• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2012. - Szeptember PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2012.
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
100 éve írták a megyéről

Szeptember

 

1892. szeptember

120 éve kezdődött meg a tanítás a Veszprémi Állami Polgári Fiúiskolában.

 

1912. szeptember

100 éve született PÁLDY Róbert (Gyergyóalfalu, 1912. szept.-Bp., 1998. márc. 2.) tanár, könyvtáros, szerkesztő. Erdélyi születésű, akit a két háború zivatarai, és az azokat követő bizonytalanságok sodortak családjával együtt egyik városból a másikba, először az Alföldre, majd a Dunántúlra. Kapcsolatba került a falukutató mozgalommal, maga is végzett ilyen vizsgálódásokat. A Kelet Népe 1938-ban közölte a Délzala c. szociográfiáját. 1945-ben szüleihez Balatonfüredre költözött és bekapcsolódott a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei szervezésébe, egy ideig annak megyei alelnöke is volt. Még az évben megbízták a megye szabadművelődésének újraindításával és új elvek szerinti megszervezésével. E munka egyik tükre volt az 1848-as magyar szabadságharc centenáriumára megjelent Bakony-balatoni kalendárium. Az ötvenes évek elején rövid ideig Balatonfüreden tanított, majd Székesfehérváron a megyei könyvtár igazgatóhelyettese, 1955-től Veszprémben a megyei könyvtár igazgatója. Az ötvenes évek második felében vállalta helytörténeti kutatások ösztönzését és támogatását, kiadványok szerkesztését és megjelentetését. 1957-ben szerkesztője volt a négy számot megért Veszprémi Szemle c. folyóiratnak. 1961-ben a Könyvtáros c. országos szakmai folyóirat szerkesztőjévé nevezték ki. Kapcsolatai Veszprém megye kulturális közéletével haláláig nem szakadtak meg.

 

1962. szeptember

50 éve kezdődött el a tanítás a mai Hóvirág lakótelepen lévő Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskolában.

 

1972. szeptember

40 évvel ezelőtt hozták létre az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságot.

 

1962. szeptember 1.

50 éve halt meg BULLA Béla (Keszthely, 1906. szept. 22.-Bp., 1962. szept. 1.) földrajztudós, tanár. Az Eötvös Kollégium tagjaként Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, majd az egyetem Földrajzi Intézetében Cholnoky Jenő tanársegéde, később adjunktusa. 1936-tól egyetemi tanár, 1952 után a Magyar Földrajzi Társaság elnöke és a Földrajzi Értesítő főszerkesztője. Magyarországon a modern negyedkor-kutatás, a klimatikus morfológiai irányzat megteremtője. Részletesen foglalkozott a Balaton kialakulásával, korával, a Balaton-vidék morfológiájával. Ezzel kapcsolatban több tanulmánya jelent meg. Az MTA levelező tagja volt. A lengyel és a bécsi földrajzi társaságok tagja, a Magyar Földrajzi Társaságnak alelnöke, elnöke is volt.

 

2002. szeptember 1.

10 éve halt meg NEMES Antal (Kisberzseny, 1912. jún. 7.-2002. szept. 1.) r. k. plébános. Veszprémben, 1933-ban a Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1938-ban a Hittudományi Főiskolán végzett, 1938. jún. 19-én szentelték pappá. 1938-ban káplán Iharoson, 1941-ben Kadarkúton, 1942-ben Zákányban. 1943-tól a Veszprémi Székesegyház karkáplánja, 1946-tól plébános Nagygyimóton. 1980-tól 1985-ig az Egyházmegyei Gazdasági Tanácsban számvizsgáló bizottsági tag. 1972-től c. esperes, 1986-től tb. kanonok. 1944 őszén egy éjszakára a szobájában volt elhelyezve a Szent Jobb.

 

1912. szeptember 2.

100 éve hunyt el BENKŐ István (Veszprém, 1838. júl. 5.-Veszprém, 1912. szept. 2.) kádármester, városi képviselő. Kádármesterséget tanult Pesten, 1852-ben szabadult, majd tudását bővítendő külföldre ment. 1859 és 1864 között dolgozott Pesten és Karádon. 1860-ban, Veszprémben már városi képviselő, 1890-től városi tanácsos. A vármegyei bizottságnak 24 éven át volt tagja. Kádármesterként 36 magyarországi kiállításon vett részt. Szerepelt a Párizsi Világkiállításon is. 1875-ben vörösborkészítő hordót talált fel, amelyre szabadalmat kapott. Turinban felkereste Kossuth Lajost, akinek egy díszcsutorát vitt, amely később a Nemzeti Múzeumba került. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1887. szeptember 4.

125 éve ezen a napon tűzvész pusztított a Temetőhegyen.

 

1932. szeptember 4.

80 éve hunyt el FORSTER Elek, 1908-tól gyulakeszi (Nagykapornak, 1859-Bp. 1932. szept. 4.) gazdálkodó, politikus. A soproni reáliskola elvégzése után a keszthelyi gazdasági főiskolán szerzett diplomát. Egy évig gyakornok a nagyváradi püspökség uradalmában, majd Veszprém és Zala vármegyékben földbérletekkel önállósította magát. Részt vett a gazdatársadalmi mozgalmakban, híve volt a szövetkezés eszméjének. A Tapolcai Gazdakörnek haláláig elnöke volt, és e tisztségében modern gépekkel látta el a falvakat. Műtrágyát, olcsó vetőmagot szerzett. 1926-ban, a Gál Gaszton által vezetett Agrárpárt színeiben, a tapolcai körzetben országgyűlési képviselőnek választották. Még 1908-ban gyulakeszi-i előnévvel nemességet kapott. 1923-ban Tapolca díszpolgárává választották. Sírja a budapesti Kerepesi-úti temetőben van.

 

1922. szeptember 7.

90 éve hunyt el PERÉNYI Antal, Pernitz Antal (Kám, 1851. máj. 14.-Veszprém, 1922. szept. 7.) r. k. kanonok, történész. Középiskolába Szombathelyen járt, Veszprémben végezte a teológiát és 1874-ben szentelték pappá. Több településen volt segédlelkész. Zalaszentgróton kórházat és tűzoltó egyesületet létesített. 1886-ban a Dávid-árvaház igazgatójának nevezték ki. Több mint harminc évig állt az intézet élén, igazgatása alatt fejlődött nagyobb internátussá. Bővítette és korszerűsítette az intézmény épületét, telefont, villanyt vezettetett be. Több társadalmi szervezet megalapításának volt kezdeményezője a városban. Érdemeiért kanonokságot, 1918-ban c. apáti címet kapott. 1920-ban megbízták a káptalan gazdasági ügyeinek irányításával. A veszprémi felsővárosi temetőben nyugszik.

 

1962. szeptember 7.

50 éve halt meg TRÓCSÁNYI Dezső (Sárospatak, 1889. jan. 2.-Pápa, 1962. szept. 7.) tanár, művelődéstörténész. Sárospatakon végezte a gimnáziumot és a Református Teológiai Akadémiát, majd a Kolozsvári Egyetemen szerzett tanári, 1915-ben bölcsészdoktori oklevelet. Németországban (Berlinben, Marburgban és Lipcsében) ösztöndíjas. Miskolcon és Kunszentmártonban is tanított, 1917-től a Pápai Református Kollégium magyar-német szakos tanára, 1929-től a Teológiai Akadémián bölcsészetet és neveléstudományt tanított. 1951-1962 között a Dunántúli Református Egyházkerület levéltárosa. 1941-ben Szathmáry Lajossal megszervezte a Pápai Népfőiskolát. A magyar újkantiánus iskolához tartozott. Több középiskolai magyar nyelvtankönyvet írt. Számos írása jelent meg egyházi, társadalomtudományi és pedagógiai folyóiratokban.

 

1902. szeptember 8.

110 éve szentelte fel Hornig Károly püspök a Szent László –templomot.


1827. szeptember 10.

185 éve született PAP Gábor, Vönöczky Gábor (Vilonya, 1827. szept. 10.-Komárom, 1895. nov. 2.) ref. püspök, költő, újságíró. Nemesvámoson kezdte iskoláit, majd 1847-ig a Pápai Református Kollégium hallgatójaként jogot végzett, a Képzőtársulat tagja, a Koszorú, majd a Vándor c. iskolai lapok szerkesztője. Bécsben nevelőséget vállalt, ahonnét 1848 őszén megszökött és honvédtisztként vett részt a szabadságharcban, majd várfogságra ítélték. Kiszabadulása után ref. lelkész Balatonarácson, Balatonudvariban, Litéren, Vörösberényben és Vilonyán. Eközben 1868-ban a Veszprémi Egyházmegye esperesnek, 1873-ban a Dunántúli Egyházkerület főjegyzőnek, 1874-ben püspöknek választotta meg. 1876 és 1879 között országgyűlési képviselő Tisza Kálmán oldalán. Közel 30 szépirodalmi és más lap, többek között az Életképek, a Magyar Sajtó, a Pesti Napló és a Györök-féle Balaton-Füredi Napló munkatársa. Pap Kovács Gáborként is írt. Szülőfalujában emléktáblája van a református parókián, és Pápán, az Ó-kollégium falán.

 

1862. szeptember 10.

150 éve született SZABÓ (Károly) Otmár (Balatonszentgyörgy, 1862. szept. 10.-Zirc, 1926. júl. 2.) szerzetes, könyvtáros, levéltáros. 1880-ban lépett a Ciszterci Rendbe, 1886-ban szentelték pappá. Egy évig Egerben tanított. Megbetegedett és Zircre költözött, életének 46 évét az apátság könyvtárának, levéltárának és múzeumi anyagának példaértékű rendezése töltötte ki. A rend íróinak névsorát és azok munkásságát két kötetben készítette el.

 

1912. szeptember 10.

100 éve született KOLLEGA TARSOLY Sándor (Magyarhomorog, 1912. szept. 10.-Bp., 1996. május 29.) tanár, levéltáros. 1941-ben a budapesti tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett, 1942-ben levéltáros szakvizsgát tett, 1948-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1941-1942-ben a Magyar Országos Levéltár gyakornoka, 1942 és 1950 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye allevéltárnoka, közben 1944-1945-ben frontszolgálatot teljesített, majd két évig hadifogságban volt. 1950-től 1954-ig a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, az 1954-1956-os években a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár, 1956-1957-ben a Zala Megyei Levéltár vezetője. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban 1959-1962 között, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban 1962 és 1968 között tanított. A Magyar Országos Levéltár levéltárosa 1969-ben. A Bánki Donát Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanára az 1970-1972-es években.

 

1832. szeptember 12.

180 éve hunyt el WINDSCHÜGEL Antal (1776-Pápa, 1832. szept. 12.) keramikus. A magyar kerámiaművészet és ipar kiemelkedő egyénisége. 1804-ben apjával együtt érkezett a Holicsi Kőedénygyárba, 1805-ben pedig Pápára, ahol a kőedénygyár elkészülte után művezetőként dolgozott. Apja tudásának és képességeinek méltó örököse. Pápai működése idején szakértőként két új gyár (Körmöcbánya, 1815 és Tata, 1824) indításához is meghívták.

 

1902. szeptember 14.

110 éve rakták le a kórház bővítésére szolgáló új pavilon alapkövét, melyet Hornig Károly püspök áldott meg.

 

1862. szeptember 16.

150 éve halt meg CSÓTHI Géza, 1907-ig Kaufman Géza (Bakonygyirót, 1862. szept. 16.-Murakeresztur, 1954. jún. 15.) r. k. apát-plébános. Apja kántortanító. A gimnáziumot Pápán és Győrött, a teológiát Veszprémben végezte. 1886-ban szentelték pappá Veszprémben. 1886-ban káplán Csóton, 1889-től karkáplán Veszprémben. 1891 után plébános Csóton, majd helyettes esperes, később tanfelügyelő. 1906 után országgyűlési képviselő kormánypárti programmal. 1912-ben murakereszturi apátplébános. 1925-ben a Hévízi Papi Otthon elnöke, 1938-ban pápai prelátus. Csóton kifesttette a templomot és 580 kg-os harangot öntetett. Óvodát és az azt vezető szervita nővérek részére zárdát építtetett. Gondoskodott az óvoda dologi kiadásairól, bútorzatáról, berendezéséről. A falu közepén Szűz Mária szobrot, a templom mellett Szentháromság szoborcsoportot, a templom mögött kőkeresztet állíttatott. Nagygyimóton iskolát és tanítólakásokat építtetett. Bében kifesttette a templomot és rendbe hozatta az iskolát.

 

1897. szeptember 17.

115 éves az eddig ismert legkorábbi keltezésű Veszprémről küldött képeslap.

 

1912. szeptember 20.

100 éve született SOÓS Árpád (Bp.1912. szept. 20.-Bp. 1991. jún. 1.) zoológus, muzeológus. Az állatok iránti érdeklődést apjától, az egyik legnagyobb magyar zoológustól, Soós Lajostól örökölte. A budapesti Eötvös József Reáliskola elvégzése után 1935-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1935-től 1939-ig fizetés nélküli asszisztens a budapesti tudományegyetem állattani tanszékén. 1940-től a Budapesti Természettudományi Múzeumban dolgozott. Eleinte a féreggyűjtemény kezelője, majd onnan átkerült a légy-gyűjteménybe és végül a poloskagyűjtemény vezetője. Mindhárom állatcsoport kutatásában kiemelkedő eredményeket ért el, de tevékenysége kiterjedt a puhatestűek vizsgálatára is. Legjelentősebb munkája a 14 kötetes palearktikus légykatalógus (Catalogue of Palaearctic Diptera), melynek befejezése már szerkesztőtársa, Papp László nevéhez fűződik. Tudományos pályájának főleg a kezdeti szakaszában szoros kapcsolatot tartott a Tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézettel, ekkor jelentek meg első Veszprém megyei vonatkozású cikkei. Az 1950-es évek elején aktívan közreműködött a Balaton partvidékén folyó szúnyogkutatásban, melynek eredményeit Mihályi Ferenccel és más szerzőkkel együtt publikálták.

 

1912. szeptember 23.

100 éve született BÚZÁSI János (Várpalota, 1912. szept. 23.-Várpalota, 1978. szept. 11.) bányász. Villanyszerelő szakmát tanult, majd 1936-ban Pécs-bányatelepen bányászati és műszaki szakiskolát végzett. 1932-től bányász, majd bányamester, 1958 után a Várpalotai Ferenc-akna vezetője. A termelés megszervezésében és az önköltség csökkentésében elért eredményeiért 1959-ben a Kossuth-díj III. fokozatát kapta.

 

1732. szeptember 27.

280 éve halt meg REGNARD Gergely (Ottmachau, 1678. aug. 11.-Henrichau, 1732. szept. 27.) ciszterci apát. Zirci apát. Sziléziai ciszterci szerzetes, 1715 és 1725 között a Zirci Apátság adminisztrátora. Társaival együtt Pápáról irányította a Zirci Apátság és a falu újjáélesztését. 1725-ben Heinrichau és Zirc apátjává választották. Megtanult magyarul, telepeseket hívott: Nagytevelre, Bakonykoppányba és más falvakba irányította őket. 1726-ban elkészítette Witwer Atanáz karmelita építésszel az új zirci monostor terveit. Még ebben az évben négy szerzetessel a zirci ideiglenes házukba költözött, abba az emeletes épületbe, amely ma is áll a bakonybéli út torkolatával szemben. Személyesen jelölte ki a templom és a kolostor helyét, felkereste az apátság előszállási birtokát. Az építkezés költségeire 12 ezer forintot adott a zirci adminisztrátornak. Bécsben kőműves-csapatot szervezett, akik a következő év márciusában elkezdték az építkezést. 1727-ben ismét járt Zircen és Előszálláson, március 12-én lerakták az egy emeletes barokk monostor alapkövét.

 

1772. szeptember 27.

240 éve született KISFALUDY Sándor, kisfaludi (Sümeg, 1772. szept. 27.-Sümeg, 1844. okt. 28.) költő. Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-1796-os években a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben Sümegre költöztek, ahol haláláig élt. Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, kezdeményezője volt a Balatonfüredi Színház létrehozásának, 1830-1831-ben szervezi annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.) A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai. Haláláig Sümegen élt. A városi temetőben lévő síremléken Kisfaludy mellszobrát Gerenday Antal, Szegedy Rózát ábrázoló plakettet Istók János készítette.

 

1847. szeptember 17.

165 éve halt meg KOPÁCSY József (Veszprém, 1775. máj. 30.-Esztergom, 1847. szept. 17.) r. k. püspök. műfordító. Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. febr. 26-án nevezték ki. Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik c. művet, amely 1801-1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.