• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

Évforduló és eseménynaptár

 

300 éve 1711–ben Volkra János Püspök Veszprémbe hívta a Piarista rendet (kegyesrendieket) és megalapította a Veszprémi Papnevelő Intézetet.

 

250 éve született ÁNYOS Ignác, faiszi (Esztergár, 1761-Veszprém, 1829. okt. 20.) főszolgabíró. Munkatársa volt a Veszprémben, 1820 és 1824 között megjelenő Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóiratnak. Jogi kérdésekkel foglalkozott. 1821-ben, Veszprémben megjelent egy latin nyelvű jogi munkája. A Bakonyban lévő helységek úriszékének elnökeként kidolgozta az Urbáriumot, de az nyomtatásban nem jelent meg.

 

250 éve született HAISZLER György (Csepreg, 1761-Veszprém, 1841. augusztus 2.) orvos. Az elemi iskoláit Sopronban végezte, teológiai tanulmányokat Győrben folytatott. 1789-ben, Bécsben szerzett orvosi oklevelet. Előbb Sopron vármegye tisztiorvosa, majd Szombathelyen Szily János püspök udvari orvosa. 1800-ban költözött Veszprémbe és ott élt haláláig. 1800. június 30-án nevezték ki megyei főorvosnak (fizikusnak). Két vaskos kötetben a korabeli gyógyítás teljes ismeretanyagát feldolgozta és kiadta. Első orvosi munkája Pozsonyban jelent meg, a többit már Veszprémben adta ki, az utolsót 1831-ben, a nagy kolerajárvány idején. A fia volt Haiszler Károly, későbbi megyei főorvos.

 

250 éve halt meg HELBERSDORFER, Leonard (?-1761) A pápai anyakönyvekben 1747-től szerepel, céhtag volt, és csaknem az összes helybéli kézműves családdal komaságban állt. 1749-ben ő építette a csákvári templomot, s valószínűleg a Pápai Griff fogadót is. A pápai ferences kolostor újabb szárnyát és a gyömörei templomot is Ő tervezte, de halála miatt Fellner és Pauly fejezte be.

 

225 éve született BECHTOLD Fülöp (Peremarton, 1786-?) altábornagy. Tizenöt éves ifjúként lépett a 4. számú vértes ezredbe, s a francia háborúk során századosi rangra emelkedett. 1816-ban őrnagy, 1823-ban alezredes, 1828-ban ezredes, 1833-ban vezérőrnagy. Az 1848-1849. évi magyarországi hadjáratban, mint altábornagy vett részt és egy ideig, kevés szerencsével ő vezette a cs. kir. sereget a szerbek ellen, a szőregi csata után nyugalomba vonult. Katonai munkái közül kiemelendő: Militärische Handbibliothek. (Bécs 1836-40. 9 köt.)

 

225 éve 1786-ban alapította Kluge János Pápán a kékfestő műhelyét.

 

150 éve 1861-ben, Veszprémben született Rosenthal Sándor ügyvéd, történetíró. Középiskoláit Veszprémben, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Doktori és ügyvédi oklevelének elnyerése után Veszprémben nyitott ügyvédi irodát. Veszprém város történetével foglalkozott s a Budapesti Látogatók Lapjában megjelent vármegyei ismertetés keretében ő ismertette Veszprémvármegye műemlékeit. Történelmi tárgyú tanulmányainak egy része a Veszprém és Veszprémvármegye hasábjain jelentek meg.

 

125 éve 1886-ban hunyt el BALOGH Alajos (Sümeg, 1831-Sopron, 1886) jogász, költő. Sümegen tanult, színészkedett. Részt vett a szabadságharcban, majd ügyvédi diplomát szerzett. 1869-ig Sümegen, majd Sopronban élt. Kisfaludy Sándor késői utánzói közé tartozott. Első verseskötetével nagy sikert ért el. A sümegi ferencesek 1998. évre szóló naptárában olvasható Le a gyásszal... című verse.

 

125 éve 1886-ban született MARTOS István (Mezőpéterd, 1886-Balatonfüred, 1944. ápr. 29.) orvos. Budapesten végezte az orvosi egyetemet, s 1910-ben már a Szent-István Kórházban dolgozott. 1920-ban került Balatonfüredre, ahol a szanatórium osztályvezető főorvosa, egyben a diagnosztikai laboratórium és elektroterápiás intézet vezetője. Kitűnően képzett orvosként ismerték. 1944-ben, a német bevonulás után, zsidó származása miatt munkaviszonyát megszüntették. Az embertelen rendelkezések hatására feleségével együtt öngyilkosok lettek. Mindketten a balatonarácsi katolikus temetőben nyugszanak.

 

120 éve 1891-ben Újjáépült a Tűztorony, ahová a telefon vezetéket Óvári Ferenc tűzoltóparancsnok saját költségén vezettette be.

 

115 éve 1896–ban megépült a Győr-Dombóvár közötti vasútvonal és a Veszprém városi szárnyvonal, valamint elkészült a Nagyállomás épülete, mely Veszprém város belső vasútállomása lett.

 

115 éve 1896-ban Jády Ferenc veszprémi szűrszabó az ezredéves kiállításra veszprémi szűrt hímzett a Nemzeti Múzeum számára, ezzel beírta nevét az aranykönyvbe.

 

100 éve hunyt el ENGEL Gyula (Zalaegerszeg, 1844. dec. 12.-Balatonfüred, 1911) orvos, író. Bécsben szerezte orvosi oklevelét, ahol az Allgem. Krankenhaus orvosa is volt. Később Balatonfüred és Zala vármegye tiszteletbeli főorvosa. Írója a Balaton fürdő gyógyhelyei c. mű (1878) orvostani részének. Írt több novelláskötetet és egy színművet, amelyet 1891-ben Balatonfüreden mutattak be.

 

100 éve

1911-ben felépült az új tűzoltólaktanya a mai Szeglethy utcában.

 

1911 Megalakult Veszprém első bankintézete a Közgazdasági Bank és Takarékpénztár Rt.

 

1911-ben lebontják a Nemzeti Kaszinó épületét

 

1911-ben megalakult a Cserhát Társaskör

 

85 éve 1926-ban hunyt el KRAUSZ József (1853-1926) könyvkereskedő, nyomdatulajdonos. 1886-ban vette át apja, Krausz Ármin által alapított üzleti tevékenységet. A Rákóczi Ferenc u. 1. sz. épületben működő nyomdából 1919-ig számtalan tankönyv, veszprémi képes levelezőlap került ki. Üzletében a könyv- és papíráruk mellett díszműipari termékeket, látszerészeti cikkeket is vásárolni lehetett. Elnöke volt az iparos ifjúság önképző és betegsegélyező egyesületének, alelnöke az izraelita iskolaszéknek és a munkásgimnázium bizottságának. Összefogta azt a bizottságot, amely az 1893-ban leégett zsidóiskola újjáépítésén munkálkodott.

 

60 éve

1951-ben megalakult a Veszprémi Haladás Sport Klub

 

1951-ben megszervezték a veszprémi Helyőrségi Tiszti Klubot.

 

55 éve 1956 szeptemberében megalakult Veszprém Város Vegyeskara

 

50 éve 1961-ben felállítják Veszprém közkedvelt köztéri alkotását R. Kiss Lenke korsós lány, köznyelven Zsuzsi szobrát

 

40 éve

1971-től város Balatonfüred

 

1971-ben megkezdődik a Jutasi lakótelep építése.

 

1971-ben a Bakony Műveknél megkezdődik a Zsiguli, Lada, Polski Fiat, Dacia és más szovjet gépkocsi típusok számára az alkatrészkészítés.

 

1971-ben, Veszprémben forgatták a Csárdáskirálynő c. filmet.

 

30 éve

1981-ben megkezdi működését a Hajléktalanok Átmeneti Szállása.

 

1981-ben felépült a Séd Filmszínház.

 

1981-ben felépült a Kossuth L. utcában a Postaközpont.

 

20 éve

1991-ben  megszűnt a MÁFKI.

 

1991-ben megyei jogú város lett Veszprém.

 

1991-ben kidőlt a Rákóczi fa (Napló 1991. febr. 9).

 

1991-ben a veszprémi érsek megalapította a Padányi Bíró Márton Római Katolikus Általános Iskolát.

 

1991-ben újra indult a Hittudományi Főiskola.

 

1991-ben Gizella és Ranolder-díjakat alapított a városi önkormányzat.

 

15 éve

1996-ban Kiss Balázs kalapácsvetésben olimpiai bajnok lett Atlantában.

 

1996-ban megnyitották a Tűztorony udvarán a Veszprémi Panteont.

 

5 éve

2006-ban az Egyetemi Tanács döntése után az intézmény felvette a Pannon Egyetem nevet.

 

2006-ban megalakult a Veszprém-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesület.

 

2006-ban áthelyezték a szovjet katonai temetőkben lévők hamvait a Vámosi úti temető katonai parcellájában.

 

2006-ban a város déli szélén két záportározó a belvárosban csapadékelvezető alagút építését kezdték meg.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.