• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Július PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Július

1864. július 1.

150 éve halt meg PAP István (Ságvár, 1790. szept. 24. – Nemesvámos, 1864. júl. 1.) író, lelkész. Pápán és Marburgban tanult, majd rövid ideig főiskolai tanár. 1817-ben tótvázsonyi káplánként barátságot kötött Fábián Józseffel és Somogyi Gedeonnal. Egy évvel később vilonyai lelkészként érdeklődése a kor teológusait foglalkoztató probléma, a különféle egyházak egyesülésének kérdése felé fordult. Veszprémben, 1823-ban megjelent A vallási egyesülés ideája c. művében erre keres választ. Bírálatokat és elutasításokat váltott ki gondolataival. 1829-től nemesvámosi lelkész. Itt az 1841. évi nagy tűzvész után rövid időn belül helyrehozatta a templomot és a parókiát, de a teljesen leégett iskolát csak a következő évben sikerült felújítania. Hosszú ideig Veszprémi Egyházmegyei esperes. Jelentős irodalmi és közéleti tevékenységet folytatott. Filozófiai nézeteiben Kant követője. Cikkeiben pedig előharcosa az akkor országszerte vitatott képviseleti rendszernek. Szózat c. munkáját 1845-ben Pesten több ezer példányban adták ki és terjesztették. Több kötet prédikációja és imádsága jelent meg.

1914. július 6.

100 éve született FÖLDES Éva (Szombathely, 1914. júl. 6. – Balatonalmádi, 1981. júl. 9.) sport- és neveléstörténész. A történettudományok kandidátusa, a neveléstudományok doktora. Férje Elekes Lajos történész. 1937-ben a budapesti tudományegyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1945 és 1949 között a Jövendő és az Asszonyok c. lapoknál dolgozott. 1948-ban a londoni olimpián A fiatalság forrása c. művével a művészeti versenyek 4. helyezettje. Fővárosi felsőfokú tanintézetek tanára, a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora. Tagja több szakmai szervezet vezetőségének és a Magyar Pedagógia c. folyóirat szerkesztőbizottságának.

1914. július 6.

100 éve született HORVÁTH Cirill (Hosszúpereszteg, 1914. júl. 6. – Veszprém, 1982. márc. 27.) r. k. lelkész, karnagy. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd a Veszprémi Szeminárium hallgatója. 1937-ben szentelték pappá. Kéthelyen és Felsőiszkázon káplánként szolgált. 1942-ben a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán egyházkarnagyi oklevelet szerzett. 1943-tól káplán Balatonlellén, Nemestördemicen és Igalban. 1945-től megbízott székesegyházi karnagy Veszprémben, később zenetanár a szemináriumban. 1948-ban kórusával megnyerte a megyei centenáriumi énekkari versenyt. 1960 után egyházmegyei zenei főigazgató. Zeneszerzőként mintegy húsz egyházi éneket, hat motettát és néhány világi dalt is írt. Szakcikkei az egyházi és a zenei szaklapokban jelentek meg. Több mint ötven énekfeldolgozása mellett kilenc világi éneket is komponált.

1764. július 14.

250 éve született LÁCZAI SZABÓ József (Sárospatak, 1764. júl. 14. – Sárospatak, 1828. szept. 21.) ref. lelkész, tanár, író. Kassán és Sárospatakon, majd 1789-1790-ben Utrechtben és Göttingenben tanult. Hazatérve 1791 és 1805 között a Pápai Református Főiskolán teológiát tanított. 1805-ben, Lepsényben lelkésszé választották, 1808-tól sárospataki lelkész és kollégiumi tanár. Fábián Józseffel együtt szerkesztették a Prédikátori Tárházat 1805-1808-as években. Egyházi műveket és alkalmi verseket írt. Nem volt híve a nyelvújításnak, Kazinczyt szellemes gúnyversben támadta.

1914. július 14.

100 éve halt meg LŐWI Béla (Bernát) (1860– Bp., 1914. júl. 14.) nyomdász. Tanítói oklevelet szerzett, de kereskedői pályára lépett. Tapolcán 1883-ban kezdte működését a város első nyomdája, amely Lőwi Bernát tulajdona. Később könyvkereskedést, 1893-ban könyvkötő műhelyt is nyitott. Egy amerikai sajtolóval kezdte a munkát, majd bővítette az üzemet. Képzett nyomdász lévén először egyedül végezte a munkát, a századforduló után segéddel és tanoncokkal dolgozott. Itt tanulta mesterségét fia, aki 1915-től a nyomda vezetője, egy év múlva tulajdonosa. Többnyire iskolai értesítőket, naptárakat, tankönyveket, egyleti kiadványokat készítettek. Itt nyomták 1891 és 1902 között a Tapolcza és Vidéke, 1903 és 1925 között a Tapolczai Lapok, 1919-től a Tapolcai Újság c. lapokat. Tapolcán az izraelita temetőben nyugszik. Üzletét fia László Jenő néven vitte tovább. A Tanácsköztársaság idején a nyomdát szocializálták.

1914. július 16.

100 éve született HORVÁTH Lajos (Borsosgyőr, 1914. júl. 16. – Bp., 1994. nov. 19.) biológus, zoológus, ornitológus. A biológiai tudományok kandidátusa (1962). 1938-ban, a budapesti tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként, természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári, 1938-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939 és 1950 között tanított a győri bencés, az esztergomi ferences, a székelyudvarhelyi római katolikus, a pécsi és soproni állami gimnáziumokban. 1951-1952-ben a debreceni Déri Múzeumban kutatóbiológus. 1952-től 1974-ig a Természettudományi Múzeumban a madárgyűjtemény vezetője, főmunkatársa, osztályvezető-helyettese. 1958-ban részt vett egy Afrika-expedícióban. Az ornitológia valamennyi ágában jelentős eredményeket ért el. A világon elsők között foglalkozott életciklus-kutatásokkal és ortológiai cönológiával. Elsőként kutatta ki hazánk madarainak fészkelő-lehetőségeit. Nemzetközi hírű madár- és tojásgyűjteménye volt. 1957-ben egyiptomi expedícióról értékes madáranyagot, 68 fajhoz tartozó 203 példányt hozott haza. 1962-től a British Ornithológist’s Union első magyar tagja. Több mint nyolcvan tudományos publikációja, félszáz ismeretterjesztő cikke jelent meg, főként az Élet és Tudomány, valamint Búvár c. lapokban. Homoki Nagy István Kék vércsék erdejében c. film szakértője és főszereplője.

1914. július 20.

100 éve született NYERGES Pál (Bp., 1914. júl. 20. – Bp., 1987. máj. 23.) tanár, festőművész. Építészeti tanulmányai után élettani és földrajzi tanári diplomát szerzett. Festészeti tanulmányokat szabadiskolákban folytatott, majd a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Varga Nándor tanítványaként tanult. Dolgozott a Nagybányai Művésztelepen. Munkáit 1941 után tárlatokon állította ki. Önálló budapesti kiállításai mellett külföldi tárlatokon is szerepelt vízfestményeivel és grafikáival. Balatonalmádi-Káptalanfüreden töltött nyári hónapok alatt festette lírai hangvételű balatoni tájképeit. 1972-ben Budapesten a Magyar Optikai Művekben és Balatonalmádiban, 1995-ben a Tihanyi Múzeumban volt kiállítása. Festményeit számos intézet és magángyűjtemény mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és az esztergomi Keresztény Múzeum is őrzi.

1914. július 20.

100 éve hunyt el WARTHA Vince (Fiume, 1844. júl. 17. – Bp., 1914. júl. 20.) kémikus, tanár. Budán, Zürichben, és Heidelbergben végzett tanulmányok után 1867-ben a műegyetem vegyiparmű tanszékére került. Tanított Heidelbergben (ahol bölcsészdoktori oklevelet kapott) és Zürichben. 1870 és 1897 között a műegyetem könyvtárának vezetője, az MTA tagja, két évig másodelnöke. Szakmája számos területén maradandót alkotott. A hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Vízvizsgálati módszere ma is használatos. Érdemei vannak a borászati kémia népszerűsítésében. A filoxéra idején elsőként mutatott rá, hogy a homokos talajok szőlőtermelésre alkalmasak. Felismerte a fényképezés szerepét a tudományokban. A szilikátok tanulmányozása után egyre jobban a keramikával kezdett foglalkozni. Zsolnay Vilmos pécsi gyárában a későbbi eozinnak nevezett, fém-lüszteres fajanszedények készítésével kísérletezett. Az 1900. évi Párizsi Világkiállításon sikerrel szerepeltek, és csakhamar világhírűvé váltak a Wartha-féle, mázzal díszített Zsolnay gyártmányok. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a Herendi Porcelángyárat. A Veszprémi Egyetem B épületének előcsarnokában áll bronz mellszobra, Bary Jenő alkotása.

1864. július 26.

150 éve hunyt el FÁY András (Kohány, 1786. máj. 30. – Pest, 1864. júl. 26.) író, politikus. A magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legmarkánsabb egyénisége. Igen korán, még Széchenyi előtt felismerte gazdasági és kulturális elmaradottságunk okait, később pedig lelkesen csatlakozott a nagy reformerhez. Létrehozta a Pesti Első Hazai Takarékpénztárt. Balatonfüreden töltött egy nyarat 1822 és 1825 között, ahol megismerkedett a dunántúli írókkal. A balatonfüredi gyógyvíz lelkes hívévé vált. Irodalmi alkotásaiban megőrizte a Balaton-felvidék tündérmeséit. (Sió, a Balaton tündére.) Balatonfüreden utca és két emléktábla őrzi nevét: egyiket a Balatoni Panteonban, a másikat a Siske u. 1. sz. ház falán helyezték el. Ajkán lakótelep vette fel nevét, az Ifjúság utcában tábla őrzi emlékét.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.