• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2010. év - Január-Február PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2010. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták Veszprémről

 

Január

1810. január

200 éve Földrengés volt a városban

 

1960. január 4.

50 éve hunyt el MÁTIS Kálmán (Nagyvázsony, 1903. júl. 14.-Kecskemét, 1960. jan. 4.) festő-, grafikusművész, tanár. Tehetséges és vállalkozó szellemű lakatosmester fia, aki szüleivel fiatalon kivándorolt az Egyesült Államokba. Onnét Bécsbe, majd Nagyvázsonyba költöztek haza. Középiskolába Sopronban és Veszprémben járt. A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt-tanítványként szerzett diplomát. A Kecskeméti Művésztelepen már Révész Imre tanítványa. 1936-ban egy rajzfilmjével díjat nyert a londoni nemzetközi filmfesztiválon. A háború végén rövid időre ismét Nagyvázsony adott otthont számára. 1946-tól a Kecskeméti Iparostanuló-iskola rajztanára és 1950-től a város képzőművészeti szabadiskolájának vezetője. A Nemzeti Szalonban 1929-től, a Műcsarnokban 1932 után állított ki. Rajzfilmeket is készített, folyóiratokban karikatúrái jelentek meg.

 

1980. január 11.

30 éve hunyt el KOTSIS István (Arad, 1889. dec. 15.-Bp. 1980. jan. 11.) építész. Az MTA tagja. A budapesti műegyetemen 1911-ben építészmérnöki, 1918-ban műszaki doktori oklevelet szerzett Tanulmányutat tett Ausztriában, Németországban és Olaszországban. 1915-1917-ben mérnök hadnagyként vett részt a Kárpátokban folyó harcokban. 1920-tól a budapesti műegyetem tanára. 1950 és 1966 között a Középülettervező Vállalatnál építész, majd 1977-ig nyugdíjasként munkatárs. A húszas évek után modern, funkcionalista stílusban alkotott. Tihanyban az ő tervei alapján épült 1924-1925-ben a Főhercegi nyaraló, 1925-1927-ben a Biológiai Kutató Intézet.

 

1890. január 11.

120 éve született RÁDAY Sebestyén (Szeged, 1890. jan. 11.-Bakonygyepes, 1968. dec. 31.) tanár, premontrei kanonok. Iskolái elvégzése után lépett a Premontrei-rendbe, 1912-ben szentelték pappá. Csornán a rend magisztere. 1927-ben, Külsővaton (50 év után) újjáélesztette a magyar premontrei női (Boldogasszony lányai) rendet. 1950-től Bakonygyepes első plébánosa. Az ötvenes években néhány évig csak harangozóként dolgozhatott. 1956-ban Ajkarendekre helyezték, de két év múltán ismét Bakonygyepesen szolgált. Nevéhez fűződik a rend bakonygyepesi megtelepedése és 1966-1967-ben a falu templomának tataroztatása.

 

1890. január 12.

120 éve halt meg RÉDEY István (Köveskál, 1856. okt. 8.-Köveskál, 1890. jan. 12.) jogász, költő. Veszprémben, Felsőlövőn és Sümegen tanult, majd 1876 és 1882 között Balatonfüreden, ügyvédi irodában dolgozott. Szembetegsége miatt hazament Köveskálra és birtokán gazdálkodott. 1877-ben a Balaton és Vidéke c. lap munkatársa, költeményeket, társadalmi cikkeket jelentetett meg. Itt közölték a Füredi tündér c. novelláját is. A következő években a Magyarország és a Nagyvilág c. lapokban, valamint a Keszthely c. újságban közölt verseket. Később fővárosi, zalai és veszprémi lapokban jelentek meg költeményei és novellái. Többek között A sümegi katakombák c. humoros írása is. Kéziratban maradt egy kötetnyi verse.

 

1850. január 16.

160 éve született ENDRŐDI Sándor, 1916-ig Kupricz Sándor (Veszprém, 1850. jan. 16.-Bp., 1920. nov. 7.) költő, tanár, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta, a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ez évtől a Nagyváradi Főreáliskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaság tagjává 1882-ben, a Petőfi Társaság örökös elnökévé 1907-ben választották. Szerkesztője volt a Petőfi Könyvtár és a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza c. 20 kötetes sorozatoknak. A Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza c. köteteket. Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870-1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. A versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt c. elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Veszprémben a szülőháza helyén, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát.

 

1920. január 18.

90 éve született KUTASI KOVÁCS Lajos (Veszprém, 1920. jan. 18.-London, 1995. nov. 2.) író, újságíró, néprajzkutató. A középiskolát Budapesten végezte. Első szépirodalmi munkája 1941-ben jelent meg. 1942-ben kezdte az újságírói munkát, a Veszprémi Hírlapnál, ahol két évig segédszerkesztő. 1944-ben Budapesten újságíró. A háború után néhány évig a Német Szövetségi Köztársaságban élt, majd 1949-ben kivándorolt Dél-Amerikába. Húsz éven keresztül magyar lapszerkesztő Brazíliában. 1950 és 1967 között a Délamerikai Magyar Hírlap szerkesztője Sao Pauloban, majd 1970-ig a Délamerikai Magyar Újság brazíliai szerkesztője. 1963-tól 1968-ig az Internacional Feature Service nemzetközi sajtóiroda brazíliai igazgatója és húsz évig a Sao Paulói Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja. 1970-ben, Londonban telepedett le. Külső munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak és londoni BBC-nek. Tudományos igényességgel kutatta az amerikai indiánok életét. 1965-ben részt vett egy dél-amerikai expedícióban, 1974 és 1989 között nagyobb etnográfiai tanulmányutakat tett Észak- és Dél-Amerikában. 1972 óta rendszeresen jelentek meg könyvei, tanulmányai és egyéb írásai Magyarországon, sokat publikált az Új Horizont c. folyóiratban. Élete utolsó két évében az Angliai Magyar Tükör szerkesztője. A Magyar Földrajzi Társaság 1995-ben az útirajz-irodalomban kifejtett kimagasló munkásságáért neki ítélte a Teleki Sámuel Érmet. Néprajzi gyűjteménye az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot gazdagítja, kéziratai és egyéb irodalmi dokumentumai pedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba kerültek.

 

2000. január 18.

10 éve hunyt el R. KISS Lenke, Rábai Györgyné (Illye Clumeghiu, Románia, 1926. máj. 13.-Veszprém, 2000. jan. 18.) szobrászművész. 1951-1957 között a Budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványa. 1964 óta Veszprémben élt és dolgozott. Szobrászata figuratív, realista szellemiségű. Kisplasztikákat és megrendelésre monumentális kompozíciókat alkotott. Műveinek anyaga elsősorban a bronz és a kő, de gyakran alkalmazta az agyagok ötvözését is (bronz-kő, bronz-fa). Köznapi és mitológiai témákat, alakokat megjelenítő alkotásait expresszív formarend árnyalja. Egyéni kiállításai.: 1965: Vegyipari Egyetem, Veszprém, 1966 Képcsarnok, Veszprém, 1969 Ajka, 1971, 1973 Nitrokémiai Ipartelepek, Pétfürdő, 1974 Veszprém (gyűjt.), 1974 Ajka, Tapolca, Várpalota, 1974 Gladsaxe, Koppenhága, 1975 Tihanyi M., Tihany, 1977 Merseburg, Halle (NDK), 1978 Balaton G., Balatonfüred, Dési Huber T. (kat.), 1979 Jurisics-vár, Kőszeg, 1980 Csók G. (kat.), 1983 G. am Bockstrum, Ostnabrück (NSZK), 1986 Celldömök, Kölesd, 1996 OTP Bank G., 1982 Pécs, 1989 Eger, 1990 Szeged, 1991 Veszprémi Egyetem, Zalaegerszeg, 1993 Bécs, 1995 Helyőrségi Művelődési Központ, Veszprém. Vcsk: Ernst M.: Műcsarnokban tartott kiállítások: Veszprém Megyei Tavaszi Tárlatok, Őszi Tárlatok, Dunántúli Tárlatok, 1979 Ganz Mávag Műv. Közp., Kernstok G., Tatabánya, 1981 VII. Orsz. Kisplasztikai B., Pécs. Mk.: Bányászati M., Sopron, Laczkó D. M., Veszprém, MNG, Xantus. M., Győr, Vay Ádám M., Vaja. 1967-ben és 1977-ben Egry József-díjat, 1998-ban Gizella-díjat (Veszprém város) kapott.

 

1820. január 19.

190 éve született NYULASSY (Ignác) Antal (Székesfehérvár, 1820. jan. 19.-Bakonybél, 1900. szept. 18.) bencés szerzetes tanár, költő. A Benedek-rend tagjaként a teológiát Pannonhalmán végezte. 1845-től Pannonhalmán és Sopronban hitszónok, majd 1851-től bencés tanár több dunántúli városban, így 1862 után Pápán is. 1866-1897 között plébános Bakonybélben, végül 1897-től haláláig a Bakonybéli Apátság perjele. Lírai költeményeit először Bajza, majd Czuczor Gergely hatására írta. Tanító szándékú, népies elbeszéléseivel, rajzaival és életképeivel a falu kulturális felemelkedését kívánta szolgálni.

 

1900. január 20.

110 éve született KESERŰ Béla (Gamásza-puszta, 1900. jan. 20.-Balatonfüred, 1960. máj. 2.) orvos. Középiskoláit a Székesfehérvári Ciszterci Főgimnáziumban végezte. Orvosi képesítését 1923-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1928 végéig a Budapesti 1. Sz. Nőgyógyászati Klinikán dolgozott. 1929-től megbízták a Balatonfüredi járás tisztiorvosi teendőivel, melyet 1936 szeptemberéig végzett. Ezzel párhuzamosan 1929 és 1959 között a Rendelőintézet körzeti orvosa. Közben a 2. világháborúban katonaorvos. A járási egészségügyi szolgálatban 1957-ig rendszeresen részt vett. Több üdülőben ellátta az orvosi teendőket. A Szívkórház 1949-ben történt államosítása után ott is nőgyógyászati szakrendelést vezetett. A Balatonfüredi Orvos-gyűlések résztvevője, 1934-ben előadója. A balatonarácsi r. k. temetőben nyugszik.

 

1710. január 22.

300 éve halt meg BABOCSAY Ferenc ifj. (17. század második fele-1710. jan. 22.) várkapitány. 1696-ban már Veszprém alkapitánya, apja halála után főkapitánya. 1704. május 31-én Heister császári csapatai felgyújtották és kirabolták Veszprémet. Babocsay és az őrség elmenekült a császári csapatok elől, Babocsay a nagyságos fejedelem táborát választotta. 1710-ben a romhányi csatában, a császári csapatok ellen harcolva esett el.

 

1900. január 25.

110 éve született FEKETE István (Gölle, 1900. jan. 25.-Bp., 1970. jún. 23.) író. 1928-ban került Ajkára, és 1941-ig dolgozott a Nirnsee-család gazdatisztjeként. Később a Földművelésügyi Minisztériumban vadászati előadó, 1950-től pedig a Mezőgazdasági Múzeumban tudományos kutató. 1952-1955 között a Halászmester-képző tanára. Az ajkai évekből merítette több műve ismeretanyagát. Sokat tartózkodott a Balaton-partján, Dalányi József szentkirályszabadjai tanárnál. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Emlékszobája, benne gipsz mellszobra (Z. Soós István alkotása), a városligeti Csónakázó-tó szigetén bronz mellszobra (Borsos Miklós alkotása), kedvenc állatfiguráiból szoborpark, (Samu Katalin alkotásai), a város különböző pontjain pedig három emléktáblája van: a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott ; a Városi Múzeum falán ; a róla elnevezett általános iskola falán alumínium dombormű, (Sashegyi József alkotása). Ajka város díszpolgára. 1960-ban József Attila-díjat kapott.

 

1990. január 27.

20 éve hunyt el BORSOS Miklós (Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.) szobrászművész. Festőnek indult. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből kalapálta. Az érzékletes formálás mestere. 1931-ben rendezte első kiállítását a Frankel-szalonban. 1943 óta a nyarakat Tihanyban töltötte, később gyakori vendég Lipták Gáborék balatonfüredi házában, Ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. A negyvenes évek második felétől foglalkozott éremművészettel, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal, kevés lavírozással teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai. Veszprém megyében több alkotása látható. Számos művét őrzik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Balatonalmádiban, az Auróra Szállóban áll Hajnal c. szobra. Badacsonytomajon Egry József szobra és síremléke. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban több emléktáblán (Berzsenyi, Csokonai stb.) általa tervezett plakett, a mólón a Balatoni szél című alkotása. Veszprémben Eötvös Károly mellszobra (a Megyei Könyvtárban). 1972-ben kapcsolatba került Ajka városával, ahol nemcsak másokkal együtt, hanem önálló tárlaton is bemutatkozott. Kiállításainak anyagát a városnak ajándékozta. Az ajkai Városi Múzeumban Borsos-terem (állandó kiállítással), a városban több szobor és a nevét viselő park őrzi emlékét. Ajka város díszpolgára. 1988-ban tervezte Várpalota Városért érmet. Munkásságáért Kossuth-díjat és Munkácsy-díjat is kapott.

 

1870. január 29.

140 éve született JUTASSY Ödön, Tandler Ödön (Veszprém, 1870. jan. 29.-Bp., 1945. ápr. 17.) újságíró, szerkesztő. Apja, Jutassy Sándor részt vett a szabadságharcban, Damjanich seregében szolgált. 1887-ben, Veszprémben érettségizett. Újságíróként dolgozott, 1894-ben megalapította a Molnárok Lapját. Lapjában teret kapott a gépészet, a villamosságtan, a malmok kereskedelmi és közgazdasági életének minden híre. A kor legjobb szakembereinek írásait közölte. 1903-ban Lipinszky Lipóttal nyomdát indított. Később malomipari szakmunkákat és évkönyveket is kiadott. Kezdeményezte a Malomipari Szakkönyvtár sorozat megjelentetését. Évekig harcolt a molnárok iskolájáért. 1938 decemberében az első zsidótörvény alapján megvonták a lapengedélyét.

 

 

Február

 

1720. február 6.

290 éve született BAJZÁTH József, pészaki (Kissalló, 1720. febr. 6.-Veszprém, 1802. febr. 24.) r. k. püspök. Esztergomban, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult. 1740-ben a filozófia magisztere, 1743-ban szentelték pappá. Első állomásán, az esztergomi érseki helynökségen püspöki szertartónak, majd titkárnak nevezték ki. 1749-ben a Szent Imre szeminárium igazgatója. Két évvel később a veszprémi káptalan, 1764-ben az esztergomi főkáptalan követeként vett részt a pozsonyi országgyűlésen, ahol kiemelkedő szerepet játszott. Egy évvel később udvari tanácsossá és a magyar kancellári hivatal ügyintézőjévé léptették elő. Újabb magas egyházi méltóságokat és állami megbízásokat kapott, 1777. február 17-én kinevezték a veszprémi egyházmegye püspökévé. 1792-ben Ő koronázta meg I. Ferenc király feleségét. Folytatta, és 1782-ben befejezte a szeminárium építését.

 

1960. február 13.

50 éve hunyt el HALÁPY János (Pórszombat, 1893. febr. 4.-Bp., 1960. febr. 13.) festő- és grafikusművész. A család nyolc gyermeke közül a legfiatalabb. Művészi hajlamai korán megnyilatkoztak. A Bajai Tanítóképző Intézetben Éber Sándor tanítványa volt. Rajzait 1910-ben a párizsi nemzetközi zsűri aranyéremmel jutalmazta. Az 1. világháború idején hadifogolyként sokat festett. Hazatérése után Budapesten polgári iskolai tanári állást kapott. 1923-ban feleségül vette Hatvany Lajos leányát. Kapcsolatba került a baloldali szemléletű, modern törekvésű festőkkel, akik 1924-ben Képzőművészek Új Társasága (KÚT) néven alakítottak egyesületet. Több alkalommal is hosszabb ideig tartózkodott Párizsban tanulmányúton. Első kiállítását 1926-ban Budapesten rendezte, és ezt még tizenhárom követte. Négy ízben nyerte el a Balaton-ösztöndíjat. Szín- és fényhatásokra felépített képeit a Balaton ihlette. 1925-től haláláig a nyári hónapokban Balatonfüreden élt és főként Tihanyban festett, az Ezerarcú Balaton festője. Csendéletei derűs életfelfogását tükrözik. Tárlatkritikákat is írt. A Balatoni Panteonban tábla, Pátzay Pál alkotása őrzi emlékét. Nevét utca viseli. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Állandó kiállítása van a Keszthelyi Balatoni Múzeumban. A képeket és egyéb dokumentumokat Halápy Lili, a művész özvegye adományozta a Balatoni Múzeumnak.

 

1850. február 15.

160 éve hunyt el RESZTYENSZKY Adalbert (Béla) Antal, Briestanszky Béla (Németpróna, 1786. aug. 5.-Tihany, 1850. febr. 15.) tanár, bencés apát. 1836-tól az MTA levelező tagja. 1803-ban lépett a Szent Benedek-rendbe.1810-ben szentelték pappá és ettől az évtől a győri gimnázium tanára, majd 1815-től a győri akadémián matematikát tanított. 1826-tól tagja a Jénai Minerológiai Társaságnak. 1838. február 3.-tól, haláláig tihanyi apát. Latin nyelven írt matematikai értekezéseivel hírnevet szerzett. Megkísérelte a magyar matematikai nyelv megalkotását. Behatóan foglalkozott ásványtannal is. Főleg tankönyveket írt. Tihanyi apátként sokat tett a környék (főleg Balatonfüred) szellemi és gazdasági fejlesztéséért. Apátsága alatt Balatonfüreden, a fürdőtelepen megépült a kerek-templom, melyet 1846. május 16-án szentelt fel. Elkezdte a Balaton lecsapolását és a tagosítási munkálatokat, valamint az apátságba a vízvezeték bevezetését. Meghonosította Tihanyban a selyemhernyó-tenyésztést.

 

1880. február 15.

130 éve halt meg FARKASHÁZI FISCHER Mór, 1866 előtt Fischer Mór (Tata, 1799-Tata, 1880. febr. 15.) porcelánfestő, porcelángyáros. Az Esterházy-uradalom kocsmabérlőjeként 1839-től a pápai keménycserép-gyárat bérelte, 1840-ben Stingl Vincétől megszerezte a herendi porcelángyárat. Gyártmányaival Pesten és külföldön nagy sikert aratott. Igen tehetséges virágfestőnek bizonyult. A hazai kerámiaipar fejlesztésében szerzett érdemeiért 1866-ban nemességet kapott. Egyedi és fényűző darabok gyártása miatt nem tudott lépést tartani a fejlődő technológiájú monarchiabeli porcelángyárakkal, 1875-ben csődbe jutott. Tatára vonult vissza, ahol festőműhelyt alapított. Herenden a Porcelángyár előtt és udvarán is áll mellszobra (Hanzély Jenő, valamint Ilona Barth és Karl Barth alkotása). Az utókor emléktáblát állított nevének és alkotásának a Herendi Porcelán Múzeum folyosóján, valamint a zirci Bakonyi Panteonban.

 

1900. február 20.

110 éve született MARTON László (Kiskomárom, 1900. febr. 20.-Debrecen, 198?) tanár, író. Polgári iskolai tanári képesítéssel 1930-ban kezdett tanítani Szerencsen. Az 1950-es években került Tapolcára, ahol először általános iskolákban, 1954-1956-os években, a gimnáziumban tanított. Kitartó munkával újjáélesztette a Batsányi-kultuszt. Népszerűsítő írások sorát jelentette meg a Napló, az Alföld, az Életünk, a Pedagógusok Lapja, az Idegenforgalom és más lapok hasábjain a Batsányi házaspárról, életükről és munkásságukról, Tapolca rendezvényeiről. 1975-ben Debrecenbe költözött, ott halt meg.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.