• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2010. év - Július-Augusztus PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2010. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták Veszprémről

 

 

Július

 

1985. július 2.

25 éve fejeződött be a várost elkerülő déli körút újabb szakasza

 

1880. július 4.

130 éve hunyt el FRANCSICS Károly (Pápa, 1804. nov. 30.-Veszprém, 1880. júl. 4.) borbélymester, emlékiratíró. Pápáról induló veszprémi borbélymester, aki több ezer oldalnyi naplót hagyott hátra, amelyben számos helytörténeti, néprajzi, társadalmi eseményt örökít meg Veszprém életéből. Naplóját 1846-tól vezette, majd korábbi életét is írásba foglalta. 1863-tól naplóját átdolgozta, tömörítette és a hat kötetes kézirat 1870-ig foglalta össze életének eseményeit. A veszprémi lapokban már 1902-ben részletek jelentek meg a szerző neve nélkül. A kézirat öt kötetét az OSzK-ban őrzik.

 

1910. július 5.

100 éve hunyt el VASTAGH János (Tapolca, 1863. dec. 23.-Tapolca, 1910. júl. 5.) tanár, szőlész. Szülővárosában tanult, 1880-ban a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián végzett. Katonáskodás után, 1884-től a tapolcai felső népiskola tanára. Gazdaságtant tanított és vezette az iskolában a gazdasági gyakorlatokat. Egyik vezetője a Filoxéra Ellen Védekező Egyesületnek. Ausztriában tanulmányozta a védekezési módokat és saját szőlőbirtokán végzett kísérleteket. Aktív tagja a város közéletének, megalapította a Badacsonyvidéki Bortermelők Szövetkezetét, 1906-ban a Tapolcai Vízlecsapoló Társulatot. Kitisztíttatta a Nagytavat, és a közepébe szigetet építtetett. Rendszeresen publikált a helyi sajtóban a helyes borkezelésről, a betegségek megelőzéséről és a gyógyításról. Lakóhelyén, a Kossuth L. u. 6. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

1840. július 6.

170 éve született HALBIK Ciprián Gáspár (Dáka, 1840. júl. 6.-Balatonfüred, 1927. márc. 28.) bencés apát, tanár, író. A gimnázium alsó négy osztályát a pápai bencéseknél, az 5-6. osztályt Győrben végezte, majd Pannonhalmán érettségizett. 1857-ben lépett a bencés rendbe. A teológia elvégzése után jogi vizsgát tett. 1864-ben pappá szentelték. Előbb hitszónok Pannonhalmán, 1865-től 1877-ig tanár Győrben, két évig igazgató Komáromban. Visszatért Pannonhalmára, ahol a központi könyvtár főkönyvtárosa, perjel, főiskolai igazgató. 1894-től tihanyi apát. Nevéhez fűződik az apátsági könyvtár és levéltár szakszerű rendezése és katalogizálása. Működése idején számos fejlesztés valósult meg az apátsághoz tartozó településeken, többek között a tihanyi kikötő és iskola, a balatonfüredi fürdő bővítése, a vízvezeték-építés befejezése és megkezdődött a füredi iskola építése. 1924-ben magyar királyi főtanácsosi rangot kapott. Már tanuló korában elkezdett publikálni különböző folyóiratokban és önálló kötetei is megjelentek. Történelmi, egyházi, pedagógiai dolgozatain kívül szépirodalmi alkotásai is megjelentek. Közreműködött a 14 kötetes bencés rendtörténet megírásában is. A tihanyi apátsági templomban nyugszik.

 

1900. július 15.

110 éve született PASSUTH László (Bp., 1900. júl. 15.-Balatonfüred, 1979. jún. 19.) író, műfordító. Egyetemi tanulmányokat a kolozsvári és a szegedi egyetem jogi karán folytatott. 1919-től banktisztviselő, 1951-től az Országos Fordítóiroda szakfordítója. A húszas évek közepétől jelentkezett útirajzokkal, történelmi tanulmányokkal, művelődéstörténeti cikkekkel. Dolgozott a Nyugatnak, a Magyar Nemzetnek alapításától munkatársa. 1948-ban kizárták az Írószövetségből, 1956 után csak álnéven írt munkái jelenhettek meg. 1960-ig a magyar Pen Club főtitkára volt. Művelődéstörténeti regényei eredeti forrásokra támaszkodnak, hitelesen ábrázolják a kort és az eseményeket. Később történelmi témájú regényei is nagy sikert arattak. Görög, német, olasz, portugál és spanyol nyelvből fordított. Esőisten siratja Mexikót c. 1939-ben megjelent történelmi regénye hozta meg számára a népszerűséget. Az 1950-es évektől több ízben a füredi Lipták ház vendége. 1958-ban telket vásárolt Tihanyban, nyaralót épített. Tihanyi házában töltötte a nyári hónapokat, itt írta a Ravennában temették Rómát c. regényét is. Sírja a balatonarácsi r. k. temetőben van. Balatonfüreden utcanév, a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.

 

1930. július 15.

80 éve hunyt el AUER Lipót (Veszprém, 1845. jún. 7.-Loschwitz, Németország, 1930. júl. 15.) hegedűművész, pedagógus. Veszprémben Liedl Lipót tanítványa, majd a Pest-Budai Hangászegyleti Zenedében Ridley-Kohne Dávid növendéke. Bécsben és Hannoverben is tanult. Első hangversenye 1856-ban Pesten volt, majd koncertező csodagyerekként bejárta egész Magyarországot. 1866-ban, Hamburgban hangversenymester, 1868-tól a szentpétervári konzervatórium tanára és a cári udvar muzsikusa. Az első jelentős oroszországi vonósnégyes alapító tagja. Híres kamarazenei estélyeken mutatta be a kortárs orosz zeneszerzők műveit. 1872 és 1908 között az Orosz Cári Balett szólóhegedűse. Az Orosz Zenei Társaság hangverseny-igazgatója, majd zenekarának karmestere. Orosz állampolgárságot kapott, a cári udvar titkos belső tanácsosává léptették elő. Az 1890-es évek után, mint hegedűművész és karmester beutazta Európát, Drezdában élt, majd visszatért Szentpétervárra. 1918-ban New Yorkba költözött, ahol főként zenepedagógiával foglalkozott. 1927-ben, 82 éves korában még vezényelte a New Yorki Filharmonikusokat.. Kompozíciói közül a My long life in Music c. sorozat a legnevezetesebb. Veszprémben emléktáblája van a Rákóczi u. 4. sz., valamint a Megyeház tér 5. sz. ház falán.

 

1955. július 15.

55 éve nyitották meg a Vámosi úti Köztemetőt

 

1920. július 17.

90 éve született FARKAS Edit (Lovászpatona, 1920. júl. 17.-Bp., 2002. febr. 26.) tanító, iskolaigazgató. Sigmond Olivér szobrászművész felesége. A pápai Református Tanítóképzőben szerzett oklevelet. Tanítóként dolgozott Tamásiban, Tapolcafőn és Sellyén. 1956 végétől Balatonfüreden élt. 1957-től 1963-ig az általános iskola, 1963-1965-ig a II. Sz., 1965 és 1975 között a Bem József Általános Iskola igazgatója. 1975 után nyugdíjas. Otthona az 1960-as években találkozóhelye volt a Balaton partján élő-nyaraló művésztársadalomnak, a korszak kiválóságainak. Rendszeres vendégei között volt Illyés Gyula, Németh László, Borsos Miklós, Féja Géza, Szász Endre, Keresztury Dezső, Bernáth Aurél, Ferencsik János, Déry Tibor, Halápy János, Gyurkovics Tibor. Felkarolta tehetséges tanítványait, pl. Kéri Imre festőművészt. 1970-ben Horváth Ernő és Bíró Péterné szakvezetésével ének-zenei tagozatot hozott létre az iskolában. 1965-ben kezdeményezésére az iskola Bem József nevét vette fel. 1971-ben az iskola diákjaival Füredköszöntő címmel irodalmi műsort állított össze, amelyet a Magyar Rádió is több alkalommal műsorra tűzött. Híve volt a pedagógiai kísérleteknek, a rendhagyó irodalomóráknak, a nyelvészeti és matematikai vetélkedőknek. Irodalmi és pedagógiai tárgyú tanulmányai jelentek meg különböző folyóiratokban. Pro Urbe kitüntetést kapott Balatonfüreden.

 

1850. július 18.

160 éve született DEÁK ÉBNER Lajos (Pest, 1850. júl. 18.-Bp., 1934. jan. 17.) festőművész. A szolnoki művésztelep egyik alapítója, zsánerfestészetünk jeles képviselője. 1889-1890-ben a tihanyi apátsági templom freskóit Lotz Károllyal, Székely Bertalannal közösen festette. 1911-1912-ben és 1918-ban szerepelt balatoni témájú festményeivel kiállításokon.

 

1860. július 22.

150 éve született LACZKÓ Dezső (Trencsén, 1860. júl. 22.-Veszprém, 1932. okt. 27.) geológus, piarista tanár, múzeumigazgató. 1927-től a Szent István Akadémia rendes tagja. 1877-ben a kegyes tanító rendbe lépett, 1885-ben szentelték pappá. Nyitrán teológiát tanult, 1883-ban a budapesti tudományegyetemen, földrajz-természetrajz szakon tanári oklevelet szerzett. Privigyén, Debrecenben, Kecskeméten és 1888-tól Veszprémben tanított. 1912 és 1918 között a veszprémi gimnázium igazgatója, 1920-ban vonult nyugalomba. 1895-től tevékenyen részt vett a Bakony geológiai feltárásában, és Lóczy Lajos egyik legjobb munkatársa volt a Balaton környékének tanulmányozásában. A veszprémi Jeruzsálem-hegy felső triászkori márgájában felfedezte a Jaekel berlini paleontológus által Placochelys placodonta néven leírt ősteknőst. Részt vett Déchy Mór utolsó kaukázusi kutatóútján, jelentős adatokkal gazdagítva a Kaukázus geológiájára vonatkozó ismereteket. Nevéhez fűződik a Veszprém Megyei Múzeumi és Könyvtári Egylet megalapítása 1903-ban, amelynek első igazgatója. 1905-től szerkesztette a Veszprém Megyei Múzeum évi jelentéseit. Közreműködött a Nemesvámos határában fekvő Baláca-pusztai római lelőhely feltárásában. Tudományos munkásságát elismerve több hazai és külföldi társaság fogadta tagjai közé. Veszprémben, a róla elnevezett múzeum mellett áll kőszobra, Medgyesi Ferenc alkotása. A róla elnevezett forrásnál tábla őrzi emlékét.

 

1870. július 23.

140 éve született CHOLNOKY Jenő (Veszprém, 1870. júl. 23.-Bp., 1950. júl. 5.) tanár, író, földrajztudós. Cholnoky Viktor öccse és László bátyja. Egyetemi tanulmányokat Budapesten, először a műegyetem vízépítési tanszékén végezte, később filozófiai doktorátust szerzett. Lóczy Lajos asszisztense, majd adjunktusa. 1896-1898-ban nagyobb Kelet-ázsiai utazást tett, hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság titkára, a Magyar Turista Egyesület és a Természetvédelmi Tanács elnöke is volt. Tanított a budapesti és a kolozsvári egyetemeken. A Földrajzi Intézetnek vezetője, a MTA levelező tagja. Főleg a hegységek szerkezetét, a folyók természetét vizsgálta. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal és az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Számos tudományos dolgozat szerzője, írásai megjelentek a fontosabb nyelvterületek tudományos kiadványaiban. Szerkesztette a Balatoni Szemle c. lapot. Balatonfüreden utca, Veszprémben lakótelep is viseli nevét. Tábla őrzi emlékét Veszprémben a Kossuth u. 7. sz. alatt lévő szülőháza falán és Balatonfüreden a Balatoni Panteonban.

 

1900. július 23.

110 éve született HALÁSZY Jenő (Bp., 1900. júl. 23.-Bp., 1962. nov. 10.) építész. Tervei szerint épült több vidéki középület és bérház, valamint a Pozsonyi úti ref. templom sima vonalú tornyos épülete. Vezette a Fővámpalotának a Közgazdasági Egyetem részére történő átépítését. Egyik tervezője volt a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének és a Csillebérci Atomfizikai Intézetnek.

 

1900. július 26.

110 éve halt meg GÁBOR József, nagyszegi (Felsőbánya, 1830-Felsőbánya, 1900. júl. 26.) tanár, mezőgazdász. Tanítói oklevelet szerzett, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben állandóan képezte magát. Szakismereteit Franciaországban és Németországban bővítette. 1869-ben kinevezték a Balatonfüredi Népiskolával összekötött gyümölcs- és szőlészeti szaktanfolyam tanárává. 1870-től működött a Balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola, ahol a borkezelés ismereteit is elsajátították. Az iskolához mintegy 6 holdnyi tangazdaság is tartozott. 1870-től 1889-ig a Bihardiószegi Vincellérképezde igazgatója.

 

 

Augusztus 

  

1965. augusztus

45 éve adták át az autóbusz- pályaudvart

 

1810. augusztus 1.

200 éve született UDVARDY Ignác (Pápa, 1810. aug. 1.-Veszprém, 1874. jan. 17.) tanár, egyházi író. Az MTA-nak 1858-tól levelező tagja. Középiskoláit Pápán és Tatán végezte. Bölcseleti tanulmányokat Szombathelyen és Pesten folytatott. 1833-ban a teológia doktora címet nyerte és pappá szentelték. 1835-től Veszprémben az egyháztörténelem tanára, a házasság és a szerzetesi fogadalom védője, 1839-ben szentszéki ülnök, 1847-től a pesti teológiai karon tanított. 1866-tól veszprémi kanonok. Az Egyetemes Magyar Encyklopédia munkatársa. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1810. augusztus 28.

200 éve hunyt el ZSOLNAY Dávid (Jánosháza, 1742.-Veszprém, 1810. aug. 28.) r. k. püspök. Bécsben tanult. 1777-től veszprémi kanonok, 1801-től nagyprépost. 1806-ban püspökké szentelték Veszprémben. 1800-ban alapította a róla elnevezett Davidikum árvaházát, amely közel másfél évszázadon át sok szegény tanulónak adott otthont a továbbtanuláshoz. Támogatta Révai Miklós: Elaboratio grammatica hungarica c. művének megjelenését.

 

1860. augusztus 6.

150 éve született MÉRY Károly (Pápa, 1860. aug. 6.-Bp., 1927. dec.) író, műfordító, újságíró. Középiskoláinak elvégzéséig Pápán élt, majd a budapesti egyetemnek volt hallgatója. 1893-tól biztosítóintézeti tisztviselő, közel 80 újság, folyóirat, köztük a pápai lapok külső munkatársa. Írt költeményeket, főleg szatirikus verseket és epigrammákat. Önálló kötetben jelentek meg fordításai, valamint összegyűjtött versei.

 

1840. augusztus 10.

170 éve született HORNIG Károly, hornburgi (Pest, 1840. aug. 10.-Veszprém, 1917. febr. 9.) r. k. püspök, író. A középiskolát Bécsben, Budán és Nagyszombatban, a teológiai tanulmányokat a Pesti Központi Szemináriumban végezte. 1862-ben pappá szentelték, 1869-ben teológiai doktorrá avatták. 1888. április 17-én nevezték ki veszprémi püspöknek, 1912-ben X. Pius pápa áldozár-bíborossá, így püspökként a bíborosi kollégium tagjává nevezte ki. Saját költségén három templomot építtetett: Lajoskomáromban, Veszprémben, 1907-ben a Feltámadás-templomot, Farkasgyepün templomot iskolával. Aigner Sándor építész tervei szerint átépíttette a veszprémi székesegyházat. Püspöksége alatt az egyházmegye legtöbb templomát restaurálták. 1894-ben új anyakönyvi szabályzatot, 1896-ban új egyházmegyei Szertartáskönyvet adott ki. Megbecsülte és támogatta a tehetséges embereket. Tudományos munkát is végzett. Egy ideig szerkesztője volt a Magyar Állam c. politikai napilapnak, később átvette a Religió c. folyóirat szerkesztését.

 

1880. augusztus 14.

130 éve hunyt el HAUBNER Máté (Veszprém, 1794. szept. 19.-Sopron, 1880. aug. 14.) ev. püspök. Veszprémben kezdte tanulmányait, majd Győrben és Sopronban folytatta, egy esztendei nevelősködés után pedig a jénai egyetemen fejezte be. Evangélikus szuperintendens, 1829-től győri lelkész, 1846. október 6-ától a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke. 1848. decemberében lelkes körlevélben fejezte ki rokonszenvét a forradalmi változások iránt, ezért várfogságra ítélték. Húsz hónapig a kufsteini várbörtönben raboskodott, kiszabadulása után egy ideig Sopronban élt. Közben a püspöki feladatai ellátása akadályokba ütközött. 1860-ban visszakapta szuperintendensi méltóságát. 1866-ban lemondott. Síkraszállt a két protestáns egyház közeledéséért, sőt egyesítéséért. A veszprémi evangélikus templom falán 1894-ben emléktáblát állított szülővárosának gyülekezete.

 

1950. augusztus 15.

60 éve kezdte meg működését a Veszprémi Járási Tanács

 

1985. augusztus 15.

25 éve 7-es fokozatú földrengés volt Berhida környékén, mely komoly épületkárokat is okozott.

 

1870. augusztus 21.

140 éve született EJURY Lajos (Kozmapuszta, 1870. aug. 21.-Keszthely, 1965. dec. 8.) gyógyszerész, kémikus, úszóbajnok. Csurgón, Debrecenben, később Budapesten tanult, 1893-ban gyógyszerész diplomát szerzett. 1904-ben gyógyszerészdoktori oklevelet kapott. 1907 és 1933 között a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián tanított. Korszerű kémiai tanszéket és laboratóriumot létesített. Rendszeresen jelentek meg írásai a gazdasági szaklapokban. 1896-ban megnyerte a Balatonfüred-Tihany, majd 1897-ben a Balatonfüred - Siófok közötti úszóversenyt. Ezzel Ő lett a Magyar Úszó Egyesület első Balaton bajnoka. A vívósportban is eredményei voltak. 1933-ban nyugdíjasként Keszthelyre költözött, gyógyszerészként ott élt és dolgozott. A 2. világháború után aktívan közreműködött a Keszthelyi Akadémia kémiai tanszékének újjászervezésében.

 

1820. augusztus 27.

190 éve született NOSZLOPY Gáspár (Újvárfalva, 1820. aug. 27.-Pest, 1853. márc. 3.) szolgabíró, honvédtiszt. Somogy vármegyei szolgabíró, a megyei népfelkelés egyik szervezője. Csurgón, Kaposvárott és Pesten tanult. 1839-től a Pápai Református Főiskola joghallgatója, Bocsor István és Tarczy Lajos tanítványa. 1845-ben ügyvédi vizsgát tett, 1846-ban szolgabíróvá választották. 1848-ban nemzetőr tisztként harcolt Jellašics ellen. 1849. februárjában Antal bátyjával együtt tervet dolgozott ki a Dél-Dunántúl felszabadítására. A tervet elfogadták és a két testvér 1849. áprilisában hozzáfogott annak kivitelezéséhez. Három hónapra felszabadították Somogy vármegyét, Noszlopyt Dél-Dunántúl teljhatalmú biztosává nevezték ki. 1849. július végén Komárom felé vonultak vissza. A Kisfaludy-gőzhajó segítségével 3 ezer emberével sikeresen átkelt a Balatonon és Veszprémben táborozott. Katonáinak egy része eljutott Komáromba. A fegyverletétel után bujdosott, 1850. áprilisában elfogták és Pesten hadbíróság elé állították. Az ítélethozatal előtt megszökött. A Bakonyban szabadcsapatokat szervezett, de 1852. november 16-án ismét elfogták, és Pesten kivégezték. A Somogy megyei Újvárfalván, a szülőházában múzeumot létesítettek. Balatonfüreden emléktábla jelzi azt a helyet, ahol 1849. augusztus 9-én szabadcsapataival partra szállt. Utca, kilátó, völgy és forrás viseli nevét. Noszlopon a temetőben kopjafa őrzi emlékét.

 

1900. augusztus 30.

110 éve született MAKAY Miklós (Lugos, 1900. aug. 30.-Los Altos, USA, 1978. febr. 6.) vegyészmérnök, politikus. A katonai szolgálat után a Balatonfűzfői Nitrokémia dolgozója. 1938-ban a vállalat megbízásából Brazíliába utazott, hogy ott robbanóanyag-gyárat építsen. 1939-től a részvénytársaság cégvezetője, majd igazgatója. 1938-ban aláírta a zsidótörvény elleni tiltakozást. Az antifasiszta ellenállási mozgalom jelentős alakja, robbanóanyaghoz juttatta a felkelő csoportokat. Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik búvóhelye Makay lakása volt. Az ellenállás vezérkarával együtt tartóztatták le 1944. november 22-én, először halálra, majd tízévi börtönre ítélték. Sopronkőhidán raboskodott, 1945. március 28-án megszökött. 1945 tavaszán a Polgári Demokrata Párt tagja, rövid idő múlva a Nemzeti Parasztpártba lépett. Kovács Imre híveként a párt jobbszárnyához tartozott. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés Veszprém megyei parasztpárti képviselője, a véderőbizottság tagja. 1946-ban elhagyta az országot, Brazíliában telepedett le, a Nitrokémia leányvállalatának igazgatója volt.

 

1930. augusztus 30.

80 éve halt meg KOMJÁTHY László (Veszprém, 1876. szept. 2.-Veszprém, 1930. aug. 30?) polgármester, szakíró. Középiskolába Veszprémben járt, jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, ott szerzett ügyvédi oklevelet is. A Takarékpénztár ügyésze és titkára, később városi rendőrkapitány. Szeglethy György halála után, 1911-ben Veszprém város polgármestere. Ezt a tisztséget 1930-ig, (a Tanácsköztársaság időszakát kivéve, amikor Neumayer Imre volt a város polgármestere) nehéz időszakban, politikai változásokkal és nagy városrendezési feladatokkal megterhelve látta el. Közigazgatási és városrendezési témájú írásai szaklapokban és a helyi sajtóban jelentek meg.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.