• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2010. év PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2010. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták Veszprémről
Évforduló és eseménynaptár

 

 

600 éve született DEBRENTHEI Tamás, Döbröntei Tamás (Döbrönte, 1410?-Nyitra, 1479 után) r. k. püspök, mecénás. A bécsi egyetemen jogot tanult. 1430-tól veszprémi kanonok, majd 1444-től prépost. Erzsébet királyné már 1441-ben veszprémi préposttá nevezte ki, de csak I. Ulászló halála után, 1444-ben sikerült a javadalmat elfoglalnia. 1452-től a pannonhalmi apátság kormányzója és az V. László királyt Frigyes császárhoz kísérő követség tagja. V. László kinevezte Zágráb püspökévé, ezt V. Miklós pápa 1455. okt. 11-én megerősítette. Helyére még ketten pályáztak, végül Mátyás király Vitéz Jánost helyezte át ide Váradról. Debrenthei Rómába ment és két év alatt sikerült II. Pius pápától a nyitrai püspökséget elnyernie. Ezt 1463. okt. 22-én beszédben köszönte meg, amelyet Oratio reverendi patris domini Thome Debrenthe episcopi Zagrabiensis... címmel, díszes és illusztrált kivitelben leíratott és Sienában átnyújtott a pápának. (Megjelent: MAJLÁTH Béla: ~ búcsúbeszéde II. Pius pápához.) Mátyás király azonban cseh szövetség gyanúja miatt mindentől megfosztotta, tisztségeit Vitéz Jánosnak adta. A király halála után visszanyerte javait.

 

600 éve született GARAI László (1410 körül-1459. ápr. 19. előtt) nádor, macsói bán. A pápai vár építtetője. Ősei között volt Miklós nádor, aki a család későbbi hatalmát megalapozta. László az ifjabb Miklós nádor fia. Zsigmond király 1389-ben Garai Miklósnak és Jánosnak adományozta Pápát, a közeli Somló várával együtt. A Garaiak az ország akkori legvagyonosabb és legtekintélyesebb főúri családja, közel száz falut birtokoltak és királyi jogot is gyakoroltak. Azzal, hogy Pápára tették székhelyüket, új korszakot nyitottak a város történetében. A család Pápára történő költözése után nyolc évvel, 1398-ban civitas, 1401-ben városi rangot kapott a település. 1401-ben Zsigmond bűnbocsánatot hirdetett az ellene felkelt főuraknak, a levelet Pápán dátumozták. 1407. október 17-én, Pápán tartották az országgyűlést és választották nádorrá Miklóst. A Garaiak nemcsak a király adományaiból, hanem a másik, a Zsemlyén (Semlér), a későbbi Pápai család birtokainak erőszakos elfoglalásával is növelték vagyonukat. 1436. január 20-án, Veszprémben bíróság előtt voltak Garai Miklós fiai, Miklós és László, mivel előtte Zsemlért fegyverrel elfoglalták. Garai László a város polgárai részére több kiváltságot is szerzett. Albert király 1439-ben kelt levelében a város kereskedői, polgárai és jobbágyai számára felmentést adott a királyi és királynői harmincad fizetése alól és az áruk szabad ki- és bevitelét biztosította számukra. A vár építése az 1430-1440-es években történhetett. 1441-ben még kastélyról olvashatunk, 1444-ben már várként szerepelt. Garai László fegyveresen is fellépett Hunyadi Mátyás ellen és ezzel elkezdődött a család történelmi szerepének csökkenése. Az 1482-ben elhunyt Garai Jóbbal kihalt a család és Pápa visszaszállt a koronára. 1487 körül a Zápolya család kapta meg a várost és a hozzá kapcsolódó birtokot.

 

600 éve született VETÉSI Albert (1410 körül-1486. jún. 18. előtt) r. k. püspök, diplomata. A Kaplony nemzetségbeli Vetési család tagja. A bécsi és valamelyik itáliai egyetemen tanult. 1446-1456-os években erdélyi kanonok. Diplomáciai szolgálatot először az osztrák rendeknél töltött be, majd Hunyadi titkáraként Milánóban követ. 1455-ben királyi szolgálatba lépett, ismét követ Rómában, Velencében és Nápolyban. 1456-1457-ben erdélyi prépost, a következő évben nyitrai püspök és alkancellár. 1459 és 1486 között veszprémi püspök és titkos kancellár. Mátyás alatt vezető diplomataként további feladatokban vett részt. Utolsó küldetésén Túz János bánnal Velencébe és Rómába, onnan Nápolyba ment, Mátyás és Beatrix házasságát készítette elő. Sírját 1957-ben a veszprémi várbeli Szent György-kápolna feltárása során találták meg. Nevét az egyik veszprémi középiskola vette fel, amelynek előcsarnokában emlékmű, Kő Pál alkotása látható. A veszprémi Várban kutat neveztek el róla, a Laczkó Dezső Múzeumban lévő kőmaradványon pedig Vetési címere látható. Sümegen a Várudvarban tábla, Marton László alkotása őrzi emlékét.

 

500 éve született MARTONFALVAY Imre, Lukács v. Lacza Imre (Martonfalva, 1510-Pápa? 1591 után) emlékiratíró. Régi vasvármegyei nemesi család sarja. Először diákként, majd kulcsárként és sáfárként 1520 után enyingi Török Bálintnál, később utódjainál szolgált. 1585-ben, 65 évi szolgálat jutalmául Török Bálint unokájától, Istvántól birtokadományt kért. Indoklásként megírta élettörténetét, amely a magyar nyelvű memoárirodalom előfutára. Egy ideig Vas vármegye alispánja. 1531-ben elfoglalta, később megerősítette Szigliget várát: csonkatornyot, bástyákat építtetett, a belső várban kutat , a külsőben pincéket csináltatott. 1543-tól Pápa várnagya. Nevéhez fűződik a vár megerősítése, két ostrom visszaverése és több bakonyi portyázás. Ez utóbbiról színes képet rajzolt emlékirataiban, amelyeket 1585-ben Pápán fejezett be. 1881-ben Szopori Nagy Imre adta ki a Monumenta Hungariae Historica, Scriptores c. sorozatban Martonfalvay beteges Imre deák szolgálatjárul rövidedőn való emlékezet címen. Egyike a legelső magyar önéletírásoknak, nemcsak értékes kortörténeti dokumentum, hanem nyelvileg és művészileg is jelentős alkotás. Pápán a Türr István Gimnázium előcsarnokában lévő, hősök nevét feltüntető emléktábla az ő nevét is tartalmazza.

500 éve 1510-ben másolta le Ráskai Lea, margitszigeti domonkos apáca a Szent Margit életét megörökítő legendát.

 

460 éve született VERANCSICS Faustus, Verantius (Sibenic, 1550-Velence, 1617. jan. 27.) író, szótáríró, várkapitány, természettudós, polihisztor. Pozsonyban és a Padovai Egyetemen tanult. 1579-ben Veszprém várkapitánya és a püspöki javak kormányzója, udvari tanácsos. 1594-ben tisztségéről lemondott és Velencében egyházi rendbe lépett. Ötnyelvű szótárát is Velencében, 1595-ben jelentette meg. 1598-ban csanádi püspökké nevezték ki, de 1608-ban erről a tisztségről is lemondott, a következő esztendőben, Rómában a Pálosok Rendjébe lépett. Ettől kezdve csak tudománnyal foglalkozott. Velencébe költözött és itt jelentette meg híres építészeti, technikai és haditechnikai kérdésekkel foglalkozó munkáját, amelyben rajzok kíséretében megtaláljuk a szélturbina ősét, vízfolyással szemben haladó hajókat, sajtoló- és zúzógépeket, hadi gépezeteket, az ejtőernyő ősét stb. Firenzében mutatta be az első, maga szerkesztette használható ejtőernyőt.

 

420 éve született SENNYEI István, kissennyei (Küküllővár, 1590-Szombathely, 1635. okt. 22) r. k. püspök, főispán. Nyolcéves korától jezsuiták nevelték Kolozsvárott, Bécsben és Prágában. Apja haláláig, 1613-ig Szatmár megyében hivatalnokoskodott, majd papi pályára lépett. 1616-ban, 26 éves korában, Pozsonyban szentelték pappá. Először a család ősi fészkében, a Vas megyei Kissennyén lelkipásztor, 1618-ban már esztergomi kanonok, gömöri esperes és a Nagyszombati Szeminárium igazgatója. 1621-ben, plébános Sopronban, 1623-ban váci püspök és királyi kancellár. A király diplomáciai feladatokkal is megbízta, részt vett a nikolsburgi béke tárgyalásain. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé és a vármegye főispánjává 1628. július 11-én nevezték ki. 1629-ben részt vett a Nagyszombati Zsinaton, a következő esztendőben a győri püspökségre helyezték át. A romokban heverő veszprémi székesegyház altemplomát olyan mértékben helyrehozatta és ellátta eszközökkel, hogy istentiszteleti célokra használni lehetett.

 

400 éve született SZEMPTSEY Ferenc (1610-Berhida, 1680. jan. 20.) várkapitány. A nagyvázsonyi őrség 1680. január 30-án Berhidánál csatát vívott egy rabló török csapattal. A harcban esett el a 70 esztendős Szemptsey Ferenc, vázsonyi vicekapitány. Ács Mihály a nagyvázsonyi őrsereg ev. prédikátora temette február 12-én a veszprémi végház melletti Benedek-hegyen. A temetési beszéd és a halotti búcsúztató kéziratban fennmaradt. Ez az egyetlen megemlékezés a berhidai harcról. A verses búcsúztatót a Győri Közlöny 1868. április 2.-i számában tette közzé Papp Dénes veszprémi ügyvéd.

 

250 éve hunyt el GASTEIGER János Mihály, id. (1700 körül-Németbánya? 1760) üveghuta-alapító. A pillei (Városlőd) üveghuta mestereként (amelynek 1738-tól 1757-ig bérlője) 1753-ban szerződésben vállalja egy új huta építését-alapítását. Az új hutát Nova Hutának, majd osztrák származású munkásairól Deutsch Hüttének, Németbányának nevezték el. A termelés 1757. áprilisában indult, s haláláig, mint magister vitrarius Pilleensis id. Gasteiger János Mihály irányította. Az üvegfúvó munkások száma 10-12 fő volt.

 

200 éve született KUN Sándor (Gyepes, 1810 körül-Gyepes 1849 után) földbirtokos, megyei aljegyző. 1843 és 1848 között Veszprém vármegyei másodaljegyző, 1847-től aljegyző. 1848-ban a polányi nemzetőrség kapitány. 1849. június 11-étől a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselője. Az 1840-es években több fővárosi lapban, így az Életképekben publikált. 1848-ban a kormánylapnak, a Közlönynek volt hivatalos tudósítója.

 

200 éve született SOBRI Jóska, Pap József (Erdőd, 1810-Lápafő, 1837. febr. 17.) dunántúli betyár. A Sopron vármegyei Sobor faluból került apja Vas vármegyébe kanásznak. Kisebb lopásokért 1832-ben került először a zirci börtönbe. A hagyomány szerint a foglár felesége segítségével szökött meg onnan. 1835-ben a Bakony és a hozzá közel lévő Vas, Zala, Győr és Veszprém vármegyék voltak működésének területei. Bandájával először gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogatott, Kónyiban a győri káptalan pénztárát támadták meg. A katonaság elől Somogyba menekült, megsebesült és megölte magát. Neve körül valóságos kultusz alakult ki: mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Bakonyi betyárnak tartották. Eötvös Károly A Bakony c. könyvében külön fejezetet szentelt egyéniségének, foglalkozik vele Utazás a Balaton körül c. útirajzában is. Sobri szereplője Krúdy Gyula több novellájának is.

 

250 éve az 1760-as években felépült a Méhes Vendéglő.

 

250 éve 1760-ban olvasható először hivatalos iratokban a Jeruzsálemhegy neve.

 

200 éve 1810-ben a városi tanács előírja, hogy vásári napokon az idegen koldusokat börtönbe kell zárni.

 

150 éve született BOSKOVITZ Sámuel (Pápa, 1860-1944) pipa- és agyagáru gyáros.1898-ban (a pápai gyár fiókjaként) agyagáru-gyárat alapított Városlődön. Cserépkályhát, kőedényt, agyagpipát gyártottak. Boskovitz jó szakember és jó kereskedő volt. Kályhái, pipái kelendők. A kis üzem több évtizeden át 30-40 embernek adott megélhetést. 1945-ben a község bombázásakor a városlődi gyár épülete is találatot kapott, s ezzel meg is szűnt.

 

150 éve született LŐWI Béla (Bernát) (1860-Bp. 1914. júl. 14.) nyomdász. Tanítói oklevelet szerzett, de kereskedői pályára lépett. Tapolcán 1883-ban kezdte működését a város első nyomdája, amely Lőwi Bernát tulajdona. Később könyvkereskedést, 1893-ban könyvkötő műhelyt is nyitott. Egy amerikai sajtolóval kezdte a munkát, majd bővítette az üzemet. Képzett nyomdász lévén először egyedül végezte a munkát, a századforduló után segéddel és tanoncokkal dolgozott. Itt tanulta mesterségét fia, aki 1915-től a nyomda vezetője, egy év múlva tulajdonosa. Többnyire iskolai értesítőket, naptárakat, tankönyveket, egyleti kiadványokat készítettek. Itt nyomták 1891 és 1902 között a Tapolcza és Vidéke, 1903 és 1925 között a Tapolczai Lapok, 1919-től a Tapolcai Újság c. lapokat. Tapolcán az izraelita temetőben nyugszik. Üzletét fia László Jenő néven vitte tovább. A Tanácsköztársaság idején a nyomdát szocializálták.

 

150 éve született SZÉP Rezső (Sümeg, 1860-Pozsony, 1918. máj. 3.) tanár, botanikus, zoológus. Tanulmányainak befejezése után 1888-1890 között Sümegen, majd a Pozsonyi Evangélikus Líceumban természetrajztanár. Behatóan foglalkozott Sümeg és Pozsony flórájával, valamint zoológiai kutatásokkal is.

 

150 éve 1860-ban angol- gót stílusban elkészült az Angolkisasszonyok templomához kapcsolódó épület

 

150 éve 1860-ban Szentirmay József megtervezte a Regina Mundi – Világ Királynéja plébániatemplomot

 

140 éve 1870-ben MOLNÁR Aladár pedagógus, művelődéspolitikus Eötvös József kultuszminiszter támogatásával, apja házában Balatonfüreden létrehozta az első magyar szeretetotthont

 

100 éve az 1910-es években elkezdték kiépíteni az Újtelepet, mely a 30-as évekre épült ki teljesen

 

100 éve az 1910-es években a fejesvölgyi források vizét csőrendszerrel, gyűrűkkel ellátott kútba vezették

 

75 éve 1935-ben közadakozásból felépült a Bakonyi Ház

 

75 éve 1935-ben a MÁVAUT elindította autóbuszjáratait Veszprémből

 

70 éve 1940-ben a pénzjegynyomda egy része a veszprémi sziklában működött. Itt nyomták az 5 és 10 pengős papírpénzeket

 

60 éve 1950-ben létrehozták a kiskereskedelmi vállalatokból a Pannonker Vállalatot

 

60 éve 1950-ben a Felsőváros felvette a Dózsaváros nevet

 

60 éve 1950-ben a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága lebontatja az egykori Koma-kút téri laktanya épületét

 

55 éve 1955-ben létrejött a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat a Veszprém Megyei Tejipari Egyesülésből

 

55 éve 1955-ben átadták az állatkórházat

 

50 éve az 1960-as években

  • Szállító és szolgáltató szervezetet épített ki az Állami Volán Vállalat
  • Lebontották az evangélikus iskolát és a mellette lévő paplakot a sétáló utca kialakítása érdekében
  • Megkezdődött a belváros átfogó rekonstrukciója

50 éve 1960-ban

  • Klubkönyvtár nyílt a Dózsavárosban
  • Megnyílt a Képcsarnok a városban
  • Megnyitották a város legnépszerűbb, szezon jellegű ifjúsági szórakozóhelyét a várban
  • A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megalapította a Veszprém Megyei Tervező Vállalatot
  • Megnyílt a csónakázó tó a Vidámpark és az Úttörővasút

45 éve 1965-ben a Látóhegyen felépült a vízmedence, mely ellátta a várost ivóvízzel

 

40 éve 1970-ben felépült a Lordok-háza

 

25 éve 1985-ben

  • Felépült a Cserháton a Skála Vár Áruház
  • Kováts Péter hegedűművész irányításával megalakult a Mendelssohn Kamarazenekar
  • A Jutasi lakótelepen klubkönyvtárat nyitottak
  • Bezárt a veszprémi Házgyár
  • Felépült a Magyar Nemzeti Bank új épülete, ahová az Országos Takarékpénztárral együtt költözött
  • Megalakult a Veszprémi Sportegyesület a VSE
  • Megnyílt a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyei Gyűjtemény néven a Gizella Királyné Múzeum

20 éve 1990-ben

  • A Veszprém megyei napilapot megvásárolta a Westdeutsche Allgemeine Zeitung Medien Gruppe és létrejött a Pannon Lapok Társasága
  • Cserhát József –díjat alapított a Napló szerkesztősége
  • Megjelent a Horizont kulturális folyóirat
  • Auer Lipót emlékére versenyt rendeznek a megye legjobb hegedűtanszakos növendékei részére
  • Veszprémben is megalakult a megyei önkormányzat
  • A Vámosi úti temetővel szemben megkezdték a Takácskert lakópark kialakítását
  • Létrehozták a Megyei Munkaügyi Központot

15 éve 1995-ben

  • Megalakult a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület, mely a nők jogaiért száll síkra
  • Létrejött a Viza Nyomda Kft
  • Csermák Napok Zenei Fesztivál már önálló zenei fesztiválként kapcsolódik a Gizella Napokhoz
  • Csermák Antal –díjat alapított a Veszprém Polgárai a Városi Zenedéért Alapítvány

10 éve 2000-ben

  • Testvérvárosi kapcsolatot létesített Veszprém és Passau
  • Először adományozott Veszprém városa Tiszteletbeli Polgár címet
  • A városi közgyűlés Véghelyi-díjat alapított. Évente egy alkalommal a Köztisztviselők Napján kiemelkedő munkát végző köztisztviselő kapja
  • Nappali és esti tagozaton megkezdődött a tanítás a SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában
  • A városi közgyűlés Hornig Károly-díjat alapított. A szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátásban kiemelkedő munkát végző személyeket ismerik el a Szociális Munka Napja alkalmából
  • A városi közgyűlés Perlaky-díjat adományoz az egészségügyi szolgáltatások területén kiemelkedő érdemeket szerzett személynek a Semmelweis Nap alkalmából
  • Létrejött a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola
  • Megalakult a Buhim-völgyi Szalon


 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.