• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - December PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

December

1964. december 12.

50 éve halt meg SZALAY (István) Jeromos (Nóráp, 1896. ápr. 16.—Párizs, 1964. dec. 12.) bencés szerzetes, irodalomtörténész, nyelvész. A középiskolát Pápán végezte, 1914-ben lépett a Szent Benedek-rendbe. 1921-ben történt pappá szentelése után tanár a Pápai Bencés Gimnáziumban. 1924-1925-ben szerkesztette a Pápa és Vidéke c. hetilapot. 1925 és 1929 között, megszakításokkal Párizsban tanult. Hazatérte után Pannonhalmán főiskolai, majd Kolozsváron egyetemi tanár. 1942-ben, Párizsban telepedett le, ahol először a párizsi magyarok lelkésze, majd a franciaországi magyarok főlelkésze. Nórápon, a r. k. templomban tábla őrzi emlékét, amelyet hálából készíttettek a 2. világháború francia hadifoglyai. 1928-ban megkapta a Francia Akadémia jutalomdíját.

1914. december 13.

100 éve halt meg HORVÁTH Dezső (Vadosfa, 1852. ápr. 27.—Veszprém, 1914. dec. 13.) ev. lelkész. Elemi iskoláit Vadosfán, majd Harkán és Lépesfalván végezte. Gimnáziumi tanulmányait a Soproni Evangélikus Líceumban végezte. Ugyancsak Sopronban tanult három éven keresztül teológiát, a negyedik évfolyam elvégzésére Bécsbe ment. Papi vizsgát 1875. október 6-án tett Sopronban. 1875-1876-ban Karádon, majd 1878. július 15-ig a Vas megyei Tóti pusztán nevelősködött. 1877. október 25-én Karsay Sándor püspök zalaistvándi lelkésszé szentelte. 1878 és 1881 között Pakson káplán, 1883. július 11-ig némethidasi adminisztrátor. Ettől az időponttól teljesített szolgálatot Veszprémben, ahol munkája mellett 1883-1885 között a veszprémi ev. iskolában ellátta a tanítói tisztet is. 1892-ben tanítói oklevelet szerzett, ettől kezdve tanítói munkájáért fizetést kapott. 1913-ban tanítóként ment nyugdíjba. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van.

1664. december 20.

350 éve született PERCZEL Tamás (1664. dec. 20.—Veszprém, 1733. febr. 28.) kereskedő, Veszprém város bírája. Perzl néven betelepült ősei I. Lipóttól kaptak magyar nemességet. A Veszprém megyei Eőry Pordán Zsuzsannát vette feleségül. 1713-ban Veszprém város bírájává, 1716-ban a vármegye esküdtjévé választották. 1719-től ismét városi bíró, még az évben a vármegye közgyűlése Pápán vármegyei tisztviselővé választotta. Jómódú kereskedő, aki birtokait 1719-ben Kéttornyulakon, 1720-ban Nemesvámoson, 1722-ben Szentgálon gyarapította. Kései utódai közül Perczel Mór honvédtábornok neve a legismertebb.

1964. december 20.

50 éve hunyt el BODOLAY Jenő (Beregszász, 1893. máj. 30.—Bp., 1964. dec. 20.) festőművész, tanár. Szülővárosában érettségizett, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szinyei Merse Pál, Edvi-Illés Aladár és Lyka Károly voltak tanárai. 1916-ban középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. Először Kunszentmiklóson tanított. 1923-ban a Pápai Ipariskola igazgatójának nevezték ki, 1930-1932-ben óraadóként tanított rajzot a ref. kollégiumban. Katedráját A. Tóth Sándor vette át. Együtt szervezték a helyi művészeti életet. Realista csendéleteket, tájakat, portrékat festett olajjal és akvarellel. Több kollégiumi tanár arcmását megörökítette. 1948-ban Budapestre helyezték.

1914. december 21.

100 éve született CZEGLÉDY Károly (Pápa, 1914. dec. 21.—Bp., 1995. jún. 20.) nyelvész, orientalista, történész. Czeglédy Sándor fia. A nyelvtudományok kandidátusa (1953), doktora (1976). 1932-1934-ben a Debreceni Egyetemen tanult, 1934-től 1939-ig Belfastban és Utrechtben sémi nyelvészetet hallgatott. 1942-ben a budapesti egyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként sémi filológiából bölcsészdoktori oklevelet, 1946-ban sémi nyelvészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1942-től 1948-ig megbízott előadó (egyúttal ref. lelkész Cegléden) 1949-től a sémi nyelvészet magántanára a budapesti egyetemen, 1963 és 1985 között, nyugalomba vonulásáig a sémi filológiai és arab tanszék vezetője. 1947 után a Körösi Csoma Társaság elnöke. Fő kutatási területe az arab, szír, iráni, örmény és bizánci történeti és földrajzi irodalom, főként az eurázsiai sztyepp övezetében élt régi nomádok története, különös tekintettel azokra a népekre, amelyek kapcsolatban állhattak a honfoglalás előtti magyarsággal.

1764. december 22.

250 éve halt meg AMADE László (Bős, 1703. júl. 26.—Felbár, 1764. dec. 22.) költő, udvari tanácsos. Ősei az 1300-as évek közepén szerezték meg Malomsokot. Győrben és Nagyszombaton járt a jezsuiták iskolájába, majd 1725-ben Grázban végezte el az egyetemet, és bölcsészdoktori címet szerzett. Katonai pályán próbált szerencsét, ahol ezredesi, később generáladjutánsi rangot kapott. Leszerelése után, 1750-től Pozsonyban udvari kamarai tanácsos. Kora ifjúságától kezdve írt költeményeket. Közismert verse a Katonaének. (A szép fényes katonának arany, gyöngy élete...) Arany János szerint Ő volt az első igazi dalszerző. Győrben 1948 óta utcanév őrzi emlékét. M.: Buzgó szívnek énekes fohászkodásai. Bécs, 1755. - Várkonyi báró ~ versei. Pest, 1836.

1864. december 23.

150 éve született STRASSER Miksa (Pápa, 1864. dec. 23.—?) mérnök. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Hegyi és más vasutakat épített, elsősorban Galíciában. Több Tisza- és Duna-híd is az Ő alkotása. Főtitkára volt a Magánmérnökök Országos Szövetségének és felelős szerkesztője a Közmunka c. lapnak. Szakcikkei jelentek meg napilapokban és szaklapokban, főleg mérnökgazdasági kérdésekről.

1964. december 26.

50 éve hunyt el MEINHARDT Vilmos (Nagyszeben, 1884. ápr. 8.—Bp., 1964. dec. 26.) bányamérnök, tanár. Mérnöki oklevelét Selmecbányán szerezte. Nógrádban és Tatabányán vezetett bányaüzemeket. 1912-től telepvezető, tíz év múlva műszaki igazgató, 1931-től vezérigazgató az Ajkai Kőszénbányáknál. Kimutatta az ajkai medence kiterjedését és szénvagyonát. Erre alapozva bányanyitást kezdeményezett Padragon is. Javaslatára kezdtek foglalkozni az Ajkai Timföld- és Alumíniumgyár létrehozásával és az Erőmű építésével. 1917-ben Úrkúton felfedezte a nagykiterjedésű mangánérc-előfordulást, ezzel megteremtette az ottani ércbányászat alapját. 1948-tól a Petőfi-bányai beruházások egyik vezetője volt, majd a budapesti és a soproni egyetemen tanított. Tanulmányai jelentek meg a Bányászati Kutató Intézet évkönyvében és a Hidrológiai Közlöny c. periodikában.

1914. december 27.

100 éve halt meg HERMAN Ottó (Breznóbánya, 1835, jún. 26.—Bp., 1914. dec. 27.) természettudós, néprajzkutató. Iskoláit Miskolcon végezte, majd a bécsi politechnikumba járt. Hosszabb európai tanulmányút és hatévi katonáskodás után fényképész Kőszegen. 1864-ben Erdélybe költözött, ahol részt vett az Erdélyi Múzeum adattárának létrehozásában. 1875-1879 között a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1899-ben részt vett a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, amelynek később elnöke. 1891-ben megszervezte a Magyar Ornitológiai Központot. Sokoldalú kutató tudós volt, aki elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy a homokos talajon a filoxéra nem pusztítja szőlőt. A madarak káráról és hasznáról készült, Csörgei Titusz által illusztrált könyve az első 4 kiadásban 80 ezer példányban fogyott el, angolra és németre is lefordították. Az általa ősfoglalkozásnak nevezett vadászat, halászat és a pásztorélet különösképpen foglalkoztatta. Neve összekapcsolódott a magyar halászat történeti és néprajzi kutatásával. 1885-ben hatalmas halászati gyűjteményt hozott létre. Tudósi és politikusi tevékenysége mellett az igényes ismeretterjesztés egyik megteremtője. A magyar halászat ősi módjait a Balatonon tanulmányozta.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.