• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2010. év - Szeptember-Október PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2010. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták Veszprémről
 

Szeptember 

 

1950. szeptember

60 évvel ezelőtt Veszprém és Veszprém-külső között megindult az autóbusz közlekedés

 

1970. szeptember 16.

40 éve hunyt el MÓROTZ Miklós (Várpalota, 1890. aug. 13.-Várpalota, 1970. szept. 16.) festőművész. Az Iparművészeti Főiskolán Újváry Ignác tanítványa. Kivándorolt Amerikába, ahol templomi freskókat restaurált. 1917-ben tért haza, 1923-ban, a Műcsarnokban volt első kiállítása. Ezt követően gyakran szerepelt a Nemzeti Szalonban és másutt rendezett országos tárlatokon, Veszprém megyei kiállításokon. Várpalotán 1965-ben volt gyűjteményes bemutatkozása. 1947 után képzőművészeti szakkörben oktatta az ifjúságot a festészet művészetére. A nagybányai iskola követőjeként kiérlelt táj- és zsánerképeivel több díjat is nyert.

 

1995. szeptember 16.

15 éve német katonai sírkertet avattak a Vámosi Úti temetőben

 

1960. szeptember 17.

50 éve hunyt el SZABÓ Sándor (Vizakna, 1897. okt. 14.-Veszprém, 1960. szept. 17.) építészmérnök. Középiskolába Székesfehérvárott járt, kultúrmérnöki diplomát az 1. világháború után szerzett a budapesti műegyetemen. Részt vett a 71. sz. balatoni út építésében, nevéhez fűződik a tihanyi szerpentin, a tihanyi és szántódi kompkikötő, a Balatonfüred-Tihany közötti nyárfasor telepítése. 1944-ben került Veszprémbe az Államépítészeti Hivatalhoz, ahol 1947-ben műszaki főtanácsos, később hivatalvezető. 1950-1952-es években a Veszprém Megyei Tanács építési osztályának vezetője. 1952-ben átszervezés címén elbocsátották, 1960-ig Székesfehérváron a Közúti Főigazgatóság főmérnöke.

 

1900. szeptember 14.

110 éve született NYAKAS János (Hajdúnánás, 1900. szept. 14.-Veszprém, 1989. júl. 18.) tanár, történész. Édesapja ref. tanító volt Hajdúnánáson. Elemi és középiskolába szülővárosában járt, 1924-ben, Debrecenben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Először Miskolcon, majd Pest-Sashalmon a felsőkereskedelmi iskolában tanított. 1929-től Veszprémben középiskolai tanár. Az 1848-as magyar szabadságharc történetét kutatta. Versei és egyéb írásai főként a veszprémi lapokban jelentek meg.

 

1910. szeptember 18.

100 éve született HORVÁTH István (Külsővat, 1910. szept. 18.-Tósokberénd, 1957. ápr. 24.) tanító. Iskoláit Külsővaton és Celldömölkön végezte, majd Pápán szerzett tanítói oklevelet. 1935-től Bódén, 1938-tól Tósokberénden tanított és kántorizált. 1946-ban elsők között indította a 8 osztályos oktatást, esti tagozatot szervezett. Még az évben igazgatóvá, 1947-ben pedig esperes-kerületi iskola-felügyelővé nevezték ki. A község lakosságának segítségével új általános iskolát építtetett. Elkötelezett pedagógus, igazi népnevelő volt. 1950-től a Devecseri Járási Tanács elnökhelyettese. Óvónőképzést, pedagógus továbbképzést kezdeményezett; maga is tanult, tanítói képesítése mellé főiskolai, egyetemi végzettséget szerzett. 1953-ban megteremtette Ajkán a gimnáziumi oktatás feltételeit és haláláig az új középiskola első igazgatója volt.

 

1860. szeptember 20.

150 éve született RÁKOSI Viktor, Sipulusz (Ukk, 1860. szept. 20.-Bp., 1923. szept. 15.) író, újságíró, humorista. Kétéves korában elkerült szülőföldjéről, előbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-től a piaristáknál tanult, később rövid ideig jogot hallgatott. Először a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902 és 1918 között Hajdúnánás országgyűlési képviselője. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsősorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerűvé. Leghatásosabb műve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok című regénye, amelyből színdarab, később film is készült.

 

1770. szeptember 22.

240 éve született KIS János (Szentandrás, 1770. szept. 22.-Sopron, 1846. febr. 10.) költő, műfordító, ev. szuperintendens. Szülei a Festetics grófok jobbágyai voltak. A Soproni Líceumban, majd külföldi egyetemeken tanult. Hazatérve dunántúli falvakban lelkészkedett, 1799-ben került Kővágóörsre. 1808-tól soproni lelkész. 1822-ben nemességet, 1840-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1830-tól a Magyar Tudós Társaság, 1842-től a Kisfaludy Társaság tagja. Visszaemlékezéseiben szemléletes képet rajzol Kővágóörs társadalmáról. 1812-től haláláig a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület szuperintedense. Munkatársa volt számos korabeli lapnak és folyóiratnak. Mintegy hetven önálló műve jelent meg, sokat fordított görög, latin, német és francia klasszikusok műveiből. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval, aki tehetséges költőnek tartotta. Berzsenyi meglátogatta Kővágóörsön. Lírájában elsőként állított emléket a Balaton-part szépségeinek. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, ahol emlékfát ültettek tiszteletére. Verseit 1815-ben Kazinczy, 1846-ban pedig Toldy Ferenc adta ki. Kis János szuperintendens visszaemlékezései életéből c. önéletrajza 1845-1846-ban és 1890-ben jelent meg.

 

1780. szeptember 24.

230 éve született HORHY Mihály (Dicske, 1780. szept. 24.-Pest, 1856. febr. 5.) mezőgazdász. A magyar mezőgazdaság gépesítésének egyik úttörője. Iskoláit Nyitrán és Pozsonyban végezte, mezőgazdasági és természettudományi tanulmányokat a bécsi egyetemen folytatott. Itt ismerkedett meg gróf Zichy Istvánnal, aki titkárként alkalmazta, majd 1805-ben a palotai és a csicsói birtokának kormányzásával bízta meg. 1816-ban gróf Esterházy János főispán a Veszprém megyei, 1827-ben valamennyi birtokának irányítását, később végrendeletének végrehajtását rábízta. 1823-ban és 1841-ben Európa több országában tanulmányozta a juhtenyésztést. 1852-ben Angliából arató- és cséplőgépeket hozott be. Várpalotán írta meg a helység növényeiből összeállított, száz lapból álló herbáriumát, a Dréta Antal zirci apátnak kéziratban hátrahagyott, az ötvenes években a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ott őrzött Flora Bakonyiensis (Palotae, 1815.) című munkáját. Elnöke volt a Magyar Gazdasági Egyesület két szakosztályának. Mezőgazdasággal kapcsolatos írásai a Magyar Gazda és a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban jelentek meg.

 

1960. szeptember 24.

50 éve hunyt el BÁN Aladár Károly, 1889-ig Bánwárth Károly Mór (Várpalota, 1871. nov. 3.-Győr, 1960. szept. 24.) költő, műfordító, irodalomtörténész. Veszprémben a piaristáknál kezdte, Pápán a Református Kollégiumban folytatta, és Székesfehérvárott fejezte be a középiskolát. Ciszterci szerzetesnek készült, de kilépett a rendből. 1896-ban a budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Már diák korában verselgetett, első sikerét Pápán aratta, ahol 1887-ben elnyerte a kollégium legjobb poétája számára kiírt díjat. Az egyetem elvégzése után négy évig Temesváron, 1900 és 1932 között Budapesten gimnáziumi tanár. Főleg a magyarral rokon népek irodalmával és költészetével foglalkozott. 1921 és 1936 között a Turán c. folyóiratot szerkesztette. A finn és az észt irodalom jelentős fordítója, számtalan néprajzi és irodalomtörténeti tanulmány szerzője. Finn- és észtországi útjain népköltészeti gyűjtést is végzett. Várpalotán utca és általános iskola viseli nevét, ahol kőből készült mellszobra (B. Bartha István alkotása) és emléktáblája van. Irodalmi és tudományos hagyatékát 1965 óta a Krúdy Gyula Városi Könyvtár őrzi.

 

2000. szeptember 25.

10 éve nyílt meg a TESCO hipermarket.

 

1890. szeptember 29.

120 éve halt meg ÖRSI CSEKEŐ Gusztáv (Alsóörs, 1835. jún. 16.-Pápa, 1890. szept. 29.) tanár, nótaszerző. 1858-tól több mint húsz évig Latabár Endre társulatának karmestere. Akkor született az Aratók dala című szerzeménye. Rövid ideig a Komló-kertben énekelt. Több nótát írt Blaha Lujza és Tamássy József számára, amelyek közül a Csikós vagyok, tágas puszták királya és a Sajó kutyám, jaj de mélyen aluszol c. aratott tartós sikert.

 

1810. szeptember 30.

200 éve született VÁLY Ferenc, Vaáli Ferenc (Magyarsiófok, 1810. szept. 30.-Pápa, 1882. dec. 13.) tanár, tankönyvíró. Losoncon, Pozsonyban, Komáromban és Pápán tanult. 1833-tól Pápán tanító, 1837-től a Komáromi Református Gimnázium igazgatója. 1839-ben feleségül vette Jókai Esztert, Jókai Mór testvérét. A szabadságharcban tüzérként vett részt, 1849 után a Pápai Református Főiskola tanára és a tanítóképző igazgatója. Egy természetrajzi és egy kémiai tankönyve jelent meg. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik, lakhelyén, a Jókai u. 25. sz. házon tábla őrzi emlékét.

 

 

Október 

  

1940. október

70 éve kitiltották a veszprémi piacról a zsidókat

 

1860. október

150 éve kezdte meg tevékenységét az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete

 

1980. október 2.

30 éve hunyt el TÓTH Sándor, A. (Rimaszombat, 1904. ápr. 7.-Zalaegerszeg, 1980. okt. 2.) tanár, festőművész. A Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1928 és 1931 között Londonban, Párizsban és Berlinben élt. 1932-ben Pápán telepedett le. Először a Református Kollégiumban, majd a Petőfi Sándor Gimnáziumban és a Türr István Gimnáziumban is rajzot, művészettörténetet és ábrázoló geometriát tanított. Évtizedekig vezette a Jókai Művelődési Központban a képzőművészeti kört, számos tehetséget (Somogyi József, Nagy László, Móritz Sándor, Istenes Iscserekov András) indított el a művészi pályán. 1926-ban szerepelt először a Műcsarnokban. Pápai rajztanárként jelentős művészeti nevelőmunkát fejtett ki. Városképeiből és akvarelljeiből 1963-ban, Veszprémben kiállítást rendeztek. Pápán a Református Gimnázium falán van emléktáblája, Búza Barna alkotása. 1993-ban a Jókai Művelődési Központ róla elnevezett galériájában állandó kiállítás nyílt műveiből. Több alkotása megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában és magángyűjtőknél is.

 

1890. október 6.

120 éve született HAJNIKI Béla (Nagykikinda, 1890. okt. 6.-?) rendőrkapitány, költő. Kiss Ernő, vértanú honvédtábornok dédunokája. Budapesten végzett jogi tanulmányokat és először szülővárosában volt rendőrkapitány. 1921-ben került Veszprémbe, ahol 1924-ben rendőrkapitánnyá léptették elő. 1930-ban máshova helyezték. Magyar és német nyelven írt verseket, amelyek közül többet megzenésítettek.

 

1810. október 7.

200 éve született NAGY Ignác (Keszthely, 1810. okt. 7.-Pest, 1854. márc. 19.) író, újságíró. 1840-ben az MTA levelező tagjává, 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Apja Keszthelyen Festetics György tiszttartója volt. Középiskoláit távoli városokban végezte, 1829-től Pesten élt. 1831-ben fejezte be tanulmányait és a kamarai számvevőségnél helyezkedett el. Hivatali munkája mellett lett népszerű újságíró, az életképek műfajának magyar megteremtője. Kezdetben németül írt. A magyar irodalommal az Auróra c. folyóirat révén ismerkedett meg. Korának egyik legsokoldalúbb, modern újságírója és szerkesztője. Először a Rajzolatokat, 1837-től a Jelenkort szerkesztette. Fontos vállalkozása volt 1840-ben a Színműtár, 1849-ben a Hölgyfutár c. irodalmi napilap indítása. Közéleti, újságírói munkássága mellett szépírói tevékenysége is jelentős volt. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, majd áttért a színműírásra. Legnagyobb sikerét a Tisztújítás c. politikai vígjátékával aratta. Egyesüljünk c. vígjátékának részben Balatonfüred a színhelye. Humoros köteteit szívesen olvasta a pesti közönség. Népies alakja Szájas Éva, felsőörsi kofa, aki falusi kiszólásaival teremtett hangulatot.

 

1990. október 23.

20 éve hunyt el KOZÁRY Géza (Gölle, Szentivánpuszta, 1917. dec. 30.-Tapolca, 1990. okt. 23. ) szőlész, borász. 1939-ben szerzett diplomát a Mosonmagyaróvári Akadémián, majd a Ciszterci Rend uradalmaiban dolgozott. A háború alatt katona, majd hadifogoly. 1948-1949-ben részt vett a Balaton-felvidék monográfiájának elkészítésében. 1953-tól a Csopaki Állami Gazdaság főkertésze, 1958-tól a Badacsonyi Állami Gazdaság kerületi igazgatóhelyettese. 1968-tól 1977-ig a badacsonyörsi borászat üzem vezetője. Nevéhez kapcsolódik a tihanyi vörösbor-szőlőtermesztés megújítása, a Badacsonyi Bormúzeum megszervezése. Alapító tagja és három évig fő avatómestere volt a Badacsonyi Vinum Vulcanum Borlovagrendnek. A Mathiász János és Kocsis Pál emlékérem tulajdonosa.

 

1910. október 27.

100 éve született SALLAY Mihály (Tapolca, 1910. okt. 27.-Bp., 1970. márc. 5.) cigányprímás, nótaszerző. Korán árvaságra jutott, nagyapja nevelte fel. 15 éves korában súlyosan megbetegedett. Zenei tanulmányait Pécsett és Kaposváron, magánúton végezte. A 20-as évek végén, Tapolcán alakított zenekart, majd Pécsett, Baján, a negyvenes évek elején, Ungváron muzsikált, 1945-ben került Budapestre. Az 1967-1969-es években a Zürichi Paprika Csárdában vendégszerepelt. Szerzeményei először saját előadásban váltak ismertté. Zenész körökben második Dankó Pistának hívták. Hanglemezei készültek, amelyeken nemcsak hegedült, hanem énekelt is. Ferencvárosban lakott, kedvenc csapatának írta a Fradi-indulót. Híressé vált dalai: Este, ha lefekszik, álmodozzon rólam. - Cifratornyos házikó. - Késő minden kisöreg - Piros rózsák beszélgetnek. - Jégvirágos hideg tél volt. Stb

 

1980. október 29.

30 éve hunyt el MOLNÁR Gábor (Bp., 1908. dec. 2.-Bp., 1980. okt. 29.) író. Gyermekkorának jelentős részét Ajkacsingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. Pápán 1927-ben szerzett mezőgazdász képesítést, utána gyakornokként dolgozott. 1930-ban csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Észak-Brazíliába induló expedíciójához. Társai hazatérte után egyedül folytatta a gyűjtőmunkát. 1932-ben robbanás következtében elveszítette szeme világát és hazatért. 1933-ban, a Pesti Hírlapban jelentek meg első írásai. Brazíliai élményeit számos irodalmi értékű útleírásban dolgozta fel. 1964-ben és 1968-ban gyűjtőmunkára ment Belső-Ázsiába, Mongóliába. 1972-ben ismét Brazíliába utazott. A tanulmányút során összegyűjtött anyag a Természettudományi Múzeumba került. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját kopjafa, Medgyessy Miklós alkotása jelzi. A múzeumban lévő emlékszobáját 1981. március 5-én avatta fel az ajkai Városi Tanács. Ajkán általános iskola és könyvesbolt vette fel nevét, az iskolában bronz mellszobra - Marton László alkotása – látható.

 

2000. október 29.

10 éve hunyt el MOLNÁR József (Tüskevár, 1937. okt. 6.-Tüskevár, 2000. okt. 29.) hentes, vendéglős, borosgazda. A Veszprémi Vendéglátóipari Szakiskolában üzletvezetőként végzett. 1963-tól üzletvezető Tüskevárott, 1981 és 1990 között a Somló borozóban. 1990-től vállalkozóként saját szőlészetet és borászatot vezetett. 1993-tól a Somlói Borrend Bormestereként több mint száz borrendi tagavatáson működött közre. Nagy szerepet vállalt a somlói bor rangjának és jó hírének visszaszerzésében. A Molnár-pince híressé vált kitűnő borairól, vendégszeretetéről.

 

1900. október 31.

110 éve hunyt el BESZEDITS Ede (Csata, 1838. szept. 12.-Tapolca, 1900. okt. 31.) orvos. Középiskolába Budapesten járt, az egyetemet Bécsben végezte, ahol orvosdoktori oklevelet szerzett. Rövid idő multán Tarcsán fürdőorvos. Szakcikkeket írt, melyek a Gyógyászat és az Orvosi Hetilap hasábjain jelentek meg. Tarcsa ásványvizei című munkáját 1865-ben írta és adta ki. 1866-ban Tapolcán telepedett le. Egy év múlva járási, 1870-ben vármegyei főorvossá nevezték ki. Orvosként mindenek előtt a járványos megbetegedések visszaszorításán fáradozott. A település képviselőtestületének tagja és a kulturális élet meghatározó egyénisége. Elnöke volt annak a bizottságnak, amelyik Tapolca kórházának részletes tervén munkálkodott. A községi iskolaszék első elnökeként sokat tett Tapolca iskolaügyének fejlesztéséért.

 

1985. október 31.

25 éve a körgyűrű záró csomópontjánál felavatták a kőtömböt, mely emléket állít annak, hogy Magyarországon elsőként Veszprém városa körül zárult be a körút.



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.