• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Augusztus PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Augusztus

 

1957. augusztus 1.

55 évvel ezelőtt kertmozi nyílt a városban.

 

1837. augusztus 4.

175 éve született HORVÁTH Vince (Rácalmás, 1837. aug. 4.-Újpest, 1912. aug. 9.) színművész. 1857-ben a Nemzeti Színházban néma szereplőként kezdte pályáját. 1859-ben, Veszprémben már szerepeket is kapott. A hatvanas évek elején Pozsonyban és Szegeden játszott, majd Szilágyi Béla, Ressler István, Latabár Endre, Szabó József, Bogyó Alajos és Mándoky Béla társulatához szerződött. 1876 és 1907 között a Népszínház tagja volt. Igazi karakterszínész volt, népszínművekben jól érvényesült természetes humora, bensőséges és ötletgazdag játéka. Köpcös alakja korán apaszerepekre kényszerítette.

 

1867. augusztus 4.

145 éve jelent meg a Veszprém c. folyóirat, mely a város első újságja volt.

 

1762. augusztus 10.

250 éve halt meg PADÁNYI BIRÓ Márton, Bíró Márton (Padány, 1696. ápr. 15.-Sümeg, 1762. aug. 10.) r. k. püspök, főispán, író. Középiskoláit valamelyik jezsuita kolostorban kezdte, és Nyitrán, a piaristáknál fejezte be. Nagyszombatban filozófiát és teológiát tanult, 1723-tól plébános Bicskén. 1729-ben nevezték ki veszprémi kanonokká és felsőörsi préposttá. A préposti javadalmat és a templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a prédikátort eltávolította, és a templomot helyreállíttatta. 1740-től nagyprépost 1745. márc. 18-tól a Veszprémi Egyházmegye püspöke, a megye főispáni székébe pedig az év május 13. napján iktatták be. Rendeztette a veszprémi vár területét: három kanonoki házat építtetett, kijavíttatta a székesegyházat, és ő állíttatta a Szentháromság-szobrot. A káptalannal és a várossal sokat hadakozott, ezért szívesebben tartózkodott Sümegen, ahol megépíttette a ma is álló püspöki palotát és a plébániatemplomot. Püspöki tevékenységét az egyházmegye látogatásával kezdte, amelynek anyaga 10 hatalmas kötetet tesz ki. Templomok, és iskolák tucatjait építtette vagy állíttatta helyre, amelyeknek jelentős részét a protestánsoktól, nem egy esetben erőszakos, hatalmi eszközökkel szerezte vissza. Az államhatalomnak az eretnekekkel szembeni kötelességeit fejtette ki az Enchiridion de fide c. munkájában, amely Bécsben (Győrben?) 1750-ben jelent meg. A könyv, vallási türelmetlensége miatt nagy vihart kavart, nemzetközi tiltakozásra a királynő elkoboztatta. Nagyvonalúan támogatott írókat műveik kiadásában, művészeket az alkotásban. Maga is sokat írt. Sümegen a plébániatemplom előtt bronz mellszobra, Marton László alkotása áll, a Sümegi Panteonban és Márkón a katolikus templom falán tábla őrzi emlékét. A veszprémi székesegyház altemplomában fehér márvány síremléke látható.

 

1832. augusztus 10.

180 éve halt meg HORVÁTH Pál (Szentbékkálla, 1753. febr. 5.-Tihany, 1832. aug. 10.) tihanyi apát, tanár. Huszonegy éves korában lépett a Szent Benedek-rendbe és 1775-ben tett fogadalmat. A bécsi egyetemen matematikai és bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1778-ban, Esztergomban pappá szentelték. 1778-1785-ig tanár, majd helyettes igazgató Komáromban. 1786-tól 1802-ig lelkész Varsányban, majd 1802-től 1807-ig először tanár, később igazgató a soproni gimnáziumban. 1807-től a Pannonhalmi Főmonostor perjele, 1817 és 1830 között tihanyi apát. 1830 után haláláig visszavonultan élt Tihanyban. Már 1812 nyarán orvosai tanácsára Balatonfüredre jött egészségét helyreállítani. Jelentős alkotások fűződnek nevéhez. Pannonhalmán a könyvtár és a székesegyház tornyának megépítése, gazdasági építkezések és a rendszeres tanárképzés beindítása. A pannonhalmi könyvtár őrzi kéziratban maradt latin és magyar nyelvű költeményét.

 

1912. augusztus 11.

100 éve készült el az ipari iskola az Ipartanoda új épülete.

 

1912. augusztus 13.

100 éve hunyt el NEMES Antal (Kisberzseny, 1850. nov. 26.-Hajmáskér, 1912. aug. 13.) r. k. lelkész, író. A középiskolát Szombathelyen és Veszprémben végezte, de közben három évig katona volt. A teológiát Veszprémben tanulta, 1879-ben pappá szentelték. Káplán Tüskeváron és Vaszaron, 1897-től haláláig plébános Hajmáskéren. Többnyire népies alakokat megrajzoló elbeszéléseket írt.

 

1912. augusztus 16.

100 éve halt meg KOVÁCS Zoltán, 1890-ig Klein Zoltán (Pápa, 1871. jún. 13.-Győr, 1912. aug. 16.) tanár. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Gimnáziumban végezte, ahol 7. osztályosként főiskolai pályázaton A meteorológiai észleléseknél használt eszközök leírása  s az átszámításoknál alkalmazott képletek vizsgálata c. dolgozatával pályadíjat nyert. A budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, 1895-ben doktorrá avatták. 1893-1894-ben az ógyallai csillagvizsgálóban, majd egy évig a Budapesti Gyakorló Főgimnáziumban dolgozott. 1896-ban matematika-fizika tanári, 1898-ban torna-tanári vizsgát tett. Közben a székesfehérvári, 1896 után a győri főreáliskolában tanított. Csillagászattal foglalkozó közleményeit a Pápai Lapok, a Pápai Független Újság, a székesfehérvári és a győri lapok közölték. Az integrálszámításról írott könyve 1894-ben Budapesten jelent meg.

 

1917. augusztus 17.

95 éve hunyt el Véghelyi Kálmán (Veszprém, 1868. aug. 18.-? 1917. aug. 17.) jogász, alispán, Véghelyi Dezső alispán fia. Jogi tanulmányai végeztével megyei szolgálatba lépett, 1897-ben aljegyző, majd főjegyző lett; 1915-ben Veszprém vármegye alispánjának választották meg, de alig kétévi működés után meghalt. Cikkei veszprémi lapokban jelentek meg.

 

1862. augusztus 22.

150 éve halt meg PETI József (Komlósd, 1831. okt. 24.-Pest, 1862. aug. 22.) tanár. Tanulmányait Csurgón kezdte, 1850-től Pápán folytatta, ahol két évig teológiát is hallgatott. Teológiát hallgatott a bécsi és a bázeli egyetemeken is. A pápai gimnáziumban, 1856-ban, egy év múlva Kecskeméten, 1859-től Pesten a teológia tanára. A Duna-melléki Egyházkerület 1861-ben aljegyzővé választotta. Több tudományos értekezést írt, melyek a tiszántúli egyházi folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg.

 

1812. augusztus 28.

200 éve született ALT Rudolf (Bécs, 1812. aug. 28.-Bécs, 1905. márc. 12.) tájképfestő. Híres osztrák festőcsalád fia. Apjától, Jacob Alt-tól tanult, aki tájképfestő és litográfus volt, majd a bécsi akadémián folytatta tanulmányait. Több ízben járt Magyarországon, ahol számos vedutát és épületet megörökített. Több ezer hátrahagyott művét; akvarelljeit, rajzait, olajképeit, litográfiáit és rézkarcait pontos megfigyelés és biztos ábrázolás jellemzi. Az osztrák akvarell-veduta festészet egyik legnevesebb mestere. A Szépművészeti Múzeum több művét is őrzi. Libay rajza után a balatonfüredi színházról készült litográfiája a Nemzeti Múzeum gyűjteményében van.

 

1962. augusztus 30.

50 éve hunyt el DIENES András (Kassa, 1904. nov. 30.-Balatonalmádi, 1962. aug. 30.) író, irodalomtörténész. A Magyar Királyi Honvédtiszti Közigazgatási és Jogi Főiskolán végzett 1928-ban. Először a honvédségnél, majd 1944-ig a csendőrségnél teljesített közigazgatási szolgálatot. 1941-ben a Magyar Katonai Írók Köre titkára. Szálasi hatalomra jutása után nem tette le az esküt, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 és 1949 között rendőrtiszt, állásásról lemondott. 1951-ben pedig koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték, majd 15 év fegyházbüntetést kapott. 1955-ben szabadult, 1957-ben rehabilitálták. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa volt. Katonai szakíróként és szépíróként kezdte, később Petőfi életét kutatta.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.