• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Február PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Február

1912. február 5. 

100 éve halt meg MANGOLD Henrik (Vágújhely, 1828. okt.-Bp., 1912. febr. 5.) orvos, balneológus. Fürdőorvos, a Balaton gyógytényezőinek neves kutatója. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte. 1855-től Veszprém megyében körorvos. Balatonfüredre 1858-ban került, ahol nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. 1913-ban tisztelői a füredi sétányon helyezték el szobrát, amelyet 1944-ben leromboltak. 1986-tól a Vasutas Üdülő előtt tábla őrzi emlékét.

 

1917. február 9.

95 éve hunyt el HORNIG Károly, hornburgi (Pest, 1840. aug. 10.-Veszprém, 1917. febr. 9.) r. k. püspök, író. A középiskolát Bécsben, Budán és Nagyszombatban, a teológiai tanulmányokat a Pesti Központi Szemináriumban végezte. A német és latin mellett tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet. 1862-ben pappá szentelték, 1869-ben teológiai doktorrá avatták. 1888. április 17-én nevezték ki veszprémi püspöknek, 1912-ben X. Pius pápa áldozár-bíborossá, így püspökként a bíborosi kollégium tagjává nevezte ki. Saját költségén három templomot építtetett: Lajoskomáromban, Veszprémben, 1907-ben a Feltámadás-templomot, Farkasgyepűn templomot iskolával. Aigner Sándor építész tervei szerint átépíttette a veszprémi székesegyházat. Püspöksége alatt az egyházmegye legtöbb templomát restaurálták. 1894-ben új anyakönyvi szabályzatot, 1896-ban új egyházmegyei Szertartáskönyvet adott ki. Megbecsülte és támogatta a tehetséges embereket. Tudományos munkát is végzett Egy ideig szerkesztője volt a Magyar Állam c. politikai napilapnak, később átvette a Religió c. folyóirat szerkesztését.

 

1832. február 12.

180 éve született VASZARY Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. febr. 12.-Balatonfüred, 1915. szept. 3.) r. k. bíboros-érsek, történész. Iparos szülők gyermekeként szülővárosában kezdte tanulmányait. 1847-től a Szent Benedek-rend tagja, 1855-ben szentelték pappá. 1854 és 1869 között tanárként Pápán, Komáromban és Esztergomban dolgozott. 1869-től a győri gimnázium és a rendház főnöke, 1885-től pannonhalmi főapát. Számos egyházi intézményt létesített. 1891-től esztergomi érsek, 1893-tól bíboros és Magyarország hercegprímása. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től az Akadémia igazgatósági tagja. 1912-ben lemondott méltóságáról és az 1891-ben épített balatonfüredi nyaralójában történettudományi tanulmányokkal foglalkozott. Már pannonhalmi apátként sokat tett a balatonfüredi fürdőtelep fejlesztése érdekében. Megépült a hidegfürdő, bővült a sétány, villany- és vízvezeték létesült. A part menti sétány egy részét róla nevezték el. Keszthelyen temették el, de végső nyughelye 1981-től Esztergomban van. Szülővárosában utcanév őrzi emlékét.

 

1897. február 14.

115 éve született PFEIFFER János (Sopron, 1897. febr. 14.-Sopron, 1983. jan. 9.) r. k. nagyprépost, író, történész, levéltáros. A szülővárosában érettségizett, majd a Veszprémi Szemináriumban tanult két évig. Hornig Károly püspök 1915-ben Rómába küldte, majd három évig Innsbruckban filozófiát hallgatott, 1919-ben doktorrá avatták. A háború után ismét Rómában folytatta tanulmányait. 1922-ben pappá szentelték. A következő évben hazatért és hosszú élete során megjárta az egyházi ranglétrát, az 1967-ben elnyert őrkanonoki rangig. A húszas években rendezte a püspöki levéltárat, 1933-ban pedig megindította A Veszprémi Egyházmegye múltjából c. kiadványsorozatot, amelynek kiadója és szerkesztője, egyes köteteinek szerzője is volt. A Veszprémi Egyházmegye múltjának gondos kutatója. Ösztönözte és segítette az egyházmegye papjait történeti kutatások végzésére és alkotásaik megjelentetésére. Nyomtatásban megjelentek szentbeszédei is.

 

1837. február 17.

175 éve halt meg SOBRI Jóska, Pap József (Erdőd, 1810 -Lápafő, 1837. febr. 17.) dunántúli betyár. A Sopron vármegyei Sobor faluból került apja Vas vármegyébe kanásznak. Kisebb lopásokért 1832-ben került először a zirci börtönbe. A hagyomány szerint a foglár felesége segítségével szökött meg onnan. 1835-ben a Bakony és a hozzá közel lévő Vas, Zala, Győr és Veszprém vármegyék voltak működésének területei. Bandájával először gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogatott, Kónyiban a győri káptalan pénztárát támadták meg. A katonaság elől Somogyba menekült, megsebesült és megölte magát. Neve körül valóságos kultusz alakult ki: mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Bakonyi betyárnak tartották. Eötvös Károly A Bakony c. könyvében külön fejezetet szentelt egyéniségének, foglalkozik vele Utazás a Balaton körül c. útirajzában is. Sobri szereplője Krúdy Gyula több novellájának is.

 

1912. február 17. 

100 éve született KIRÁLY János (Pécs, 1912. febr. 17.-Ajka, 1978. nov. 3.) tanító. Iskoláit szülővárosában végezte, 1933-ban ott szerzett tanítói oklevelet. Tanítói pályáját Ajkacsingervölgyben kezdte, ahol édesapja bányamester volt. 1942-től 1972-ig, nyugdíjazásáig Bódén tanított. Az alsó tagozatos iskolát nyolc osztályosra fejlesztette. A bányász fiatalok számára színi előadásokat, dalköröket szervezett. Nevéhez fűződik a bódéi bolthálózat kiépítése, a posta bővítése. Alapító tagja (és összefogója) volt az Ajka Városi Vegyes-karnak.

 

1762. február 19.

250 éve született FÁBIÁN József (Alsóörs, 1762. febr. 19.-Tótvázsony, 1825. jan. 29.) természettudós, ref. lelkész, író. Fábián Gábor író és műfordító apja, Somogyi Gedeon sógora. Debrecenben teológiát végzett, majd a genfi és a berni egyetemeken tanult. Hazatérve 1795-től Vörösberényben, 1808-tól haláláig Tótvázsonyban lelkész, 1805-től esperes. Kortársai kiváló természettudósként ismerték. Számos könyvet írt. Az egyszerű gazdák számára irt természettudományos kötetei népszerűek voltak. Több külföldi, köztük a borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó kiváló munkát dolgozott át, illetve fordított magyarra. Lakásán természettani szertárat rendezett be, amely akkor még ritkaságnak számított hazánkban. Görög Demeter szőlőfajtát nevezett el róla. Szerkesztette és kiadta a Prédikátori Tárház és a Lelkipásztori Tárház c. folyóiratokat.

 

1962. február 21.

50 éve halt meg VASS Károly, Wanek Károly (Sopron, 1906. aug. 5.-Bécs, 1962. febr. 21.) cégvezető, főispán. 1924-ben, Sopronban érettségizett, majd Budapesten egyéves kereskedelmi akadémiát végzett, később sütőipari mestervizsgát tett. 1927-től a családi tulajdonban lévő soproni Wanek Kenyérgyár cégvezetője. A Sütőiparosok Országos Szövetségének elnöke. A második világháborúban katona. 1936-tól tagja az FKgP-nek, a soproni szervezet egyik vezetője, 1945-1948-as években elnöke. 1944 októberében a Gestapó letartóztatta, rövid vizsgálati fogság után szabadult, de rendőri felügyelet alatt maradt. 1945. június 24-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. A novemberi és az 1947. évi választásokon pótképviselő. 1948. február 12-én, Németh József utódjaként Veszprém vármegye főispánjává nevezték ki, de tíz hónap multán lemondott állásáról. A kenyérgyárát államosították, őt az ötvenes évek elején letartóztatták, és koholt vádak alapján életfogytáig tartó börtönbüntetésre ítélték. 1956 októberében szabadult, novemberben családjával Bécsbe menekült.

 

1802. február 24.

210 éve hunyt el BAJZÁTH József, pészaki (Kissalló, 1720. febr. 6.-Veszprém, 1802. febr. 24.) r. k. püspök. Esztergomban, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult. 1740-ben a filozófia magisztere, 1744-ben a teológia babérkoszorúsa címet szerezte meg. Nagyszombatban, 1743-ban szentelték pappá. Első állomásán, az esztergomi érseki helynökségen püspöki szertartónak, majd titkárnak nevezték ki. 1749-ben a Szent Imre szeminárium igazgatója. Két évvel később a veszprémi káptalan, 1764-ben az esztergomi főkáptalan követeként vett részt a pozsonyi országgyűlésen, ahol kiemelkedő szerepet játszott. Egy évvel később pedig udvari tanácsossá és a magyar kancellári hivatal ügyintézőjévé léptették elő. Újabb magas egyházi méltóságokat és állami megbízásokat kapott, 1777. február 17-én kinevezték a veszprémi egyházmegye püspökévé. 1792-ben Ő koronázta meg I. Ferenc király feleségét. Folytatta, és 1782-ben befejezte a szeminárium építését.

1912. február 24. 

100 éve született BÁN Ferenc (Nagyberény, 1912. febr. 24.-Veszprém, 2004. márc. 24.) anyakönyvvezető, helytörténeti kutató. Édesapja Bán Ferenc mezőgazdász, pusztagazda. 1946-ban, magánúton a Veszprémi Állami Polgári Iskolában végzett. 1927-től 1930-ig bognárinas, 1930-1933-ban bognársegéd. 1933 és 1937 között Rott Nándor püspök inasa. 1937-től 1943-ig vármegyei altiszt. 1943-1945-ben katona. 1946-tól 1953-ig előadó a Veszprémi Alispáni-, majd a Veszprémi Polgármesteri Hivatalban (1950-től a városi tanácsnál), 1953-1954-ben az Államigazgatási Iskolán, Egerben. 1954 és 1974 között a Veszprémi Városi Tanács anyakönyvvezetője. 1974-től nyugdíjas. Fiatal korában tagja volt a R. K. Legényegyletnek. Helytörténeti kutatással is foglalkozott. 1954-ben Belügyminiszteri Dicséret, 1973-ban Tanácsi Munkáért arany-fokozatot, 1995-ben Pro Urbe, 1997-ben Pro Comitatu kitüntetéseket kapott.

 

1902. február 26.

110 éve hunyt el SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. máj. 11.-Bp., 1902. febr. 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére. A gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Már akkor jó barátság fűzte Radákovics Józsefhez, a későbbi Vas Gereben íróhoz. A jogi egyetemet otthagyta és színész, később a Nemzeti Színház tagja lett. 1865-től a Színitanoda tanára, majd igazgatója. Ugyanabban az évben a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte hősszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította. A realista színjátszás egyik úttörője. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. Szülőházát Veszprémben (Kossuth u. 13. sz.) 1902-ben emléktáblával jelölték meg.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.