• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Évforduló és eseménynaptár

Január

1914. január 

100 éve halt meg SINGER Ábrahám (1849—Várpalota, 1914. jan.) főrabbi, író. Singer Leó édesapja. Több évtizedig Várpalota főrabbija. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Materialien zur Geschicte der Juden in Ungarn c. művében a magyar zsidóság 1791-1825 közötti történetéhez nyújt értékes anyagot. Ugyancsak értékes adatokat tartalmaz a Chronik der Juden in Ungarn c. műve.

1814. január 7.

200 éve született FORINTOS István, 1874-ig Gulden István (Bakonyszücs, 1814. jan. 7.—Veszprém, 1884. jún. 1.) r. k. lelkész, helytörténeti kutató. A középiskolába Pápán járt, a teológiát Veszprémben, a filozófiát Szombathelyen, majd a pesti egyetemen két évig a hazai jogot tanulta. 1837-ben Sümegen szentelték pappá. Fiatal papként, 1836-1841-es években a veszprémi püspöki hivatalban könyvtárosként és levéltárosként, később udvari káplánként és helyettes titkárként dolgozott. 1841 és 1871 között Kislődön plébános. 1852-ben a faluban missziós kápolnát építtetett, 1853-ban Szentháromság-szobrot állíttatott, 1858-ban renováltatta a templomot. Nevéhez fűződik a kislődiek némethangzású neveinek magyarosítása. 1871-től veszprémi kanonok, később pápai és somogyi főesperes. A Magyar Sion c. folyóiratban megírta több plébánia történetét.

1964. január 12.

50 éve hunyt el PÁVAI VAJNA Ferenc (Csongva, 1886. márc. 6.—Szekszárd, 1964. jan. 12.) geológus. A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányai befejeztével 1910-től a geológia doktora. Tanított Selmecbányán, majd 1956-ig a Földtani Intézetnél dolgozott. 1912 után az erdélyi, 1915-1918-as években a horvátországi, 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. Élete végén főleg a hévizekből kinyerhető geotermikus energia hasznosításának lehetőségei foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévíz kutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek. Foglalkozott (többek között) Ukk és Sümeg vízellátásával, a tihanyi aranyház gejzírkúp keletkezésével. Tanulmányai elsősorban a Földtani Közlönyben, a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.

1914. január 13.

100 éve született SZEMES József (Bp., 1914. jan. 13.—Balatonkeresztúr, 1997. okt. 11.) r. k. plébános. 1932-ben Budapesten érettségizett, majd felvették a Szent Benedek-rendbe, amelyet hamarosan elhagyott. Budapesten 1934-1939-es években teológiát hallgatott, 1938-ban szentelték pappá. Káplán Taszáron, 1940-től udvari káplán Veszprémben, 1942-től szentszéki jegyző. 1942-ben doktorrá avatták. 1943-tól a veszprémi Szent Margit-templom plébánosa és püspöki titkár. Egy év múlva az egyházmegyei fiúifjúság lelkésze is. A háború után börtönbüntetést kapott, majd 1955-től plébánoshelyettes Somogyszobon, 1973-tól Balatonkeresztúron plébános. Nevéhez fűződik a Szent Margit-templomban 1945-ben a Szent József-kápolna, 1950-ben a Szent Margit-ereklyekápolna kialakítása. Az Esztergomból származó Szent Margit ereklye tartóját Ledó Béla ötvösművész készítette. Plébániaépületet vásárolt 1947-ben, a templomban kriptát alakíttatott ki 1954-ben, amelyben nyugszik.

1914. január 14.

100 éve halt meg ANTAL Gábor (Szentkirályszabadja, 1843. máj. 10. — Komárom, 1914. jan. 14.) ref. püspök, tanár. Szülőfalujában kezdett tanulni, a gimnáziumot és a teológiát a Pápai Református Főiskolán végezte, ahol először egy évig köztanítóként dolgozott, majd fél éves segédlelkészség után 1865-ben Kerkápoly Károly helyettese Pápán. 1867 őszén külföldre ment tanulni; egy évet Berlinben, fél évet Zürichben töltött. 1869-ben hazatérve a teológia rendes tanára, 1879 után a főiskola igazgatója volt Pápán. 1874-ben alapította a Pápai Lapok c. újságot, 1878 és 1884 között szerkesztette a Pápai Református Főiskola Értesítőjét. 1888 nyarán Ács községben lelkész, majd Papp Gábor halála után, 1896-tól a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, egyben Komárom lelkésze. Tagja volt a felsőháznak. 1907-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke. A genfi egyetem 1909-ben doktori fokozatra emelte. Irodalmi dolgozatai és beszédei jobbára hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg.

1914. január 18.

100 éve született BORSI Lőrinc (Zólyom, 1914. jan. 18.—Veszprém, 2001. febr. 19.) tanár, iskolaigazgató. Édesapja vasúti mérnök, édesanyja matematika-fizika szakos tanár volt. Kereskedelmi iskolai érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanári oklevelet, 1940-ben doktori fokozatot szerzett. Előbb egy kereskedelmi iskolában, majd a Ganz Művek tanonciskolájában kapott állást. A 2. világháború után három évig a Balaton-felvidéken gazdálkodott. Először Pápán kapott tanári állást, rövid idő multán a Veszprémi Állami Közgazdasági Középiskolába (később Közgazdasági Szakközépiskola) helyezték, amelynek 1956 és 1974 között igazgatója. Nyugdíjasként az iskola levelező tagozatát irányította. 1974-ben alapítója és huszonöt évig vezetője a Pedagógus Szakszervezet Veszprémi Laczkó Dezső Nyugdíjas Klubjának. A Veszprémi Városi Tanács, a Bakonyi Intézőbizottság tagja, a Hazafias Népfront titkára, a megyei turistaszövetség vezetője, a Közgazdasági Társaság Veszprém Megyei Szervezetének alapítója. Munkásságáért többek között az alábbi kitüntetéseket kapta: Sport Érdemes Dolgozója ezüst, Veszprém Megyéért arany, Közoktatás Kiváló dolgozója, Eötvös József-emlékérem, TIT Aranykoszorús jelvény, Veszprém Városért arany, Pro Urbe (Veszprém).

1914. január 18.

100 éve született KISS Zoltán (Fadd, 1914. jan. 18. — Bp., 1952. ápr. 11.) katonatiszt. A magyar katonai ejtőernyőzés egyik megteremtője. 1938-ban fiatal hadnagyként került a Bertalan Árpád által szervezett ejtőernyős kísérleti keretbe és azzal együtt Pápára. 1941-ben, Bertalan halála után az egység parancsnokává nevezték ki. 1944-ben ezredesként vett részt a 2. világháborúban. 1945 után a repülőakadémia ejtőernyős kiképzője. 1951-ben letartóztatták, 1952-ben koholt vádak alapján halálra ítélték és kivégezték. 1990 után rehabilitálták. Pápán a Deák F. u. 4. sz. ház (egykori lakhelye) falán tábla őrzi emlékét.

1914. január 20.

100 éve halt meg FARKASHÁZY FISCHER Dezső (1827—Tata, 1914. jan. 20.) porcelángyáros. Farkasházi Fischer Mór fia, Jenő apja. A Herendi Porcelángyár technikai részét vezette. 1874-ben a csődbe ment gyár gondnoka, közben megalapította a tatai porcelánműhelyt, ahol a herendi fehér porcelánedényeket festették. 1897-től néhány évig Jenő fiával vezették a herendi gyárat

1914. január 23.

100 éve hunyt el CSIKÁSZ Imre (Veszprém, 1884. máj. 9.—Bp., 1914. jan. 23.) szobrász. A század eleji magyar szobrászat egyik legtehetségesebb alakja, akinek életműve korai halála miatt torzó maradt. A Veszprémi Piarista Gimnáziumban folytatott tanulmányainak megszakítása után faszobrász-inas, majd az Iparművészeti Iskola tanulója. Kaposvárott Borovicz Imre kőfaragó és épületszobrász mellett 1904-1906-os években különböző épületek szecessziós stukkódíszeit készítette. Hornig Károly püspök támogatásával két évig Münchenben (itt készült a Karoló lány és a Övedző fiú c. alkotása), 1907 őszétől Brüsszelben tanult. Innét küldte Hornig püspöknek a Rodin hatásáról tanúskodó, flamand halászról készített bronz Krisztus-fejet. Az 1909-ben alkotott Ifjúság c. műve hozta meg számára az első jelentős sikert. Római tartózkodása alatt 1911-ben és 1912-ben készültek az Ülő lány és a Fiatal lány című, egyéni hangját leginkább képviselő szobrok, amelyekkel, nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnok-béli tárlaton. Az elsőt a Margit-szigeten, a másodikat a Deák téren állították fel. 1912-1913-ban több hónapig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Tanulmányai és utazásai közben szívesen időzött Veszprémben és Balatonalmádiban, a saját tervei alapján épült házban. 1912 végétől a budapesti, Százados úti Művésztelepen élt. Tervezte és megalkotta a veszprémi Károly-templom portáléját. Ferenc József császár 1908-ban, Veszprémben is járt, az érseki (akkor püspöki) palotában lakott. Ennek emlékét örökíti meg két alkotása, az érseki palota folyosóján lévő bronz emléktábla, valamint a Vármúzeumban lévő fehérmárvány mellszobor. Szobrait az érzékeny, naturalista indíttatású plasztikai formálás és kiegyensúlyozott szemlélet jellemzi. A Magyar Nemzeti Galéria több művét is őrzi. Számos vázlata, rajza, szobrainak gipszpéldánya a veszprémi múzeum tulajdona. Veszprémben több emléktáblája is látható. A volt piarista gimnázium falán Batsányi-domborműve, Pillitz Benő-síremlék az izraelita temetőben, Petőfi-emléktábla a volt Korona Szálló falán. A róla elnevezett Vár utcai kiállítóhely (Csikász Galéria) és utca, a Tűztorony aljában lévő, Raffai Béla alkotta Csikász-portré őrzi emlékét. Szülővárosában a Csikász szoborból lett Csibe-díjat alapítottak, amelyet 1995-től a képzőművészek egymásnak ítélnek oda. Balatonalmádiban a Csikász-lépcső l. sz. alatti ház falán tábla őrzi emlékét.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.