• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Június PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Június

 

1867. június 1.

145 éve született CSERESNYÉS József (Veszprém, 1867. jún. 1.-Veszprém, 1944. júl. 28.) orvos. Veszprémben tanult, de a középiskola utolsó osztályait Sopronban végezte, ott is érettségizett. Egyetemi tanulmányokat Bécsben, Berlinben és Budapesten folytatott. 1893-ban hazakerült szülővárosába, a városi kórház másodorvosa és a MÁV orvosa volt. 1904-től az új Gyermekmenhely igazgató főorvosa. 1922-ben egészségügyi főtanácsosi rangot kapott. A szaklapokban gyermekgyógyászattal kapcsolatos írásai jelentek meg. Elnöke volt a megyei orvosszövetségnek és főgondnoka a ref. egyházkerületnek. A veszprémi Alsóvárosi temetőben, családi kriptában nyugszik.

 

1872. június 2.

140 éve halt meg CSETE Antal, györgyfalvi (Igal, 1804. febr. 9.-Pest, 1872. jún. 2.) r. k. kanonok, történész. A filozófiát Pesten, a teológiát Veszprémben és Bécsben hallgatta. 1828-ban szentelték pappá. Volt káplán Somlóvásárhelyen, több faluban plébános, 1841 után veszprémi kanonok, pápai és zalai főesperes, 1870-től őrkanonok. Az Archeológiai Közlemények 1867-1868. évi számában leírást adott a veszprémi székesegyház ékszereiről. Egyháztörténeti írásai jelentek meg a Magyar Sionban. Történelmi vázlatok a veszprémi káptalanról c. munkája kéziratban maradt.

 

1862. június 4.

150 éve hunyt el MATICS Imre (Pápa, 1810. okt. 28.-Pozsony, 1862. jún. 4.) író, költő, tanár. Szegény sorsú pápai szülők gyermeke, aki a gimnázium négy osztályát szülővárosában végezte majd Pesten tanult tovább, ahol bekapcsolódott az irodalmi életbe. 1848-tól Pozsonyban tanított. Költeményei többek között az Urániában, a Honművészetben és az Aurórában jelentek meg. Nyelvészeti munkákat és irodalmi olvasókönyveket is írt.

 

1912. június 5.

100 éve halt meg CHOLNOKY Viktor (Veszprém, 1868. dec. 23.-Bp., 1912. jún. 5.) író, újságíró, szerkesztő. Álnevei: Arne, Paganel, Pelargus, Trivulzio, Viktor. Cholnoky Jenő és László bátyja. Apja Veszprém főügyésze, Dumas és Verne fordítója volt. A Pápai Református Kollégiumban és a veszprémi gimnáziumban tanult. 1894-től 1897-ig a Veszprémi Hírlap szerkesztője. 1898-ban megindította a Balatoni Hírlapot, amely 1899-ben megszűnt. 1908-ban Budapestre költözött, többek között a Pesti Naplónál, A Hétnél és más lapoknál dolgozott. A Hétnek pár évig szerkesztője is volt. Újságírói munkásságára a rendkívüli politikai éleslátás és a nagy műveltség volt jellemző. Jelentős novellista, népszerű elbeszélő, aki nagy műgonddal írt, a magyar próza legjobb stílusművészei közt tarthatjuk számon. Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a modern polgár lelkivilágát ábrázolja. Veszprémben a Vár u. 1. sz. alatti ház falán lírai hangulatú emléktáblája van, Várnagy Ildikó alkotása.

 

1912. június 7.

100 éve született NEMES Antal (Kisberzseny, 1912. jún. 7.-2002. szept. 1.) r. k. plébános. Veszprémben, 1933-ban, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1938-ban a Hittudományi Főiskolán végzett, 1938. jún. 19-én szentelték pappá. 1938-ban káplán Iharoson, 1941-ben Kadarkúton, 1942-ben, Zákányban. 1943-tól a Veszprémi Székesegyház karkáplánja, 1946-tól plébános Nagygyimóton. 1980-tól 1985-ig az Egyházmegyei Gazdasági Tanácsban számvizsgáló bizottsági tag. 1972-től c. esperes, 1986-től tb. kanonok. 1944 őszén egy éjszakára a szobájában volt elhelyezve a Szent Jobb.

 

1867. június 8.

145 éve a koronázási szertartás emlékére Erzsébet királyné a veszprémi egyházmegyének ajándékozta a koronázási palást másolatát és a koronázáskor használt díszruhát.

 

1997. június 8.

15 éve helyezték el az új Református Templom és Egyházi Központ alapkövét a Március 15. utca és a Haszkovó út találkozásánál.

 

1857. június 13.

155 évvel ezelőtt I. Ferenc József osztrák császár Veszprémben járt.

1952. június 20.

60 éve avatták fel a NEVIKI új épületét.

 

1862. június 30.

150 éve született PÓSA Endre, Posch Endre (Veszprém, 1862. jún. 30.-Veszprém, 1941. okt. 15.) nyomdatulajdonos, kiadó. A gimnázium 3. osztályának elvégzése után Pestre ment, ahol először édesanyja bátyja, Kajári Ross Lajos aranyozó műhelyében tanonckodott, majd az Athenaeum Nyomdában szedőinasként dolgozott. Veszprémben, 1883-ban, édesanyja nevére kiállított könyvkereskedői engedélyt kapott. 1901-ben nyomdát alapított a városban és azt a Dunántúl egyik legvirágzóbb vállalkozásává fejlesztette. Részt vett a közéletben: tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, egyik alapító tagja és alelnöke, majd jegyzője a Veszprémvármegyei Közművelődési Egyesületnek. Közérdekű kérdéseket tárgyaló írásai a helyi újságokban, közgazdasági cikkei a szaklapokban jelentek meg. Szerkesztette az 1926-ban egy számot megért Veszprémi Kisgazda c. lapot.

 

1912. június 30.

100 éve született LIPTÁK Gábor (Bp., 1912. jún. 30.-Veszprém, 1985. máj. 29.) író. Közgazdaságtudományi egyetemet végzett Budapesten. Balatonfüredi otthona az 1950-es évektől kedvelt találkozó-, s gyakran tartózkodási helye az irodalmi és művészeti élet sok kitűnő alkotójának. A Balaton-vidék irodalomtörténeti, művelődéstörténeti hagyományainak feldolgozásával is foglalkozott. Halála után gazdag könyv- és egyéb gyűjteményei, vendégkönyvei a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba, kisebb részben a Balatonfüredi Városi Könyvtárba kerültek. Házát a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványra hagyta, a végrendelet értelmében csak alkotóházként működhet. Az épületet felújítás után Fordítók Házaként tervezik hasznosítani. Főműve a magyar történelmi, irodalmi emlékhelyekhez fűződő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozása: Aranyhíd, Regélő Dunántúl, Délibáb, Sárkányfészek stb. Számos, a Balatonhoz kötődő, népszerűsítő kiadvány szerzője vagy társszerzője. A Nyitott kapu c. művében házát és vendégeit mutatta be. A füredi köztemetőben nyugszik, nevét utca viseli.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.