• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - December PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

December

 

1892. december 

120 éve halt meg RIDLEY-KOHNE Dávid (Veszprém, 1812. ápr. 5.-Maglód, 1892. dec.) hegedűművész. Veszprémben Ruzitska Ignác tanítványa, majd az 1830-as években a Bécsi Kärntnertor Theater zenekarának tagja. 1838-ban Balatonfüreden, 1840-ben Budapesten szép magyar zenével lepte meg hallgatóit. 1850 és 1870 között a Pesti Nemzeti Szalon első hegedűse és a Nemzeti Zenede hegedűtanára. 1871-től néhány évig a Debreceni Zenede hegedűtanára. 1886-ban, Hubay kinevezéséig a Zeneakadémián Huber Károly utóda. Tanítványai közé tartozott Auer Lipót is. Számos hegedűművet, ábrándot írt. Köztük a maga idejében igen népszerű Éljen csárdást.

 

1977. december

35 éve tartották az első előadást a Petőfi Játékszínben.

 

1912. december 2.

100 éve született KÁNTÁS Károly (Sóly, 1912. dec. 2.-Bécs, 1991. márc. 13.) geofizikus, geológus. A műszaki tudományok doktora. Az MTA levelező tagja 1954-ben. 1936-ban a budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. geofizikusa, 1944 őszén a nyilas kormányzat elbocsátotta. 1945-től 1947-ig ismét a MAORT munkatársa. 1947-től Sopronban, 1951 és 1956 között Miskolcon egyetemi tanár. Egyidejűleg 1955-1956-ban az MTA Geofizikai Kutató Laboratóriumának igazgatója, a Kínában dolgozó magyar geofizikus csoport vezetője. 1956 végén családjával együtt Ausztriába távozott és haláláig Bécsben élt. Eleinte a Dunántúl mágneses felmérésével foglalkozott, kutatásai során új módszereket és műszereket fejlesztett ki. Hazánkban ő vezette be a nagymélységű üledékes medencék vizsgálatára is alkalmas tellorikus módszert. 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

 

1912. december 5.

100 éve született TÓTH Sándor (Sajtoskál, 1912. dec. 5.-Pápa, 2000. okt. 16.) ev. lelkész. 1937-ben a soproni Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán lelkészi oklevelet szerzett. 1936 őszén a Sopronkőhidai Fegyintézetben kántori és igehirdetői szolgálatot vállalt. Az 1936-1938-as években segédlelkész Nagygeresd, Újmalomsok, Porrogszentkirály és Csurgó ev. gyülekezeteiben, és az Evangélikus Harangszó című, Győr megyei egyházi lap terjesztője. 1938-tól 1941-ig segédlelkész, 1941-tól 1992-ig lelkipásztor, 1994 és 1995 között nyugdíjasként helyettes lelkész Mezőlakon. Tagja volt a községi vezetőségnek, a Vöröskereszt elnöke, a földműves-szövetkezet alapítója, egyházi konferenciák szervezője. Rendszeresen jelentek meg írásai a (győri) Harangszóban és az Evangélikus Életben, valamint a Bakony-balatoni kalendáriumban.

 

1937. december 5.

75 éve született MAJCZEN Mária (Zamudani, 1937. dec. 5.-Veszprém, 1974. nov. 19.) színművész. Orvosnak készült, majd tanítói diplomát szerzett és tanított. 1957-ben felvették a Színház és Filmművészeti Főiskolára. 1961-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött és ott játszott haláláig. Ő alakította Tatjánát a Latinovits Zoltán rendezésében színre kerülő Gorkij-darabban, a Kispolgárokban. 1960-tól több filmszerepet vállalt. 1970-ben Jászai-díjat, 1971-ben Veszprém megyei művészeti díjat kapott.

 

1842. december 7.

170 éve hunyt el KOLOSSVÁRY Sándor (Pápa, 1775. márc. 20.-Veszprém, 1842. dec. 7.) r. k. apátkanonok, egyházi író. 1831-től az MTA tagja. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben nagykapornaki lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. A veszprémi kórház egyik alapítója, a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok. Egyházi beszédei SZALAY Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye c. munkában jelentek meg.

 

1862. december 7.

150 éve született BABAY Kálmán (Gárdony, 1862. dec. 7.-Balatonkenese, 1933. ápr. 29.) író, ref. lelkész. Középiskolába Székesfehérváron és Budapesten járt. A Pápai Református Teológiai Akadémiát 1885-ben végezte el, majd Csajágon, 1886-tól Mezőkomáromban, 1893-tól pedig Sárkeresztesen lelkész és egyházi tanfelügyelő. 1931-ben nyugalomba vonult Balatonkenesére, ahol korábban is gyakran tartózkodott, ott vette feleségül Szánthó Ilonkát, Soós Lajos költő unokahúgát. Több száz szépirodalmi munkája jelent meg budapesti, Fejér és Veszprém megyei lapokban, valamint az 1913-ban alapított Balatonkenesei Hírlapban. Egyházi műveket is írt, tanügyi írásokat publikált. Elbeszéléseiben sok szeretettel szól a Balatonról, a tó partján élő emberekről, szokásaikról. A Visky lányok című regénye korrajz az 1870-es évek Mezőföldjéről, egyháztörténetéről.

 

1882. december 13.

130 éve hunyt el VÁLY Ferenc, Vaáli Ferenc (Magyarsiófok, 1810. szept. 30.-Pápa, 1882. dec. 13.) tanár, tankönyvíró. Losoncon, Pozsonyban, Komáromban és Pápán tanult. 1833-tól Pápán tanító, 1837-től a Komáromi Református Gimnázium igazgatója. 1839-ben feleségül vette Jókai Esztert, Jókai Mór testvérét. A szabadságharcban tüzérként vett részt, 1849 után a Pápai Református Főiskola tanára és a tanítóképző igazgatója. Egy természetrajzi és egy kémiai tankönyve jelent meg. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik, lakhelyén, a Jókai u. 25. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

1862. december 16.

150 éve halt meg HUNKÁR Antal (Öttevény, 1783. jan. 1.-Szolgagyőr, 1862. dec. 16.) főispán, politikus. Édesapja Öttevény postamestere. Középiskolába Győrben járt, jogot Pozsonyban tanult. Joggyakornok Székesfehérváron Zubor Sándor ügyvéd mellett. 1802-ben Veszprémbe került Márkus Ignác főjegyző mellé, aki korának egyik legjobb szakembere volt. 1803-tól Pesten joggyakornok, 1808-ban a Királyi Táblánál ügyvéd. 1809-ben a Pápán tartott Veszprém vármegyei közgyűlés kinevezte százados-kapitánynak. Harcolt Napóleon seregei ellen, francia fogságban is volt. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen. Reformpolitikus, 1848-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. 1849 elején bácskai kormánybiztos, majd a kegyelmi szék bírája. Egyik szövegezője a Függetlenségi Nyilatkozatnak. A szabadságharc bukása után először halálra ítélték, majd várfogságot kapott. A komáromi várbörtönből 1855-ben szabadult. 1861-ben a Határozati Párt képviselője volt a zirci választókerületben.

 

1862. december 22.

150 éve született GYÖRGY Albert, 1898-ig Gschwandtner Albert (Aknaszlatina, 1862. dec. 22.-Bp., 1941. okt. 13.) bányamérnök. 1884-ben a selmecbányai Bányászati Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet, ugyanott több évig tanársegéd. Az Osztrák Magyar Államvasúti Társaság bányaigazgatója. 1899-ben a Resica melletti Alfréd aknában elsőként alkalmazott hazánkban betont függőleges akna biztosítására. Először használt villamos energiát bányavizek eltávolítására. 1920-ban felfedezte a halimbai bauxittelepet.

 

1937. december 22.

75 éve adták át a forgalomnak a Szent István hidat.

 

1897. december 25.

115 éve jelent meg a Veszprémvármegye című politikai lap első száma.

 

1812. december 31.

200 éve született SZÜCS Dániel (Bodajk, 1812. dec. 31.-Veszprém, 1884. okt. 6.) ref. lelkész, költő, műfordító. A teológiát Pápán, a Református Kollégiumban végezte. Egy évig Pápán segédtanítóként a poézist oktatta, Balatonfüreden, akadémikus rektorként (tanítóként) három évet töltött. Lelkészi hivatását Öcsön kezdte, Sólyban folytatta. 1850. február 3.-tól Veszprémben volt ref. lelkész, 1851 után egyházmegyei levéltáros és könyvtáros. Hosszú évekig tanácsbírói tisztet is betöltötte. Az 1845-ben, Pápán megjelent Tavasz című zsebkönyvben két verse olvasható. Epigrammáival és az ógörög irodalomból vett műfordításaival tűnt fel. Költeményei jelentek meg a Lant, az Atheneum, a Nemzeti Almanach, a Tavasz és az Országgyűlési Almanach c. folyóiratokban. A Kisfaludy Társaság tagja, Lukianosz fordításával a társaság dicséretét nyerte el. Somlóhegy c. verse több folyóiratban is megjelent. A veszprémi Vámosi úti temetőben van a síremléke.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.