• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Április PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Április

 

1857. április 2.

155 éve született SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. ápr. 2.-Bp., 1945. nov. 27.) író, újságíró. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta. Az egyetemet Budapesten végezte és 1884-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Később újságíró Pozsonyban majd Budapesten jelentős fővárosi lapok munkatársa, több hírlapírói egylet vezető tisztségviselője. 1878-1879-ben a Felvidék szerkesztője. 1884-től színházi tudósító. Közel harminc szépirodalmi mű szerzője és számottevő műfordítói munkássága is. Részt vett a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat, valamint a Révai Nagy Lexikona szerkesztésében, mindkettőnek szócikkírója is. Szerkesztette a Katolikus Magyarország c. reprezentatív kötetet, Kiss Jánossal együtt Ő az egyháztörténeti rész szerzője. A Balaton kultuszának fáradhatatlan harcosa, a Balaton Egylet egyik alapítója, 1883 és 1893 között titkára. 1893-ban a nagy veszprémi tűzvész alkalmából országos segítő akciót kezdeményezett. E célból szerkesztette a Május c. albumot is. Megírta a magyar népszínmű történetét. Szépirodalmi alkotásai között több veszprémi vonatkozású rajza, elbeszélése és egy regénye: A testvérek című, említésre méltó. Életművéből elsősorban a művelődéstörténeti vonatkozásúak a jelentősek. Veszprém és Zala megyék művelődéstörténetét bemutató alkotásai további kutatások jelentős forrásai. Budapesten a Farkasréti temetőben díszsírhelyen nyugszik. 1925-ben, szülővárosában utcát neveztek el róla, tábla őrzi emlékét.

 

1897. április 2.

115 éve hunyt el VÉGHELY Dezső, szentkirályszabadjai (Veszprém, 1840. nov. 28.-Abbázia, 1897. ápr. 2.) író, történész, jogász, alispán. Apja Véghely Imre 1867-1872-es években Veszprém vármegye alispánja. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém városa, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt Ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. Más források szerint a forrásanyag nagyobb részét a család a századfordulón eladta a Nemzeti Múzeumnak. A megmaradt iratanyag a 2. világháború idején a balatonalmádi villában semmisült meg. 1884 után sok szállal kötődött Balatonalmádihoz. Háza, szőlője, a Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik, Balatonalmádiban kőből készült emlékpad (Bődy Henrik alkotása) hívogatja pihenésre az Öreg-park látogatóit.

 

1907. április 4.

105 éve alakult meg a városban a Veszprémi Atlétikai Klub.

1812. április 5.

200 éve született RIDLEY-KOHNE Dávid (Veszprém, 1812. ápr. 5.-Maglód, 1892. dec.) hegedűművész. Veszprémben Ruzitska Ignác tanítványa, majd az 1830-as években a Bécsi Kärntnertor Theater zenekarának tagja. 1838-ban Balatonfüreden, 1840-ben Budapesten szép magyar zenével lepte meg hallgatóit. 1850 és 1870 között a Pesti Nemzeti Szalon első hegedűse és a Nemzeti Zenede hegedűtanára. 1871-től néhány évig a Debreceni Zenede hegedűtanára. 1886-ban, Hubay kinevezéséig a Zeneakadémián Huber Károly utóda. Tanítványai közé tartozott Auer Lipót is. Számos hegedűművet, ábrándot írt. Köztük a maga idejében igen népszerű Éljen csárdást.

 

1962. április 6.

50 éve hunyt el VÁTH János, Horváth János (Balatonkenese, 1887. márc. 3.-Balatonalmádi, 1962. ápr. 6.) író, tanító. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben a piaristáknál végezte, tanítói oklevelet Csurgón szerzett. A Balatonakarattyához tartozó Világospusztán, majd Láziban, Vörsön, Vindornyalakon és Vináron tanított. 1919 és 1935 között Balatonalmádiban iskolaigazgató, 1935-től nyugdíjazásáig, 1939-ig tanfelügyelő. Nevét a veszprémi lapokban megjelent cikkei, elbeszélései és 1911-ben kiadott Balatoni levegőben című elbeszéléskötete tették ismertté. 1916-ban A nádi farkas című regényével alapozta meg országos hírnevét. Ötvenhárom könyve, mintegy ezer elbeszélése és publikációja közül több külföldön is megjelent. A Balaton, a balatoni kisemberek írója, a Balaton-kultusz lelkes apostola. Válogatott műveit a Balatoni Szövetség adta ki tíz kötetben. Jelentős sorozatszerkesztői, irodalomtörténeti és pedagógiai munkássága is. Balatonalmádi lakása a vidéki írók szellemi műhelyévé vált. A káptalanfüredi r. k. kápolna kriptájában nyugszik. A Balatonalmádi Magyar-angol Tannyelvű Gimnázium könyvtárában Váth kiállítás, a városban utcanév őrzi emlékét.

 

1907. április 9.

105 éve halt meg SAVANYÚ Jóska, Savanyó Jóska (Izsákfa, 1845-Tótvázsony, 1907. ápr. 9.) bakonyi betyár. Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor társaival kirabolta Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót. Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. 1883-ban országos körözést adtak ki ellene, és ezer forintos díjat tűztek ki fejére. 1884-ben statáriumot hirdettek elfogatására. Ez év májusában mulatozás közben került csendőrkézre a zalahalápi csárdában. 1884. május 4-én történt elfogatása után derült ki, hogy a rablások és fosztogatások jelentős részét nem Ő, hanem a nevében követték el. 1886-ban halálra ítélték, de kegyelmet és tíz év börtönbüntetést kapott. Az illavai és a váci fegyház foglya volt, 1906-ban gr. Csáky Károly váci püspök közbenjárására kegyelmet kapott. Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Tótvázsonyban temették el, ahol sírja idegenforgalmi látványosság. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla.

 

1912. április 12.

100 éve született TÓTH László (Csákberény, 1912. ápr. 12. -Veszprém, 1997. júl. 6.) r. k. segédpüspök. Apja csendőr-tiszthelyettes. A középiskolába Zalaegerszegen és Veszprémben járt. A teológiát Veszprémben végezte, ahol 1935-ben szentelték pappá. Gelsén és Alsópáhokon káplán, majd Veszprémben karkáplán. 1941 után a Veszprémi Angolkisasszonyok iskolájában hitoktató, majd hittanár, 1948-1959 között plébános az általa szervezett Regina Mundi-plébánián. 1949-től püspöki tanácsos, 1952 után szentszéki bíró. 1959-1973 között plébános Nyirádon, majd három évig az ajkai Jézus Szíve plébánián. 1974-ben kerületi esperes, egy évvel később hahóti apát. 1976-tól bajai c. püspök, veszprémi segédpüspök. 1980-tól ismét a veszprémi Regina Mundi plébánosa, 1987-től nyugdíjas. Elkészíttette Veszprémben az Angolkisasszonyok templomának új oltárát és padjait. A veszprémi Szent Margit plébánia kriptájában temették. Püspöki jelmondata: Corde aperto manibusque extensis. (Nyitott szívvel és kitárt karokkal.)

 

1962. április 13.

50 éve halt meg CSIK Lajos (Felsőnyárád, 1902. jan. 7.-Szeged, 1962. ápr. 13.) orvos, tanár. Biológiai tudományok kandidátusa (1952). Orvosi diplomáját Debrecenben szerezte 1928-ban, majd a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet munkatársa: gyakornok, adjunktus, később osztályigazgató. 1937-ben Budapesten magántanári képesítést szerzett, 1940-1944 között a kolozsvári egyetemen tanított. 1950-től Tihanyban, a Biológiai Kutatóintézetben osztályvezető. 1955-től Szegeden dolgozott, ahol megalapította az első magyarországi orvos-biológiai intézetet. Tudományos munkássága az általános és humán genetika kérdéseire terjedt ki.

 

1912. április 15.

100 éve született VÁMOS László (Tapolca, 1912. ápr. 15.-Bp., 1983. dec. 2.) fotóművész. Bécsben végezte iskoláit, majd kisebb megszakításokkal 1944-ig nyomdász. 1932-től tagja az SZDP-nek. 1939-ben Reismann Marian fotóműtermében képezte magát, a fényképezés vált legfőbb hivatásává. Az 1945-1948-as években az SZDP központi apparátusában dolgozott, megalapította a Dolgozók Világlapja c. hetilapot, amelynek segédszerkesztője volt. 1950-től 1953-ig félreállították, majd a Fővárosi Fotóvállalathoz került, ahol létrehozta az első nagyobb színes laboratóriumot. Megszervezte a Magyar Fotóművészek Szövetségét, amelynek négy évig főtitkára, 1960 és 1972 között a Magyar Hírek fotóriportere. Portréfotókat készített írókról, művészekről, közéleti személyiségekről. Művészetében a realista és egyben konstruktív szemlélet költői fantáziával párosul. Balázs Béla-díjat és Érdemes Művész címet kapott.

1852. április 19.

160 éve született KOMPOLTHY Tivadar, 1871-ig Schreiber Tivadar (Szomolnok, 1852. ápr. 19.-Bp., 1907. nov. 30.) író, újságíró. Mint tengerésznövendék beutazta Amerika és Afrika partjait. 1875-ben a Veszprém c. lapot szerkesztette, majd három évig ismét tengerészként szolgált. Egy ideig Vácon élt, 1888-ban, Veszprémben telepedett le, ahol két éven át a Veszprém, 1881 és 1897 között a Veszprémi Független Hírlap szerkesztője és kiadója. 1884-től saját nyomdát létesített. A Balaton-kultusz lelkes híve. Főként Balatonalmádiban tartózkodott szívesen, ahol utca viseli nevét és villája előtt emlékműve, Csiszár Gyula alkotása áll.

 

1917. április 19.

95 éve hunyt el THURY Etele (Zánka, 1861. okt. 14.-Pápa, 1917. ápr. 19.) író, ref. lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a Veszprémi Református Egyházmegye főjegyzője, 1897-től a Dunántúli Református Egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán ref. teológiai tanár. Egyházi és vallásos tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Tímár Elek, Kéri Pál.

1982. április 19.

30 éve hunyt el GYÖRGY Lajos (Pamuk, 1912. nov. 27.-Tapolca, 1982. ápr. 19.) r. k. prépost. Középiskolába Keszthelyen járt, majd a veszprémi szemináriumban végzett. 1936-ban szentelték pappá. Először Gelsén, majd Attalán szolgált. 1938-ban Hetes községbe, később Alsópáhokra helyezték. 1940-től ismét Somogy megye községeiben dolgozott, több faluban is lelkészkedett, a megyében szervezője, igazgatója a r. k. ifjúsági egyesületeknek (KALOT, KALÁSZ). 1945-ben a Földigénylő- és a Nemzeti Bizottságok elnöke, 1952-ben püspöki tanácsos. 1955-ben került Tapolcára és haláláig a település lelkésze volt. 1960-ban tb. kanonok, 1965-ben murakeresztúri apáti és székesegyházi fő-esperesi címet kapott. 1968-ban a veszprémi Székes-káptalan kanonoki, 1980-tól a hantai préposti címet is elnyerte. Tagja volt a városi és a megyei tanácsnak, titkára, majd elnöke a Papi Békemozgalom Veszprém megyei bizottságának. Lefordította Tapolca első latin nyelvű oklevelét és összeállította a Batsányiak családfáját.

 

1937. április 21.

75 éve alakult meg a Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság, mely létrehozta az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohót.

 

1907. április 23.

105 évvel ezelőtt alakult meg a mentőszolgálat, mely az Önkéntes Tűzoltóegylet keretében működött.

 

1927. április 23.

85 éve halt meg KIS József (Hedrahely, 1862. jan. 25.-Pápa, 1927. ápr. 23.) ref. esperes, tanár. Gimnáziumba 1880 előtt Csurgón és Pápán járt. A teológiát Budapesten kezdte, és 1884-ben Pápán fejezte be. Káplán, később vallástanár Csurgón, majd a gyakorlati teológia tanára a pápai akadémián. 1901-ben, a városban lelkészi állást vállalt. A Dunántúli Egyházkerület tanácsbírója, 1903-tól a Pápai Egyházmegye esperese. 1916 után a kollégium gondnoka. 1908-1918 között felelős szerkesztője a Dunántúli Protestáns Lapnak és többnyire itt jelentek meg cikkei.

 

1862. április 24.

150 éve született BEKE Manó, 1884-ig Beck Manó (Pápa, 1862. ápr. 24.-Bp., 1946. jún. 27.) tanár, matematikus. Beke József hídépítő mérnök bátyja. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés gimnáziumban kezdte (ahol két évig tanult), majd Budapesten fejezte be. A budapesti egyetemen matematika-fizika szakon szerzett tanári oklevelet, 1884-ben doktorált. Főként budapesti felsőoktatási intézetekben tanított. Dolgozott egy évig Göttingenben s jelentős szerepet játszott a római, a párizsi és cambridgei matematikai oktatásügyi konferenciákon. 1914-től az MTA rendes tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták és megfosztották akadémiai tagságától. Csak 1945 után nyerte vissza címét, 1950-ben pedig Beke Manó-emlékdíj néven évente kiosztásra kerülő kitüntetést alapítottak tiszteletére, amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat a matematikatanításban kiemelkedő tanárok számára ad át. 1922-ben vonult nyugalomba és az Athenaeum Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. Több középiskolai tankönyve jelent meg. Számos kitűnő értekezést írt különböző folyóiratokba a matematika, a természettudományok és a pedagógia köréből.

 

1912. április 29.

100 éve született MAYER Ferenc (Tapolca, 1912. ápr. 29.-Ajka, 1981. febr. 1.) fodrászmester, költő. Az elemi iskolát és két polgárit Tapolcán végezte, majd 1929-ben szerzett fodrász segédlevelet. Először Badacsonytomajon, később Keszthelyen, Ajkán és a fővárosban is dolgozott, 1942-ben Keszthelyen mestervizsgát tett, Ajka központjában fodrászüzletet nyitott. 1944-ben katona, 1946-ban új ületet nyitott Ajkán, 1958 után szövetkezeti alkalmazottként dolgozott. Első verseit 16 évesen írta, 1934-ben, Batsányi hamvainak hazahozatalára írt versével Tapolcán nyilvánosan is szerepelt. Két terjedelmes kéziratos verseskötete, jó hangulatú visszaemlékezési a városi könyvtárban olvashatók.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.