• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Március PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Március

 

1887. március 3.

125 éve született VÁTH János, Horváth János (Balatonkenese, 1887. márc. 3.-Balatonalmádi, 1962. ápr. 6.) író, tanító. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben a piaristáknál végezte, tanítói oklevelet Csurgón szerzett. A Balatonakarattyához tartozó Világospusztán, majd Láziban, Vörsön, Vindornyalakon és Vináron tanított. 1919 és 1935 között Balatonalmádiban iskolaigazgató, 1935-től nyugdíjazásáig, 1939-ig tanfelügyelő. Nevét a veszprémi lapokban megjelent cikkei, elbeszélései és 1911-ben kiadott Balatoni levegőben című elbeszéléskötete tették ismertté. 1916-ban A nádi farkas című regényével alapozta meg országos hírnevét. Ötvenhárom könyve, mintegy ezer elbeszélése és publikációja közül több külföldön is megjelent. A Balaton, a balatoni kisemberek írója, a Balaton-kultusz lelkes apostola. Válogatott műveit a Balatoni Szövetség adta ki tíz kötetben. Jelentős sorozatszerkesztői, irodalomtörténeti és pedagógiai munkássága is. Balatonalmádi lakása a vidéki írók szellemi műhelyévé vált. A káptalanfüredi r. k. kápolna kriptájában nyugszik. A Balatonalmádi Magyar-angol Tannyelvű Gimnázium könyvtárában Váth kiállítás, a városban utcanév őrzi emlékét.

 

1827. március 4.

185 éve volt a Harmónia Fúvószenekar első nyilvános szereplése.

 

1762. március 8.

250 éve született HRABOVSZKY György (Homokbödöge, 1762. márc. 8.-Lajoskomárom, 1825. ápr. 12.) ev. lelkész, író. Tanulmányait Téten kezdte, középiskolába Sopronban járt. 1784-1786-ban Uraiújfaluban lelkész, majd a wittenbergi és a hallei egyetemen tanult. 1788-ban a várpalotaiak meghívására lelkész. Várpalotán megszervezte a második tanítói állást, 1789-ben a mester kamráját oskolaházzá átalakítva bővítette az iskolát, az iparosoknál dolgozó inasok számára vasárnapi tanítást kezdeményezett. 1789-ben elfogadtatta iskolatörvényét, amely az egész egyházmegye területén érvényessé vált. Elhagyott gyerekek számára 1793-ban árvaházat alapított. 1795-től Kissomlyón lelkész, 1803-tól esperes az alsó-veszprémi egyházmegyében. 1812-ben lemondott hivataláról, 1817-ben Lajoskomáromba költözött. Munkásságának nagy részét versek, prédikációk és gyászbeszédek alkotják.

 

1842. március 11.

170 éve született EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.─Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. Középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte, majd a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjének választották. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. Vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül.

 

1832. március 13.

180 éve halt meg KEMÉNY Ferenc (1763-Veszprém, 1832. márc. 13.) zeneszerző, karnagy. Francia származású volt, eredetileg Francois Geminnek hívták. 1802-ig Geminnek írta nevét, majd állandóan a Kemény nevet használta. 1794-ben, Veszprémben kötött házasságot, itt születtek gyermekei is. 1794 után a veszprémi székesegyház muzsikusa, 1800-tól (Kollovratek János utódaként) karnagy. 1813. december 13-án, és 1816. május 28-án muzsikai akadémiát vezetett Veszprémben Bezerédj Amália, Ruzitska Ignác és Heberle fuvolaművész közreműködésével. 1826-ban Höpler József javára lemondott a karnagyi állásáról, mint orgonista működött tovább haláláig. Nemcsak a 19. század legjelentősebb veszprémi zenésze, karmestere, orgonistája, a század első évtizedeit meghatározó muzsikus személyisége, hanem kitűnő zeneszerzője is. Könnyed, dallamos, magyaros fordulatokkal átszőtt művei halála után is sokáig műsoron maradtak Veszprémben.

 

1862. március 13.

150 éve született CSAJTHAY Ferenc (Zirc, 1862. márc. 13.-Bp., 1940. ápr. 1.) újságíró, szerkesztő. A gimnáziumot részben Veszprémben végezte, kegyesrendi növendék volt. Még tanuló korában kivált a rendből. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1881-től a Budapest és a Függetlenség c. lapok munkatársa. 1887-től a Budapesti Hírlapnál dolgozott, melynek később felelős szerkesztője, majd Rákosi Jenő lemondása után főszerkesztője. Eleinte színházi és országgyűlési tudósításokat, később főként vezércikkeket írt.

 

2002. március 14.

10 éve avatták fel Csikász Imre 1907-ben készült Kossuth Lajos-szobrát a róla elnevezett iskola előtt.

 

1912. március 16.

100 éve született PADOS Mária, Somfai Jánosné (Pápa, 1912. márc. 16.-Pápa, 1995. jún. 21.) rajztanár, festőművész, helytörténeti kutató. Tanulmányait a pápai Ranolder Intézetben végezte, 1931-ben kapott népiskolai tanítói oklevelet. Ezt 1963-ban a pécsi főiskola műszaki gyakorlati szakoktatói diplomájával bővítette. Először állástalan magántanító, ill. fizetés nélküli szükségmunkás pedagógus. Az iskolák államosításakor kapott csak kinevezést, noha 1938-tól a Bakonybéli Római Katolikus Elemi Iskolában dolgozott. 1954-ben került Pápára a Hámán Kató Általános Iskolába. Rajzot tanított, gyakorlati foglalkozást és honismereti szakkört vezetett. 1955-től a helybéli művelődési ház képzőművészkörének tagja. Hangulatos városképeit, virágcsendéleteit sokan megcsodálták. Pápán, Győrben és Veszprémben hat önálló kiállítása volt. Közülük néhány a Magyar Nemzeti Galériába került. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1972. március 18.

40 éve halt meg SCHANDL Károly (Bakonybél, 1882. máj. 10.-Stamford, USA, 1972. márc. 18. ) agrárpolitikus, szerkesztő, jogász. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1903-1905-ös években a Keresztény Magyar Ifjúság c. folyóirat felelős szerkesztője. A Magyar Gazdakörben dolgozott, a gazdaköri mozgalom egyik irányítója, szervezője. A Gazdaszövetség és a Barázda, 1919 után az Új Barázda munkatársa, illetve szerkesztője. A Nemzeti Egység Pártja programjával Devecser országgyűlési képviselője, 1926-tól a Felsőház tagja. 1921-től 1928-ig a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke, majd 1928 és 1947 között alelnök-vezérigazgatója. 1951-ben letartóztatták, két évig volt börtönben. 1956-ban kivándorolt az Egyesült Államokba.

 

1937. március 19.

75 éve hunyt el LUKCSICS József (Kerta, 1875. febr. 4.-Veszprém, 1937. márc. 19.) egyháztörténész, tanár, r. k. kanonok. A középiskolát Pápán és Veszprémben végezte, a teológiát Bécsben és Budapesten hallgatta. 1897-ben szentelték pappá. 1899-ben doktorrá avatták. 1900-tól Rómában, Firenzében és Milánóban végzett levéltári kutatásokat. A Római Magyar Történeti Intézetben a veszprémi püspökség római oklevéltárán dolgozott. Hazatérve rendezte a káptalan levéltárát. 1904-től a Budapesti Egyetemei Könyvtár alkalmazottja. 1909-től a budapesti egyetem egyháztörténeti tanára. 1922-től veszprémi kanonok, később apátkanonok, 1927-től somogyi esperes, 1934-től prelátuskanonok. Veszprémben tanfelügyelőként egy évtizedekig intézte az egyházmegye katolikus iskoláinak ügyeit. Fraknói Vilmos után a veszprémi püspökség oklevéltárát szerkesztette.

 

1697. március 20.

315 éve született DRÁVECZ József (Belatincz, 1697. márc. 20.-Veszprém, 1779. júl. 17.) r. k. esperes. A teológiát Nagyszombatban végezte. 1732-ben szentelték pappá. Plébános Pázmándon, 1734-től Válon, 1737-ben kerületi esperes. 1747-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megbízásából egyházlátogatást végzett a kerületben, aminek jegyzőkönyve megtalálható az érsekség levéltárában. 1749-ben tb. kanonok, 1755 után plébános és esperes Veszprémben, 1758-tól c. apát, 1762 után általános püspöki helynök, majd 1773 és 1777 között káptalani helynök, később ismét általános helynök. Tevékenyen részt vett az egyházmegye irányításában. Megáldotta a bakonyjákói és a várpalotai templomokat, megszentelte a veszprémi szeminárium alapkövét. Saját céljaira készítette 1764-ben az egyházmegye legrégibb, kézzel írott Névtárát, amely teljes képét adja a 18. századi egyházmegyének. Ekkor 11 esperesi kerületben, 171 plébániával, Barcstól Budáig terjedt. A Várban lévő Babocsay-ház helyébe saját költségén építtette meg a kanonoki házat, amit majorjával együtt a káptalanra hagyott.

 

1862. március 20.

150 éve született MAKARA Lajos (Pápa, 1862. márc. 20.-Kolozsvár, 1915. nov. 5.) orvos, tanár. Édesapja, Makara György, a Pápai járás orvosa, Veszprém megye tiszteletbeli főorvosa volt. A középiskola 1-4. osztályát Pápán, a bencéseknél végezte, Sopronban érettségizett. Orvosi tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott. Előbb az Anatómiai Intézetben, majd Kovács József sebészeti klinikáján dolgozott. 1898-ban egyetemi magántanári minősítést nyert. 1903-tól 1905-ig a budapesti Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa. 1905-től Kolozsvárott a sebészet tanára és a Sebészeti Klinika igazgatója. Az 1. világháború első két évében főtörzsorvosként szolgált. Főként a sebészeti anatómia terén és a preparatív műtéti technika kidolgozásában ért el jelentős eredményeket. Tanulmányai főként szakmai folyóiratokban jelentek meg.

 

1887. március 25.

125 éve született DARNAY-DORNYAY Béla, 1943-ig Dornyay Béla (Keszthely, 1887. márc. 25. - Bp., 1965. ápr. 5.) író, honismereti kutató, tanár. Keszthelyi halászcsalád leszármazottja. Középiskolába Tatán járt, a budapesti tudományegyetemen 1909-ben történelem-földrajz szakos tanári oklevelet, 1913-ban filozófiai bölcsészdoktori címet szerzett. 1910-ben szentelték pappá. 1912-től négy évig Veszprémben, majd a piaristák Rózsahegyi Gimnáziumában tanított, 1918-ban, a Mosonmagyaróvári Főgimnáziumban tanár. 1921-1923-as években a Budapesti Szőlészeti Intézetben dolgozott, 1923-tól 1939-ig Salgótarjánban tanított. Hazatért szülőföldjére és a Keszthelyi Balatoni Múzeumhoz került, amelynek 1948-ig, nyugdíjazásáig igazgatója volt. Geológusnak indult, de gyűjtötte a természettudományi, régészeti és néprajzi tárgyakat és a rájuk vonatkozó adatokat. Életének minden állomáshelyén múzeumszervezéssel is foglalkozott, létesített gyűjteményeket. A megismert terület múltjáról rendszeresen jelentek meg cikkei és tanulmányai. Két monográfiája mindmáig alapvető forrásmunkája a tájat bemutató helytörténeti kutatásnak. Zircen, a Bakonyi Panteonban emléktáblája van. Keszthelyen temették el.

 

1892. március 27.

120 éve halt meg SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4.-Kazár, 1892. márc. 27.) író, műfordító, r. k. lelkész. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedig rendes tagjává választotta. Parasztcsalád gyermekeként a tanulmányait Pápán kezdte. 1826-ban Rozsnyón szentelték pappá. Pilisen, Kazáron és más felvidéki helységekben szolgált. Elsősorban a görög klasszikusok műveinek fordításai figyelemreméltók.

 

1892. március 29.

120 éve született MINDSZENTY József, Pehm József (Csehimindszent, 1892. márc. 29.-Bécs, 1975. máj. 6.) r. k. bíboros, író, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait és a teológiát is Szombathelyen végezte. 1915-ben pappá szentelték. Káplán Felsőpatyon, majd hittanár a Zalaegerszegi Állami Gimnáziumban. 1919-ben két hónapra internálták, később Zalaegerszegen plébános, kerületi esperes, 1937-től pápai prelátus. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé 1944. március 25-én szentelték fel. Több dunántúli főpásztor nevében a nyilasoktól azt kérte, hogy a Dunántúlt ne tegyék a harcok színterévé, a Szentkoronát ne vigyék külföldre. 1944. november 27-én 26 papjával együtt a veszprémi börtönbe hurcolták, onnét Sopronkőhidára majd Sopronba kerültek. 1945 októberében XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki, 1946-ban pedig bíborosi rangra emelte. Az esztergomi egyházmegyét 1948. december 26.-ig kormányozta, amikor koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték. Egészségi állapota miatt egy idő után a felsőpetényi (Nógrád megye) püspöki nyaralóban őrizték. Az 1956. évi forradalom idején kiszabadították, november 4-én az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült. A magyar állam és a római szentszék közötti tárgyalások már 1963-ban megkezdődtek ügyében, de csak 1971-ben jártak eredménnyel, amikor szeptember 28-án végleg elhagyta az országot és Bécsben telepedett le. Máriazellben temették el. Hamvait 1994-ben hazahozták, és Esztergomban helyezték örök nyugalomba. Veszprémi püspöksége idején a megyében önálló lelkészségeket szervezett: Ajkacsingervölgy, Balatonederics, Mezőlak, Pénzeskút, Bódé, Gic, Alsóörs, Borsodpuszta, Hegymagas, Nemesszalók, Padrag, Bakonypölöske, Köveskál és Nemesgulács községekben. Plébániarangra emelte Pétfürdő, Csesznek, Hárságy egyházait. Plébániát alapított Veszprémben (Szent Margit), Nemesgulácson. Új iskolát nyitott vagy tanítói állást szervezett Adorjánháza, Alsóörs és Nagyalásony községekben. Szerkesztette a Zalamegye c. lapot és a Zalamegyei Újságot. Pontos és teljes kimutatást készített az egyházmegyét ért háborús károkról. A tapasztaltakat körlevélben tárta a papság elé: ...megszakításokkal 20 napon át bejártam a pusztulás mezejét: a Mezőséget, majd Somogyot, a Balatonvidéket, Zalát és Palota táját. Írásai, cikkei jelentek meg az Egyházi Lapokban, a Jézus Szíve Naptárban, a Magyar Kultúrában. Veszprémben a Cholnoky-lakótelepen épült új templom felvette nevét. A templomban, valamint a r. k. érsekségen bronz mellszobra látható, Yrsa von Leistner és Sámbokréti Pálné alkotása. Nemesgulácson teret neveztek el róla.

 

1982. március 29.

30 éve hunyt el PENKOV Iván (Tapava, Bulgária, 1914. aug. 10.-Veszprém, 1982. márc. 29.) orvos. 1942-ben orvosi diplomát, 1946-ban sebész szakorvosi képesítést szerzett Budapesten. 1942-től a veszprémi kórház segédorvosa. 1945-ben (bolgár származása révén) jó orvosi kapcsolatot teremtett a megszálló szovjet csapatokkal, amelyet a város lakossága érdekében hasznosított. 1945-1946-ban, a szekszárdi kórházban dolgozott. Visszatérve Veszprémbe, 1976-ig a kórház sebészeti osztályát vezette. 1950 után megyei tanácstag és az egészségügyi állandó bizottság tagja. Munkásságát és érdemeit magas szovjet és magyar kitüntetésekkel ismerték el. Sírja Csopakon, a Paloznaki úti temetőben van.

 

1857. március 30.

155 éve született STEPHANECK János (Beő, 1857. márc. 30.-Bp., 1933. jún. 2.) tanító, községi bíró. Iskoláit Sopronban és Kőszegen végezte. Pedagógusi pályafutását Zircen kezdte, majd a veszprémi iskolaszék hívta meg tanítónak. 1882-től a Tapolcai Római Katolikus Elemi Fiúiskola tanítója, később igazgatója. A Községi Iparos Tanonciskolának 31 évig igazgatója. 1895-ben állami ösztöndíjjal Svédországban kézimunka tanfolyamon vett részt. 1908-ban a Tapolca-Balatonfüredi és Monostorapáti Tanítói Kör elnökévé választották. Nyugdíjasként is a kör elnöke. Haláláig betöltötte a nagyközség bírói tisztét. A Tapolczai Újság egyik alapítója, elnöke a település Keresztény Társaskörének, karmestere a Keresztény Dalkörnek. Írásai jelentek meg a Tapolcza és Vidéke c. lapban.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.