• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Április PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Április

1814. április 1.

200 éve halt meg DOMÁNYI Márk László (Veszprém, 1740. júl. 4.—Pest, 1814. ápr. 1.) kegyesrendi tanár, egyházi író. A kegyesrend tagjaként több városban tanított, köztük Veszprémben is. Vácon a nevelőintézet másodigazgatója volt. 1788-ban ismét visszakerült Veszprémbe, de egy év múlva Nyitrára rendelték, onnét 1797-ben Pestre ment házfőnöknek, 1802-ben rendfőnöknek választották. A rend történetével foglalkozó tanulmányokat írt latin nyelven.

1764. április 3.

250 éve hunyt el DOMOKOS Márton (Tótvázsony, 1697—Debrecen, 1764. ápr. 3.) író, műfordító. Debreceni kollégiumi tanulmányai után külföldön, többek között Halléban és 1719-től Jénában tanult. Hazatérve Pesten ügyvéd, majd 1725-től debreceni városi jegyző, 1735-től főbíró. Sikeresen védte a kollégium érdekeit a Habsburg-törekvések ellenében. Két vallásetikai művet névtelenül fordított franciából. Kéziratban maradt hitvédelmi irata: Apologia praeliminaris Tripartita. (Az OSzK-ban található.)

1864. április 4.

150 éve született SÜMEGI Vilmos (Sümeg, 1864. ápr. 4.—Bp., 1938. nov. 16.) újságíró, politikus. Sümegen végezte középiskolai tanulmányait. Igen fiatalon, már 1881-től a függetlenségi Nemzeti Újság munkatársa, majd a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában dolgozott, később a Magyar Kereskedelmi Iparlap szerkesztője. 1884-ben megalapította a Balatonvidék-kört. 1893-ban egyik alapítója a Magyarország c. napilapnak, amelynek hosszú ideig kiadóhivatali igazgatója. Élénk közéleti tevékenységet folytatott. 1905-től tagja a Balaton-szövetség igazgatóságának. Számos jótékonysági egyesület munkájában vett részt. Az Újságkiadók Nyugdíj Egyesületének egyik alapítója, és 40 éven át elnöke. 1904 és 1918 között Gyergyószentmiklós országgyűlési képviselője, a függetlenségi párt egyik irányítója. A Balaton-vidék felvirágoztatásának tevékeny szószólója volt.

1864. április 4.

150 éve halt meg SEBESTYÉN Gábor, Kocsi Sebestyén Gábor (Debrecen, 1794. febr. 14.—Pest, 1864. ápr. 4.) költő, jogász. Jogot Debrecenben végzett. 1819-ben ügyvédi vizsgát tett és Veszprém megyébe költözött, 23 évig állt a vármegye szolgálatában. 1827-től alügyész, 1837-től főügyész. Megismerkedett a kor jeles muzsikusaival, Biharival, Csermákkal és Ruzitska Ignáccal. Zenetársaságot alapított a megyei nóták kiadására, az 1823-1832-es években 15 füzetet jelentetett meg Veszprémvármegyei nóták címmel, köztük Rózsavölgyi Márk zeneműveit. 1843-ban és 1847-ben a vármegye országgyűlési követe. 1850 és 1862 között a Soproni Főtörvényszék ülnöke. Palóczy László barátja, haláláig leveleztek. Irt költeményeket és számos tudományos cikke is napvilágot látott. A Balaton-Füredi Naplóban írása jelent meg a Veszprém vármegyei zenetársaságról. A Balaton nevének eredetéről is jelent meg munkája. Irt színműveket is. Olvasottságáért polihisztornak, szójátékaiért magyar Demokritosznak nevezték.

1814. április 6.

200 éve született YBL Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6.—Bp., 1891. jan. 22.) építészmérnök. A 19. század második felének legnagyobb magyar építésze. A Bécsi Politechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koch Henrik irodájában dolgozott. 1840-től a Müncheni Akadémián, majd Itáliában képezte magát tovább. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotások sorát hozta létre. Fő műve az Állami Operaház (1879-1884). Vidéken is számos templom és bérház mellet kastélyok hosszú sorát építette. Ő készítette 1862-ben a leégett várpalotai Zichy-kastély újjáépítésének terveit. Ahogyan ma a kastély látható, lényegében Ybl Miklós műve. Tiszteletére 1953-ban, évenként kiosztásra kerülő Ybl-díj elnevezésű építészeti díjat alapítottak.

1964. április 9.

50 éve halt meg LEGÁNYI Ferenc (Bp., 1884. dec. 8.—Lesencetomaj, 1964. ápr. 9.) gazdálkodó, természetbúvár. 1902-ben, az Egri Főreáliskolában érettségizett, majd a budapesti műegyetemen tanult. Az Eger melletti kisegedi birtokán gazdálkodott, a földmunkák során figyelt fel az ott található gazdag foszilis élővilágra. Idővel teljesen a természetbúvárkodásnak szentelte életét, egyre tudatosabban gyűjtötte az ősmaradványokat, közben folyamatosan képezte magát. Nagy értékű gyűjteményét az 1950-es évek elején az államnak adományozta, amelyet a Természettudományi Múzeum és az Egri Dobó István Vármúzeum őrzi. 1951 és 1963 között az Egri Múzeum munkatársa. Tizenhét növényt, ill. állatfajt neveztek el róla, gyűjteményének anyagát számos idegen nyelven is megjelenő tanulmány tárgyalja. Megfigyeléseit 12 kötetben gyűjtötte össze, de ezeket nem publikálta. Egy tudományos értekezése jelent meg.

1814. április 18.

200 éve született VINCZE Paulin István (Komárom, 1814. ápr. 18.—Celldömölk, 1906. márc. 2.) bencés szerzetes, tanár, író. 1833-ban lépett a Szent Benedek-rendbe, 1842-ben szentelték pappá. 1842-től Győrben, 1848-tól Esztergomban tanított, majd két évig Pápán tanár a bencéseknél. Az 1861-1868-as években, Sopronban tanított, majd két-két évig lelkész Nyalkán és Celldömölkön. Bakonybélen 1871-1872-ben, Tihanyban 1872 és 1886 között látott el lelkészi szolgálatot. 1896 után ismét Celldömölkön lelkész és könyvtáros, 1900 után perjel. Több történettudományi tanulmánya maradt kéziratban.

1964. április 23.

50 éve halt meg VARGA Jenő, balatonfüredi (Monoszló, 1883. júl. 14.—Bük, 1964. ápr. 23.) író, költő, pedagógus. Tanító, igazgató, tanfelügyelő a Dunántúl több községében. Egyfelvonásos vígjátékait a Pécsi Színház mutatta be. Versei a rádióban hangzottak el.

1814. április 24.

200 éve született KISFALUDY Mór (Tét, 1814. ápr. 24.—Sümeg, 1893. júl. 10.) katonatiszt. Győri tanulmányai után katonai pályára lépett, bécsi huszárezredben szolgált. Harminc éves korában leszerelt és 1844-ben, Kisfaludy Sándor halála évében Sümegre költözött. 1848-ban először a sümegi, később a Zala-vármegyei nemzetőrzászlóalj parancsnoka. Egy Veszprém megyei nemzetőr zászlóalj élén részt vett a Jelasics elleni harcokban. Novembertől őrnagyként az 56. zászlóalj parancsnoka. 1849 májusától dandárnok a 2. hadtestben. Harcolt Buda ostrománál, a Tisza- és a Vág-menti hadjáratban. 1849 júliusától Kossuth szárnysegéde. Augusztus elején Görgei alezredessé léptette elő. A szabadságharc leverésekor ezredes, dandárparancsnok. Zalagyömörőn húzta meg magát, ott fogták el. Aradon előbb halálra, majd 16 évi várfogságra ítélték. 1863-ban szabadult (Bona Gábor: 1850-ben kegyelmet kapott) és visszavonultan élt. A sümegi temetőben homokkő síremléke, a Sümegi Panteonban emléktáblája van.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.