is.

 

1957. október 11.

55 éve hunyt el RÁDY József (Szekszárd, 1884. szept. 22.-Balatonkenese, 1957. okt. 11.) vívó, katonatiszt. Huszár ezredes, az 1924-es és az 1928-as olimpián (a másodikon aranyérmet nyert) a magyar vívócsapat tagja volt. A MAC színeiben több alkalommal is világbajnokságot nyert. A 20-as évek legjobb vívóinak egyike, aki mindhárom fegyvernemben kiválót nyújtott. Visszavonulása után hosszú ideig a Magyar Vívó Szövetség egyik vezetője. Balatonkenesén élt. Emléktáblája, Fésűs Károly alkotása a balatonkenesei iskolai tornaterem falán látható.

 

1962. október 13.

50 éve halt meg VIGYÁZÓ János, Büttel János (Bp., 1888. márc. 1.-Bp., 1962. okt. 13.) jogász, turisztikai szakértő. Közel negyedszázadig szerkesztette a Turistaság és Alpinizmus c. folyóiratot. Az 1. világháború után ugyancsak Turistaság és Alpinizmus néven kiadóvállalatot alapított. Önállóan vagy másokkal együtt több mint 50 turistakalauzt írt vagy szerkesztetett. A pannonhalmi apátsággal közösen 1922-ben létrehozták a Tihany Fürdő- és Gyógy-telep Rt.-t, ezzel lerakták a tihanyi turisztikai élet alapját.

 

1957. október 14.

Megnyílt Veszprémben a Davidikum épületében a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem.

 

1757. október 16.

255 éve halt meg BABOCSAY Farkas (Veszprém, 1705-Berlin, 1757. okt. 16.) huszártiszt. Ifj. Babocsay Ferenc fia. 1722-ben csapott fel katonának. 1742-ben, Bajorországban harcolt a francia-bajor hadak ellen, ott fogságba esett. 1744-ben alezredes a Baranyay ezrednél, még az évben a Tirps huszárok ezredese. 1753-ban vezérőrnagy. 1757-ben Hadik András berlini vállalkozásának egyik alparancsnoka. Berlin külvárosában kapott halálos sebet.

 

1812. október 18.

200 éve született FROMM Pál (Várpalota, 1812. okt. 18.-Bp., 1898. dec.) orvos. Középiskoláit Pesten és Pozsonyban végezte, orvosi tanulmányokat Pesten és Bécsben folytatott. 1841-ben orvos, 1844-1847-es években segédtanár Pesten. 1848-ban néhány hónapig minisztériumi fogalmazó, majd a kolera-járvány elfojtásával foglalkozott a pesti főtábori kórházban, később Szolnokon. 1860 és 1885 között a fővárosban kerületi főorvos, 1886 után királyi tanácsos. Írásai az orvostudományi szaklapokban jelentek meg.

 

1847. október 20.

165 éve halt meg ÉDES Gergely (Madar, 1763. jan. 24.-Tiszatarján, 1847. okt. 20.) ref. lelkész, költő. Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás eszméinek hatására fiatalon nyelvújítással és költészettel kezdett foglalkozni. Irt alkalmi költeményt, ódát, epigrammát. Sok műve kéziratban került az Akadémiára. A petri gulyás c. verse irodalmunk első műdala, amely szinte népdallá vált. 1797-ben áttelepült a Dunántúlra, rövid ideig Veszprémben, Nagyvázsonyban, Litéren, Balatonhenyén, majd 1817 és 1833 között Kupon lelkészkedett. Nagyvázsonyban, 1798-ban hónapokig nála vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály. Az esemény emlékét tábla örökíti meg a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval. Kupon öntötte végleges formába A halhatatlanság c. terjedelmes elbeszélő költeményét, amelyből a magyar falu kesernyés realizmussal megrajzolt képe bontakozik ki. Sokat fordított, főként klasszikus görög és latin szerzők műveit.

 

1822. október 22.

190 éve hunyt el CSERMÁK Antal György (Csehország, 1774─Veszprém, 1822. okt.22? 25?) zeneszerző, hegedűművész. Bécsben volt hegedűtanár, majd Magyarországra költözött, vándormuzsikusi élete során az ország és Európa legkülönbözőbb részein bukkant fel. Veszprémbe 1818 után jutott el, ahol Ruzsitska Ignác több szerzeményt jegyzett tőle, amelyeket később kiadott a Magyar nóták Veszprém vármegyéből c. sorozatban. Biharival és Lavottával a verbunkos muzsika legjelentősebb képviselője volt.

 

1912. október 24.

100 éve született GYÖRGY Ferenc (Balatonederics, 1912. okt. 24.-Keszthely, 1974. jún. 7.) tanár, festőművész. Iskolai tanulmányait Balatonedericsen kezdte, Vonyarcvashegyen folytatta, majd 1932-ben Keszthelyen érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolán 1933-tól tanult, művészeti és középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1973-ig, nyugdíjazásáig a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban tanított. Közben, az 50-es években a budapesti tudományegyetem biológia szakán tanári oklevelet szerzett, Keszthelyen pedig asztalos mestervizsgát tett. Nyugdíjasként asztalos és ács szakmunkásokat oktatott. Második otthona Balatonedericsen volt, ahol a kert gondozása mellett rendszeresen festett virágcsendéleteket, a szigligeti öblöt és a környező hegyeket ábrázoló tájképeket.

 

1877. október 25.

135 éve született IKLÓDY-SZABÓ János (Veszprém, 1877. okt. 25.-Balatonfüred, 1943. máj. 5.) jogász, szerkesztő. Veszprémben járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Genfben végezte. Államtudományból doktorált, közigazgatási ismeretekkel is rendelkezett. 1899-ben Veszprém vármegye szolgabírája, 1907-től belügyi fogalmazó. 1910-ben a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. A Tanácsköztársaság bukása után az FKgP szervezője, 1920-tól képviselője. Alsóörsi házát a húszas évek elején vásárolta, aktív részt vállalt a falu életében, a közbirtokosság és a fürdőegyesület munkájában. A Balaton kultusz élenjáró szószólójaként élt, elhívatottsággal és nagy felkészültséggel szolgálta a Magyar Tenger ügyét. Szerkesztette a Balatoni Kurír c. lapot, a tó ügyeivel foglalkozó több szervezetnek, klubnak volt a vezetője vagy vezetőségi tagja. A Veszprémi Takarékpénztár igazgatósági elnöke és a Balatoni Halászati Rt elnök-vezérigazgatója. Írásaiban támogatta a Tihanyi Nemzeti Park és a Balaton körüli autósztráda építését. Szorgalmazta a Badacsony-Balatonfüred borvidék fejlesztését.

 

1932. október 27.

80 éve halt meg LACZKÓ Dezső (Trencsén, 1860. júl. 22.-Veszprém, 1932. okt. 27.) geológus, piarista tanár, múzeumigazgató. 1927-től a Szent István Akadémia rendes tagja. 1877-ben a kegyes tanító rendbe lépett, 1885-ben szentelték pappá. Nyitrán teológiát tanult, 1883-ban a budapesti tudományegyetemen, földrajz-természetrajz szakon tanári oklevelet szerzett. Privigyén, Debrecenben, Kecskeméten és 1888-tól Veszprémben tanított. 1912 és 1918 között a veszprémi gimnázium igazgatója, 1920-ban vonult nyugalomba. 1895-től tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, és Lóczy Lajos egyik legjobb munkatársa volt a Balaton környékének tanulmányozásában. A veszprémi Jeruzsálem-hegy felső triászkori márgájában felfedezte a Jaekel berlini paleontológus által Placochelys placodonta néven leírt ősteknőst. Részt vett Déchy Mór utolsó kaukázusi kutatóútján, jelentős adatokkal gazdagítva a Kaukázus geológiájára vonatkozó ismereteket. Nevéhez fűződik a Veszprém Megyei Múzeumi és Könyvtári Egylet megalapítása 1903-ban, amelynek első igazgatója. 1905-től szerkesztette a Veszprém Megyei Múzeum évi jelentéseit. Közreműködött a Nemesvámos határában fekvő Baláca-pusztai római lelőhely feltárásában. Tudományos munkásságát elismerve több hazai és külföldi társaság fogadta tagjai közé. Veszprémben, a róla elnevezett múzeum mellett áll kőszobra, Medgyesi Ferenc alkotása. A nevét viselő forrásnál tábla őrzi emlékét.

 

1807. október 29.

205 éve született WILDE Mihály (Zirc, 1807. okt. 29.-Zirc, 1874. febr. 3) asztalosmester. Az elemi és a tanonciskolát Zircen végezte. Az asztalosinas-években édesapja (Wilde János György) műhelyében tanult. A vándorévek alatt a bevált módon jutott el a mesteri címig. Vándorkönyvének tanúsága szerint Pozsonyban, Eisenstadtban és Bécsben tanult. Bécsi mestere szakmai tudásának elismerését is bejegyezte a vándorkönyvbe. Hazatérése után a Ciszterci Apátságtól 1847-ben kapott megbízást a ma ismert Műemlékkönyvtár famunkáinak elkészítésére. Fővállalkozóként tervezte meg a könyvtár berendezését és József testvérével, ill. a Wilde-műhely segédeivel, végeztették el a munkát. Az iparművészeti remeknek minősíthető mértéktartó díszítésű szekrényeket, a galériás állványrendszert és a polírozott intarziás járófelületet készítette. A kivitelezés ideje 1852-től 1858-ig tartott. A faanyag nagy része a Bakony erdőségeiből származott, főként a haboskőris, de távoli országok fafajtáiból is felhasználtak. A munka kiváló minőségét, igényességét a könyvtár berendezésének időállósága bizonyítja.

 

1892. okt. 30.

120 éve jelent meg a Veszprémi Híradó c. társadalmi és közgazdasági hetilap.

 

1882. október vége

130 éve fedezték fel a balatonfüredi Lóczy-barlangot. A 120 m hosszú és 19,3 m mély barlangot szép és változatos oldás formák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. A rétegeken a meleg vízből kicsapódott aragonit borsókövek láthatók. Magyarország legkisebb, az idegenforgalom számára megnyitott barlangja.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.