• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Július PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Július

 

1997. július

15 éve újból  megnyílt a Betekints Hotel és Étterem.


1967. július 1.

45 éve szervezték meg a Veszprém Megyei Földhivatalt.


1612. július 3.

400 éve halt meg SZÁNTÓ István, Arator (Devecser, 1541-Olmütz, 1612. júl. 3.) hittudós, bibliafordító, író. Családját 1555 körül portyázó törökök rabságba hurcolták, ahol nyomuk veszett. Nyitrán és Rómában tanult. 1561-ben belépett a jezsuita rendbe, 1565-ben megszerezte a magister philosophiae fokozatot. Nagyszombatban, Grazban, 1567-től Bécsben tanított. 1575-ben apostoli gyóntató Rómában. 1758-ban az ő szorgalmazására alapította XIII. Gergely pápa a magyar papok nevelésére a máig fennálló Collegium Hungaricumot. Báthori István lengyel királlyá történt választását elismertette a pápával. A serdülő Pázmány Pétert katolikus hitre térítette és megnyerte a jezsuita rend számára. A 16. sz. utolsó évtizedében több erdélyi városban volt lelkész. Erdélyben bibliafordításba kezdett, amelynek kéziratát Káldy György még használta, de később elveszett. A Bocskai-szabadságharc alatt Olmützbe menekült, ahol meghalt.

 

1997. július 6.

15 éve hunyt el TÓTH László (Csákberény, 1912. ápr. 12. -Veszprém, 1997. júl. 6.) r. k. segédpüspök. Apja csendőr-tiszthelyettes. A középiskolába Zalaegerszegen és Veszprémben járt. A teológiát Veszprémben végezte, ahol 1935-ben szentelték pappá. Gelsén és Alsópáhokon káplán, majd Veszprémben karkáplán. 1941 után a Veszprémi Angolkisasszonyok iskolájában hitoktató, majd hittanár, 1948-1959 között plébános az általa szervezett Regina Mundi-plébánián. 1949-től püspöki tanácsos, 1952 után szentszéki bíró. 1959-1973 között plébános Nyirádon, majd három évig az ajkai Jézus Szíve plébánián. 1974-ben kerületi esperes, egy évvel később hahóti apát. 1976-tól bajai c. püspök, veszprémi segédpüspök. 1980-tól ismét a veszprémi Regina Mundi plébánosa, 1987-től nyugdíjas. Elkészíttette Veszprémben az Angolkisasszonyok templomának új oltárát és padjait. A veszprémi Szent Margit plébánia kriptájában temették. Püspöki jelmondata: Corde aperto manibusque extensis. (Nyitott szívvel és kitárt karokkal.)

 

1912. július 14.

100 éve halt meg SCHMAHL Henrik (Hamburg, 1846-Drezda, 1912. júl. 14.) építészmérnök. Tanulmányait Hamburgban végezte. Budapesten kezdetben Ybl Miklós mellett dolgozott, az Operaház építésvezetője volt. Önálló műveit eleinte reneszánsz formában tervezte. Ilyenek a körúti bérházak. Más épületeken a velencei gótika elemeit használta, az Uránia Mozi épülete már a mór építészet elemeit viseli. Különböző stílusokban tervezett épületeivel a pesti eklektika jellegzetes képviselője volt. Veszprémben Ő tervezte a volt püspöki jószágkormányzósági épületet, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár székházát, amelyet 1965 és 1968 között, Molnár Pál tervei alapján alakítottak át könyvtári feladatok ellátására, az 1997-1998. évi felújítás és ismételt átalakítás során, visszanyerve eredeti szépségét és formáját, új funkciókat kapott.

 

1862. július 20.

150 éve született EITNER Zsigmond (Sümeg, 1862. júl. 20.-Sümeg, 1926. máj. 31.) főispán. Eitner Sándor nagyobbik fia, aki szülővárosában és Grazban tanult. A kereskedelmi akadémiát befejezve hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt, tudatosan készülve a politikusi pályára. 1901-től 16 éven át a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselője. 1920-ban Zala megye kormánybiztos-főispáni tisztségét is ellátta. Elnöke volt a Sümegi Önképzőkörnek és a Takarékpénztárnak. Modernizáltatta a Ramasetter Vince által épített általános iskolát és az óvodát. Sümegen a Kossuth u. 21. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

1877. július 20.

135 éve hunyt el ESTERHÁZY Pál, galánthai (Pozsony, 1806. okt. 30.-Levico, Ausztria, 1877. júl. 20.) katonatiszt. A pápai, ugodi, devecseri hitbizományi birtokok alapítója. Fiatalon katonának állt és 1826 és 1838 között a császári 6. huszárezredben szolgált, majd leszerelt és a birtokain gazdálkodott. A szabadságharcban először Veszprém megye nemzetőr őrnagya, Komárom várának feladásakor pedig ezredes és hadosztályparancsnok. A komáromiakkal menlevelet kapott, de az 1849-1853-as években emigrációban élt. 1864-ben az Almásy-féle összeesküvésben való részvétel vádjával letartóztatták. 1867-ben rehabilitálták, a kiegyezés után országgyűlési képviselő. Diós-pusztán iskolát alapított a majorságban élő gyerekek számára. Az alakuló Veszprém Vármegyei Honvédegylet elnöke. Ausztriában halt meg és 1877. július 28-án a gannai Esterházy Mauzóleumban helyezték örök nyugalomba. I.: BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1983. - H. SZABÓ Lajos: Egy honvéd ezredes életútja. = Napló, 1996. okt. 5.

 

1882. július 20.

130 éve született BEŐTHY István (Tenke, 1882. júl. 20.-Székesfehérvár, 1979. okt. 4.) r. k. nagyprépost. Apja ítélőbíró. Hajdúnánáson, Nagyváradon és Veszprémben végezte a gimnáziumot. A Bécsi Pázmáneum növendéke, 1905-ben itt szentelték pappá. Zalamerenyén és Murakeresztúron káplán. 1907-től tanulmányi felügyelő Veszprémben, 1915-ben szentszéki ügyész, majd 1918-tól Sümegen esperes plébános, c. apát. 1935-ben veszprémi kanonok. Szemináriumi rektor 1936 és 1940 között, nagyprépost 1970-ben. A Veszprémi Egyházmegyében jelentős egyházszervezői tevékenységet végzett. Veszprémben hét mázsás harangot adományozott a székesegyháznak, restauráltatta a Szentháromság-szobor kőkorlátját. A székesegyház sírboltjába temették.

 

1762. július 22.

250 éve született DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. júl. 22.-Zirc, 1823. dec. 28.) szerzetes, apát. Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított 1788 és 1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte.

 

1902. július 27.

110 éve jelent meg a Veszprémi Újság a város első napilapja.

 

1907. július 27.

105 éve született TAKÁTS Endre (Apátfalva, 1907. júl. 27.-Veszprém, 1984. szept. 21.) levéltáros. 1930-ban a bécsi egyetemen teológiai tanulmányokat végzett, majd hazatérve Szegeden gimnáziumi hitoktató. Közben 1943-ban a szegedi egyetemen tanári diplomát és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kilépett az egyházi szolgálatból és 1943 és 1950 között Baja városában levéltáros. 1944 végén megválasztották a város polgármesterének, a bevonuló szovjet csapatok parancsnoka pedig kinevezte a bajai háromszög kerületi kormányzójává. 1950-ben átvette a Soproni Állami Levéltár vezetését. 1956. október 27-étől a Soproni Nemzeti Tanács elnöke, 1956. november 14-étől a Városi Tanács elnökhelyettese. 1957 márciusában felmentését kérte és ismét levéltárosként dolgozott. Októberben letartóztatták, 1958. július 10-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa felmentette, de levéltárvezetői állásából elbocsátották. 1961 nyarán rehabilitálták, közben rövidebb ideig dolgozott a szegedi és a szombathelyi levéltárban is. 1961-1973 között a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója volt.

 

1912. július 27.

100 éve született PÁRKÁNYI J. Károly (Szolnok, 1912. júl. 27.-Győr, 1963. ápr. 23.) festőművész, tanár. Piskin, 1918-tól Dombóváron járt iskolába, ahol érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő és Lyka Károly tanítványa. Először Pápán, majd Szolnokon tanított. 1946-tól a Győri Gépipari Középiskola igazgató-helyettese, 1949-től haláláig az általa szervezett textilipari szakiskola igazgatója. Főként akvarelljeivel vett részt városi és megyei kiállításokon. Érzékeny felfogású, hangulatos akvarelljeit magánszemélyek őrzik. Iskolájában két szekkót festett.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.