• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2010. év - Március-Április PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2010. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták Veszprémről

 

Március

 

1990. március 1.

20 évvel ezelőtt a múzeum felvette Laczkó Dezső nevét

megnyitotta kapuit a Helyőrségi Művelődési Otthon a HEMO.

 

1770. március 8.

240 éve született PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

1975. március 9.

35 éve felavatták a Házgyárat

 

1860. március 10.

150 éve született BONTZ József (Bocfölde, 1860. márc. 10.-Veszprém, 1934. júl. 23.) r. k. lelkész, történész. A középiskolát Zalaegerszegen, Szombathelyen és Pannonhalmán végezte. 1886-ban szentelték pappá, később Keszthelyen káplán. 1929-től Veszprémben kanonok. Balatonedericsen új templomot, Cserszegtomajon kápolnát építtetett, a nemesvitait restauráltatta. Megalapította a Balatonvidék című hetilapot, amelyben (a Magyarország c. lap mellett) írásai is megjelentek.

 

1910. március 12.

100 éve született LÉKAI László József, Lung László (Zalalövő, 1910. márc. 12.-Esztergom, 1986. jún. 30.) r. k. püspök, tanár. A középiskolát Nagykanizsán és Veszprémben, a Kisszemináriumban végezte, 1928-ban érettségizett. Rómában filozófiát és teológiát tanult, 1931-ben filozófiai doktorrá avatták, 1934-ben pappá szentelték. Káplán Ukkon, majd Veszprémben tanulmányi felügyelő a Kisszemináriumban, a dogmatika tanára a Nagyszemináriumban. Püspöki titkár 1944-ben, és még ez évben internálták, előbb Veszprémben, majd 1945. február 22.-ig Sopronkőhidán és Sopronban tartották fogva. 1969-től plébános Badacsonytomajon, később Balatonlellén. Először a Veszprémi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki. 1972. március 16-án szentelték püspökké. Két év múlva esztergomi apostoli kormányzó, 1976-tól bíboros érsek. 1978-ban két pápa, I. és II. János Pál választásán vett részt. Jelmondata: A megnyesett fa kizöldül. Veszprém megyei munkálkodása idején sokat fáradozott templomok, egyházi épületek helyreállításán, szépítésén, korszerűsítésén: Ábrahámhegyen, Badacsonyban, Badacsonyőrsön, Badacsonytomajon. Új templom építését kezdeményezte Balatonfőkajáron

 

1990. március 13.

20 éve hunyt el BÉKEFI László (Celldömölk, 1927. júl. 30.-Sümeg, 1990. márc. 13.) r. k. prépost. 1952-ben, Veszprémben szentelték pappá. Két évig Buzsákon, egy esztendeig Búcsúszentlászlón, 1955 és 1957 között Sümegen káplán. Veszprémben püspöki helytartó, püspöki titkár, majd templomigazgató. 1961-től Sümegen plébános, 1963 után a kerület vezető esperese, 1973-tól prépost. A város mindkét templomát felújíttatta, a plébániatemplom központi fűtést kapott. A Máltai Lovagrend segítségével munkálkodott a várbeli kápolna felújításán. Tagja volt a városi Hazafias Népfrontbizottságnak, a Városvédő- és Szépítő Egyesületnek. 1994-ben (posztumusz) Sümeg város díszpolgára címet kapta.

 

1950. március 14.

60 éve hunyt el NAGY Sándor (Németbánya, 1868. máj. 18.-Gödöllő, 1950. márc. 14.) festőművész, iparművész. Budapesten Székely Bertalannál, azután Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Hazatérve először Veszprémben, később Gödöllőn dolgozott. Leginkább szimbolikus festményeivel és egyéni stílusú rajzaival keltett feltűnést és gyakorolt hatást a fiatalabb nemzedékre. Sokoldalúan foglalkozott az iparművészeti technikákkal és maga is nagybecsű alkotásokat hozott létre. Fő műve a pesterzsébeti templom freskódísze. Veszprémi alkotásai: a Petőfi Színház épületének külső mozaik képe és a főhomlokzat üvegfestménye. Előbbi a Rege a Csodaszarvasról, utóbbi a Népművészet varázsa címet viseli. Számos ifjúsági könyvet illusztrált. A magyarországi szecesszió jellegzetes képviselője. Londonban, Budapesten a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban volt kiállítása. Milánóban és Budapesten (többször) nagydíjat, 1906-ban, Torinóban aranyérmet nyert.

 

1975. március 14.

35 éve új városi zászlót alkotott Veszprém Város Tanácsa

 

1920. március 16.

90 éve született JÁRMAI Ervin (Mátranovák, 1920. márc. 16-Veszprém, 1999. aug. 9.) bányamérnök, helytörténeti kutató. Egerben járt középiskolába, 1945-ben a budapesti műegyetem soproni bányamérnöki karán, 1960-ban a miskolci egyetemen szerzett bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet. 1944-től, különböző beosztásokban Dudaron dolgozott. Nevéhez fűződik a dudari szénbánya termelésének indítása és nagyarányú fejlesztése, a Zirc-dudari vasútvonal megépítése. 1983-ban történt nyugdíjba vonulásáig, vezető főmérnökként a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt központjában, Veszprémben dolgozott. Fő feladata volt új területek bekapcsolása a széntermelésbe. Irányította a Dudar és Padragkút községek aláfejtésének védelmét. Aktívan részt vett a megye szakmai műszaki közéletében, a Zirci Bakonyi Panteon kialakításában. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Veszprém megyei szervezetének titkára és elnöke is volt. Gyűjtötte a megye bányászatának emlékeit őrző dokumentumokat és tárgyakat. Közel félszáz tanulmánya, írása jelent meg szaklapokban és önálló kötetekben. Szakbibliográfiai munkássága példamutató. Szakmai és közéleti munkásságáért több kitüntetést kapott, köztük a Péch Antal-emlékérmet. A vörösberényi temetőben nyugszik.

 

1945. március 21.

65 évvel ezelőtt a 101. sz. honvéd vadászrepülőezred utolsó egységeit is Kenyeribe telepítették.

 

1940. március 22.

70 éve hunyt el KÁLI NAGY Dezső (Kraszna, 1888. máj. 17.-Siófok, 1940. márc. 22.) mérnök. A Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség vezetője. Működéséhez fűződik a tihanyi, az alsóörsi, a siófoki és más kikötők tervezése és építése, valamint az említett települések partrendezése. Saját találmánya a K. N. D-jelű partvédőmű, amelyet több helyen sikerrel alkalmaztak

 

1945. március 22.

65 éve éjszaka megsérült a Völgyhíd kis íve

 

1930. március 23.

80 éve született BARANKAY Bertalan (Tornaalja, 1930. márc. 23.-Ajka, 2002. febr. 1.) orvos, sebész szakorvos, kórházigazgató főorvos. 1950-ben a Miskolcon érettségizett, 1956-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1956-tól 1970-ig Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sebészeti klinikán osztályvezető tanársegéd. 1970 és 1990 között az Ajkai Városi Kórházban igazgató és osztályvezető sebész főorvos. Részt vett az ajkai kórház létrehozásában, a kiváló orvosi és szakdolgozói kollektíva megszervezésében. Vezetése alatt a kórház országosan is elismert intézménnyé vált. 1975-ben a Munka Érdemrend, 1980-ban Veszprém Megyéért arany fokozata kitüntetést kapta.

 

1995. március 24.

15 éve jelent meg a Veszprémi 7 Nap ingyenes hetilap első száma

 

1945. március 26.

65 éve hunyt el NÉMETH Gábor (Tárkány, 1870. nov. 5.-Pula, 1945. márc. 26.) író, lelkész. 1895-ben szentelték pappá. Nagyvázsonyban káplán, 1898-tól Somogysámsonban, 1904-től Nagyvázsonyban plébános. 1935-ben vonult nyugalomba. 1894-ben megjelentette Molnár Dénes dogmatikus és Kauzli Dezső pasztorális és liturgikus előadásait. A Zichy-uradalom padlásán talált iratanyag késztette Nagyvázsonyra vonatkozó behatóbb kutatások folytatására.

 

1900. március 31.

110 éve született SZABÓ Lőrinc (Miskolc, 1900. márc. 31.-Bp., 1957. okt. 3.) költő, műfordító. Élete utolsó évtizedében balatonozós alkotói életformát alakított ki. Tavasszal és ősszel a Balatonnál pihent, készítette műfordításait és írta verseit. A legendássá vált balatonutazó utakon Baumgarten Sándor igali, Illyés Gyula, Baránszky-Jób László és Böszörményi László tihanyi, Bernáth Aurél kisörsi majd ábrahámhegyi, 1951-től Lipták Gábor balatonfüredi háza volt a leggyakoribb tartózkodási helye. 1948-tól a balatoni táj ihletőn hatott kései lírájára. Utolsó verseskötetében szereplő szonettjei közül sokat Illyésék nyaralójában írt. Itt érte első szívrohama, aminek emlékét a Tücsökzene című kötetében idézte. A füredi kórházban keresett gyógyulást, innen halála előtt három héttel Pestre szállították. Emléktábláját a füredi Balatoni Panteonban Borsos Miklós a költőt ábrázoló bronz plakettjével 1964. szeptember 12-én avatta Illyés Gyula. Balatonfüreden utcát neveztek el róla.

 

  

Április

 

1935. április

75 éve rendszeres autóbusz közlekedés van Veszprém és Budapest között.

 

1900. április 10.

110 éve született OKÁNYI Iván (Gádoros, 1900. ápr. 10.-Bp., 1968. nov. 16.) kertész, tanár. A mezőgazdasági tudományok doktora. Orosházán, Pozsonyban és a pécsi egyetemen tanult. 1924-ben a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Európa számos országában tanulmányúton járt és dolgozott. 1927-től a Kertészeti Tanintézetben, majd a Kertészeti Akadémián tanított, 1947 után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanár, dékán. A következő esztendőben, a Kertészeti Kutatóintézetben, Balatonakaliban dolgozott. 1936 után Balatonfüreden az első magyar kertészeti felügyelőség vezetője. Megszervezte a Balatoni Gyümölcstermelők Egyesületét, vezetésével megindult a Balaton-felvidék mandulafásítása. Rokoni szálak kötötték Zánkához, ahol a harmincas években házat épített és nyugdíjas éveiben élt. Növénynemesítő munkáját dicséri a részleteiben ma is meglévő zánkai mandulás, és a híres, Akali 60-as elnevezésű nemesített mandulafajta.

 

1940. április 11.

70 éve született HORVÁTH Ernő (Dunaalmás, 1940. ápr. 11.-Dombóvár, 2002. nov. 17.) általános iskolai tanár, karnagy. 1958-ban az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, Tatán. 1961-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán, történelem-ének szakon tanári, 1969-ben Budapesten, a Népművelési Intézetben kórusvezetői oklevelet szerzett. 1961–től tanár,1989-től igazgató a Bem József Általános Iskolában, Balatonfüreden. Négy évtizednél hosszabb ideig vezette a Bem Iskola gyermekkórusát, 13 ország fesztiváljain vettek részt. A kórusnak több rádió- és televízió-felvétele volt, valamint CD-lemeze is készült. 1973 és 1994 között a városi fúvószenekart is vezényelte. Az 1975, 1978, 1985. években Veszprém Megyéért kitüntetést, 1987-ben Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál Nagydíját (Németország), 1989-ben az olaszországi Bergamo-Clusone városok által rendezett világfesztiválon a kórus nagydíjat, 2000-ben fesztiváldíjat kapott, 1999 Pro Comitatu Díjat kapott. Számtalanszor kapott az Év kórusa elismerő oklevelet és karnagyi díjat.

 

1940. április 14.

70 éve született SZEKÉR Ernő (Sátoraljaújhely, 1940. ápr. 14.-Balatonfüred, 1988. aug. 9.) agrármérnök, zenész, újságíró. Sátoraljaújhelyről 12 éves korában került szüleivel Veszprémbe. A Keszthelyi Agrártudományi Akadémián szerezte diplomáját, de a zene töltötte ki életét. Az 1970-es években került Balatonfüredre, ahol családot alapított. Ekkor már a Napló újságírója. Később környezetvédőként is tevékenykedett. Harcolt a Déry-ház megmaradásáért, azért, hogy a Gombás-kúria helytörténeti múzeum, vagy öregek otthona legyen. Nevéhez fűződik számos emléktábla elhelyezése, híres emberek elhanyagolt sírjának rendbetétele, a Kiserdő védetté nyilvánítása és a források rendezése. Beteg szíve okozta korai halálát. A Polányi-forrást tiszteletből róla nevezték el. A balatonarácsi r. k. temetőben nyugszik.

 

1940. április 20.

70 éve született ARATÓ János (Gyula, 1940. ápr. 20.-Ajka, 1978. jan. 3.) tájfutó sportember. Iskolái elvégzése után 1974-ig Ajkán a Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd halálos üzemi balesetéig a Jókai Bánya dolgozója. Az ajkai tájfutó sport megalapítója. A sportág járási-városi szövetségének elnöke, az Ajkai Bányász SK szakosztályelnöke. A magyar válogatott tagja, országos bajnok, több éven át az év megyei sportolója. Országos minősítésű versenybíró. Tragikus halála óta Ajkán minden évben versenyt rendeznek tiszteletére.

 

1990. április 28.

20 éve jött létre az OOK-Press Nyomdaipari és Szolg. Kft.

 

1880. április 30.

130 éve halt meg PETŐFI István (Szabadszállás, 1825. aug. 18.-Csákó, 1880. ápr. 30.) költő. Petőfi Sándor öccse. Mészáros mesterséget tanult és 1845-1848 között Várpalotán mészárszéket bérelt. A szabadságharcban századosi rangig vitte, a bukás után sáncmunkára ítélték. Az ötvenes években gazdatisztként dolgozott, Petőfi Zoltán gyámja volt. Összegyűjtött verseit Bajza József a Petőfi Könyvtár sorozatban, 1909-ben jelentette meg.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.