• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Március PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Március

1814. március 3.

200 éve született TERSZTYÁNSZKY József, Tersánszky József (Sümeg, 1814. márc. 3.—Nagykanizsa, 1888. dec. 1.) orvos, szakíró, helytörténeti kutató. 1838-ban Pesten szerzett orvosi és állatorvosi diplomát. Bakonybélben apátsági orvos. 1840-től újra Pesten képezte magát. 1842-ben szemészetből is oklevelet szerzett. 1842-1843-ban Sümegen szemész, és mint vándorszemész működött Zala, Somogy és Vas megyékben. 1843-tól a Nagykanizsai járás tisztiorvosa és iskolaszéki tag. 1840-től nevelési, közegészségügyi és gazdasági cikkeket írt szaklapokba, 25 évig munkatársa volt a Zalai Közlönynek, a Zalai Tanügynek pedig társszerzője.

1994. március 4.

20 éve 1994. március 4-én a Cholnoky lakótelepen Szendi József érsek felszentelte a Magyarok Nagyasszonya templomot, mely egyben Mindszenthy-emléktemplom is. Tervezője Ruttkay Gyula építészmérnök, a templomban található faszobrokat M. Nagy József faszobrász készítette.

1864. március 7.

150 éve született SEBESTYÉN Gyula (Szentantalfa, 1864. márc. 7.—Balatonszepezd, 1946. febr. 12.) néprajzkutató, író. Az MTA-nak 1905-től levelező-, a Kisfaludy Társaságnak rendes tagja. Középiskoláit Veszprémben, Pozsonyban és Debrecenben végezte. A budapesti tudományegyetemen magyar és német irodalmat, nyelvészetet, esztétikát és magyar őstörténetet hallgatott. 1893-tól a Nemzeti Múzeum könyvtárának munkatársa. Doktori vizsgát 1901-ben tett és még abban az évben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum őrévé. 1905-től az intézmény igazgató-őre. 1892-től 1918-ig az Ethnográphia társ- majd főszerkesztője. 1897-től a Néprajzi Társaság főtitkára, 1911-től alelnöke, 1917 után elnöke, 1920-tól tiszteleti tagja. A Dunántúl néprajzi feltárásához a Magyar Népköltési Gyűjtemény 8., balladákat, dalokat, románcokat tartalmazó kötetével járult hozzá. Nevéhez fűződik a vidékünkön is hamar kibontakozó önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom megszervezése. 1911-től a Folklore Fellows magyar osztályának elnökeként országos népköltészeti, népzenei, néphit- és szokásgyűjtést indított. 1916-tól a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója 1919. évi nyugdíjazásáig. Balatonszepezdre vonult vissza. A Balatoni Társaság létrehívójaként, helyettes elnökeként alapította meg a Balatoni Kurír című lapot és 1921-ben a Balatoni Évkönyvet. Figyelemreméltó szervezőmunkája, amelyet a badacsonyi Balatoni Emlékmúzeum, a keszthelyi Országos Könyvtár és Dunántúli Központi Múzeum, a Balatoni Társaság és a Balaton idegenforgalmának kultúrálttá tétele érdekében fejtett ki. Batsányi János és Eötvös Károly kultuszát aktívan erősítette. Bujdosó néven néprajzi kutatásait is feldolgozó színjátékokat írt: Ekkehard. (Tragédia.) 1925-1933 - Magyar misztérium. Téli alakoskodó játék. 1936. Balatonszepezdi villája falán emléktáblát helyeztek el, kertjének végében rovásírásos kőoszlop emlékeztet a hun-székely rovásírás kutatójára. Gyermekévei falujában, a köveskáli alsó református temetőben nyugszik.

1814. március 13.

200 éve született RAPOS József (Pápa, 1814. márc. 13.-Bp., 1894. jan. 18.) pedagógus. A magyar kisdedóvás egyik élharcosa. 1852-ben Székesfehérvárott magánóvodát nyitott, majd intézetét Egerbe tette át. Innen Pestre ment, ahol 1870-ig az országos kisdedóvóképző és a hozzá tartozó óvoda igazgatója. Szerkesztette Az alapnevelők évkönyvét. (1869).

1814. március 15.

200 éve született KARSAY Sándor (Győr, 1814. márc. 15.—Győr, 1902. jún. 4.) ev. püspök. Kis János szuperintendens támogatásával 1830-tól Sopronban teológiai tanulmányokat folytatott, 1833-1834-ben, Bécsben tanult, majd két évig nevelősködött gróf Zay Károly gyermekei mellett. 1837-1939-es években először segéd-, nemsokára rendes lelkész Mencshelyen. Innen Tétre költözött lelkésznek. A Dunántúli Egyházkerület 1847-ben aljegyzővé, 1863-ban főjegyzővé, 1866-ban pedig püspökké választotta, amely tisztségéről 1895-ben mondott le. 1867-től Győrben lelkész, s ezt az állást a püspökségről történő lemondása után is megtartotta. 1887-ben nemességet kapott. Püspökként elsősorban tanügyi kérdésekkel foglalkozott. Főként egyházi jellegű beszédei jelentek meg nyomtatásban. Számos vallásos költeményt és éneket írt, fordított is. Szerkesztette az Ágenda c. folyóiratot. A győri köztemetőben nyugszik.

1814. március 18.

200 éve született PRIBÉK István József (Balatonkenese, 1814. márc. 18.—Veszprém, 1898. júl. 12.) r. k. kanonok. Az elemi iskolát Cegléden, a gimnáziumot Budán, Esztergomban és Veszprémben végezte. Teológiát Bécsben hallgatott, 1837-ben szentelték pappá. 1850-től veszprémi káplán, majd szemináriumi lelki-igazgató. 1854-ben veszprémi kanonok, majd 1855-től u. o. plébános. Tiszteletbeli pápai káplán, 1861-től c. prépost, 1873 után felszentelt püspök. 1874-ben megépíttette a mostani plébániaházat. Két alkalommal is káptalani helynök, illetve általános püspöki helynök. Megalapította a Veszprémi Katolikus Legényegyletet. Népszerűsítette a csatári búcsújárásokat, amelyeket 1767 körül kezdeményezett Hilarion ferences remete. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

1864. március 23.

150 éve született SIMONYI-SEMADAM Sándor (Csesznek, 1864. márc. 23.—Bp., 1946. jún. 4.) jogász, miniszterelnök. Jogi doktori oklevelet szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1901-ben néppárti programmal országgyűlési képviselő. A Tanácsköztársaság leverése után az első nemzetgyűlés elnöke. Horthy Miklós kormányzóvá választása után, 1920. március 15-étől július 19.-ig miniszterelnök. Ideiglenesen betöltötte a belügyi és a külügyi tárca vezetését is. 1921 tavaszán, az első királypuccs után belépett a Kisgazdapártba, egy év múlva visszavonult a politikai tevékenységtől. A 4 tagú Országos Pénzügyi Tanács tagjává nevezték ki, 1932-től a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt

1964. március 25.

50 éve halt meg BÉKEFI Benő (Bp., 1909. máj. 5.—Bp., 1964. márc. 25.) ref. püspök, író, tanár. A teológiát 1928 és 1935 között Budapesten és Debrecenben végezte. Megszervezte a nyíregyházi diakonissza-intézetet, melynek 1939-től lelkésze. A háború után a Szabolcs Megyei Nemzeti Bizottság elnöke, később a nyíregyházai városi szociálpolitikai osztály vezetője, majd a város egyházközösségének lelkésze, 1952-1959-es években az egyházmegye esperese volt. Debrecenben és Budapesten teológiai tanár. 1962-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Veszprém lelkésze. Több egyházi lapot szerkesztett: a Magyar Református Ébredést 1943 és 1947 között, a Keresztény Család c. lapot 1946-1947-ben.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.