• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - Január-Február PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

Január

 

1981. január 1.

30 éve 1981. jan. 1-jén megszűnt a veszprémi járás.

 

2001. január 1.

10 éve 2001. jan. 1-jétől Kabóca Bábszínház néven működik az ország 13. bábszínháza Veszprémben.

 

1861. január 12.

150 éve hunyt el KOZMA Andor, leveldi (Marcali, 1861. jan. 12.-Bp., 1933. ápr. 16.) költő, író, műfordító. Kozma Sándor fia. Középiskoláit részben a Pápai Református Kollégiumban végezte, ezt idézi fel legszebb versében, a Carthagói harangokban. A pesti egyetemen jogot végzett. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője, később vezértitkára. 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1899-től másodtitkára. 1910-ben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották. Több budapesti lapnak is állandó munkatársa volt. Költészetében formailag Arany Jánost követi, de konzervatív magatartás jellemzi.

 

1911. január 13.

100 éve halt meg HURAY István (Esztergom, 1828-Tihany, 1911. jan. 13.) orvos. Orvosi diplomáját a pesti egyetemen szerezte. A Tihanyi Apátság sebészorvosa, 1876 és 1910 között Balatonfüred fürdőorvosa. Jelentős szerepet játszott a fürdőhely korszerűsítésében, új gyógyeszközök alkalmazásában. A tihanyi temetőben nyugszik. Balatonfüreden utcanév, a Jókai utcában, egykori lakóháza falán tábla őrzi emlékét.

 

1986. január 15.

50 éve halt meg DÖMÖTÖR Sándor (Bp., 1908. febr. 24.-Bp., 1986. jan. 15.) nyelvész, néprajztudós, muzeológus. 1926 és 1930 között a budapesti tudományegyetemen nyelvészeti, irodalmi és filológiai tanulmányokat folytatott. Egyetemistaként felgyűjtötte Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát, majd a számkivetettekkel: betyárokkal, boszorkányokkal és a cigányokkal kezdett foglalkozni. A szegedi tudományegyetemen 1930-ban néprajzból, A betyárromantika c. tanulmányával doktorált. Fizetés nélküli gyakornok a Néprajzi Múzeumban, 1933-1935-ben a Fővárosi Alkalmazottak Segélyalapja balatonkenesei üdülőjében igazgatóhelyettes. 1935 és 1944 között a főváros gazdasági tisztviselője. A háborúban hadifogságba esett, hazatérve a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségén dolgozik, majd 1946 és 1957 között a vasmegyei múzeumok igazgatója. Utána 10 évig a Népművelési Intézetben a honismereti mozgalom instruktora és a Honismeret c. füzetek szerkesztője. Néprajzi ismeretek címmel szakköri jegyzeteket írt. Munkássága a két világháború közötti években volt jelentős. Sorra jelentette meg szakcikkeit, tanulmányait. Sok kötete foglalkozik a magyar népmesékkel. A mondavilággal, boszorkányhittel kapcsolatos tanulmányait az Ethnographia közölte. Balatonkenese múltjából és jelenéből c. sorozata tíz kötetben jelent meg. Hagyományaink élete címmel előadást tartott az 1943-as balatonszárszói konferencián. Adatok Vas megye néprajzához c. dolgozatában, a történeti és irodalmi források feltárásán túl, a településtörténet, a népi építészet, a gazdálkodás és a népszokások témakörében kísérelt meg összefoglaló képet adni. Írásai és tanulmányai megtalálhatók az országos néprajzi folyóiratokban, alkalmi és időszaki kiadványokban, a Vas megyei és a Balaton-felvidéki lapokban és antológiákban.

 

1911. január 18.

100 éve született MOSSHAMMER György (Bp., 1911. jan. 18.-Bp., 1970. jan. 7.) festőművész. Muzsikusnak készült. 1940-ben a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványaként fejezte be tanulmányait. Rövid ideig a műszaki egyetemen szabadkézi rajzot tanított, majd két évig Pécsett rajztanár. 1947 és 1964 között az Operaház díszletműtermének munkatársa. Több tanulmányutat tett Európa országaiban, elsősorban Svájcban. 1937 után vett részt kiállításokon, önálló tárlata a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban és 1969-ben volt. Több alkotását őrzi a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A nyári hónapokat Alsóörsön töltötte, sok tájképét e táj hangulatának hatására, a falut és környékét megörökítve alkotta meg.

 

1811. január 22.

200 éve született FARKAS Gergely László (Felsőireg, 1811. jan. 22.-Ugod, 1865. nov. 17.) lelkész, tanár. 1832-ben lépett a ciszterci rendbe és 1836-ban szentelték pappá. 1833-tól gimnáziumi tanár Pécsett, 1840-től hitszónok ugyanott. 1844-től nagyesztergári, 1845-től magyarpolányi, 1850-től lókúti lelkész. 1851-től gimnáziumi tanár Egerben. 1859-től nagyteveli, 1865-ben bakonykoppányi lelkész.

 

1786. január 29.

225 éve halt meg PERLAKI Gábor (Marcalgergelyi, 1732. márc. 16.-Nemesdömölk, 1786. jan. 29.) ev. püspök. Sopronban és Pozsonyban, 1754-től pedig külföldi egyetemeken tanult. Hazatérve, 1757-től Sárszentlőrincen, majd Várpalotán, 1765-től Nemesdömölkön szolgált, ahol alesperesi tisztséget is viselt. A Dunántúli Református Egyházkerület 1771. május 9-én választotta meg püspökké. Gyászbeszédei és versei jelentek meg nyomtatásban.

 

1936. január 31.

75 éve halt meg SZONTAGH Tamás, iglói (Ózd, 1851. ápr. 13.-Bp., 1936. jan. 31.) geológus. Középiskolába Eperjesen, Pozsonyban, Budapesten és Szarvason járt. A budapesti tudományegyetemen 1882-ben végzett, majd a Mineralógiai és Petrográfiai Intézetben tanársegéd. 1886-tól magángeológus. 1889-ben a Földtani Intézethez került, 1892-ben osztálygeológus, 1905 után főgeológus. 1919-ben, Lóczy Lajos nyugdíjba vonulása után az intézet igazgatójává nevezték ki, ezt a pozíciót 1924-ig töltötte be. Révfülöpre költözött, de agro- és hydrogeológiai tanulmányait ott sem hanyagolta el. Az 1880-as években telepedett meg Révfülöpön, ahol villát építtetett, aktív résztvevője, segítője volt a település közéletének és fejlesztésének. A Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület alapító tagja és évtizedeken át elnöke. Családi emlékeinek egy részét a Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény őrzi. Tudományos munkásságának kezdetén az Alföld keleti peremének geológiai térképezését végezte, majd főként hidrogeológiai tevékenységet folytatott. 1916-ban elsőként tette közzé a bakonyi vörös földben meglévő bauxit adatait és tárta fel annak gazdasági jelentőségét.

 

 

Február

 

1711. február

300 éve született TORKOS Jakab (Pápa, 1711. febr.?- 1785. nov. 27.) ref. püspök. Pápán kezdett tanulni, Sárospatakon folytatta, majd ismereteit gyarapítani külföldre ment. 1735-ben először rektor, majd lelkész Pápán. 1745-ben püspökké választotta a Dunántúli Református Egyházkerület. Hite miatt elűzték a városból, 1752-ben Peremartonban, 1758-ban Adásztevelen lelkész. Püspöksége alatt egész kerületében tartott vizitációt. Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratban megmaradtak prédikációi.

 

1886. február 3.

125 éve született POGÁNY Ödön (Devecser, 1886. febr. 3.-Bp., 1967. júl. 26.) orvos. Fül-orr-gégész, az orvostudományok kandidátusa. Oklevelet a budapesti egyetemen szerzett, ahol a fül-orr-gégeklinikán gyakornok is volt. A második világháború végéig budapesti kórházakban dolgozott, közben a Tanácsköztársaság idején tanúsított baloldali magatartása miatt megfosztották állásától. 1947 után az utó-neurológia szakrendelés elindítója megszervezője és vezetője volt.

 

1861. február 5.

150 éve született SÜMEGI József (Mezőszilas, 1861.. febr. 5.-Bp., 1945. szept. 28.) orvos. Orvosi tevékenységét két helyen gyakorolta. A nyári hónapokban, májustól októberig Balatonfüreden, a hidegebb hónapokban Budapesten élt. Füreden a Blaha L. u. 5. sz. házban bérelt lakást. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki, elsősorban a Balaton c. újságban jelentek meg írásai. 1905-ben írta le először, miként kell felhasználni a szénsavas vizet a szívbetegek gyógyítására. A volt lakóházán 1986-ban emléktáblát helyeztek el.

 

1711. február 6.

300 éve halt meg BÉRI BALOGH Ádám, Balogh Ádám (Muraszombat? 1664-1668-Buda, 1711. febr. 6.) kuruc brigadéros, főszolgabíró. A Béri előnév használata a 16. század végétől vált rendszeressé a családban. Birtokaik Vas és Sopron vármegyében voltak. II. Rákóczi Ferenc hadvezére, rettenthetetlen bátorságáról nevezetes vakmerő portyázó. Fiatalon Csobánc várában szolgált, a gyalogság vajdájaként részt vett a törököt kiűző háborúban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírója. A következő évben Rábakovácsiba költözött, 1698-tól Tolnában élt. 1700-ban a sárvári járás főszolgabírójává választották, 1703-ban már a kemenesaljai járásban töltötte be ugyanezt a pozíciót. 1704-ben csatlakozott Rákóczi Ferenchez, aki kapitánnyá nevezte ki, 1709-ben már brigadéros. Mindvégig a Dunántúlon harcolt. Meghódította Kőszeget, portyázott Bécs alatt. Miután az első dunántúli hadjárat összeomlott, hűséget esküdött a császárnak, de hamarosan visszapártolt a kurucokhoz. 1706-ban részt vett a győrvári (ahol megsebesült) és a kölesdi győztes csatákban. Balatonkenese községnél 1707. február 10-én győzelmet aratott a császári csapatok felett. Ennek emlékét őrzik a polgármesteri hivatal, valamint Honvéd Üdülő falán elhelyezett táblák. Két emléktáblája van Külsővaton is, egyik a Polgármesteri Hivatal, a másik az Idősek Napközi Otthona falán. 1710. október 28-án, Szekszárd határában a császáriak, Pállfy János tábornok fogságába került. Halálra ítélték és Pesten, a belvárosi templom előtti téren, 1711. február 6-án lefejezték

 

1911. február 11.

100 éve született TEMESI Alfréd (Temesvár, 1911. febr. 11.-Bp., 1978. jan. 1.) tanár, pedagógiai kutató. A pécsi egyetemen 1933-ban végzett és doktorált, közben ösztöndíjasként Strassbourg-ban és Párizsban tanult. Tanársegéd Pécsett, utána Győrben, majd Pápán. Később Budapesten középiskolai tanár, majd 1960 és 1966 között igazgató. A háború után évtizedekig a Pedagógusok Szakszervezetének tisztségviselője, a Fővárosi Tanács oktatási osztályának vezetője. Az UNESCO felkérésére hat évig Madagaszkár oktatásügyével foglalkozott. Szakfolyóiratokban több tanulmánya jelent meg.

 

1936. február 12.

75 éve született MEGGYES István (Gyöngyös, 1936. febr. 12.-Veszprém, 2005. júl. 2.) tanár, középiskola igazgató. 1958-ban a debreceni tudományegyetem magyar-történelem szakán szerzett tanári oklevelet. 1958-1959-ben tanár Balatonkenesén. Az 1959-1962-es években nevelőtanár a Ságvári Endre Középiskolás Fiúkollégiumban, 1962-től 1975-ig tanár a Lovassy László Gimnáziumban, 1975 és 1996 között igazgató a Közgazdasági Szakközépiskolában, Veszprémben. 1986-tól az Államigazgatási Főiskola Veszprémi Intézetében óraadó tanárként dolgozott. 1980 és 1996 között a Veszprém megyei gimnáziumi és szakközépiskolai igazgatók megyei munkaközösségének vezetője. Kutatási területei: pedagógia, retorika, kommunikáció.

 

2001. február 16.

10 éve 2001. febr. 16-án megalakult a Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Kht.

 

1861. február 20.

150 éve hunyt el SZŐLLŐSY Nina (Kecskemét, 1843. máj. 29.-Balatonfüred, 1861. febr. 20.) színművész. Gyermek-színészként édesapja Szőllősy Mihály társulatával járta az országot. Megfordult Latabár Endre társulatában is. Alkata és tehetsége a népszínművekben érvényesült igazán. Verseket és elbeszéléseket is írt, amelyek a Játékszíni Emlényben és a Győri Közlönyben jelentek meg, és a kor hangulatát tükrözik. Többször fellépett Balatonfüreden is, ahol tüdőbetegségére gyógyulást is remélt. Sírköve a balatonarácsi temetőben ma is látható

 

1836. február 24.

175 éve halt meg BERZSENYI Dániel (Egyházashetye, 1776. máj. 7.-Nikla, 1836. febr. 24.) költő. A korszak magyar költészetének kimagasló alakja. Sömjénben, majd 1805-től Niklán élt. Sok szállal kötődött Keszthelyhez, (ahol 1793-ban katonáskodott) és a Balaton vidékéhez. Az 1800. évi kővágóörsi látogatásáról Kis János Emlékezéseiben számol be. 1814-ben megismerkedett Festetics Györggyel és lelkesen üdvözölte a gróf irodalompártoló tevékenységét. 1817-ben részt vett az első Helikoni ünnepségeken. 1820-ban Balatonfüreden gyógyítatta magát, itt írta A füredi kúthoz c. versét. 1831-ben lányánál, Halimba községben írta az Emlékkönyvbe c. verset. Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül c. művében feltételezi, a költő Niklára költözvén Bazsiban írta Búcsúzás Kemenesaljától c. alkotását. Apjának Kővágóörsön, felesége szüleinek Révfülöpön volt birtoka. Többször megfordult barátjánál, a Kővágóörsön szolgáló Kis János ev. lelkésznél, illetve a Göde-ponti egyházi pincénél. Bazsitól nem messze, a Sümeg-Keszthely közötti út mellett tábla őrzi ennek emlékét. A keszthelyi Helikoni ligetben emlékfa, Balatonfüreden savanyúvíz-forrás és utca, a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét. TAMÁSFI Gyula, Tomsics Gyula (Székesfehérvár, 1836. febr. 29.-Székesfehérvár, 1902. febr. 11.) költő, újságíró. Szülővárosában végezte a középiskolát. 1855 és 1863 között a Sárközben és Veszprémben volt mérnök, majd Székesfehérvárott aljegyző. Népszínműveit a székesfehérvári színtársulat és a Pesti Népszínház mutatta be.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.