• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Május PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Május

 

1912. május 1.

100 éve szervezték újjá Veszprém első sportegyesületét, a Veszprémi Torna Clubot.

 

1767. május 2.

245 éve született ZSOLDOS János (Köveskál, 1767. máj. 2.-Pápa, 1832. máj. 12.) orvos, író. Elemi iskolába Alsóöcsön, középiskolába Sopronban és Debrecenben járt. 1790-1792-es években Halason tanított, majd Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1795-ben kapott diplomát. 1796-tól Pápán orvos, végül Veszprém vármegye főorvosa. Pápán női kórházat létesített. Az első hazai egészségügyi jogszabálygyűjtemény és nőgyógyászati könyv szerzője. Tevékenyen részt vett a nyelvújítási mozgalomban, egészségügyi népszerűsítő munkákat is írt. A Frantziák Pápán c. művében az 1809. évi nemesi felkelés pápai emlékeit írta meg. Gazdag könyvtára a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tulajdonában van.

 

1962. május 3.

50 éve hunyt el HORVÁTH Gyula (Veszprém, 1898. aug. 28.-Veszprém, 1962. máj. 3.) tanító, iskolaigazgató-helyettes. Elemi és középiskoláit a Szent László Elemi Népiskolában és a Római Katolikus Főgimnáziumba végezte. Győrben, 1916-ban tanítói és kántori oklevelet szerzett. 1930-ban Székesfehérvárott közismereti, 1932-ben Újpesten rajztanfolyami oklevelet kapott: Pedagógusmunkáját a Dég községhez tartozó Ecsipusztán kezdte. 1921-ben megválasztották a veszprémi római katolikus népiskolák VIII. számú állására. 1941-ig a Szent Anna-, majd Szent Imre Elemi Iskolában, végül a Gráner-udvari iskolában, 1929-től délután az iparostanonc-iskolában is tanított. 1948-ban, az iskolák államosítása után az Irgalmas Nővérek női ipariskoláját is rábízták. 1949 tavaszán a megyében sem kapott állást, Kaposváron tudott elhelyezkedni. 1949 decemberétől a veszprémi temetőhegyi, 1952-től nyugdíjazásáig igazgató helyettes a 2. Sz. Általános Iskolában. A Veszprém Megyei Általános Tanítói Egyesület választmányi tagja volt. 1936 és 1944 között a Királydíjas Dalárda törzstagja, helyettes karnagya, a Boldog Margit Vegyeskar választmányi tagja. Különféle veszprémi társadalmi egyesületekben népművelő előadásokat tartott. 1952 nyarától évente látogatta meg a családot Öreghegyen Mécs László. Az első világháborúban a Károly-csapatkereszt bronz érme kitüntetést kapta.

 

1992. május 7-24.

20 éve rendezték meg először a Gizella –napi ünnepségsorozatot.

 

1882. május 10.

130 éve született SCHANDL Károly (Bakonybél, 1882. máj. 10.-Stamford, USA, 1972. márc. 18. ) agrárpolitikus, szerkesztő, jogász. Schandl József bátyja. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1903-1905-ös években a Keresztény Magyar Ifjúság c. folyóirat felelős szerkesztője. A Magyar Gazdakörben dolgozott, a gazdaköri mozgalom egyik irányítója, szervezője. A Gazdaszövetség és a Barázda, 1919 után az Új Barázda munkatársa, illetve szerkesztője. A Nemzeti Egység Pártja programjával Devecser országgyűlési képviselője, 1926-tól a Felsőház tagja. 1921-től 1928-ig a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke, majd 1928 és 1947 között alelnök-vezérigazgatója. 1951-ben letartóztatták, két évig volt börtönben. 1956-ban kivándorolt az Egyesült Államokba.

 

1822. május 11.

190 éve született SZIGETI József, Tripammer József (Veszprém, 1822. máj. 11.-Bp., 1902. febr. 26.) író, színész, jogász. Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére. A gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Már akkor jó barátság fűzte Radákovics Józsefhez, a későbbi Vas Gereben íróhoz. A jogi egyetemet otthagyta és színész, később a Nemzeti Színház tagja lett. 1865-től a Színtanoda tanára, majd igazgatója. Ugyanabban az évben a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte hősszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította. A realista színjátszás egyik úttörője. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. Szülőházát Veszprémben (Kossuth u. 13. sz.) 1902-ben emléktáblával jelölték meg.

 

1832. május 12.

180 éve halt meg ZSOLDOS János (Köveskál, 1767. máj. 2.-Pápa, 1832. máj. 12.) orvos, író. Elemi iskolába Alsóöcsön, középiskolába Sopronban és Debrecenben járt. 1790-1792-es években Halason tanított, majd Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, 1795-ben kapott diplomát. 1796-tól Pápán orvos, végül Veszprém vármegye főorvosa. Pápán női kórházat létesített. Az első hazai egészségügyi jogszabálygyűjtemény és nőgyógyászati könyv szerzője. Tevékenyen részt vett a nyelvújítási mozgalomban, egészségügyi népszerűsítő munkákat is írt. A Frantziák Pápán c. művében az 1809. évi nemesi felkelés pápai emlékeit írta meg. Gazdag könyvtára a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tulajdonában van.

 

1862. május 12.

150 éve született BALLA Mihály, 1889-ig Berger Mihály (Veszprém, 1862. máj. 12.-Bp., 1955. nov. 20.) újságíró, műfordító. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1890-től az Egyetértés munkatársa, azután a Budapesti Hírlap, a Pesti Napló majd a Győri Hírlap szerkesztőségének tagja, illetve főszerkesztője. Műfordítói tevékenységét a Budapesti Hírlapban kezdte, majd kiadta Goethe és C. F. Meyer műveit. Mintegy negyven kötetet fordított magyarra, köztük Csehov és Dickens több regényét, Kuprin és Goethe számos írását. Küzdelmeim címmel magyarra fordította, és sajtó alá rendezte Vámbéry Ármin: The Story Of my Struggles c., angolul megjelent önéletrajzi kötetét.

 

1997. május 12.

15 éve Szendi József érsek felszentelte az újra felállított Mária szobrot a veszprémi Völgyhídon.

 

1812. május 15.

200 éve halt meg KERESZTESI József (Veszprém, 1748. dec. 29.-Szalacs, 1812. máj. 15.) r. k. lelkész, író, énekszerző. Nemesvámoson és Felsőörsön kezdte iskoláit. Debrecenben fejezte be tanulmányait, majd külföldön töltött egy évet. Veszprémbe hazatért, később Kelet-Magyarország számos településén lelkészkedett. 1790-ben az Érmelléki Egyházmegye küldötteként tagja annak a bizottságnak, amely az erdélyi és a partiumi lelkészek Bethlen Gábortól kapott nemesi jogának felélesztéséért az országgyűlés, majd az uralkodó elé járult. Alkalmai verseket, prédikációkat és egy nyelvészeti könyvet írt. Számos egyházi éneke bekerült a protestáns énekeskönyvekbe. Forrásértékű naplóját halála után adták ki.

 

1912. május 17.

100 éve született PINTÉR Pálné (Kapoly, 1912. máj. 17.-Tihany, 1993. jan. 5.) meseíró. Élete első felét szülőfalujában töltötte. 1937-ben került Tihanyba, ahol férjével gazdálkodásból éltek. Tragikus baleset után, 58 éves korában kezdett írni. Ezután majdnem kétszáz mesét írt. Első kötete 1977-ben, A csodakút tündére címmel, Illyés Gyula ajánló soraival jelent meg. 1982-ben német nyelven, 1986-ban kibővítve, ismét magyarul adták ki. Később sikertelenül próbálkozott újabb gyűjtemény megjelentetésével, ezért különböző pályázatokra küldte írásait. Több néprajzi és nyelvjárási, valamint Somogy megyei pályázatokon díjazták munkáit. Somogyi és veszprémi tájakhoz kötődő balladák, katonatörténetek, mesék, és gyermekjátékok sokféleségét hagyta az utókorra. A korabeli paraszti művéltségről és olvasottságról is tájékoztatást adott. Tihanyi otthonában mindenkor szeretettel fogadta a mesére vágyó gyermekeket és felnőtteket. 1998-tól tábla őrzi emlékét a faluban. Sírja a tihanyi temetőben van.

 

1832. május 18.

180 éve halt meg SZEGEDY Róza (Ötvöspuszta, 1775-Sümeg, 1832. máj. 18.) Kisfaludy Sándor felesége. Badacsonyi szüreten és egy szigligeti kiránduláson bontakozott ki szerelmük. Gógánfán 1796-ban még nemet mondott a leánykérésre. Még ez évben meghalt az édesapja, Ő pedig Felsőörsre, nagybátyja, Szegedy János gyámsága alá került. Itt kapta meg 1798-ban Kisfaludy levelét, amelyre igenlő választ adott. 1800 januárjában kötöttek házasságot, amelyet ugyan a közeli rokonság miatt érvénytelenítettek, de májusban, a diszpenzáció megszerzése után újra megesküdtek. 1805-ben Sümegre költöztek. Alakját Liza költői névvel a Kesergő szerelem, a Boldog szerelem és a Két szerető szívnek története, örökítette meg. Sümegen közös sírban nyugszanak. Badacsonyi háza - amelyben Kisfaludyval éltek - ma emlék-múzeum.

1912. május 19.

100 éve született MÁTIS József (Nagyvázsony, 1912. máj. 19.-Veszprém, 1991. febr. 24.) festőművész. Mátis Kálmán testvére. A 2. világháború után mozigépészként kereste kenyerét, közben moziplakátokat festett. Már akkor rendszeresen festette táblaképeit, amelyeken a Balatont, a Nagyvázsony környéki dombokat, a szelíd Pannon-tájat örökítette meg. Nem volt tanult festő, a falusi emberek zárkózottsága jellemezte életét és művészetét. Egyetlen kiállítása volt 1987-ben, Nagyvázsonyban.

 

1762. május 28.

250 éve született KOVÁTS Antal (Győrsziget, 1762. máj. 28.-Veszprém, 1832. okt. 5.) r. k. kanonok, táblabíró. A filozófiát Győrben, a teológiát Pozsonyban tanulta. A veszprémi szemináriumnak 1784-től volt hallgatója, 1789-ben szentelték pappá. Káplán Veszprémben, 1790 és 1816 között Várpalotán plébános, kanonok, a palotai kerület esperese. 1816 után Veszprémben kanonok-plébános, szentszéki ülnök, 1832-ben somogyi esperes. Veszprém vármegye táblabírája. Veszprémben és Várpalotán az iskolaügy kérdéseivel foglalkozott, a napóleoni háború idején, Pápán gyújtó hatású beszédben lelkesítette a felkelő nemesi seregeket. A veszprémi székesegyház kriptájában nyugszik.

 

1827. május 31.

185 éve hunyt el PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.