• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - November PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

November

1914. november 3.

100 éve született VÉRTES László (Bp., 1914. nov. 3.—Bp., 1968. aug. 20.) régész. A történettudományok doktora. A középiskola elvégzése után az orvosi karra iratkozott be, de anyagi gondok miatt félbehagyta tanulmányait. Volt akrobata, könyvtáros, segédmunkás és könyvkereskedő. Közben barlangkutatással foglalkozott. Részt vett Kádic Ottokár solymári barlangfeltárásában, melyet később a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából vezetett. 1945 után a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Tizenhét évig foglalkozott a paleolitos ősrégészeti gyűjteménnyel. Az ötvenes évek elején barlangfeltárásokat vezetett, őslénytani, geológiai, morfológiai kutatásokat végzett, a pleisztocén ősember ősrégészeti kutatásával foglalkozott. Új ásatásokkal tárta fel a régi őskori lelőhelyeket, köztük a lovasi és a Sümeg-mogyorósdombi ősbányát.

1864. november 4.

150 éve született SZAKÁL Károly (Gálocs, 1864. nov. 4.—Nagyszeretva, 1896. ápr. 22.) tanár. A lipcsei, a berlini és a budapesti egyetemeken tanult. 1891-ben tanári diplomát kapott, majd a Pápai Református Főgimnáziumban tanított. 1894-ben bölcseleti doktori oklevelet szerzett. M.: A Faust-monda keletkezése és legrégibb prózai feldolgozása. Pápa, 1893.

1914. november 4.

100 éve született BALÁZS János (Nagyalásony, 1914. nov. 4.—Bp., 1989. márc. 16.) nyelvész, tanár, műfordító. A nyelvészeti tudományok kandidátusa (1956), doktora (1965). Pápán volt diák. Budapesten és külföldön végzett egyetemi tanulmányokat, 1939-ben doktorált. Tagja, 1940-1942-ben seniorja az Eötvös Kollégiumnak. Először tanár, a háború utáni években a Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott, részt vett a hétkötetes Magyar nyelv értelmező szótára szerkesztésében. 1965 után Rómában, majd Budapesten tanszékvezető egyetemi tanár. Az európai és a magyar kultúra érintkezési pontjait kutatta.

1764. november 10.

250 éve született BELICZAY Jónás, 1810 tájáig Belitz Jónás (Kocs, 1764. nov. 10.—Kemeneshőgyész, 1845. dec. 10.) ev. lelkész, tanító, író. Több helyütt tanítóskodott és lelkészkedett: 1799-től Szentantalfán, 1803. áprilisától Vanyolán, 1806. májusától Nagyalásonyban, 1809-től Kemeneshőgyészen. 1831 és 1842 között kemenesaljai esperes volt. Egyházi énekeket és verseket írt, amelyek a korabeli lapokban jelentek meg. Keresztény halotti énekeskönyvet adott ki, amely először 1815-ben jelent meg, negyedik kiadása 1877-ben látott napvilágot. Irt néhány egyházi beszédet is. Kemeneshőgyészen halt meg, az ev. lelkészlak udvarán van síremléke. M.: Örvendező versek. Sopron, 1796. - A deák nyelv fejtegetése. Sopron, 1799. - Szívből örvendező tisztelet. Sopron, 1806.

1914. november 13.

100 éve született BERTALAN Károly (Veszprém, 1914. nov. 13.—Bp., 1978. aug. 27.) geológus, barlangkutató. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, majd 1944-ben a Bakonybél és környéke ó-harmad kori képződményeinek vizsgálatából doktorált. Budapesten tanított, egyben a Nemzeti Múzeum geológus szakértője. A háború után ipariskolában tanár, 1950 után a Földtani Intézetben dolgozott, geológiai kutatásokat végzett. 1949-től a Középdunántúli Szénipari Központ geológusa, majd Várpalotán a Bányászati Kutatási és Mélyfúró Vállalat geológiai laboratóriumát vezette. Még az év őszén a Magyar Állami Földtani Intézet a bakonyi bauxitkutató munkálatokhoz irányította. 1961-ben megbízták a Földtani Térképtár felállításával, amelynek 1978-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. Nevéhez fűződik a fenyőfői és a kislődi bauxit-előfordulások feltárása. A geológia mellett a barlangkutatásra fordította minden idejét. Rhé Gyula buzdítására 1935-ben megszervezte a Magyar Turista Egyesület bakonyi osztályának barlangkutató csoportját. Évtizedekig gondozta kéziratban maradt országos barlangkataszterét. 1959 és 1962 között a Karszt- és Barlangkutatás c. lap szerkesztője. A veszprémi Tekeres-völgyi sziklaüreg kutatásakor fedezte fel az örvös lemming legdélibb előfordulását. A Bakony hegység barlangjai c. munkájában 57 különböző barlangot ismertet. Több szakmai szervezet vezetőségének tagja, folyóiratok és évkönyvek szerkesztője volt. Szakmai munkásságát 1964-ben a Hermann Ottó-emlékéremmel ismerték el.

1914. november 13.

100 éve született KIS György (Adony, 1914. nov. 13.—2001. jan. 5.) r. k. lelkipásztor, plébános. 1932-ben a Kalocsai Jezsuita Gimnáziumban érettségizett. 1938-ban, Innsbruckban, a Leopold Franzens Tudományegyetemen végzett és szerzett teológiai doktori címet, ahol pappá szentelték. Segédlelkész 1938-1939-ben Gyulakeszin, Diszelben, 1939-1941 Kaposvárott. 1941-1947 plébános Romándon, 1945-ben c. esperes. 1947-ben plébános, 1948-ban városi és kerületi esperes Pápán, 1952 és 1978 között Bakonyszentlászlón, 1978-tól 1986-ig Aurach (salzburgi egyházmegye). 1986-tól nyugdíjas. 1952-ben, büntetésképpen került Bakonyszentlászlóra. Kettős állampolgár. Ausztriába a jezsuita Karl Rahnernek közbenjárása folytán sikerült kitelepednie. 1986-ban 5 hónapra kiutasították Magyarországról. Bakonyszentlászlón 1988-ban létrehozta a Máltai Szeretetszolgálat által vezetett idősek otthonát, ahova 4 fiatal indiai apácát hívott a ház idős lakóinak gondozására. 1996-ban új házat épített a faluban, a Béke Szent Edit Stein (vértanú kármelita nővér) Házát.

1664. november 18.

350 éve hunyt el ZRÍNYI Miklós (Ozaly, 1620. máj. 1.—Csáktornya, Kursaneci Erdő, 1664. nov. 18.) költő, hadvezér, hadtudományi író. Szülei halála után nevelését Pázmány Péter irányította. Először Grazban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult. Itáliában tett hosszabb tanulmányutat, majd (a családi hagyományoknak megfelelően) állandó harcot folytatott a törökkel. 1647-ben horvát bánként a török elleni harcra nemzeti össze-fogást szervezett. 1655-ben az uralkodó megakadályozta nádorrá történő megválasztását. 1663. szeptember 9-én Külsővaton kikiáltották a török ellen induló hadak fővezérévé. Ebben az évben látványos sikert ért el az eszéki híd felégetésével. A 17. századi magyar irodalom legnagyobb alakja. Szigeti veszedelem c. eposzában dédapjának állított emléket. Hadtudományi műveivel a hazai hadviselést akarta korszerűsíteni. 1664-ben, nem tisztázott körülmények között vadászbaleset áldozata lett. Külsővaton alumíniumöntvény mellszobor, Farkas Tibor alkotása, a Polgármesteri Hivatal falán tábla őrzi emlékét

1914. november 18.

100 éve született SZABADHEGY Szabolcs (Biharillye, 1914. nov. 18.—Pápa, 1992. ápr. 10.) r. k. plébános. Apja gépészmérnök, földbirtokos. Ősei Nagydémről kerültek Erdélybe. Kalocsán érettségizett, a teológiát külföldi egyetemeken végezte. 1939-ben pappá szentelték. Egy éves kőröshegyi káplánság után püspöki udvari káplán, majd szertartó Veszprémben. 1948 és 1988 között plébános Külsővaton. 1988-ban nyugalomba vonult. Nevéhez fűződik Külsővaton a plébániatemplom ismételt külső tatarozása és belső kifestése, a tüskevári pálos templomból származó padok rendbehozatala, ugyaninnen eredő faragványokból a szembemiséző oltár elkészítése, piszkei márványból keresztkút készítése, a paplak tatarozása és korszerűsítése, a Szent Anna-kápolna ismételt restaurálása, Adorjánházán kápolna kialakítása egy félig kész parasztházból. Apjától örökölt gyógytea keverékeivel nagyon sok emberen segített.

1964. november 26.

50 éve hunyt el SZENTTORNYAI Sámuel, Henszelmann Sámuel (Békés, 1898. júl. 5.—Mezőkövesd, 1964. nov. 26.) orvos. Az 1. világháborúban 1916-tól tényleges szolgálatot teljesített, orvos-főhadnagyként szerelt le. Budapesten 1924-ben avatták orvossá, gyermekgyógyászként a fővárosban dolgozott három évig. 1927 és 1939 között Békéscsabán, először körzeti, majd OTI orvosként dolgozik. Munkácsra került, majd 1940. február 1-jétől, Veszprémben a Gyermekmenhely igazgatója. A háború után Mezőkövesden helyezkedett el.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.