• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - Március-Április PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

 

Március

 

1961. március 2.

50 éve halt meg IKLÓDY-SZABÓ Andor (Veszprém, 1880. okt. 13.-Törökszentmiklós, 1961. márc. 2.) jogász, pénzügyi szakember. A budapesti, bécsi, berlini és párizsi egyetemeken tanult, 1902-ben Budapesten államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1902-től a pestvidéki és a dévai pénzügyigazgatóságon fogalmazó. 1905-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1919-ben a Külügyminisztérium pénzügyi osztályának, majd a Pénzügyminisztérium hitelügyi főosztályának vezetője, 1927-től államtitkára. 1932 és 1937 között a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa, majd 1947-ig (nyugdíjasként) az Angol-Magyar Bank Rt. ügyvezető igazgatója. 1951-ben kitelepítették Budapestről. A húszas-harmincas években jelentős szerepet játszott a pénzügypolitika alakításában.

 

1861. március 4.

150 éve született NAGY Gizella (Pápa, 1861. márc. 4.-Győr, 1937. márc. 10.) tanár, író. Alapfokú iskoláit Pápán és Győrben végezte, a Szombathelyi Tanítóképzőben szerzett oklevelet. Szombathelyen kezdett tanítani, 1891-ben a Győri Leány Polgári Iskolához került, amelynek 1902-től, nyugdíjazásáig igazgatója volt. Helyi lapokban rendszeresen megjelentek publikációi. Munkássága végén kiváló tanulók segélyezésére tett alapítványt

 

1761. március 6. 

250 éve született SEBESTYÉN István, kocsi (Mezőtúr, 1761. márc. 6.-Pápa, 1841. jan. 25.) ref. tanár. Mezőtúron és Debrecenben tanult, majd három évig Kúnszentmiklóson akadémiai rektor. 1787-től Oderafrankfurtban egyetemi hallgató. 1790-ben hazatérve Monoron káplán, két év múlva Debrecenben a keleti nyelvek tanára. Alföldi városokban lelkészkedett. Kecskemétről 1812-ben fegyelmivel elbocsátották, de a király 1813-ban a döntést megsemmisítette. 1817-től a teológia tanára Pápán, ahol 1837-ben ment nyugdíjba. Jelentősszámú irodalmi alkotása közül csak néhány egyházi vonatkozású prédikáció és búcsúztató beszéd jelent meg.

 

1886. március 6.

125 éve született PÁVAI VAJNA Ferenc (Csongva, 1886. márc. 6.-Szekszárd, 1964. jan. 12.) geológus. A föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányai befejeztével 1910-től a geológia doktora. Tanított Selmecbányán, majd 1956-ig a Földtani Intézetnél dolgozott. 1912 után az erdélyi, 1915-1918-as években a horvátországi, 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. Élete végén főleg a hévizekből kinyerhető geotermikus energia hasznosításának lehetőségei foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévíz kutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek. Foglalkozott (többek között) Ukk és Sümeg vízellátásával, a tihanyi aranyház gejzírkúp keletkezésével. Tanulmányai elsősorban a Földtani Közlönyben, a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.

 

1961. március 9.

50 éve halt meg HORVÁTH János (Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár. A magyar irodalomtörténet-írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton járt Párizsban és Olaszországban. Tanított a budapesti egyetemen és az Eötvös-kollégiumban. Részt vállalt folyóiratok alapításában és szerkesztésében. 1923 és 1948 között a budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora. Az MTA 1919-ben levelező-, 1931-ben rendes tagjává választotta. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942 után a Petőfi Társaság tagja. Nyugalomba vonulása után idejének nagy részét a Balatonalmádihoz tartozó káptalanfüredi nyaralójában töltötte. Több művét itt rendezte sajtó alá. 1923-ban Akadémiai nagyjutalmat, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.

 

1911. március 10.

100 éve született LAMPÉRT András (Tass, 1911. márc. 10.-Bp., 1971. febr. 14.) festő- és grafikusművész, tanár. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost és Rudnay Gyula tanítványa, 1938-ban grafikusi szakképesítést is szerzett. A háború után a MKP számára készített agitatív erejű választási falragaszokat. Sgrafitót készített az Úttörővasút egyik állomásépületébe, és freskót festett Budapesten a szakszervezeti székházban. Művészetpedagógiai tevékenységet is folytatott, 1946-tól iskolában rajzot tanított. 1955-től a rajztanárok Vörösberényi Művésztelepének rendszeres látogatója. Képein a Balaton-környékét, vörösberényi házakat és az ott élő embereket ábrázolta. Kísérletező művész, új festékfajtákat, rögzítő anyagokat, lakkokat használt.

 

1711. március 13.

300 éve született FEKETE György galánthai (Pápa, 1711. márc. 13-Pest, 1788. okt. 18.) jogász, földbirtokos, országbíró. Jogi tanulmányait Bécsben végezte, a diploma megszerzése után visszavonult Pápára, ahol először ügyvédként dolgozott, majd családja és felesége birtokán gazdálkodott. Az 1741. évi országgyűlésben Somogy vármegye képviselőjeként ellenzékiségével, és szónoki tehetségével tűnt ki. A 18. sz. közepén Magyarország legtekintélyesebb földesurai közé tartozott. 1752-ben királyi tanácsnok 1758-ban Mária Teréziától grófi címet nyert. 1762-ben vicekancellár, 1763-ban országbíró, 1770-ben alkancellár. A tanügyi reform munkájában, 1774-ben a helytartótanács tanügyi bizottmányának elnöke. 1768-1780-as években a Nagyszombati Főiskola főigazgatója. Az iskolát 1777-ben, tiltakozása ellenére Budára helyezték. Mária Terézia halála után visszavonult a politikai közéletből.

 

1911. március 13.

100 éve született FONAY Tibor (Fonyód, 1911. márc. 13.-Sümeg, 1999. április 26.) tanár, pedagógiai közíró, helytörténeti kutató. Fonyódon és Kaposváron járt általános- és középiskolába, 1930-ban, Pécsett tanítói oklevelet szerzett. Kővágóörsön kezdett tanítani, és fiatal pedagógusként irányította a falu kulturális tevékenységét, szervezte a közéletet. 1941-ben a Balatonfüredi járás iskola-felügyelőjének választották, de még abban az évben a Kolozsvári Tanítóképzőhöz kapott kinevezést. A háború szele visszasodorta a Dunántúlra, az 1943-1946-os években, a Pápai Tanítóképzőben tanított, 1946-ban végképp megtelepedett Révfülöpön. Itt iskolát alapított, gazdaképzőt, népfőiskolát, ezüstkalászos tanfolyamot, szabadművelődési akadémiát szervezett. 1947-ben még községi bírónak is megválasztották. 1947-től előbb Zalában, majd Veszprém megyében volt tanulmányi felügyelő, 1967-től, a járási közigazgatás megszűnéséig tanácsi osztályvezetőként a tapolcai járás iskolaügyét irányította. Közben magyar-történelem szakon tanári diplomát, pedagógia szakon egyetemi oklevelet szerzett. Hivatalos pályáját a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet kiadványszerkesztőjeként, pszicho-pedagógusként, 1975-ben fejezte be. Több tucat önálló kötete, félezernél több írása jelent meg, főként pedagógiai szaklapokban és Veszprém megyei periodikákban. 1967 és 1992 között az újjászervezett Magyar Pedagógiai Társaság országos titkára, a megyei tagozat első elnöke. Szervezője és vezetője volt az Egry József Emlékmúzeum baráti körének. Munkatársa volt az MTA Népzenetár c. sorozat 1-4. kötetének. Írásaiban főként pedagógiai, nevelési kérdésekkel foglalkozott, de jelentősek a Balaton-felvidékhez kötődő írók és művészek életével, munkásságukkal foglalkozó tanulmányai is. A Vajda Péter-díj, a Veszprém megyei érdemérmek, és sok más kitüntetés mellett 1970-ben Állami-díjat kapott. 1998-ban megkapta Tapolca Város Tiszteletbeli Polgára kitüntető címet. A révfülöpi temetőben nyugszik.

 

1911. március 20.

100 éve halt meg BAUER Ferenc (Hajmáskér, 1841. okt. 15.-Veszprém, 1911. márc. 20.) mészáros, céhmester. Apja mészáros és vendéglős volt. Bauer Ferenc is ezt a mesterséget folytatta, 18 éves korában már veszprémi üzletüket vezette. 1861-ben a mészáros céh tagja, később mestere, 1896 és 1910 között az Ipartestület vezetője. Városi képviselőként és vármegyei törvényhatósági tagként létrehozta az elaggott iparosokat segítő millenniumi alapot. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik

 

1886. március 21.

125 éve született SÁNTHA László (Jászkisér, 1886. márc. 21.-Tapolca, 1954. máj. 9.) szőlész, botanikus. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Sokat foglalkozott a zuzmók kutatásával, a Botanikai Közleményekben jelentek meg dolgozatai. 1909-től az Ampelológiai Intézet munkatársa, majd az Országos Szőlészeti Intézet igazgatója. 1946-tól a Növényvédelmi Intézetben dolgozott. Elsősorban a szőlő kórtanával és növényvédelmével, a peronoszpóra és a lisztharmat kérdéseivel foglalkozott. Írásai a szakmai lapokban jelentek meg.

 

1936. március 2l.

75 éve született DIBUSZ László (Bp., 1936. márc. 2l.-Veszprém, 2005. jan. 24.) orvos, háziorvos. 1954-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen általános orvosi, 1979-ben általános orvostan szakorvosa oklevelet szerzett. 1960-1961-ben a Veszprém Megyei Kórház sebészetén segédorvos. 1961-től községi, majd városi körzeti orvos, háziorvos, Balatonfüreden. Balatonfüreden 1967 és 1990 között tanácstag, 1970-1971-ben végreható bizottsági tag. 1975-től 1981-ig a Városi Rendelőintézetben szakszervezeti vezető. 1984 és 1989 között az Országos Alkohol-ellenes Klubbizottság Operatív Bizottsága tagja. 1982-től, a Forrás Alkoholellenes Klub megalakításától 1995-ig klubvezető Balatonfüreden. 1988-1990-ben MDF alapító, elnökségi tag. 1990 és 1994 között önkormányzati képviselő. 1998-tól a Gyöngyvirág Onkológiai Klub, majd Egyesület elnöke. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének tagja. 1950-től sakkversenyző, 1982 után az évi amatőr sakkbajnokság társrendezője. Helytörténettel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos kutatásokat folytatott. 1976-ban Veszprém Megyéért arany fokozat, 1979-ben Egészségügyi Miniszteri Dicséret, 1981-ben Pro Urbe Balatonfüred kitüntetésekben részesült. Cikkei (Déel, DL, Déerdéel álnévvel is) megjelennek még a Medicus Universalis és a Balatonfüredi Napló hasábjain egészségügyi, szociális és honismereti témákban.

 

1886. március 22.

125 éve született DARÁNYI Kálmán, pusztaszentgyörgyi és tetétleni (Bp., 1886. márc. 22.-Bp., 1939. nov. 1.) politikus, miniszterelnök. 1909-ben Budapesten államtudományi doktorátust szerzett. 1910-től Fogaras vármegyében főszolgabíró, 1917-től főjegyző, majd Zólyom vármegye főispánja. 1918 végén Veszprém megyei birtokára vonult vissza és a forradalmak elmúltával is ott gazdálkodott. 1920 és 1927 között az Észak-dunántúli vármegyék főispánja. 1928-tól 1936-ig miniszterelnökségi államtitkár, 1938. május 14.-ig miniszterelnök, egyúttal a Nemzeti Egység Párt vezére. Egy sor reformot valósított meg az államigazgatásban. Betiltotta Szálasi Ferenc fasiszta pártját. Nevéhez fűződik a hadsereg gyorsított fejlesztésének győri programja, és az első zsidóellenes törvény beterjesztése is. 1931-től haláláig a balatonfüredi választókörzet országgyűlési képviselője. Többször is járt választói között, tárgyalásokat kezdett a borkivitel növeléséről és a borértékesítés megkönnyítéséről.

 

1986. március 23.

25 éve halt meg PERNESZ Gyula (Oroszi, 1920. márc. 8.-Győr, 1986. márc. 23.) könyvtár- és színházigazgató, tanár, író. Elemi és középiskoláit Győrben végezte. 1944-ben Szegeden magyar-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Tanárai Ortutay Gyula, valamint Sík Sándor, akik mellett az irodalomtörténeti tanszék könyvtárosa is volt három éven keresztül. 1944 októberében vonult be katonának Várpalotára. Németország északi részén esett fogságba. 1946. május 11-én tért haza. 1946-ban óraadó tanárként kezdett dolgozni, később a Felsőépítőipari Szakiskolában tanított. 1947-ben Devecserben vállalt tanári állást, később az akkori kultuszminiszter, Ortutay Gyula Győrbe helyezte. Először népművelési osztályvezető Győri Városi Tanácson, azután a Megyei Tanácson osztályvezető-helyettes, később a TIT megyei titkára. Időközben 1954-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen filozófia szakos képesítést szerzett. 1960. május 1-jétől a Kisfaludy Színház igazgatója. 1964. október 1-jén kinevezték a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatójának. 1981-ben onnan ment nyugdíjba. 1953-tól rendszeresen közölte a győri sajtó irodalmi, történeti, népművelési és politikai témájú írásait. Tanulmányai jelentek meg a Győr-Sopronmegyei Hírlapban, a Kisalföldben, a Kisalföldi Színház műsorfüzeteiben, valamint a könyvtári szaklapokban.

 

1961. március 24.

50 éve halt meg DOMBAY János (Veszprém, 1900. aug. 10.-Pécs, 1961. márc. 24.) régész. 1931-től Pécsváradon adóhivatalnok, szabad idejében a környék régiségeit gyűjtötte. 1934-ben akadt rá a zengővárkonyi rézkori őstelepre, amelynek teljes feltárását tűzte életcélul. Gyűjteményének először Pécsváradon adtak helyet, majd a vármegye megvásárolta azt. Kinevezték a Pécsi Múzeum első őrének, majd 1958-tól a Baranya megyei múzeumok főigazgatója volt. Az általa feltárt, különböző korú sírok száma ötezerre tehető.

 

1961. március 25.

50 éve halt meg BŐLE Kornél (Viktor Kálmán) (Várpalota, 1887. dec. 16.-Pannonhalma, 1961. márc. 25.) egyház- és irodalomtörténész, szerzetes. Szombathelyen járt gimnáziumba. A Domokosok-rendjének 1903-ban lett tagja. 1904-től Budapesten és Grazban teológiát tanult. 1910 után Budapesten hitszónok, közben 1920-ban vasvári plébános. 1950-től a pannonhalmi papi otthon lakója. Irodalmi munkássága elsősorban a Margit-legendához kapcsolódik. 1923 és 1947 között szerkesztette a Credo c. folyóiratot, a húszas-harmincas években a Credo Zsebnaptár, valamint a Credo Röpiratok sorozatokat.

 

1886. március 26.

125 éve született LUTTOR Ferenc (Székesfehérvár, 1886. márc. 26.-Platanos, Argentína, 1953. ápr. 23.) r. k. kanonok, történész. A gimnáziumot szülővárosában végezte, a teológiát Veszprémben kezdte tanulni, és Bécsben fejezte be. 1908-ban pappá szentelték, 1909-ben doktorrá avatták. Káplán Pápán, majd karkáplán Veszprémben, ahol 1911-1912-ben a Veszprémi Hírlap szerkesztője. 1910-től tanulmányúton járt Rómában, 1912-től pedig ismét Veszprémben, a Püspöki Könyvtár vezetőjeként dolgozott. A háború alatt egy ideig tábori lelkész a szerb harctéren, de betegsége miatt leszerelték. 1916-tól ismét tanulmányútra ment Konstantinápolyba. 1918 és 1928 között lelkész Balatonfüreden, 1929-től pápai prelátus, 1943-tól Nagyváradon kanonok. 1947-ben Argentínába ment és Buenos Airesben élt. Szervezte a magyar menekülteket, egyik alapító tagja a Centro Hungaró-nak, az Egyesületek Tanácsának és a Mindszenty Akadémiának, amelynek első elnöke is volt. Nevéhez fűződik a balatonfüredi, neoromán stílusú r. k. templom (tervezte: Fábián Gáspár), a mellette lévő iskola és a plébániaház építtetése.

 

 

Április

 

1886. április 6.

125 éve halt meg ÜCHTRITZ Emil (Stuttgart, 1808. szept. 22.-Gebhardsdorf, 1886. április 6.) földbirtokos, honvédtiszt. Poroszországi báró, aki felesége Amade Dominika grófnő a Malomsok-Marcaltő határában lévő uradalom birtokosa révén kötődött Veszprém megyéhez. A báró 1841. január 2-án nősült és azután tartózkodott Marcaltőn. Előtte 1831-től 1848 tavaszáig a császári-királyi hadseregben szolgált. 1848 őszén a magyar honvédseregben teljesített szolgálatot, november 1-jétől főszázados a 12. huszárezrednél. 1849. január 21-étől őrnagy és osztályparancsnok, február 1-jétől alezredes és dandárnok. Részt vett a birtokán zajló ihászi csatában, a csornai ütközetben. Június 26.-tól ezredes, s a Kmety hadosztály lovas dandárjának parancsnoka, augusztustól a 3. hadtest lovas osztályának parancsnoka. Aradon fogságba esett, sorozóbizottság elé állították, de nem sorozták be, hanem kiutasították a Monarchia területéről. 1866-ban újra fegyvert fogott és ezredesként szolgált a poroszországi Klapka-légióban.

 

1786. április 7.

225 éve született GUZMICS Izidor László (Jánosfa, 1786. ápr. 7.-Bakonybél, 1839. szept. 1.) költő, műfordító, nyelvész, bencés apát. Alsó-Lendván, Kőszegen, Szombathelyen és Sopronban is tanult. 1805-ben lépett a Szent Benedek-rendbe. Pannonhalmán és Győrben teológiát, Pesten hittudományt hallgatott. 1815-ben szentelték áldozópappá. Még növendékként 1809-től kezdő tanár a Győri Főgimnáziumban, 1812-től a pesti központi papneveldében hittudományokat hallgatott. Itt ismerte, meg La-Fontaine és Herder műveit, valamint a hazai irodalmat. Egyik kezdeményezője a Magyar Társaság megalapításának, amely később a pesti növendékpapság irodalmi iskolája volt. Bencés szerzetesként több helyen, főként Pannonhalmán tanított. 1832-től haláláig bakonybéli apát. Itt szerkesztette az Egyházi Tár c. folyóiratot, amelynek szerkesztője és egyik legtermékenyebb szerzője is volt. Zircen írta nyelvészeti és hittudományi tanulmányait, görög drámafordításait. Hittudományi munkái közül kiemelkednek a Relígió Hit, valamint a Szentírás iránti legújabb nézetek címűek. Irt alkalmi verseket, szonett alakban dalokat és epigrammákat, majd elbeszélésekkel és drámákkal is kísérletezett. A nyelvújítás lelkes híveként állandó levelezést folytatott Kazinczyval. Az apátságban vendége volt Toldy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Döbröntei Gábor, Helmeczy Mihály. 1838-ban az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az apátsági sírboltban temették el.

 

1936. április 8.

75 éve hunyt el KŐRÖSI Albin, 1882-ig Kulhánek Albin (Selmecbánya, 1860. jan. 16.-Bp., 1936. ápr. 8.) tanár, műfordító, piarista szerzetes. 1876-ban lépett a piarista-rendbe, majd Vácott novícius, Kecskeméten fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1879-1881-ben Nyitrán, majd a budapesti egyetemen teológiát tanult, 1891-ben gyorsírástanári oklevelet is szerzett. 1883-ban pappá szentelték. Kegyesrendi tanárként 1883-1888-as években, a Veszprémi Főgimnáziumban a német nyelv és irodalom, a bölcselet, egyúttal a francia és olasz nyelv, valamint a gyorsírás tanára. 1888-tól Temesváron, 1901-től Budapesten tanított. 1912-től a budapesti egyetem bölcsészettudományi, 1922-től a közgazdaságtudományi karának tanára. Fiatalon a spanyol irodalommal kezdett foglalkozni, 1921-ben a budapesti tudományegyetemen, 1922-ben a közgazdaságtudományi egyetemen a spanyol nyelv előadója. Tagja a Szent István Akadémiának és tiszteletbeli tagja több spanyol nemzeti tudományos intézetnek, 1899-től levelező tagja a Spanyol Királyi Akadémiának. Irt magyar, német, spanyol és katalán nyelven költeményeket, természetrajzi és földrajzi kézikönyveket. Az első spanyol Petőfi-kiadáshoz (Madrid, 1921.) előszót írt. Első önálló kötete A spanyol költészet gyöngyszemei címmel 1893-ban jelent meg. Ezt több spanyol regényfordítás követte.

 

1936. április 12.

75 éve halt meg ZSIGMOND János (Szekszárd, 1865. nov. 30.-Veszprém, 1936. ápr. 12.) művelődéstörténész, író, szerzetes tanár. 1882-től a Piarista-rend tagja. Nyitrán teológiát tanult, tanári diplomát 1889-ben Kolozsvárott szerzett, ahol pappá szentelték. Több város piarista gimnáziumában, 29 évig Veszprémben tanított. A Veszprém Vármegyei Közművelődési Egyesület elnöke volt, és szerkesztette ennek naptárát. Sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, amelyről önálló műve is megjelent. Bejárta Afrika északi partvidékét és majdnem egész Európát. Főként földrajzi, néprajzi és társadalmi vonatkozásokban értékes útleírásainak jelentős része elsőként a Veszprémi Hírlapban látott napvilágot.

 

1941. április 12.

70 éve 1941. ápr.12. Halálos baleset érte a pápai repülőtérről érkező ejtőernyősöket.

 

1811. április 14.

200 éve született HUSZÁR György (Veszprém, 1811. ápr. 14.-Kiskomárom, 1865. máj. 5.) r. k. plébános, levéltáros. Apja kézműves. 1834-ben szentelték pappá. Püspöki levéltáros, szentszéki jegyző, püspöki titkár, szentszéki ülnök. 1845-től esperes-plébános Sümegcsehin, majd Kiskomáromban. Mivel Windischgrätz kiáltványát a szószékről felolvasta és megmagyarázta, híveit az osztrák uralkodóház iránti hűségre buzdította és Kossuthtól elidegeníteni igyekezett, hazaárulással vádolták. Csertán kormánybiztos 1848. június 23.-án letartóztatta. Állandó fegyveres őrség vigyázta lépéseit, 25 nap múlva szabadult. Az Érseki Levéltár 1836 előtti anyagát ma is az általa kialakított rendszerben őrzik.

 

1836. április 15.

175 éve halt meg DUKAI TAKÁCH Judit (Duka, 1795. aug. 9.-Sopron, 1836. ápr. 15.) költő. Az első magyar írónők egyike. Több alkalommal is részt vett a Helikoni Ünnepségeken, utazásai közben Sümegen meglátogatta Kisfaludy Sándort is.

 

1986. április 16.

25 éve hunyt el MATZON Frigyes (Irsa, 1909. febr. 9.-Bp., 1986. ápr. 16.) szobrászművész. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc tanítványa, majd két évig tanársegédje. 1938-1939-ben ösztöndíjasként Rómában dolgozott. 1955 és 1971 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, közben a budapesti tudományegyetem művészettörténeti tanszékének előadója. Legjellemzőbb alkotásai az architektonikus felépítésű kőszobrai. Nonfiguratív kisplasztikái a vonalvezetés klasszikus szépségét értelmezik újra. Várpalotán 1986-ban állandó gyűjteménye létesült, kisplasztikái a Nagy Gyula Galériában találhatók.

 

1986. április 17.

25 éve hunyt el VARGA Gyula (Nyárád, 1905. aug. 2.-Szigetvár, 1986. ápr. 17.) ref. lelkész, költő, műfordító. A középiskolát és a református akadémiát Pápán végezte, innen Kaposvárra, majd Merenyére került lelkésznek. Eszperantó nyelven írt és fordított. Írásai főleg református lapokban jelentek meg.

 

1811. április 20.

200 éve született PUTHEÁNY József, Puteáni József (Felsőbogát-puszta, 1811. ápr. 20.-Szigliget, 1869. júl. 6.) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Apja a cseh származású Puteáni Vendel báró, anyja a Szigligeten birtokos Lengyel család lánya. 1830-ban költözött Szigligetre, átvette anyai örökségét. Tanulmányait 1831-ben fejezte be, kinevezték Zala megye tiszteletbeli jegyzőjévé. Csányi László és Deák Ferenc oldalán részt vett a megyei politikai csatározásokban. 1845-ben, nemes létére önként adózást vállalt, a következő évben tagja lett a pesti Ellenzéki Körnek. 1848 júniusában a tapolcai kerület országgyűlési képviselővé választotta. Nem követte az országgyűlést Debrecenbe, visszavonult szigligeti birtokára, így elkerülte a hadbírósági vizsgálatot. A politikai közéletben nem vett részt. Szigligeten, a családi sírboltban nyugszik.

 

1961. április 22.

50éve hunyt el HORVÁTH József (Kemenesszentpéter, 1891. márc. 2.-Sopron, 1961. ápr. 22.) festőművész, rajztanár. A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre és Edvi Illés Aladár növendéke. Nagybányán Thorma János tanította. 1922 és 1950 között Sopronban rajztanár. Az akvarelltechnika egyik legkiválóbb magyarországi képviselője. Főleg népi alakokat, tájakat, arcképeket, aktokat festett. 1959-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. 1936-ban Balló-díjat, 1943-ban Képzőművészeti Társasági Nagydíját, 1954-ben Munkácsy-díjat kapott. Kemenesszentpéteren a Fő téren tábla őrzi emlékét.

 

1861. április 23.

150 éve született VASZARY Béla (Lábod, 1861. ápr. 23.-Veszprém, 1915. nov. 4.) tanár, költő. 1895-től tanított a polgári fiúiskolában, 1908 után az állami felső kereskedelmi és polgári fiúiskola igazgatója volt. Külső munkatársa volt a Veszprémi Hírlapnak, alkalmi versei és prózai írásai a helyi lapokban jelentek meg.

 

1911. április 23.

100 éve született CZIBÓK István (Sárszentmiklós, 1911. ápr. 23.-Veszprém, 1998. máj. 31.) közigazgatási tisztviselő, polgármester. 1930-ban, Székesfehérvárott érettségizett, majd Szombathelyen jegyzői oklevelet szerzett, később (a munka mellett) a Számviteli Főiskolán szerzett oklevelet. Jegyzőgyakornokként dolgozott Aba, Gárdony és Zsigárd községekben. 1946-tól Veszprém megye Főispáni Hivatalának tisztviselője. 1948-1950-ben (a Nemzeti Parasztpárt javaslatára) Veszprém város polgármestere. Az első tanácsválasztások után, méltányolva magas szintű szakmai tudását, két évig tanácselnök-helyettesként dolgozott. Erre a tisztségre később több alkalommal is megválasztották. Munkában eltöltött életének nagyobb részében a Veszprém Megyei Tanács pénzügyi osztályának munkatársaként dolgozott, revizori csoportvezetőként ment nyugdíjba. A természetjárás, a tájékozódási sport megszállottjaként nagy szerepet vállalt ennek a sportágnak a népszerűsítésében.

 

1886. április 25.

125 éve született GYÖRGYI Dénes (Bp., 1886. ápr. 25.-Bp., 1961. nov. 22.) építészmérnök, tanár. A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torino, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását. Számos alkotása közül jelentős Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület. Munkái között szerepel a Keszthelyi Balatoni Múzeum (1928) és a Balatonalmádi Általános Iskola (1948) épülete. A harmincas évek közepén készíti el Balatonalmádi első rendezési tervét. Feleségével (Grovcsik Emília belső építész, Grofcsik János testvére) és fiával Balatonalmádiban, a Szent Imre-templom melletti családi sírboltban nyugszanak. Balatonalmádiban általános iskola vette fel nevét.

 

1886. április 26.

125 éve született DOROSMAI János, Dorosmay János, Drosnyák János (Adásztevel, 1886. ápr. 26.-Sopron, 1966. nov. 29.) költő, meseíró. Erdélyben, majd 1927-től Sopronban volt vasúti tisztviselő. Első írásait Benedek Elek közölte a Cimborában. Fabuláinak gyűjteményét, Akinek nem inge, ne vegye magára címmel, Benedek Marcell rendezte sajtó alá. Dorosmai János A Magyar La Fontaine címmel közölte írásait a De Echó. Számos munkája jelent meg német, olasz és eszperantó nyelven.

 

1986. április 26.

25 éve halt meg PUSZTAI Ferenc, Poller Ferenc (Jánosháza, 1913. okt. 8.-Tapolca, 1986. ápr. 26.) tanító. Polgári iskolai tanulmányait magánúton kezdte, majd a szombathelyi árvaházban fejezte be. Árvaházi segéllyel került a Pápai Tanítóképző Intézetbe, ahol 1935-ben kapott tanítói oklevelet. Három évig alkalmi munkákat végzett és katonai szolgálatát töltötte. 1938-tól osztály- és kántortanító Monostorapátiban. 1940 májusában behívták katonának, 1942-ben a frontra vitték, 1945-ben tért haza. 1947 és 1950 között szaktanítói tanfolyamra járt. 1950-től Káptalanfán tanított, majd 1957-től ugyanott igazgató. 1955-1957-ben a Sümegi Járási Tanács oktatási osztályán szakfelügyelő, illetve osztályvezető. 1954-ben az Apáczai Csere János Főiskola levelező tagozatán matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1974-ben vonult nyugdíjba. A káptalanfai, bodorfai, gyepükajáni és nemeshanyi önkormányzatok képviselőtestületeinek döntése alapján a káptalanfai közös fenntartású iskola 1994. június 12-én felvette Pusztai Ferenc nevét. Az iskola a kiemelkedő munkát végző tanulók és nevelők megbecsülésére az óta Pusztai Emlékérmet adományoz. Az intézmény előcsarnokában emlékfal örökíti meg a névadó életútját. A jánosházi temetőben nyugszik.

 

1886. április 29.

125 éve született BLAZOVICH (Fülöp) Jákó (Répcesarud, 1886. ápr. 29.-Pannonhalma, 1952. dec. 26.) tanár, szerzetes, könyvtáros. 1904-től tagja a bencés rendnek. Felsőbb iskoláit a pannonhalmi hittudományi és tanárképző főiskolán végezte. 1911-től 1915-ig gimnáziumi tanár, 1921-1924-es években házfőnök és igazgató Pápán. 1924 és 1930 között IV. Károly király gyermekeinek nevelője, majd tanulmányi felügyelője. 1931-től Győrben házfőnök, 1938 után Pannonhalmán főkönyvtáros. Szerkesztője a Pápa és Vidéke c. hetilapnak és főszerkesztője a Pannonhalmi Szemlének. Számos cikke és tanulmánya jelent meg vidéki és fővárosi egyházi lapokban. Több önálló műve is megjelent.

 

1886. április 30.

125 éve halt meg PAULER Tivadar (Buda, 1816. ápr. 9.-Bp., 1886. ápr. 30.) jogász, tanár, miniszter. Az MTA-nak 1845-ben levelező-, 1858-tól rendes tagja, 1880 után másodelnöke. Pauler Gyula apja. 1838 és 1848 között a Zágrábi, majd egy évig a Győri Jogakadémia tanára. 1848-ban a pesti egyetemen tanított, 1849-ben elbocsátották, de néhány hónap múltán állásában ideiglenesen megerősítették. 1952-től 1878-ig a büntetőjog tanáraként (1861-1862-ben rektorként) a pesti egyetemen dolgozott. 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája. 1871-1872-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd három évig igazságügy-miniszter. 1878-ban megvált az egyetemi katedrától és Tisza Kálmán kormányában ismét az igazságügy-miniszteri tárcát vállalta, amelyet haláláig betöltött. 1871 és 1886 között országgyűlési képviselő. Számos fontos jogalkotást kezdeményezett: minisztersége alatt kezdődtek meg a polgári törvénykönyv, valamint a büntető-eljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatai. Toldy Ferenccel együtt megalapította az Új Magyar Múzeum c. folyóiratot. Badacsonyban, 1863-ban jelentős szőlőbirtokot vásárolt, amelyet 1868-ban a Bogyay-féle gazdaság megszerzésével bővített. 1865-től a Pauler-család évtizedeken át a nyári hónapokat itt töltötte. 1871-ben miniszterként itt fogadta József főherceget és a belga királynét. Végrendeletében gyermekeinek megtiltotta a badacsonyi birtok feldarabolását vagy eladását.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.