• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Február PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Február

 

1814. február 3.

200 éve született SIMON Zsigmond Antal (Sopron, 1814. febr. 3.—Tihany, 1891. márc. 13.) tanár, bencés apát. Középiskoláit Sopronban végezte. 1829-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. 1833-ban, Győrben tanári képesítést szerzett. Pannonhalmán hittudományi tanulmányokat folytatott, s ezt befejezve 1837-ben pappá szentelték. Az 1838-1842-es években, Győrben gimnáziumi tanár, 1842-től 1850-ig hitszónok és hittanár a Győri Akadémián. 1850-től ismét tanár az ottani gimnáziumban, majd 1851 és 1857 között igazgató. 1857-től 1865-ig Pannonhalmán perjel, 1865. december 26-ától haláláig tihanyi apát. A Veszprémi Egyházmegye és a főapátság szentszéki elnöke. Apátsága alatt Balatonfüreden (bár kölcsönből) újabb beruházásokat kezdeményezett. 1866-ban elkészült a hidegfürdő épülete, 1875-ben felállították a meteorológiai állomást. 1877-ben elkezdték a kiserdő ültetését. A tihanyi apátsági templom restaurálásának munkái is részben nevéhez fűződnek. Cikkei a Hazánkban, a Nemzeti Újságban, a Religio és Nevelésben, a Győri Gimnázium Értesítőjében és a Családi Lapokban jelentek meg. Munkásságáért a Vaskorona-renddel tüntették ki

1864. február 10.

150 éve született CONCHA Győző (Marcaltő, 1864. febr. 10.—Bp., 1933. ápr. 10.) jogász, tanár. Pápán a bencéseknél és Győrben tanult. 1860-ban, az iskola zászlószentelésén, özv. Batthyány Lajosné jelenlétében verset szavalt. Jogot Pesten és Bécsben hallgatott, utána bírósági fogalmazó, később a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. A főrendiháznak 1913 és 1919 között, a felsőháznak 1927-től volt tagja. Az MTA-nak 1886-ban levelező-, 1900-ban rendes tagja, 1922-től 1925-ig alelnöke. Akadémiai székfoglalójával, amelynek címe: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában, nagy feltűnést keltett. A politika- és alkotmányelméletnek konzervatív felfogású, de magas színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.

1864. február 11.

150 éve született BALASSA József, 1881-ig Weidinger József (Baja, 1864. febr. 11.—Bp., 1945. febr. 26.) nyelvész. Budapesten és Bécsben folytatott egyetemi tanulmányok után 1885-ben bölcsészdoktori, 1886-ban tanári oklevelet szerzett. Először Székesfehérvárott, néhány évig Budapesten, majd Szegeden tanított. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanárrá nevezték ki, de ettől a címtől később megfosztották. 1920 és 1940 között a Magyar Nyelvőr szerkesztője. A magyarországi szabadkőműves mozgalomnak 1920-tól nagymestere. Tagja volt a Finn Tudományos Akadémiának. A magyar nyelvjáráskutatásban fejtett ki jelentős tevékenységet. Veszprém megyével a Mondolat és a Felelet a mondolatra c. művek új kiadása révén került kapcsolatba. A két munkát részletes előszóval és magyarázó jegyzetekkel ellátva 1898-ban adta ki.

1814. február 17.

200 éve született STETTNER Ignác (Szentkirályszabadja, 1814. febr. 17.—Pápa, 1896. márc. 15.) tanár, ref. lelkész. Tanulmányait a Pápai Református Főiskolán végezte. Az 1837-1838. tanévben már költészettant tanított ugyanott, mégpedig elsőként magyar nyelven. A tanév végén Ószőnyben a Hittudományi Akadémia rektora, itt lelkészi vizsgát is tett. 1841-től Kisigmándon majd Nagyigmándon lelkész. Révkomáromban Klapka György seregében tábori lelkész. Komárom várának feladása után apósánál, Keserű János nyárádi lelkésznél kapott menedéket. Itt is megfigyelés alatt tartották, munkát nem vállalhatott. Takácsi községbe hívták lelkésznek, 1851. március 17-én elfoglalta hivatalát. Még ez év őszén letartóztatták, több hónapig fogságban tartották. Apósa nyugalomba vonulása után a nyárádiak 1854-ben őt választották meg lelkészüknek. A hivatalos jóváhagyást csak 1858-ban kapták meg. 1892-ben innen vonult nyugalomba, Pápára költözött. Pápán az alsóvárosi temetőben nyugszik.

1864. február 28.

150 éve született SZOMAHÁZY István (Veszprém, 1864. febr. 28.—Bp., 1927. nov. 10.) író, újságíró. Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte és a Veszprém c. lapnak küldte első írásait; karcolatokat és kisebb cikkeket. Szomaházy néven a Vasárnapi Naplóban jelent meg első írása. Írói álnevei: Asmódi és Pán. Műveinek ihletője a veszprémi élet, a Bakony és a Balaton vidéke. Viszonylag rövid idő alatt lett népszerű, a század végén már állandó munkatársa Kiss József lapjának, a Hétnek, több fővárosi napi- és hetilap tárcaírója. A szórakoztató, könnyű irodalom egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb képviselője, felszínes elbeszélő. Nagyszámú regénye és elbeszéléskötete jelent meg, és néhány színművet is írt. A Veszprémi Petőfi Színház a Mese az írógépről c., 1905-ben megjelent regény színpadi változatát 1967-ben modernizált formában felújította.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.