• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap
Évfordulók 2014-ben PDF Nyomtat Email

1614

400 éve született HOFFMANN Pál (Szedikert, 1614 körül—Sümeg, 1659. jún. 24.) r. k. püspök, főispán. A jezsuiták nevelték Nagyszombatban, Bécsben és Grazban, majd az Egri Egyházmegye kispapjaként Rómában tanult, ahol 1639-ben szentelték pappá. 1642-ben esztergomi kanonok, 1648-ban prépost és még ez évben pécsi püspökké nevezték ki. 1658. jan. 24-től volt a Veszprémi Egyházmegye püspöke és a vármegye főispánja. A sümegi ferences templomban nyugszik.

 

1714

300 éve 1714-ben VOLKRA János (Bécs, 1665. nov. 7.—Pozsony, 1720. dec. 19.) r. k. püspök. A királyhoz és a pozsonyi rendekhez intézett beadványában követelte a veszprémi püspök királyné koronázási jogának visszaállítását. III. Károly feleségét 1714. október 18-án ő koronázta meg.

 

 

 

1764

250 éve született BORI Antal, 1811-ig Borri, Antonio (Velence, 1764—Sümeg, 1835. jún. 12.) hajóskapitány. Távoli világrészeket bejárt, olasz származású tengerész, aki Festetics György hívására Triesztből került a Keszthely melletti Fenékpusztára. 1795-ben, a magával hozott hajóácsokkal együtt már itt dolgozott. 1796-ban tervet készített a Főnix néven ismert só-szállító gálya (teherszállító vitorlás hajó) építéséhez. A Balatonon Bori irányításával közlekedő hajó terve a Keszthelyi Helikon Könyvtárban látható. Kiválóan képzett, jó rajzképességű szakember volt, aki egész sor hajótervet készített. Sümegen halt meg, ott van a sírja is.

250 éve 1764-ben DRÁVECZ József (Belatincz, 1697. márc. 20.—Veszprém, 1779. júl. 17.) r. k. esperes saját céljaira készítette az egyházmegye legrégibb, kézzel írott névtárát, amely teljes képét adja a 18. századi egyházmegyének, mely ekkor 11 esperesi kerületben, 171 plébániával, Barcstól Budáig terjedt.

 

1814

200 éve született KUN Géza (Nemesvámos, 1814—Gyepes, 1878. okt. 22.) honvédtiszt, gazdálkodó. Iskoláit szülőfalujában kezdte, később bölcseletet hallgatott Pécsett. Az 52. császári hadseregben hadapródként szolgált, nyolc évet töltött Olaszországban. 1841-ben hazatért és 1843-ban Veszprém vármegyei esküdtté választották. 1848. szeptemberében belépett a veszprémi önkéntes nemzetőr zászlóaljba, amelynek kapitányává nevezték ki, majd helytállásáért őrnaggyá léptették elő. 1849-ben, a komáromi várban, a megyesi és az apácaszakállasi csatákban harcolt. Később a komáromi várőrségnél szolgált, katonáival többször meglepte a császári csapatokat. Sikeres ácsi rajtaütése után Klapka alezredessé nevezte ki, majd 3. osztályú katonai érdemjellel tüntette ki. A komáromi vár kapitulációja után Bécsben a császári haditörvényszék elé került, hat hónapig tartották fogva. Kiszabadulása után egy ideig állást vállalt, vármegyei főszolgabíró és a honvédsegélyegylet elnöke. A kiegyezés után visszavonult családi birtokára Gyepesre, ahol haláláig élt.

200 éve született MESZLÉNYI Jenő (Kisdém-puszta, 1814—Pozsony, 1900. jún. 20.) földbirtokos, honvédtiszt. Kossuth Lajos sógora. Pályafutását 1832-ben kezdte a 32. gyalogezredben, majd 1834-1838 között nemesi testőr, később főhadnagy a németbánsági 12. határőrezredben. 1848. július 31-én kilépett a császári és királyi hadseregből, a Honvédelmi Minisztériumban honvéd százados. Szeptember 6-ától, őrnagyi rangban a Hunyadi önkéntes csapat gyalogsági egységének a parancsnoka. 1848. október 9-étől, alezredesi rangban a komáromi vár térparancsnoka. 1849. január 1-jétől ezredes, május 23.-tól az Országos Főparancsnokság helyettes vezetője. A világosi fegyverletétel után Aradon raboskodott. November 16-án halálra ítélték, melyet 18 évi várfogságra módosítottak. 1850 nyarán kegyelmet kapott, Olmützből szabadult. Veszprém megyei birtokára vonult vissza és gazdálkodott. 1867 után uradalmi ispán Kaposvárott, ahol a Somogy-megyei, majd Pozsonyba költözése után az ottani honvédegylet tagja.

200 éve született POELTENBERG Ernő (Bécs, 1814—Arad, 1849. okt. 6.) honvédtábornok. Az osztrák hadseregben a 4. sz. huszárezred kapitánya volt, amikor 1848 nyarán áthelyezték Magyarországra, itt lelkes híve lett a magyar ügynek. Jellašics ellen már őrnagyként harcolt, a kápolnai csatában pedig ezredesként tüntette ki magát. 1849. április 14. után tábornok, a 7. hadtest parancsnoka. Sikeresen harcolt az oroszok ellen, majd Görgey bizalmas híveként közvetítette a fegyverletételi alkudozásokat az oroszokkal. Tábornoktársaival együtt halálra ítélték, elsőnek lépett a bitófa alá. Családja Badacsonyban nyert oltalmat, a Badacsonytomaji temetőben van síremlékük.

200 éve 1814-ben elkészült a Vár u. 1. sz. alatti Fecskendőház (tűzoltószertár) Tumler Henrik vízépítőmester tervei szerint, a várfal maradványainak felhasználásával. A költségekre gyűjtést rendeztek a városban. Építője Strapkovics Sebestyén építőmester és Fogt József ácsmester voltak.

200 éve 1814-ben megalakult a város színi társulata a város magyar és német polgársága, valamint a középiskolai diákság az iskolai színjátszás hagyományaira építve a püspök engedélyével megalakította  az önálló, alkalmi színtársulatot a Stadt–Theater-t .

 

1864

150 éve született NÉMETH Gábor (Pápa, 1864—Zalaegerszeg, 1942. júl. 11.) kályhásmester. Iskoláit szülővárosában végezte, ott szerzett szakképesítést is Hemmer kályhásmesternél. Ausztriában is dolgozott, 1884-ben Zalaegerszegen telepedett le. 1889-ben nyitotta meg kályhás- és fazekasműhelyét. Üzeme folyamatosan bővült, a fazekas termékekről áttért a kályhacsempe és az ornamentális épületkerámia gyártására. Termékeivel a millenniumi és más bemutatókon számos aranyérmet és oklevelet nyert. A két háború között a gyár Zalaegerszeg egyik legjelentősebb üzeme volt. Művészi kivitelű kandallókat és épületkerámiákat is készített. Üzemének különlegessége a kerek, esztergált kályha volt. Malonyai Dezső: A magyar nép művészete c. művében külön részt szentelt munkásságának. Mai jogutódja a Zalakerámia kályhagyári gyáregysége.

150 éve született PILLITZ Pál (Veszprém, 1864—Veszprém, 1939. okt. 1.) orvos. Alsó és középfokú iskoláit Veszprémben végezte, az orvosi diplomáját Budapesten szerezte. Az egyetem elvégzése után hazatért, először díjtalan, majd 1894-től kinevezett segédorvos. Az 1904-ben megnyílt gyermekmenhely másodállású segédorvosa 1914-ig. A kórházban 1895 és 1927 között a belgyógyászati osztályvezető főorvosa. Igazgató főorvos volt 1926. július 1-jétől 1927. december 31-ig. A veszprémi izraelita temetőben fekete márványkő őrzi emlékét.

 

1914

100 éve született HÁMORI Frigyes László, Hoffmann Frigyes László (Tapolca, 1914—Bp. 1970.) labdarugó. Apja szabómester volt Tapolcán, elemi és polgári iskolába is itt járt. Labdarugó pályafutását a Tapolcai TIAC-ban kezdte, 1933-tól az FTC jobbfedezete. 1941-ig a Ferencváros 132 mérkőzésén szerepelt. Csapata négy alkalommal nyert magyar bajnokságot, háromszor kupagyőzelmet. 1937-ben egy alkalommal magára ölthette a magyar válogatott címeres mezét is. Aktív játékos-pályafutása után a Magyar Labdarugó Szövetség főtitkáraként dolgozott.

100 éve halt meg LESZNER Rudolf (Tapolca, 1839. máj. 30. —? 1914.) orvos, szakíró. Kereskedő családban született. Keszthelyen és Sopronban végezte középiskoláit, majd Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. A Széchenyi szabadkőműves páholy főmestere. Dolgozott Tapolcán, Veszprémben és Balatonfüreden, Kismartonban, Bécsben, végül Sopronban. Szakcikkei és tanulmányai a bécsi és lipcsei lapokon kívül a Honban, a Természettudományi Közlönyben és az egészségügyi lapokban jelentek meg.

 

1964

50 éve hunyt el FOLKUSHÁZY Lajos, folkusfalvi (Zólyom, 1881. szept. 28.—Salzburg, 1964) honvédtábornok. 1902-ben a Ludovika Akadémián, 1908-ban a Hadiiskolán végzett, ahol hadnaggyá avatták. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, a Tanácsköztársaság alatt a 80. dandár vezérkari főnöke, majd parancsnoka. 1921-ben ideiglenesen nyugállományba, 1925-ben Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1929-től tábornoki rangban a 4., 1932 és 1934 között a 3. vegyes dandár gyalogsági parancsnoka. A várpalotai gyalogsági tábor parancsnoka 1934-1936-os években, majd a csendőrség felügyelője. Altábornagyi rangfokozatban nyugállományba helyezték 1938-ban.

50 éve halt meg HEINRICH Henrik (Windisch-Feistritz, 1889—Bp.-1964) bányamérnök. Selmecbányán szerzett bányamérnöki diplomát, majd a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szolgálatába lépett és 37 évig dolgozott a vállalat bányáinál (Salgótarján, Nyitrabánya, Nagybátony, Tokod). 1934-től 1937-ig Csetényből irányította a dudari szénmedence kutatási munkáit, 1939 és 1945 között Várpalotán bányaigazgató. Meghatározó szerepe volt a dudari szénmező feltárásában, a bányászat előkészítésében, a Zirc-dudari vasútépítés megindításában. Várpalotán a frontfejtések kialakításával vállalt döntő feladatokat a szénbányák termelésének jelentős növekedésében.

50 éve 1964 őszén megkezdte működését a fedett szabadtéri mozi és egyben szabadtéri színpad a Színházkertben. Az első vetített film címe: Ének az esőben.

50 éve 1964-ben épült fel a város első áruháza a Bástya Centrum Áruház, Hollay György és Töröcsik István tervei alapján.

50 éve 1964-ben az Egyetem u. 12. sz. alatt átadták az új 600 férőhelyes egyetemi kollégiumot, melyet később Ybl-díjjal jutalmaztak. Tervezője: Márton István

 

1974

40 éve 1974-ben a finnországi, Rovaniemi városával testvérvárosi kapcsolatot hozott létre Veszprém város tanácsa.

40 éve 1974-ben alakult meg a Veszprém Táncegyüttes. Repertoárjában megtalálhatók valamennyi magyar tájegység legjellegzetesebb táncai. Pro Comitatu, Pro Urbe és Gizella díjjal tüntették ki az együttest.

 

1984

30 éve 1984 októberében az osztrák Bramac GmbH, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Nikex, valamint a Tégla és Cserépipari Vállalat megalapította a VÁÉV-BRAMAC Tetőcserépgyártó Kft-t.

 

1994

20 éve 1994-ben felépült a Belvárosi Tornacsarnok.

20 éve 1994-ben Szentendrei Zoltán és felesége megalapították a Prospektus Kiadványszerkesztő és Kivitelező Kft-t.

20 éve 1994-től katolikus felekezetű óvoda a Szent Margit Római Katolikus Óvoda kezdte meg működését a Dózsa György úton.

 

2004

10 éve 2004-től minden év nyarán megrendezik a Veszprémi Ünnepi Játékok zenei rendezvénysorozatot melynek fő helyszíne a vár főterén felállított nagyszínpad. A rendezvénysorozat minden napján más és más zenei műfajt képviselő előadás szerepel, élőben ritkán hallott, világhírű előadók veszprémi fellépése jelenti a fő vonzóerőt.

10 éve 2004-ben Bakonyalja városrész elnevezést kap az Északi körgyűrű, Aradi Vértanúk utca és a Jutasi út által határolt terület.

 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.