• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Honlap Évfordulónaptár
Évforduló és eseménynaptár 2014 - Augusztus PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2014
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December

Augusztus

1914. augusztus 3.

100 éve született VARGA Dezső (Vajszló, 1914. aug. 3. — Bp., 1998. júl. 9.) tanár. 1941-ben a szegedi tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1949-től a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanított. 1959 és 1962 között dékán-helyettes, 1963 után a matematikai tanszék vezetője, közben két alkalommal is dékán-helyettes.

1914. augusztus 4.

100 éve született MÉSZÁROS Gyula (Kisdörgicse, 1914. aug. 4.— Bp., 1998. júl. 8.) régész, muzeológus. Pécsett tanult a tudományegyetemen, 1941-ben, Debrecenben, történelem-földrajz-régészet szakon szerzett oklevelet. Bölcsészdoktori értekezését A vázsonyi medence mezolit- és neolit-kori települései c. tanulmányával védte meg. Egyetemi évei alatt a Balaton-felvidéken régészeti kutatásokat végzett, új régészeti lelőhelyeket térképezett fel. 1941 és 1949 között a Veszprémi Bakonyi Múzeumban múzeum- és könyvtári gyakornok, majd muzeológus. 1951-től 1974-ig a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója. Veszprém megyei terepbejárásai során 18 új neolitikus lelőhelyet regisztrált. Nagy Lászlóval közösen Farkasgyepün bronzkori halomsírt tárt fel. Mencshely közelében és Vöröstó melletti feltárásai során nagyszámú kőeszközzel gyarapította a veszprémi gyűjteményt. Lovas község határában őskori festékbányát tárt fel

1914. augusztus 10.

100 éve született BASA György (Bp., 1914. aug. 10.—Veszprém, 1967. jan. 4.) színművész. 1935-ben Ódry Árpád tanítványaként végezte a Színművészeti Akadémiát. Pályafutását a Belvárosi Színházban kezdte, a Magyar Színházban folytatta, 1946-ban pedig a Magyar Rádióhoz került, ahol színészként és rendezőként dolgozott. 1951-től a Néphadsereg Színházban, majd a József Attila Színházban lépett fel. 1958-tól a Déryné Színház tagja, később a békéscsabai, végül a Veszprémi Petőfi Színház művésze. Vidéki városokban versmondó és irodalmi köröket szervezett.

100 éve született PENKOV Iván (Tapava, Bulgária, 1914. aug. 10.—Veszprém, 1982. márc. 29.) orvos. 1942-ben orvosi diplomát, 1946-ban sebész szakorvosi képesítést szerzett Budapesten. 1942-től a veszprémi kórház segédorvosa. 1945-ben (bolgár származása révén) jó orvosi kapcsolatot teremtett a megszálló szovjet csapatokkal, amelyet a város lakossága érdekében hasznosított. 1945-1946-ban, a szekszárdi kórházban dolgozott. Visszatérve Veszprémbe, 1976-ig a kórház sebészeti osztályát vezette. 1950 után megyei tanácstag és az egészségügyi állandó bizottság tagja. Munkásságát és érdemeit magas szovjet és magyar kitüntetésekkel ismerték el. Sírja Csopakon, a Paloznaki úti temetőben van.

1914. augusztus 14.

100 éve született RUZSÁS Lajos (Vukovár, 1914. aug. 14.—Pécs, 1981. márc. 28.) tanár, történész. A történettudományok doktora. 1938-ban a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939 és 1942 között a Pápai Református Gimnázium tanára, 1945-ig Budapesten tanított, 1945-től 1952-ig a Pécsi Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1952-től haláláig az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, majd a történettudományi osztály vezetője. 1965 után tanított a pécsi tudományegyetemen.

1914. augusztus 18–19.

100 éve 1914. aug. 18-19-én a 7. honvéd  tüzérezred és a 31. honvéd népfelkelő gyalogezred elindul a frontra.

1994. augusztus 20.

20 éve 1994. augusztus 20-án, az országban harmadikként Horváthné Farkas Bea kezdeményezésére 22 taggal megalakult Veszprémben is a Zonta Klub. Fő feladatuknak tekintik a nehéz helyzetben lévők megsegítését, valamint támogatják a tehetséges veszprémi fiatalokat.

1914. augusztus 22.

100 éve született BENKE László (Nagyatád-Bodvica, 1914. aug. 22.—Bp. 1999. jan. 7.) tanár, helytörténeti kutató. A négy polgárit Nagyatádon, a tanítóképzőt 1928 és 1933 között Csurgón végezte. Először kishivatalnokként takarékpénztárban dolgozott. 1938-tól a nagykállói r. k. iskolában kisegítő tanító, majd igazgató. 1951-ben került Révfülöpre tanárnak. 1953-1954-ben biológia-földrajz szakos megyei szakfelügyelőként dolgozott, majd nyugdíjazásáig a révfülöpi iskola igazgatója volt. Évtizedekig gyűjtötte, rendszerezte és feldolgozta a Balaton-felvidéki település történetével, a községhez kötődő jelentős családok és személyek életével, munkásságával kapcsolatos dokumentumokat, relikviákat. Az értékes gyűjteményt Révfülöpre hagyományozta, ezzel megteremtette a helytörténeti kutatás alapjait. Pedagógiai és helyismereti írásai a megyei és helyi lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. Pedagógusi, helyismereti gyűjtői és kutatói munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A hévízi temetőben nyugszik, a révfülöpi helytörténeti gyűjtemény felvette nevét, így is őrzi emlékét.

1914. augusztus 23.

100 éve született BOROS Lajos (Szakony, 1914. aug. 23.—Somlószőlős, 1996. okt. 24.) ev. lelkész. Földműves szülők gyermekeként Sopronban járt gimnáziumba, majd a teológiát is ott végezte. Fél évet a protestáns Kolozsvári Teológiai Intézetben töltött. 1938-ban avatták lelkésszé Győrött. Segédlelkész Keszthelyen, majd Pápán. Ezután Takácsiba helyezték helyettes lelkésznek, rábízva, hogy önálló gyülekezetté szervezze a közösséget. Munkája eredményeként épült fel az iskola és a kultúrház. 1953-ban került Somlószőlősre, ahol 1994. augusztusáig lelkészkedett. Kezdeményezésére épült itt az emeletes parókia, renováltatta a templomot, és orgonát építtetett.

1814. augusztus 29.

200 éve született SZÉKI Béla (Kölked, 1814. aug. 29.—Pápa, 1871. nov. 21.) ref. esperes. Néhány évig Pápán is járt középiskolába, majd külföldre ment és egy szemesztert a bécsi, egyet a berlini egyetemen végzett. 1838-tól a teológia tanára Pápán, ahonnan 1852-ben Erdőkocsonyára hívták lelkésznek. 1856-ban esperessé választották. 1859-ben ismét Pápára költözött, most már lelkésznek. 1865-ben a Dunántúli Egyházmegye főjegyzőjeként nyerte el az esperesi címet. 1867-ben sajtó alá rendezte és kiadta a komjáti kánonokat, valamint a dunántúli egyházkerület szabályzatát. Több beszéde is megjelent.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.