• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Június PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Június

1864. június 5.

150 éve született ZLINSZKY Aladár (Cegléd, 1864. jún. 5. – Veszprém, 1941. dec. 2.) tanár, író. 1922-ben levelező, 1939-ben rendes tagja az MTA-nak. Zlinszky Imre fia. A budapesti egyetemen 1888-ban tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1887-től a bajai, pancsovai és zombori, 1896 és 1921 között budapesti gimnáziumban, 1922 után egyetemi tanárként tanított. Stilisztikai, irodalomtörténeti kutatásaival és tanulmányaival hozzájárult e szaktudomány rangjának emeléséhez.

1914. június 7.

100 éve született LENDVAI József (Alsólendva, 1914. jún. 7. – Bp., 1981. dec. 19.) tanár, amatőr festőművész. A háború előtt Kőszegen tanítóképzőt, később Pécsett tanárképzőt végzett. 1954-ben került Várpalotára, az akkori fiúiskolában tanított. Tagja a város képzőművészeti életének. 1956-ban részt vett az FKgP helyi szervezetének újjáalakításában, a forradalom bukása után hetekig fogva tartották, állásából elbocsátották. A bányánál csillésként, majd gépkezelőként dolgozott. 1963-ban rehabilitálták és az inotai, később a Tési-dombi iskolában tanított. Állandó kiállítója volt a városi, a megyei és az országos amatőr tárlatoknak. Évekig vezette a Jó Szerencsét Művelődési Ház gyermek-képzőművészeti körét. Metszetsorozatban örökítette meg a lebontott régi épületeket. Alkotásaira a realista felfogás mellett a kísérletezésre való hajlam is jellemző. Munkásságát Várpalota város Pro Urbe Plakettel ismerte el.

1814. június 18.

200 éve hunyt el GLOGER (József) Konstantin (Ellgath, 1745. febr. 16. – 1814. jún. 18.) ciszterci apát. 1793-tól heinrichaui és zirci apát. Szeptember 25-én érkezett Zircre. A következő napokban felkereste Bajzáth József püspököt, a sólyi és előszállási birtokokat. Októberben Budára és Székesfehérvárra utazott, járt Veszprémben, Tésen, Bakonykoppányban, Nagytevelen, Magyarpolányban és Aklipusztán. Később még három alkalommal, 1796-ban, 1799-ben és 1803-ban megismételte látogatását. A konvent azt kívánta, hogy maga választhassa meg perjelét. Ezt nem tudták elérni, de az apát a magyar Szabady Lászlót nevezte ki. A rendtagok között az ellentétek egyre növekedtek. Zolnay László a bécsi kormány és a veszprémi püspök megbízásából vizsgálatot végzett, a rendtagok két kibékíthetetlen pártra szakadtak. A helytartótanács újabb követelésekkel lépett fel Gloger apáttal szemben, és mivel azokat nem teljesítette, közölték vele, hogy nem kívánatos magyarországi látogatása. 1803-ban ezt mégis megtette. Zolnay második vizitációs levele után a helytartótanács Dréta Antalt nevezte ki perjelnek, elrendelte négy tag kiutasítását és kijelentette, hogy Gloger minden jogát elvesztette Zirc felett. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta Heinrichaut. Gloger Konstantin egyházjogilag élete végéig zirci apát volt. Gyakorlatilag 1803-tól nem volt semmi befolyása a zirci konvent felett. Fel sem kereshette az apátságot. 1793. évi zirci látogatásának naplója megmaradt az apátság levéltárában.

1864. június 24.

150 éve született VÁZSONYI Jenő, Weiszfeld Jenő (Csabrendek, 1864. jún. 24. – Bp., 1940. aug. 15. ) gépészmérnök. Vázsonyi Vilmos bátyja. A gépészmérnöki oklevél megszerzése után a MÁV-nál dolgozott. 1906-tól vasúti és hajózási főfelügyelő, 1914-től a MÁV igazgatója. Az 1. világháború alatt szén-kormánybiztos, 1918-tól államtitkári címmel az államvasutak elnökigazgatója. Vezetése idején kezdődött meg hazánkban a vasútvonalak villamosítása. Szerepe volt Budapest utcai világításának korszerűsítésében és a hazai tőzegtermelés megindításában. Verus álnéven verseket is írt, amelyek Száz epigramma címmel jelentek meg.

1994. június 30.

20 éve 1994. június 30-án megnyitották a Cserepes utcát, mellyel közvetlen összeköttetést teremtettek a Cholnoky és a Stadion utcák között. Ezzel megkezdődött a belső körgyűrű kialakítása.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.