• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Veszprém megyei események 1956. október 23-tól november 5-ig PDF Nyomtat Email

Veszprém válaszol
(Budapest ifjúságának)

  

Mint vészharangok sürgető szavát,
Mely őszi estén felriasztva száll, 
Hallottuk hangod, pesti ifjúság,
És vádló hangod szívünkbe talál.

 

Veszprém tornyából tekintünk feléd,
Hős Pest felé, hol vörös most az ég,
Hol lángoló és vérző szívetekből
Most minden régi, szennyes rongy elég.

 

Nem hallgatunk: a budapesti szózat
Ajkunkon hívón, zengőn száll tovább,
Hogy felriasszon gyárat, földet, otthont,
Támadj föl, ébredj magyar ifjúság!!

 

És talpon állunk, énekelve járunk,
Mindent betölt a szabadság szava.
Már véget ér a halálos, szörnyű álmunk,
S lehull az éjjel zsarnok csillaga.

 

Az őszi szélben a veszprémi tornyok
Megint a magyar zászlót lengetik,
S amíg élünk, míg vízzé nem lesz vérünk
A magyar zászlót le nem vehetik.   

 

Budapest népe! Hősök, katonák!
Nem éltetek, nem haltok hiába!
Isten velünk és veletek megyünk,
Szabad életbe, vagy hősies halálba.

 

Dicsőség néked Budapest ifjúsága!

Veszprém, 1956. október 26.

 

1956. október 23-án a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatói délután háromkor nagygyűlést tartottak a Petőfi Színházban. A gyűlésen részt vettek a soproni és a miskolci egyetemek küldöttei is. A gyűlésen megjelent több száz hallgató két ellenszavazattal szemben amellett döntött, hogy a Veszprémi Egyetemen is megalakítják a MEFESZ-t és ezzel egy időben - egyetértve az ország többi főiskolájával és egyetemével - 20 pontos Felhívást fogadtak el. A MEFESZ vezetőségébe a következő hallgatók kerültek: Füredi Zoltán, Pálinkás Keresztély, Mekl József, Jedlovszky Pál, Szűcs István, Bíró Sándor.

 

1956. október 24-én Keszthelyen Fejes Lajos alezredes, városparancsnok a helyi pártvezetéssel egyetértésben katonai igazgatást vezetett be. Megakadályozták a Mezőgazdasági Akadémia hallgatóinak utcára vonulását, két katonát, akik a diákokat tüntetésre buzdították letartóztattak.

 

1956. október 24-én a budapesti harcok hírére egy elégedetlenkedő csoport gyűlt össze Veszprémben az egyetem épülete előtt azzal a szándékkal, hogy az egyetemisták menjenek velük tüntetni a kommunista rendszer ellen. Az tüntetni szándékozókat dr. Benedek Pál tanszékvezetőnek és Földesi István századosnak sikerült megnyugtatni és hazatérésre bírni.

 

1956. október 25-én áldozatul esett a Kossuth téri vérengzésnek Balogh Erzsébet 20 éves balatonhenyei lakos.

 

1956. október 25-én este Veszprémben "nagy tüntetés volt", amely a város lakóit végleg a forradalom mellé állította. A különböző irányból érkező tüntetők az egyetem előtt találkoztak össze, innen a 48-as emlékműhöz vonultak, majd visszafordultak a Kossuth utca irányába és visszamentek a Városi Tanács épülete elé, a felvonulók egy része a Tűztoronyhoz ment, de a zöm a Dózsa György út-Viadukt-Dózsaváros-Jókai utca útvonalon keresztül tért vissza a város központjába.

 

1956. október 25-én Várpalotán a 16 órakor kezdődő tüntetés résztvevői ledöntötték a szovjet emlékművet, a középületekről eltávolították a vörös csillagokat. A tüntetők a pártbizottság elé vonultak, ahol egy fegyverét használó tisztet megvertek. A felkelők lefegyverzték a rendőröket, majd megtámadták a városon áthaladó szovjet katonai konvojt. Az összecsapásban 14 szovjet katona és egy felkelő vesztette életét.

 

1956. október 25-én délután Devecserben ledöntik a szovjet emlékművet. A helyi pártbizottság egyik munkatársa fegyverével két embert megsebesít, mire a tömeg súlyosan bántalmazták.

 

1956. október 25-én Keszthelyen a helyi AKÖV-nél megválasztják a munkástanácsot. Elnöke Varga Ferenc lett, aki október 31-ig a városi forradalmi bizottságot is irányította.

 

1956. október 26-án Tapolcán magyar katonák lelőtték a munkáját végző Tóth Istvánt, a helyi 27-es számú AKÖV Vállalt egyik sofőrjét (más források szerint Tóth Istvánt október 25-én, este lőtték le), ami miatt Tapolcán forradalmi tüntetés kezdődött. Ledöntötték a szovjet emlékművet, a középületekről leverték a vörös csillagokat. A pártbizottság iratait kidobálják az utcára és elégetik.

 

1956. október 26-án megalakult a Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács. Tagjai: Arnhoffer István, Bíró Sándor, dr. Brusznyai Árpád, dr. Héthelyi Ferenc, Horváth József, Horváth Tibor, Jenő László, Jónás Oszkár, Kertbolt Kornél, Kis-Gál Imre, Lóránd Imre, Markotics Lajos, Mészáros Sándor, Mohos Gábor, Nagy Béla, Pál Ferenc, Rózsás József, Sánta Károly, Snechta Péter, Straub Gyula, Szűcs István. A tanács elnökének Lóránd Imrét választották meg. A Forradalmi Tanács megalakulásával megszűnt a megyei, járási vb. elnökök, elnökhelyettesek, titkárok és a végrehajtó bizottságok jogköre.

 

1956. október 26-án reggel 8 óra 30 perc táján ismét gyülekezni kezdtek a veszprémi forradalmi tüntetők. A felvonuláson résztvevők száma 10 000 főre tehető. A tüntetők itt már egyértelműen forradalmi jelszavakat hangoztattak és fegyvert követeltek, hogy harcolhassanak a szovjet csapatok ellen. Még ezen a napon megkezdődött az egyetemistákból a nemzetőrség szervezése, bár fegyverhez csak október 30-án jutottak. Az egység parancsnoka Bíró Zoltán volt.

 

1956. október 26-án a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács bevezette a STATÁRIÁLIS BÍRÁSKODÁST a megye egész területén.

 

1956. október 26-án a Veszprém megyei Rendőrfőkapitányság rendőrei nyilatkozatban ismerték el felettes szervnek a Nemzeti Forradalmi Tanácsot.

 

1956. október 26-án tüntetés volt Pápán. A helyi lövészezred katonái rálőttek a tömegre, de ennek ellenére elfoglalták a rendőrség épületét. A tüntetés résztvevői ezután kiszabadították a börtönből a rabokat. Az ügyészség iratait a börtön udvarán elégetik.

 

1956. október 26-án Ajkán is tüntetésre került sor.

 

1956. október 26-án a megye lakosságának követelésére a Megyei Pártbizottság elmozdította állásából Kiss Imrét, a Megyei Tanács elnökét.

 

1956. október 26-án tüntetés volt Tótvázsonyban. Egyesek a túlzott alkoholfogyasztás miatt betörték a begyűjtési hivatal ajtaját és elégették az ott található iratokat és aktákat.

 

1956. október 26-án megalakult Tapolcán a Járási Forradalmi Tanács, elnöke Gucsi István őrnagy lett. Ezt követően megindult a községi forradalmi tanácsok szervezése is, október 29-ig 25 helyen alakultak meg, 11 helyen pedig szervezés alatt álltak.

 

1956. október 26-án este Várpalotán a Palota Szállóban megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Tanácsot.

 

1956. október 27-én Veszprémben ülést tartott a forradalmi bizottság. Lóránd Imre tárgyalásokat folytatott a város közéleti személyiségeivel, köztük a püspökkel is! A megyei börtönben található 60 - 70 rab közül 38-at szabadon engednek.

 

1956. október 27-én újabb tüntetés volt Várpalotán. A felkelők a laktanyához vonultak, ahol fegyvereket követeltek. A követelés teljesítésére ígéretet is kaptak, majd közéjük lőttek! Ezért a nap folyamán a többször is visszatértek a laktanyához és követelték a tűzparancsért felelős személy kiadását. Lentiből a lövészezred egy harckocsikkal megerősített egységét küldik a laktanya felmentésére.

 

1956. október 27-én megalakult Devecserben a járási forradalmi tanács 36 taggal. Elnöke Heiczinger István volt.

 

1956. október 27-én este 8 órakor Pápán megalakult a Munkás-Paraszt-Katona tanács, amely később felvette a Pápa város Forradalmi Tanácsa nevet.

 

1956. október 27-én megválasztották a Sümegi Járási Forradalmi Tanácsot a Kisfaludy téren tartott nagygyűlésen, melynek elnöke Maurer Géza lett.

 

1956. október 27-én Tapolcán Gucsi István őrnagyot, a lövészezred parancsnokát választották meg a járási forradalmi katonai tanács elnökévé, helyettese Kisteleki János volt. A tanács megbízottja mintegy 80 nemzetőrt fegyverzett fel a rendőrség épületében.

 

1956. október 27-én Keszthelyen a forradalmi bizottság öttagú küldöttsége felszólította Fejes Lajos alezredest, hogy csapataival álljon a nép mellé, ellenkező esetben megostromolják a laktanyát. Fejes a laktanya védelmére Sármellékről repülőket, Tapolcáról harckocsikat kért. A repülőgépek megjelenésekor a tömeg feloszlott, 17 órától újra bevezették a katonai közigazgatást, a katonaság megszállta a középületeket.

 

1956. október 28-án Ajkán a Forradalmi Katonai Bizottság közreműködésével 40 fős nemzetőrséget szerveztek.

 

1956. október 28-án a tapolcai vállalatok és intézmények többsége megválasztotta a munkástanácsokat.

 

1956. október 28-án Várpalotán megalakult a Forradalmi Tanács, a rend biztosítására megszervezték a forradalmi őrséget. Ugyanezen a napon a városba érkezett Brusznyai Árpád, hogy kivizsgálja az előző nap történteket.

 

1956. október 28-án Rezi községben tüntetésre került sor, megtámadták a községi tanács épületét, helyiségeit feldúlták, az iratok nagy részét elégették.

 

1956. október 29-én Veszprémben gyűlést tartottak a megye településeinek forradalmi bizottságai, és tagokat delegáltak a megyei forradalmi tanácsba. A forradalmi tanácson belül munkástanács alakul, élére Gucsi Sándor került. A forradalmi tanács megtárgyalta a megyei rendőrség szervezésének, ellenőrzésének kérdését. Ezen a napon ÁVH-sokat vesznek őrizetbe, mintegy 70-75 főt.

 

1956. október 29-én Tapolcán a munkástanácsok küldötteinek gyűlésén megalakították a községi forradalmi tanácsot. Elnöke Hilinger István kórházi főorvos lett.

 

1956. október 29-én a Nemzeti Forradalmi Tanács felhívást intézett Ajka, Padrag, Dudar és Várpalota bányászaihoz, hogy vegyék fel a munkát, mert az erőművek szénkészletei kimerülőben vannak.

 

1956. október 29-én Zirc járás körzeteiben mindenütt megalakultak a Községi Forradalmi Nemzeti Tanácsok. Ugyanezen a napon Dudar népe öt teherautónyi élelmiszert küldött a Budapesten küzdő és nélkülöző harcosoknak.

 

1956. október 29-én a Veszprém megyei Népújságban toborzási felhívás jelent meg a nemzetőrségbe.

 

1956. október 29-én Fejes Lajos alezredes megállapodott a sármelléki repülőtér parancsnokával, hogy csatlakoznak a forradalmi bizottságokhoz. A keszthelyi hadosztály fegyvert adott ki a felkelőknek, ugyanakkor néhány pártfunkcionáriusnak is!

 

1956. október 30-án Veszprém városában két nemzetőr századot állítottak fel.

 

1956. október 30-án a megyei forradalmi bizottság rendeleteket ad ki a megye országgyűlési képviselőinek visszahívásáról és a személyi kultusz maradványainak felszámolásáról. A bizottság keretein belül létrehozzák a katonai direktóriumot Kiss Gaál Imre százados vezetésével, melynek feladata a megye területén működő katonai parancsnokságok feletti irányítás átvétele volt.

 

1956. október 30-án a Tapolcai Községi Forradalmi Tanács határozatot hozott az ÁVH-sok és a rendőrségi nyomozók letartóztatásáról, valamint a főváros részére szervezendő élelmiszergyűjtésről. A tapolcai lövészezredet Gucsi István őrnagy parancsnoksága alatt a fővárosba rendelik.

 

1956. október 30-án Sümegen megalakult a járási nemzetőrség, parancsnoka Kohánszky Béla lett.

 

1956. október 30-án megalakult a Pápai Járási Nemzeti Forradalmi Tanács, elnöke dr. Pula József volt.

 

1956. október 30-án Keszthelyen megválasztották a forradalmi katonai tanácsot. 24 ÁVH-st, rendőrtisztet valamint pártfunkcionáriust letartóztattak.

 

1956. október 31-én Veszprémben újraválasztották a Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsot. Tagjai: dr. Brusznyai Árpád, Dömötör Lajos, Ferenczi László, Mászáros Sándor, Molnár Tamás, Monori Gyula, Pál Ferenc, Dr. Horváth Ferenc, Kiss Gaál Imre, Szűcs István, Sági Ferenc. Ugyanekkor megválasztották a Városi Nemzeti Forradalmi Tanácsot is.

 

1956. október 31-én a Keszthelyi Városi Forradalmi Tanács intézkedett a nemzetőrség felállításáról, határozatot hozott a politikai foglyok szabadon engedéséről.

 

1956. október 31-én az Ajkai Forradalmi Tanács elrendelte a pártbizottság székházának lezárását.

 

1956. november 1-én déli 12 órakor Tapolcán a Hősök terén megemlékezést tartottak forradalom elesett mártírjainak emlékére.

 

1956. november 1-én 15 óra 15 perckor osztrák rendszámú gépkocsi érkezett Veszprémbe az egyetem épülete elé. Az autóval grazi egyetemisták érkeztek, akik az osztrák diák-vöröskereszt küldeményét (gyógyszer, kötszer, antibiotikum, élelem) hozták.

 

1956. november 1-én a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökévé dr. Brusznyay Árpádot választják. Átszervezik a nemzetőrséget: Bíró Zoltán parancsnoksága alatt létrehoznak egy egyetemistákból álló 32 fős operatív csoportot. Bíró helyét a nemzetőrség élén Földes százados veszi át.

 

1956. november 1-én a pápai lövészhadosztály parancsnoka utasítást ad, hogy katonái a szovjetekre akkor sem lőhetnek, ha azok bekerítik a várost vagy a laktanyát.

 

1956. november 1-én a tapolcai lövészezred jelentős részét Budapestre vezényelték.

 

1956. november 1-én Fejes alezredes vezetésével kidolgozták Keszthely védelmi tervét. Elrendelték a páncél- és légvédelemre kiképzettek behívását. Közel 300 önkéntesből nemzetőr zászlóaljat szerveztek.

 

1956. november 2-án dr. Brusznyai Árpád vezetésével küldöttség utazik Budapestre, hogy Kána Lőrinc vezérőrnaggyal tárgyaljanak. A vezérőrnagy utasítást ad a veszprémi helyőrségnek a zárolt fegyverek átadására.

 

1956. november 2-án megválasztják a végleges Veszprémi Járási Nemzeti Forradalmi Tanácsot, melynek elnöke Hadnagy László volt.

 

1956. november 2-án a sümegi járási nemzetőrség fegyvereket szerzett Tapolcáról.

 

1956. november 2-án ünnepi szentmisét celebráltak Veszprémben a Szentháromság téren a szabadságharc hősi halottainak lelki üdvéért.

 

1956 november 2-án Keszthelyen Fejes alezredes tájékoztatta Nánási Józsefet, a városi forradalmi bizottság vezetőjét, hogy az itt állomásozó alakulatok nem fogják felvenni a harcot a szovjet csapatokkal.

 

1956. november 3-án Veszprémben a HM előző napi engedélye alapján 2 ezer zárolt fegyvert osztottak ki.

 

1956. november 4-én hajnalban a városi védelmi tervek birtokában a szovjet csapatok támadást indítottak Veszprém ellen. A támadás több irányból indultmeg. A legfontosabb ellenállási pont a vár területe volt. Veszprémet a szovjet erők egész nap elzárták a külvilágtól és a harcok a város teljes területére kiterjedtek.

 

1956. november 4-én Tapolcán hangosbemondóval fegyverbe szólították a lakosságot. Több százan fegyverkeztek fel, de harcokra nem került sor.

 

1956. november 4-én Pápán a szovjet harckocsik bekerítették a híradó zászlóalj laktanyáját. A riasztólövések leadása után fegyverletételre szólították fel az alakulatot, ami reggel 7 órakor meg is történt.

 

1956. november 4-én Keszthelyről több tucat felkelő a Rezi erdőbe vonul, hogy onnan vegye fel a harcot a benyomuló szovjetekkel. Ennek oka az volt, hogy kora reggel a katonai tanács úgy döntött, hogy nem fogják felvenni a harcot a megszálló alakulatokkal és leteszik a fegyvert.

 

1956. november 5-én Veszprémben tovább folytak a harcok a megszállók ellen. A szovjetek a gyalogságon kívül harckocsikat és repülőket is bevetettek.

 

1956. november 5-én Tapolcán nagy mennyiségű fegyvert vittek el a laktanyából, amit a városkörnyéki szőlőhegyekben rejtettek el.

 

Felhasznált irodalom:

A kronológia elkészítéséhez a bibliográfiában felsorolt dokumentumokat használtuk fel.


Valamint:
1956 kézikönyve 
/ [... főszerk. Hegedűs B. András] ; [... mtársai Beck Tibor, Germuska Pál]. - Budapest : 1956-os Intézet, 
1996. - 3 db ; 25 cm


1. köt., Kronológia / [írta és összeáll. Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál] ; [közrem. Barth R. Bernd et al.]. - 433 p. : ill., térk.

 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.