• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - Május-Június PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

 

Május

 

1961. május 1.

50 éve 1961. május 1-jén megnyílt a Vidámpark és elindult az Úttörővasút.

 

1911. május 2.

100 éve halt meg KARÁCSON Imre (Apácatorna, 1863. febr. 19.-Konstantinápoly, 1911. máj. 2.) történész, műfordító, tanár, r. k. lelkész. Veszprémben és Győrben tanult. 1888-ban a budapesti egyetemen teológiai doktorrá avatták. Rábacsanakon, Szanyban és Gyömörén káplán, majd 1887-től a Győri Kisszeminárium prefektusa, később püspöki ceremóniárius és szentszéki aljegyző. 1889-től a Győri Tanárképző tanára, 1891 után igazgatója. 1897-ben a püspök szentszéki tanácsosa. 1900-ban Péren plébános, 1906-tól a győri kisszeminárium rektora. 1907-től haláláig a magyar kormány megbízásából török levéltárakban kutatott. Sok magyar vonatkozású török forrásanyagot tárt fel és publikált. Lefordította és közzétette Evlia Cselebi 1660-1664-es években, magyarországi útjáról készült leírást. Jelentősek török és francia nyelven írt tanulmányai, műfordításai, nyelvészeti is irodalomtörténeti cikkei. Teológiai munkássága az összehasonlító vallástudomány több területét öleli fel. Szülőfalujában a polgármesteri hivatal falán tábla őrzi emlékét.

 

1861. május 7.

150 éve született BÁNFI Rezső, Raimann Rezső (Veszprém, 1861. máj. 7.-Bécs, 1913. szept. 26.) zeneszerző, zongoraművész. Tanulmányait Veszprémben kezdte. Kilenc éves korában Pesten zongoristaként lépett először a nyilvánosság elé. Első zongorakompozíciója, a Füredi búcsúzó is ebből az időből való. Balatonfüreden csodagyerekként koncertezett a régi fürdőház előtti platánok alatt. Esterházy Miklós gróf tatai színházának karmestere, majd Bécsben telepedett le. 1881 és 1908 között 15 operát (4 magyar szövegűt) és egyéb színpadi műveket is írt. A Budapesti Operaházban, 1884-ben mutatták be Arden Enoch című operáját.

 

1861. május 7.

150 éve született TAGORE, Rabindranath (Kalkutta, 1861. máj. 7.-Kalkutta, 1941. aug. 7.) költő, filozófus. Nobel-díjas hindu író, költő. Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Ennek emlékére fát ültetett a parkban. A gyógyulás emlékére c. verse Tábori Kornél fordításában olvasható a hársfa előtt. 1956-ban indiai kulturális küldöttség bronzból készült mellszobrot, Rasithan Kashar alkotását adta át a városnak, amelyet a fa előtt állítottak fel. A part menti sétány 1957 óta viseli Tagore nevét.

 

1936. május 7.

75 éve született SOMOGYI József (Bazsi, Mária-major, 1936. máj. 7.-Tapolca, 1999. febr. 24.) belgyógyász orvos. Az általános iskolát Bazsiban, középiskoláit Sümegen a Kisfaludy Sándor Gimnáziumban végezte 1957-ben. Az érettségi megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetemre jelentkezett. Az orvosi diploma megszerzése után 1963-ban a Tapolcai Városi Kórház 35 ágyas belgyógyászati osztályán kapott állást. Munkája során felfigyelt a kórház alatti barlang levegőjének jótékony hatására az asztmás betegeknél. Több éven keresztül a város támogatásával, de társadalmi munkában több ezer beteget kezelt. A betegség javulását igazoló méréseinek eredményeit hazai és külföldi szimpóziumokon tartott előadásokkal és publikációival tette ismertté. Elsőnek bizonyította a gyógy-barlangi minősítés indokoltságát. Nagy munkával, sok utánajárással a kórház alatti barlangot felszerelte mindazon berendezésekkel, amelyek szükségesek voltak a gyógyítás megindításához. 1977-ben a kórházak összevonásakor a belgyógyászat a sümegi kórházhoz került, így a sümegi kórház főorvosa, majd a krónikus osztály osztályvezető főorvosa lett. Itt 1987-ben megalapította a gastroenterologiai laboratóriumot. 1998-ban létrehozta a Gondviselés Alapítványt, melyet olyan idősek otthonának álmodott meg, ahol az idős emberek ápolása mellett a szeretetteljes, családias légkört tartotta a legfontosabbnak. Sírja a tapolcai temetőben van.

 

1961. május 7.

50 éve hunyt el SZŰCS Dezső (Siómaros, 1886. nov. 10.-Balatonszepezd, 1961. máj. 7.) tanár. Az elemi iskolát Csajágon, a középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végezte. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Kecskeméten és Cegléden tanított, majd Darányi Ignác miniszteri titkára. 1918 és 1949 között a Pápai Református Kollégium tanára. 1921-től országgyűlési képviselő. Számos egyházi és világi tisztséget viselt: a Vármegyei Törvényhatóság és a Pápai Képviselőtestület tagja. Nyugdíjas éveit Balatonszepezden töltötte. Budapesten temették el.

 

1986. május 8.

25 éve halt meg HARMATH István (Pula, 1923. okt. 19.-Veszprém, 1986. máj. 8.) tanár, irodalomtörténész. Veszprémben, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen, magyar-német szakon tanári oklevelet szerzett. A veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára, a megyei tanácson a középiskolák szakfelügyelője, majd a megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese volt. Szenvedélyes helyismereti kutatóként elsősorban a táj irodalomtörténetével foglalkozott. Népszerűsítő tanulmányai, írásai rendszeresen megjelentek a helyi újságban, folyóiratokban és évkönyvekben. Tanulmányozta a megyébe telepített németek nyelvi és néprajzi sajátosságait. Szülőfalujában, a pulai temetőben nyugszik. 1998-tól a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tábla őrzi emlékét.

 

1936. május 13.

75 éve született NÉMETH Zoltán (Veszprémvarsány, 1936. máj. 13.-Keszthely, 1993. máj. 9.) városi tanácselnök. A pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1954-től tanácstitkár Borsosgyőrben, majd 1963 után 14 évig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségénél dolgozott. Közben 1969-ben a budapesti tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1977-ben a Megyei Tanács VB. Pápa Járási Hivatala elnökének, 1979-ben Pápa város tanácselnökének nevezték ki. Több mint tíz esztendeig, az 1990. évi önkormányzati választásokig töltötte be ezt a tisztséget, amikor nyugdíjba vonult. Tanácselnöki munkásságának időszakában indult és vett lendületet a belvárosi rekonstrukció. Ekkor kaptak lehetőségeket azok a csoportok és törekvések, amelyek a nagy múltú város évszázadokra visszanyúló hagyományait méltó módon őrizni és megújítani igyekeztek.

 

1911. május 15.

100 éve hunyt el RIETHMÜLLER Ármin (1833-Veszprém, 1911. máj. 15.) bányaigazgató. Egyes források szerint fiatalon munkába állt, már 15 éves korában különböző helyeken, különböző beosztásokban dolgozott. 1856-tól bányamunkás. 1865-ben az első ajkacsingervölgyi szénelőfordulásokkor Ajkán volt, ahol a ranglétra szinte minden fokát végigjárta (csillés, aknaírnok, fúrómester, aknász, intéző, gondnok, felügyelő). A Magyar Bánya-kalauz 1892. évi száma az ajkai bánya vezetőjeként szerepelteti. 1898-ban ünnepelte 50 éves szolgálati jubileumát. A Somlóvidéki Hírlap tudósítása szerint 1898. január 23-án, a bányaművelés terén szerzett érdemei elismeréséül a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, amelyet nagy ünnepség keretében adtak át. Még életében aknát neveznek róla.

 

1911. május 20.

100 éve született KULCSÁR Mihály (Pápa, 1911. máj. 20.-Bp., 1986. okt. 13.) nyomdász. 1929-től vett részt a munkásmozgalomban. 1935-től a Budapesti Hírlap Nyomdában kéziszedő. 1945-ben megszervezte a Szabadság c. napilap szedőtermi munkáját, később a Szabad Nép szedőtermi vezetője. 1946-tól a Szabad Nép tördelő- és olvasószerkesztője, 1950 és 1971 között a Szikra Lapnyomda igazgatója.

 

1911. május 21.

100 éve született MÓD Péter (Nagyalásony, 1911. máj. 21.-Bp., 1996. szept. 21.) tanár, diplomata, politikus. Egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a kommunista ifjúsági mozgalomba. 1932-ben letartóztatták, elítélték és kizárták az egyetemről. Szabadulása után Budapesten és Pápán részt vett az illegális pártmunkában. 1935 után Párizsban folytatta tanulmányait és a kommunista vezetésű tömegszervezetekben dolgozott. A háború alatt a nemzetközi emigráció vezető szervének tagja, a francia partizánhadsereg századosa. 1945 után a KMP apparátusában, 1947-től külügyi szolgálatban dolgozott. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték, 1954-ben rehabilitálták. Egy évig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, 1957 és 1961 között hazánk állandó ENSZ-képviselője volt. 1961-től 1968-ig a külügyminiszter első helyettese, majd 1974-ig, nyugállományba vonulásáig hazánk párizsi nagykövete. 1975 után az MSZMP Központi Bizottságának tagja.

 

1811. május 22.

200 éve született LŐW Lipót (Cerná Hora, 1811. máj. 22.-Szeged, 1875. okt. 13.) teológus, író. 1840-től Nagykanizsán rabbi, ahol elemi- és iparostanuló iskolát, 1842-ben egyletet is alapított. 1846-1850-es években Pápán, majd Szegeden rabbi. 1842-ben Pápán Magyar Zsinagóga címmel folyóiratot indított. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, a bukás után rövid időre fogházba került. 1859 és 1868 között szerkesztette a Ben Chananja c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Szorgalmazta, hogy a magyar zsidóságnak a kereskedelem mellett az iparral és a földműveléssel is kell foglalkozni. Kutatta a magyar zsidóság történetét és 1844-ben Nagykanizsán elsőként prédikált a zsinagógában magyarul.

 

1911. május 22.

100 éve született DALÁNYI József, 1937-ig Lakner József (írói álneve: „regős”, „animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22.-Bp., 2002. febr. 20.) tanító, tanár, népművelő. 1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór. 1964-ben Kiváló Népművelő, 1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott.

 

1986. május 24.

25 éve halt meg RUZSINSZKY István (Váchartyán, 1919. júl. 2.-Csopak, 1986. máj. 24.) bányamérnök. Az elemi iskolát Tatbányán, a gimnáziumot Tatán végezte. 1948-ban a Műegyetem soproni karán szerzett bányamérnöki oklevelet. Közben 1944-től gyakornokként az egyetemen dolgozott. Mérnökként először az olajiparban, majd Komlón, Várpalotán, Dudaron, Pusztavámon dolgozott. 1957-ben a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatósága az Ajkai Bányák főmérnöki teendőinek ellátásával bízta meg. 1974-től 1980-ig, nyugdíjazásáig a vállalat központjában a szervezési osztályt vezette. Nevéhez fűződik Pusztavámon az Iker-akna fejlesztése, a csukatói üzemkoncentráció létrehozása. Az Ajkai Bányáknál az Ármin-akna élettartamának növelését szolgáló rekonstrukciós munkák megvalósítása, a jövesztési- és rakodási technológiák fejlesztése. Ajkai működésének egyik kimagasló eredménye az Ajkai Bányászati Múzeum létrehozása. Számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

 

1886. május 26.

125 éve 1886. máj. 26. Először mutatják be az addig ismeretlen labdarúgást Veszprémben.

 

1991. május 29.

20 éve hunyt el ZÁKONYI Ferenc (Romonya, 1909. aug. 28.-Balatonfüred, 1991. máj. 29.) hivatalvezető, író, helytörténeti kutató. Középiskoláit Pécsett végezte, ugyanott 1936-ban jogi diplomát szerzett, majd 1937-ben államtudományból doktorált. Siófokon nevelkedett, ott ismerte meg a Balaton és vidékének életét, vált a táj múltjának és művelődéstörténetének szenvedélyes kutatójává. 1937 és 1950 között segédjegyző, majd főjegyző Balatonszabadiban, Mezőkomáromban, Berhidán és Siófokon. Siófoki Füzetek címen kiadványsorozatot indított. Molnár István táncművésszel Balatoni Népfőiskola néven néprajzi irányú szabadiskolát szervezett, amely 1946-tól 1949-ig működött. 1947-ben Siófokon az idegenforgalmi hivatalt segített létrehozni. 1951-ben Balatonfüredre költözött és itt az év március 1-jétől életre hívta a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatalt, amelynek nyugdíjaztatásáig, 1970. január 1.-ig vezetője volt. Több tucat útikalauzt írt és szerkesztett. Várak, műemlékek helyreállítását, emléktáblák és szobrok, elhelyezését kezdeményezte, szervezte és irányította Veszprém megye, a Bakony és a Balaton településeinek többségében. Legjelentősebb munkája a Balatonfüred c. monográfia. A balatonarácsi ref. temetőben nyugszik. Balatonfüreden utcanév, a füredi Balatoni Panteonban, és Siófokon, a Szabadság téren tábla őrzi emlékét. Balatonfüred és Siófok díszpolgára, a Pro Turismo kitüntetés birtokosa.

 

1786. május 30.

225 éve született FÁY András (Kohány, 1786. máj. 30.-Pest, 1864. júl. 26.) író, politikus. A magyar reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legmarkánsabb egyénisége. Igen korán, még Széchenyi előtt felismerte gazdasági és kulturális elmaradottságunk okait, később pedig lelkesen csatlakozott a nagy reformerhez. Létrehozta a Pesti Első Hazai Takarékpénztárt. Balatonfüreden töltött több nyarat 1822 és 1825 között, ahol megismerkedett a dunántúli írókkal. A balatonfüredi gyógyvíz lelkes hívévé vált. Irodalmi alkotásaiban megőrizte a Balaton-felvidék tündérmeséit. (Sió, a Balaton tündére.) Balatonfüreden utca és két emléktábla őrzi nevét: egyiket a Balatoni Panteonban, a másikat a Siske u. 1. sz. ház falán helyezték el. Ajkán lakótelep vette fel nevét, az Ifjúság utcában tábla őrzi emlékét.

 

 

Június

 

1886. június 6.

125 éve született BAJCSY-ZSILINSZKY Endre (Szarvas, 1886. jún. 6.-Sopronkőhida, 1944. dec. 24.) politikus, újságíró. A 20. századi magyar nemzeti függetlenségi mozgalmak egyik legnagyobb egyénisége. 1925-től kedvelt pihenő és tartózkodási helye volt a Kővágóörshöz tartozó Pálköve. Télen és nyáron sokat időzött itt, ahol felkeresték a népi írók, Szabó Pál és Kodolányi János is. 1937-ben házat épített Pálkövén, amelyben a második világháború idején sok fontos tanácskozás zajlott, és jelentős megállapodások születtek. Ez a ház ma emlékmúzeum, falán emléktábla van.

 

1911. június 11.

100 éve született LEYRER Lőrincné (Fülöp Anna, Buci néni) (Bp. 1911. jún. 11.-Veszprém, 2004. márc. 28.) táncoktató. Édesapja Felsőőri Fülöp Elemér szobrászművész. 1929-ben a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett. 1946-ban versenytorna-vezetői tanfolyamon vett részt. 1954-1956-ban a Testnevelési Főiskolán művészi torna, 1958-ban művészi torna, tanári továbbképző kurzust végzett. 1963-ban, Veszprémben színjátszó-rendezői levelező akadémián vett részt. Az 1942-1951-es években adminisztrátor a Futura Vállalatnál, Bp. 1951-től 1962-ig a Balatonfüredi Hajógyárban adminisztrátor, kultúros, 1962 és 1988 között a Balatonfüredi Szívkórházban kultúros. 1947-től foglalkozott népi tánccal. 1970 és 1994 között tanította és szervezte a balatonfüredi Anna-báli táncokat. A Kiváló Sportteljesítményért, 1973-ban Egészségügy Kiváló Dolgozója és a Veszprém Megyéért ezüst fokozata, 1988-ban Szívkórházi Főigazgatói Dicséret, 1995-ben Elismerő Oklevél Balatonfüred Város Képviselő-testületétől, 2000-ben Balatonfüred Városért kitüntetéseket kapta. A balatonarácsi r. k. temetőben nyugszik.

 

1911. június 12.

100 éve született GAAL István (Kalocsa, 1911. jún. 12.-Veszprém, 1963. júl. 27.) orvos, tanár. Szülővárosában kezdte tanulmányait, egyetemi oklevelet 1936-ban Budapesten szerzett. Miskolcon, majd a szegedi klinikán dolgozott gyermekgyógyászként. 1944-ben a Kassai Gyermekmenhely igazgató főorvosának nevezték ki. Az intézet ápoltjaival együtt a háború elől menekülve Veszprémig jutott. A front időszakát a MNB sziklapincéjében vészelték át, de irányításával már 1945. április 27-étől a gyermekmenhelyben folytatták a munkát. Az intézetet 1950-ben gyermekkórházzá fejlesztették és korszerűsítették. Három év múlva megnyitotta a város első gyermek-szakrendelőjét és anyatejgyűjtő állomását. Nevéhez fűződik a vérellátó központ létesítésének gondolata. Példaképének Heim Pált választotta, akiről a gyermekkórházat elnevezte. Több mint félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, a fontosabbak az Orvostudományi Közlemények, valamint az Orvosok Lapja c. folyóiratokban. Az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

 

1886. június 15.

125 éve született SZIRBEK József (Tés, 1886. jún. 15.-?) tanító, tankönyvíró. 1885-ben, a Szatmári Tanítóképzőben végzett és a Zirci Római Katolikus Iskolában kezdett tanítani. 1888-ban Székesfehérvárra költözött és ott tanított. Pedagógiai írásai a szaklapokban és a Fejér megyei újságokban jelentek meg. Iskolai tankönyveket írt 4. és 5. osztályos tanulók számára. Szerkesztette a Fejérmegyei tanítótestület 1906-1907. évi Értesítőjét.

 

1936. június 17.

75 éve hunyt el PISZTER Imre (Szekszárd, 1855. ápr. 13.-1936. jún. 17.) szerzetes, tanár, író. Felszentelése után a teológia tanára és tanulmányi felügyelő Zircen. 1887 után a Budapesti Hittudományi Intézet tanára, majd igazgatója. 1915-től Szentgotthárdon perjel. Művészetesztétikai művei közül a legjelentősebbek: A művészet és erkölcsiség, - A szépművészetek valódi célja és feladata. Megírta Szent Bernát életrajzát

 

1911. júnus 20.

100 éve született NAGY Lidia (Kiskunfélegyháza, 1911. jún. 20.-Veszprém, 1987. júl. 1.) ének, zenetanár. Népes családban a 8. gyermek volt, de utána még nyolc született. Ének-zenetanári képesítéssel 1939-ben kezdett tanítani. 1941-ben a visszacsatolt Újvidéken előbb magyar nyelvű gimnáziumban, később tanítóképzőben tanár. Az iskolában kórust és zenekart vezetett, szervezte az Éneklő Ifjúság hangversenyeit, a városi filharmonikus zenekar első hegedűseként dolgozott. 1944 nyarán Budapestre menekült. 1945-ben Dombóvárra küldték, ahol később tanítóképzőben tanított. 1949-ben büntetésből Tárkánypusztára helyezték. Itt néhány évig a puszta mindenese volt. 1952 után Veszprémben élt, a Dózsavárosi Általános Iskolában tanított, ahol 1953-ban ének-zenei tagozat indult. 1956 őszén önálló ének-zenei tagozatú általános iskolát szervezett, amelynek első igazgatója volt. 1958-ban megszervezte a Veszprémi Munkás-vegyeskart, amelyet 1963-ig vezetett. A kiskunfélegyházi temető családi sírjában nyugszik.

 

1861. június 21.

150 éve született KELEMEN Adolf (Veszprém, 1861. jún. 21.-Dutovlje, Olaszország, 1917. febr. 19.) rabbi, egyházi író. Budapesten és Berlinben tanult. A budapesti rabbiképző intézetben szerzett oklevelet, majd több északkeleti városunkban (köztük Gyöngyösön, Nyíregyházán, Pancsován és Fogarason) rabbi. Az 1. világháború alatt tábori rabbi volt, az olasz fronton egy hadikórházban hunyt el. Nyíregyházán ő honosította meg a magyar nyelv használatát az izraelita istentiszteleten. Felekezeti hetilapokban, az Egyetértés és a Pester Lloyd hasábjain jelentek meg munkái.

 

1861. június 23.

150 éve született BAKÓ József (Balatonkenese, 1861. jún. 23.-Nagykörös, 1929. jan. 23.) ref. lelkész, politikus. 1886-ban a Pápai Református Teológiai Akadémián végzett, 1888-tól Szentkirályszabadján, később Balatonkenesén segédlelkész. 1892-től Sáregresen, 1899 és 1907 között Balatonkenesén, 1907-től 1929-ig Nagykőrösön lelkész. A Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője, 1901 és 1910 között az enyingi, 1910-től 1918-ig a nagykőrösi választókerületben. Írásai és versei elsősorban az Alföldi Híradóban, a Magyar Szóban, a Mezőföldi Lapokban, a Nagykőrösi Lapokban és a Pápai Lapokban jelentek meg.

 

1911. június 25.

100 éve született SALLÉR (Géza) Hermann (Nagykanizsa, 1911. jún. 25.-Keszthely, 1999. aug. 30.) szerzetes tanár. A csornai szerzetesrendben végzett teológiai főiskolát. A grazi egyetemen latin-német szakos diplomát kapott. Első munkahelyén a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban is e tárgyakat tanította. Visszakerülve Csornára, magiszterként dolgozott és a kispapok nevelésével foglalkozott. 1935-től az államosításig a Premontrei Rend keszthelyi főgimnáziumában németet, latint és hittant tanított. A Mária Kongregáció vezetője volt. 1948-ban Tapolcára került, általános iskolában főként magyar nyelvet, 1957-től 1980-ban történt nyugdíjazásáig a Batsányi János Gimnáziumban német nyelvet tanított. Sokat írt, különösen ifjúsági és életrajzi regényeket, németből fordított. Keszthelyen a premontreiek sírboltjába temették.

 

1886. június 28.

125 éve halt meg KOVÁCS Zsigmond (Bánokszentgyörgy, 1820. okt. 21.-Veszprém, 1886. jún. 28.) r. k. püspök, tanár. A középiskolát Nagykanizsán és Varasdon végezte, a filozófiát már Pécsett tanulta. A veszprémi kispapok sorába 1837-ben vették fel, majd 4 évig Bécsben tanult. 1844-ben pappá szentelték és még ugyanebben az évben doktorrá avatták. 1845-től Sümegcsehin káplán, majd a pesti Központi Szeminárium tanulmányi felügyelője, az egyetemen tanár-helyettes. 1857-től pápai esperes, pécsi püspökké 1869-ben nevezték ki. 1870-ben részt vett a vatikáni zsinaton, ahol a pápai tévedhetetlenség kimondását nem tartotta időszerűnek. A Veszprémi Egyházmegye püspökévé 1877. május 6-án nevezték ki, és szeptember 2-án iktatták be. Fiatal korában írt, a Religió c. folyóiratnak állandó munkatársa volt. Veszprémben már állandóan betegeskedett és tüdőbajban halt meg

 

1931. június 29.

80 éve született Giay Frigyes (Kánya, 1931. jún. 29.–Ajka, 1999. aug. 29.) tanár, helytörténész. 1951-ben szerzett tanítói oklevelet, 1953-ban Pécsett magyar szakos tanári diplomát. 1966-ban történelem szakon egyetemi oklevelet kapott. Ságváron, Csetényben, Bakonycsernyén tanított. 1955-ben került Ajkára, ahol hat évig az 1. Sz. Általános Iskolában volt tanár, 1961 és 1971 között (rövid idejű tanácsigazgatási munkát leszámítva) iskolai igazgatóhelyettesként dolgozott. 1971-től 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig az Ajkai Városi Tanács művelődési osztályát vezette. 1985 és 1989 között az Ajkai Szó felelős szerkesztője. 1987-1989-ben megalapította a Városi Múzeumot és irányította anyagának összegyűjtését. Több önálló kötete jelent meg. Pedagógiai és helytörténeti tanulmányait a helyi lapok és megyei folyóiratok közölték.

 

1986. június 30.

25 éve halt meg LÉKAI László József, Lung László (Zalalövő, 1910. márc. 12.-Esztergom, 1986. jún. 30.) r. k. püspök, tanár. A középiskolát Nagykanizsán és Veszprémben, a Kisszemináriumban végezte, 1928-ban érettségizett. Rómában filozófiát és teológiát tanult, 1931-ben filozófiai doktorrá avatták, 1934-ben pappá szentelték. Káplán Ukkon, majd Veszprémben tanulmányi felügyelő a Kisszemináriumban, a dogmatika tanára a Nagyszemináriumban. Püspöki titkár 1944-ben, és még ez évben internálták, előbb Veszprémben, majd 1945. február 22.-ig Sopronkőhidán és Sopronban tartották fogva. 1969-től plébános Badacsonytomajon, később Balatonlellén. Először a Veszprémi Egyházmegye apostoli kormányzójává nevezték ki. 1972. március 16-án szentelték püspökké. Két év múlva esztergomi apostoli kormányzó, 1976-tól bíboros érsek. 1978-ban két pápa, I. és II.. János Pál választásán vett részt. Jelmondata: A megnyesett fa kizöldül. Veszprém megyei munkálkodása idején sokat fáradozott templomok, egyházi épületek helyreállításán, szépítésén, korszerűsítésén: Ábrahámhegyen, Badacsonyban, Badacsonyőrsön, Badacsonytomajon. Új templom építését kezdeményezte Balatonfőkajáron.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.