• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap
Évfordulónaptár 2014. október PDF Nyomtat Email

1984. október

30 éve 1984 októberében az osztrák Bramac GmbH, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Nikex, valamint a Tégla és Cserépipari Vállalat megalapította a VÁÉV-BRAMAC Tetőcserépgyártó Kft.-t.

1714. október 1.

300 éve hunyt el ESTERHÁZY Dániel, 1701-től galánthai (1665 körül—Nagycenk, 1714. okt. 1.) kuruc altábornagy. Részt vett a török elleni háborúban, 1691-ben császári ezredes. 1704-ben Rákóczi mellé állt, a fejedelem generálisnak, majd altábornagynak nevezte ki. Főleg a Dunántúlon és a Felvidéken harcolt, 1708-tól a dunántúli seregek vicegenerálisa. Nagyvázsonyban rendezte be főhadiszállását. Többször megfordult Balatonfüreden, szól erről jegyzőkönyvében. 1705 telén Heiszter csapatait több északi városból verte ki. 1711. április 16-án, csak a szatmári béke kihirdetése előtt 3 nappal adta fel Kassát, amelyet 5-6 ezer emberrel védett.

1914. október 5.

100 éve született ÉLIÁS József (Bp., 1914. okt. 5.—Debrecen, 1995. jan. 3.) ref. lelkész. A Budapesti Református Gimnáziumba járt, teológiai tanulmányokat 1937-1941-es években Pápán folytatott, ahol 1941-ben és 1943-ban lelkészképzőt is végzett. 1946-ban Budapesten szentelték pappá. 1941-1942-ben Cegléden lelkész, 1953-ig a Budapesti Jó Pásztor (zsidó-keresztényeket gondozó) misszió lelkipásztora. 1953-tól Szigetszentmiklós, 1958 és 1973 között a debreceni Nagyerdő-egyetemi templom lelkésze. 1944 nyarán tagja volt annak a küldöttségnek, amely Horthy Miklós számára dokumentumokkal bizonyította a gázkamrák működését. Így fontos szerepet vállalt a fővárosi zsidóság elszállításának felfüggesztésében. 1951-ben a budapesti kitelepítések ellen is felemelte szavát.

1964. október 6.

50 éve hunyt el STRAUB György (Tótvázsony, 1908. febr. 26.—Bp., 1964. okt. 6.) földműves, politikus. 1930-ban szüleivel kivándorolt Kanadába, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba és 1932 és 1948 között a Kanadai Kommunista Párt magyar szekciójában dolgozott. Részt vett a spanyol polgárháborúban. 1948-ban hazatért, Nagybátonyban telepedett le, ahol aktív résztvevője volt a helyi MDP, majd az MSZMP tevékenységének.

1864. október 7.

150 éve született FÜLÖP József (Kup, 1864. okt. 7.—Körmend, 1949. ápr. 8.) ref. esperes. A gimnáziumot 1885-ben, a teológiát 1889-ben Pápán végezte. 1892. októberében körmendi lelkész. Az őrségi egyházmegye 1929-ben esperessé választotta. Számos cikket írt a Dunántúli Protestáns Lapba

1914. október 8.

100 éve született GÁTI Samu (Csesznek, 1914. okt. 8.—Pápa, 1971. febr. 7.) gép- és gyorsíró, tanár, fotóművész. Református tanítócsaládból származott. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban végezte. Hat diplomával rendelkezett, az elsőt 1934-ben gyorsírásból, az utolsót 1950-ben magyar-angol szakon szerezte. 1937-ben egy évre ösztöndíjjal Skóciába ment. 1939-ben magániskolát nyitott gyors- és gépírásból. Tagja volt a Gyors- és Gépírók Országos Választmányának, az Országos Gép- Gyorsíró Versenybizottságnak. 1946-ban elvégezte a ref. teológiát, de nem végzett lelkészi tevékenységet. 1950-ben magániskoláját Gyors- és Gépíró és Irodakezelői Szakiskola néven államosították. Ettől kezdve a magyar és az angol tantárgyakat óraadóként tanította a város két középiskolájában. 1954-től 1960-ig a pápai Petőfi Sándor Gimnázium tanára. Kitűnő művészi érzékű amatőr fotós. Felvételeiből 1961-ben városi kiállítás nyílt. Az iskolaváros számos rangos eseményét megörökítette, leltárt készített a város műemlékeiről..

1814. október 10.

200 éve született SZABÓ Imre (Békás, 1814. okt. 10. —Szombathely, 1881. febr. 28.) r. k. püspök, tanár, író. 1869-től tagja az MTA-nak. Pápán, majd Győrben járt középiskolába. Tanára, Czuczor Gergely biztatta írásra. 1831-től Pesten papnövendék, 1837-ben szentelték pappá. 1838-tól a Veszprémi Szeminárium tanára. 1845-től plébános Csicsón, majd a budapesti egyetem hitszónoka, 1848-ban a Katholikus Néplap alapító szerkesztője. A szabadságharc alatti magatartása miatt vidékre helyezték. Felsőiszkázon plébános, majd két évig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1869-től veszprémi kanonok, 1871-től szombathelyi püspök. 1861-től négy ciklusban, Deák-párti programmal országgyűlési képviselő volt. 1870-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. Írásaival mindenek előtt a falusi embereket kívánta szolgálni. Erkölcsnemesítő színdarabokat fordított, népies elbeszéléseket írt.

1814. október 14.

200 éve született DIPOLD Antal (Pápa, 1814. okt. 14.—Geszt, 1868. febr. 15.) honvédezredes. Iskoláinak elvégzése után katonai pályára ment, az 5. tüzérezrednél szolgált. Később a Kress könnyűlovas-ezrednél főhadnagy. Az 1848-ban megalakuló veszprémi 6. honvédzászlóaljnál századosként, majd őrnagyként a zászlóalj parancsnoka. 1849. január 23.-ától alezredes a Ferdinánd huszároknál, utána dandárparancsnok a bácskai, majd az 1. hadtestben. 1849. július 16-ától ezredes, hadosztályparancsnok a világosi fegyverletételig. A tavaszi hadjárat több sikeres csatájában vett részt, küzdött az oroszok ellen Vác és Debrecen mellett. A világosi fegyverletétel után a hadbíróság november 8-án golyó általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, melyet 18 évi, vasban eltöltendő várfogságra változtattak. 1856. július 15-én kegyelmet kapott, így szabadult Olmütz várából. Szabadulása után a Tisza-család vendégeként haláláig Geszten élt. Alapító tagja volt a Bihar Vármegyei honvédegyletnek. (Bona Gábor kötete szerint Veszprémben született.

1814. október 16.

200 éve halt meg PROKOP, Philip Jacob (Ronsberg, 1740. máj. 1.—Bécs, 1814. okt. 16.) szobrászművész. A Bécsi Akadémián tanult, munkásságának jelentős hányada Pápa városához köti. 1782 és 1788 között a Plébániatemplom főoltárának szobrai (Szent István, Szent László, angyalok), a szószék faragványai, a gyóntatószék és a keresztelőkút, valamint a Mária-oltár került ki műhelyéből. Szombathelyen a Székesegyházban találhatók alkotásai.

1814. október 17.

200 éve született KOPECZKY Vidor Vendel (Szápár, 1814. okt. 17.—Tihany, 1885. ápr. 25.) szerzetes, tanár. 1832-ben lépett a Szent Benedek Rend tagjai közé, 1840-ben szentelték pappá. Először hitszónok Pannonhalmán, majd 1841-1844-es években gimnáziumi tanár Pápán. 1862-ig tanított Essztergomban, Győrben, Sopronban és Celldömölkön. Egy évig hitszónok Pannonhalmán, 1863 és 1866 között jószágkormányzó Tihanyban. 1866-tól 1881-ig lelkész Endréden. Élete utolsó éveiben, Tihanyban perjel, majd házgondnok. Számos írása jelent meg évkönyvekben és egyházi folyóiratokban.

1764. október 21.

250 éve született BIHARI János (Nagyabony, 1764. okt. 21.—Pest, 1827. ápr. 26.) zeneszerző, hegedűművész. Apja is hegedűs cigány volt. 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több műve nyomtatásban is megjelent. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt. A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotta. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is Ő a szerzője. Balatonfüred volt a 19. sz. első felében a kiröpítő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képviselője. A Balatoni Panteonban ezt emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel.

1914. október 28.

100 éve született BIRÓ Károly (Pápa, 1914. okt. 28.—Pápa, 1975. jún. 27.) tanár, festőművész. Ősi díszítő festőiparos családból származott. 1951-től a Veszprém megyei képzőművész munkacsoport alapító tagja. Pályája az 1930-as évek közepén kezdődött. Pápán több iskolatípusban (általános, polgári, gimnázium) rajzot tanított. Veszprém megyében a rajztanítás általános és középiskolai felügyeletét is ellátta. 1935-től a negyvenes évek elejéig a Nagytemplom, illetőleg az Anna-templom kántoraként teljesített szolgálatot. A 2. világháború kitörése előtt egy ideig a Munkásotthon énekkarát vezette. Élete, művészi munkássága elsősorban Pápához és a Dunántúlhoz kötődött. Műalkotásai megtalálhatók a Műcsarnokban, a Magyar Nemzeti Galériában és magánszemélyek tulajdonában. Több mint 60 kiállításából tíz önálló volt. Közülük egyik legrangosabb a budapesti, a Pedagógus Képzőművészek Országos Kiállításán való szereplése 1962-ben. Jelentős a város életével kapcsolatos közírói tevékenysége is. Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben van.

 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.