• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - November PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

November

 

1977. november 7.

35 évvel ezelőtt adták át a Veszprémi Nyomda új üzemét az Őrház utcában.

 

1882. november 2.

130 éve született FELKL Viktor (Sopron, 1882. nov. 2.-Szombathely, 1949. okt. 19.) r. k. esperes plébános. Gimnáziumot Sopronban, teológiát Veszprémben és a Budapesti Központi Szemináriumban végzett. 1905-ben szentelték pappá. Szolgált Pápateszéren, Városlődön, Tapolcán. 1914-től 1948-ig Kislőd plébánosa. 1916-1920, valamint 1930 és 1936 között a városlődi kerület esperese és tanfelügyelője. 1936-tól püspöki tanácsos, 1937-től pápai kamarás. Kislődön újjászervezte a plébánia hitbuzgalmi és társulati egyesületeit, alapítványt tett a tanítólakásokra, lerakta az iskolai könyvtár alapjait, 1923-ban a kálváriát, 1937-ben a kápolnát tataroztatta. Tevékenyen részt vett az 1923-as és az 1935-ös egyházmegyei zsinat előkészítésében. 1929-ben Kislődön modern, emeletes, új iskolát építtetett.

 

1892. november 3.

120 évvel ezelőtt a 17. honvéd gyalogezred 3. zászlóalja elfoglalja új otthonát a laktanyává alakított Kopácsi-házban.

 

1962. november 8.

50 éve halt meg FÜZY Antal (Várpalota, 1874. nov. 30.-Balatonfüred, 1962. nov. 8.) költő, tisztviselő, pékmester, tanító. Várpalotán pékmesterséget tanult, majd évekig péksegéd volt.. 1896-tól az Esztergomi Tanítóképző növendéke és Csóron tanító. Rövid ideig díjnok a Veszprém Vármegyei Árvaszéknél, 1898-tól a Fejérmegyei Napló munkatársa, 1900-tól a Székesfehérvár és Vidéke felelős szerkesztője. 1903 után a Várpalotai Takarékpénztár alkalmazottja. Barátság fűzte Krúdy Gyulához. Verseit több irodalmi lap is közölte. Sírja a várpalotai r. k. temetőben van.

 

1927. november 10.

85 éve halt meg SZOMAHÁZY István (Veszprém, 1864. febr. 28.-Bp., 1927. nov. 10.) író, újságíró. Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte  A Veszprém c. lapnak küldte első írásait; karcolatokat és kisebb cikkeket. Szomaházy néven a Vasárnapi Naplóban jelent meg első írása. Írói álnevei: Asmódi és Pán. Műveinek ihletője a veszprémi élet, a Bakony és a Balaton vidéke. Viszonylag rövid idő alatt lett népszerű, a század végén már állandó munkatársa Kiss József lapjának, a Hétnek, több fővárosi napi- és hetilap tárcaírója. A szórakoztató, könnyű irodalom egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb képviselője, felszínes elbeszélő. Nagyszámú regénye és elbeszéléskötete jelent meg, és néhány színművet is írt. A Veszprémi Petőfi Színház a Mese az írógépről c., 1905-ben megjelent regény színpadi változatát 1967-ben modernizált formában felújította.

1962. november 10.

50 éve halt meg HALÁSZY Jenő (Bp., 1900. júl. 23.-Bp., 1962. nov. 10.) építész. Tervei szerint épült több vidéki középület és bérház. Ő vezette a Fővámpalotának a Közgazdasági Egyetem részére történő átépítését. Egyik tervezője volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem (Pannon Egyetem) főépületének.

 

1812. november 11.

200 éve született CSÁKÓS Mihály (Veszprém, 1812. nov. 11.-Nagykáta, 1849. ápr. 8.) honvédtiszt. 1841-ben közvitéz, 1845-ben tizedes a 19. Schwarczenberg gyalogezredben. 1848 októberében hadnagy, két hónap múlva főhadnagy. A tarcali ütközetben kitüntették, 1949 februárjában a felső tiszai hadtest századosa. Áprilisban a tápióbicskei csatában megsebesült és Nagykátán halt meg.

 

1912. november 15.

100 éve született HOMONNAY Nándor (Apatin, 1912. nov. 15.-Bp., 1976. jún. 15.) ornitológus. A középiskolát a Győri Bencés Főgimnáziumban végezte, egyetemi diplomát természetrajz-földrajz-geológia szakon, a budapesti tudományegyetemen szerzett, 1934-ben ott is doktorált. 1939-ig az Egyetem Általános Állattani Intézetében tanársegéd. Közben 1935-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában muzeológus. 1942-ben a Kolozsvári Egyetemen magántanári címet kapott. Évekig dolgozott Tihanyban, a Biológiai Kutatóintézetben. Több mint 50 tudományos publikációjának csaknem egyharmada balatoni témát tárgyal.

 

1887. november 24.

125 éve avatták fel az új Megyeházát.


1912. november 27.

100 éve született GYÖRGY Lajos (Pamuk, 1912. nov. 27.-Tapolca, 1982. ápr. 19.) r. k. prépost. Középiskolába Keszthelyen járt, majd a veszprémi szemináriumban végzett. 1936-ban szentelték pappá. Először Gelsén, majd Attalán szolgált. 1938-ban Hetes községbe, később Alsópáhokra helyezték. 1940-től ismét Somogy megye községeiben dolgozott, több faluban is lelkészkedett, a megyében szervezője, igazgatója a r. k. ifjúsági egyesületeknek (KALOT, KALÁSZ). 1945-ben a Földigénylő- és a Nemzeti Bizottságok elnöke, 1952-ben püspöki tanácsos. 1955-ben került Tapolcára és haláláig a település lelkésze volt. 1960-ban tb. kanonok, 1965-ben murakeresztúri apáti és székesegyházi fő-esperesi címet kapott. 1968-ban a veszprémi Székes-káptalan kanonoki, 1980-tól a hantai préposti címet is elnyerte. Tagja volt a városi és a megyei tanácsnak, titkára, majd elnöke a Papi Békemozgalom Veszprém megyei bizottságának. Lefordította Tapolca első latin nyelvű oklevelét és összeállította a Batsányiak családfáját.

 

1902. november 29.

110 éve Pósa Endre megvásárolta a zirci ciszterciek rezidenciáját. Ide költöztette műhelyét és üzletét is.

 

1987. november 29.

25 éve hunyt el VAJKAI Aurél, Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14.-Bp., 1987. nov. 29.) etnográfus, író, orvos. Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött.  1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.

 

1902. november 30.

110 évvel ezelőtt megalakult a Veszprémvármegyei Múzeumi Egylet.


1907. november 30.

105 éve halt meg KOMPOLTHY Tivadar, 1871-ig Schreiber Tivadar (Szomolnok, 1852. ápr. 19.-Bp., 1907. nov. 30.) író, újságíró. Mint tengerésznövendék beutazta Amerika és Afrika partjait. 1875-ben a Veszprém c. lapot szerkesztette, majd három évig ismét tengerészként szolgált. Egy ideig Vácon élt, 1888-ban, Veszprémben telepedett le, ahol két éven át a Veszprém, 1881 és 1897 között a Veszprémi Független Hírlap szerkesztője és kiadója. 1884-től saját nyomdát létesített. A Balaton-kultusz lelkes híve. Főként Balatonalmádiban tartózkodott szívesen, ahol utca viseli nevét és villája előtt emlékműve, Csiszár Gyula alkotása áll.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.