• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - Július-Augusztus PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

 

Július

 

1911 július

100 éve, 1911 júliusában földrengést észleltek Veszprém környékén.

 

1886. július 5.

125 éve született HANKÓ Béla (Poprád, 1886. júl. 5.-Torontó, 1959. nov. 16.) tanár, biológus, zoológus. 1952-től a biológiai tudományok doktora. 1909-ben a budapesti tudományegyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanársegéd, majd 1911-ben a helgolandi, 1912-ben és 1914-ben a nápolyi zoológiai állomáson regenerációs kutatásokat folytatott. 1925-ben a közgazdasági egyetemen a halgazdaságtan magántanára és a Magyar Nemzeti Múzeum révfülöpi balatoni biológiai állomásának vezetője. 1927-től a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet első igazgatója. 1926-1928-as években szerkesztette az Archívum Balatonicum c. kiadványt. 1929-től a debreceni és a kolozsvári egyetemen tanított. 1957-ben kivándorolt Kanadába. Tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia (főleg balatoni) ichthyológia és az állatrendszertan területét ölelte fel. Foglalkozott a magyar háziállatok eredetével és történetével is. A tihanyi kutatóintézet falán bronz plakettel díszített vörös márvány emléktáblája látható

 

1886. július 6.

125 éve született MOLNÁR János (Hosszupereszteg, 1886. júl. 6.-?) tisztviselő, író. Középiskolába Szombathelyen és Veszprémben járt. Pénzügyi tisztviselőként vonult a háborúba, ahol olasz hadifogságba esett. Hazatérve a munka mellett elvégezte a jogtudományi egyetemet. Az adóhivatal főnöke volt Veszprémben. A hadifogságban kezdett írni és itthon folytatta. Tárcái és elbeszélései a székesfehérvári és a veszprémi lapokban Kup, Mi, Veszprémi álnevek alatt jelentek meg. Irt egyfelvonásos színdarabokat is.

 

1931. július 7.

80 éve halt meg HERZ Dávid (Adony, 1844. márc. 9.-Bp., 1931. júl. 7.) festőművész. 1861-től a bécsi akadémián tanult, majd 22 éves korától fél évszázadon át Pápán a Református Kollégiumban és az Állami Polgári Leányiskolában rajztanárként dolgozott. 1895 és 1909 között az Ipariskola igazgatója volt. A századelő egyik legjelentősebb arcképfestőként ismerték, de számos oltárképet, tájképet, csendéletet, szentképet is festett, 1881-ben pedig díszleteket és függönyöket tervezett a Pápai Színház számára. Számos freskója díszítette a régi zsidó temető ravatalozóját, de ezek a 2. világháború során elpusztultak. 1885-től a fővárosi tárlatokon is részt vett. Jelentősebb portréképei: Beöthy Zsolt, Esterházy Móric, Esterházy Pál, Fenyvessy Ferenc, Hegedűs Sándor, Ihász Lajos, Jókay Károly, Osváth Dániel, Széll Kálmán, Tisza István. Sírja a Farkasréti zsidótemetőben van.

 

1986. július 7.

25 éve halt meg NÉMETH Imréné, Kerekes Ilona (Pápa, 1903. aug. 31.-Pápa, 1986. júl. 7.) polgármester, tanácselnök. Régi pápai származású család 15. gyermeke, aki már gyermekként a Perutz-gyárban dolgozott. Családja révén korán kötődött a munkásmozgalomhoz. Három testvérét, Lajost, Józsefet és az ezredparancsnok Ferencet a Tanácsköztársaság bukása után a Devecser melletti Meggyes-erdőben kivégezték. A család többi tagját internálták, állandóan zaklatták, Ő is csak 1921-ben kapott ismét munkát a textilgyárban. A felszabadulás után részt vett a város életének megindításában, az üzemi bizottság elnöke, falujáró. 1948-ban a város első, az országban második női polgármester, 1950 és 1958 között tanácselnök. Nyugdíjasként is részt vett a város közéletében. Húsznál több kitüntetést kapott. A városban Ő volt az Ilus néni. 

 

1911. július 9.

100 éve halt meg VAJDA (Pál) Ödön (Kaposvár, 1834. jan. 29.-Zirc, 1911. júl. 9.) zirci apát. 1852-ben a Ciszterci Rendbe lépett, 1858-ban pappá szentelték. 1856 és 1868 között tanár a rend székesfehérvári gimnáziumában. 1891-ig jószágkormányzó az előszállási birtokon. Új termelési ágak bevezetésével (állattenyésztés, szőlő- és erdőtelepítés) a gazdaságot jövedelmezővé tette. 1891. június 13.-án zirci apáttá avatták. Irányítása alatt restaurálták az apátsági templomot, a rendház keleti szárnyára 2. emeletet építettek. Iskolákat létesített és építtetett (pl. Eplényben), felépítette az új egri gimnáziumot, ösztöndíjat alapított a gimnáziumban tanulók számára. Támogatta Békefi Remig és Piszter Imre kutatásait, rendtörténeti művek írását és kiadását.

 

1861. július 11.

150 éve született GLÁZER Sándor (Tapolca? 1861. júl. 11.-Tapolca, 1917. jan. 6.) gyógyszerész, községbíró. Nagyapja és apja a Tapolcai Oroszlán Patika tulajdonosai voltak. 1886-ban már Glázer Sándor a patika tulajdonosa. A család tagjai mindenkor aktívan részt vettek a közügyek intézésében. Sándor három választási ciklusban, 1895 és 1903 között községbíró. Nevéhez fűződik a Tapolcai Polgári Leányiskola, valamint a Villamos-művek létrehozása, kezdeményezte a környék fásítását, a község csatornázását és a vadvizek lecsapolását. Jelentős szerepet vállalt a kórház megépítésében és munkájának megszervezésében. A város egyik utcája viseli nevét. Emlékét kedves hangulatú tábla, Mayer István tapolcai születésű szobrász alkotása őrzi.

 

1861. július 16.

150 éve született PINTÉR Ignác (Tapolca, 1861. júl. 16.-?) tanár. A nagyváradi polgári iskola tanára, majd igazgatója. Később Budapestre került és a zsidó hitközség iskoláiban tanított. A Zsidó Tanítóegyesület titkára volt és szerkesztette az egyesület hivatalos lapját, az Izraelita Tanügyi Értesítőt. Pedagógiai cikkeket írt és több elemi iskolai tankönyve is megjelent.

 

1886. július 17.

125 éve született BELÁK Sándor (Enying, 1886. júl. 17.-Bp., 1947. márc. 13.) farmakológus, tanár. 1910-ben a budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1908 és 1932 között a debreceni egyetemen a kísérleti gyógyszertan, később az általános kórtan, majd a budapesti egyetemen az általános kórtan és bakteriológia rendes tanára. Jelentősek orvosi meteorológiai megfigyelései, a balatoni fürdőzéssel kapcsolatos balneológiai tanulmányai.

 

1886. július 17.

125 éve született RAB István (Sárszentmihály, 1886. júl. 17.-Bp., 1957. júl. 14.) tanár. Középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végzett, tanári oklevelet 1911-ben Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen szerzett. Szatmáron középiskolai tanár, 1914-ben katona, majd 1914 és 1921 között orosz hadifogoly. Emlékeit hadi naplójában örökítette meg. 1922-től 1941-ig tanár, 1941-1947-es években igazgató a Pápai Református Kollégiumban. Nyugdíjasként a Református Egyházkerület középiskolai felügyelője.

 

1861. július 19.

150 éve született ESTERHÁZY Pál (Trouville sur Mer, Franciaország, 1861. júl. 19.-Bécs, 1932. okt. 29.) diplomata. Fiatal éveiben diplomáciai pályára készült. Cs. és kir. titkos tanácsos, kamarás, a főrendiház tagja. Hosszú ideig volt a magyar nagykövetség tanácsosa Párizsban, 1907-1912 között osztályfőnök a Külügyminisztériumban. 1913-ban megvásárolta a szigligeti várat, valamint a Putheány földbirtokot és kastélyt, amelyet átépíttetett, s amelyet közel két évtizedig lakott. A pápai városi kórház főbejáratánál olvasható emléktábla szerint alapítványt biztosított az intézmény átalakítására és bővítésére, amire 1925 és 1935 között került sor. Jelentős adományokkal járult hozzá a tapolcai kórház építéséhez és fejlesztéséhez is.

 

1911. július 20.

100 éve született SZALÓKY Károly (Egeralja, 1911. júl. 20.-Ajka, 1997. dec. 15.) földműves, költő, festő. Talán egyik utolsó képviselője a parasztköltőknek, aki őstehetségként, a földművelő munka mellett verseket, novellákat, cikkeket írt és festett is. Elemi iskolába szülőfalujában járt, majd egy osztályt végzett a celldömölki polgári iskolában. A családi birtokon gazdálkodott, a háború idején katona. Az ötvenes években a Padragi Szénbányáknál dolgozott, 1956 után forradalmi magatartása miatt bebörtönözték. 1959-től termelőszövetkezeti tag, később brigádvezető. Versei és egyéb írásai országos és helyi lapokban jelentek meg, képeivel és rajzaival, több alkalommal szerepelt Pápán és más dunántúli városokban. Gazdag örökséget hagyott falujára. Gyűjtötte és feldolgozta a szülőfaluja történetére vonatkozó dokumentumokat, honismereti szakkört és más egyesületeket szervezett a községben. Egyik létrehozója az Egeraljai Hősök Kertjének. Helytörténeti gyűjteményt hozott létre, összeszedve a fellelhető tárgyi eszközöket és emlékeket. Több műve kéziratban maradt. 1996-ban magkapta a Veszprém megyei Pro Comitatu-díjat.

 

1886. július 25.

125 éve született ENDRŐDI Béla, 1916-ig Kupricz Béla (Balatonfüred, 1886. júl. 25.-Bp., 1956. máj. 11.) író, újságíró. Endrődi Sándor költő fia. A Budapesti Piarista Gimnáziumban, majd az egyetemen tanult, Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső köréhez tartozott. Juhász Gyulával Virágfakadás címen lapot indított. 1915-től a Társaság c. képes riportlap szerkesztője, majd a Nemzeti Újság munkatársa, később segédszerkesztője volt. 1948-ban a Petőfi Társaság tagjává választották. Ifjúsági- és gyermekregényei teszik ki írói működésének jelentős részét. Irodalmi tanulmányokat, verseket, könnyed hangjukkal sikert arató regényeket írt.

.

 

Augusztus

 

1961. augusztus 3.

50 éve halt meg TILDY Zoltán (Losonc, 1889. nov. 18.-Bp., 1961. aug. 3.) ref. lelkész, tanár, köztársasági elnök. A Pápai Református Főiskolán és az írországi, belfasti egyetemen tanult teológiát. Hazatérve az első világháború idején előbb tanár Pápán, majd lelkész Somogyban. Nagyatádi Szabó István oldalán bekapcsolódott a politikai életbe, 1930-ban részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában és annak ügyvezető alelnökévé választották. Az 1931. évi választásokon nem került a Parlamentbe, de 1936-tól 1944-ig országgyűlési képviselő. 1932 és 1945 között a szeghalmi ref. egyház lelkésze. 1944-ben csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz. 1945-től a FKgP elnöke és országgyűlési képviselője. 1945. nov. és 1946. febr. között miniszterelnök, majd 1948-ig köztársasági elnök. Veje ellen koholt vádak alapján hazaárulási pert indítottak, ezért lemondott és házi őrizetbe vették. 1956-ban Nagy Imre kormányában államminiszter, amiért később 6 évi börtönbüntetésre ítélték, de 1959-ben szabadlábra helyezték.

 

1786. augusztus 5.

225 éve született BRESZTYENSZKY Adalbert (Béla) Antal, Briestanszky Béla (Németpróna, 1786. aug. 5.-Tihany, 1850. febr. 15.) tanár, bencés apát. 1836-tól az MTA levelező tagja. 1803-ban lépett a Szent Benedek-rendbe. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte. 1804-ben Győrött filozófiát, 1806-ban Pannonhalmán teológiát tanult. 1810-ben szentelték pappá és ettől az évtől a győri gimnázium tanára, majd 1815-től a győri akadémián matematikát tanított. 1826-tól tagja a Jénai Minerológiai Társaságnak. 1838. február 3.-tól, haláláig tihanyi apát. Latin nyelven írt matematikai értekezéseivel hírnevet szerzett. Megkísérelte a magyar matematikai nyelv megalkotását. Behatóan foglalkozott ásványtannal is. Főleg tankönyveket írt. Tihanyi apátként sokat tett a környék (főleg Balatonfüred) szellemi és gazdasági fejlesztéséért. Apátsága alatt Balatonfüreden, a fürdőtelepen megépült a kerek-templom, melyet 1846. május 16-án szentelt fel. Elkezdte a Balaton lecsapolását és a tagosítási munkálatokat, valamint az apátságba a vízvezeték bevezetését. Meghonosította Tihanyban a selyemhernyó-tenyésztést.

 

1836. augusztus 6.

175 éve született HORVÁTH Ernő (Tiszaabádszalók, 1836. aug. 6.-Pápa, 1887) szerzetes, író. 1858-tól tagja a Ferences-rendnek, 1862-ben szentelték pappá. 1868 és 1876 között a pesti rendházban hitszónok, majd Veszprémben élt, innen Pápára helyezték át. 1881-től Pozsonyban a laikusok magisztere. Kilépett a rendből, és 1885-ben Pápán, a városházán, egy év múlva a járásbíróságon díjnok. Egyházi beszédei a Katolikus Lelkipásztorban, tárcái, novellái egyházi és más országos lapokban jelentek meg.

 

1911. augusztus 7.

100 éve halt meg VADNAY Béla (Zánka,-Balatonfüred? 1911. aug. 7.) jogász, szerkesztő. Vadnay Andor öccse. Tanulmányai befejezése után Veszprémben volt ügyvéd, 1896-1897-ben a Veszprémi Hírlap főszerkesztője. Később Balatonfüredre költözött és ott megalapította a Balatonfüred című hetilapot. Írt gazdasági cikkeket és tanulmányokat is.

 

1911. augusztus 8.

100 éve halt meg GALAMB István (Veszprém, 1844. dec. 19.-Veszprém, 1911. aug. 8.) jogász, jogi író. A középiskolát Veszprémben, Pápán és Pozsonyban végezte, jogot Pesten tanult. 1872-től járásbíró volt Zircen. Jogi cikkeket írt, amelyek szaklapokban jelentek meg.

 

1986. augusztus 8.

25 éve hunyt el ERDEI Ferenc (Szerencs, 1933. aug. 28.-Balatongyörök, 1986. aug. 8.) építészmérnök. Középiskoláit Szerencsen és Miskolcon végezte, az építészmérnöki oklevelet 1957-ben Budapesten szerezte. Az Országos Műemléki Felügyelőségnél dolgozott műteremvezetőként, később osztályvezetőként. Számos hazai műemlék helyreállítása, bővítése és korszerűsítése fűződik nevéhez: a kisnánai és a váregresi vár, a Miskolci Avasi templom helyreállítása. 1963-1965-ös években a felsőörsi plébániatemplom és a prépostsági ház helyreállítását irányította. Új liturgikus teret tervezett a veszprémi székesegyház és a felsőőrsi templom részére. Új épülettervei között jelentős a Veszprémi Szent György-kápolna. Kiállításokat rendezett, számos könyvet illusztrált. A magyarországi helyreállított műemlékekről a Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, valamint a helyreállított műemlékeink sorozatokban kötetei jelentek meg.

 

1811. augusztus 12.

200 éve született FEITEL Mór (Lakompak, 1811. aug. 12.-Pápa, 1883) orvos, író. A csehországi Kollinban és Prágában tanult, orvosi oklevelet kapott. Közben rabbi képzettséget és az új zsidó irodalomban is jártasságot szerzett. 1835-től Körmenden, 1841 és 1883 között Pápán orvosként dolgozott. Cikkei a Társalkodóban, valamint német nyelvű folyóiratokban jelentek meg.

 

1911. augusztus 15.

100 éve hunyt el JÁNOSI Gusztáv, Jánosik Ágoston (Veszprém, 1841. szept. 14.-Veszprém, 1911. aug. 15.) r. k. püspök, műfordító. Apja Jánosi József jómódú szűrszabó volt. Balatonkenesén, Veszprémben és Székesfehérvárott tanult. 1863-ban szentelték pappá, 1883-tól veszprémi kanonok, 1888 után pápai főesperes, címzetes apát Sümegen. 1890 után választott dulmi püspök. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, először alelnöke, később elnöke, és anyagi támogatója a Veszprémi Múzeumi Egyesületnek. Először verseket írt, majd Arany János tanácsára műfordítói tevékenységre tért át. Első versei középiskolás diák korában Székesfehérváron egy gyűjteményes kötetben szerepeltek, első hosszabb lélegzetű műfordítása Veszprémben, 1886-ban jelent meg. A veszprémi Várban, egykori lakóházán (Vár utca 17.) tábla őrzi emlékét. A balatonkenesei temetőben nyugszik.

 

1936. augusztus 17.

75 éve született KARTAL Béla (Jászberény, 1936. aug. 17.-2005. ápr. 24.) belgyógyász szakorvos, entomológus. 1955-ben a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1961-től 1968-ig a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikán szakorvosi képesítés megszerzése, osztályvezető tanársegéd. 1968 és 1982 között az Orosházi Rendelőintézet igazgatója. 1982-től 1990-ig Veszprém Megyei Kórház-Rendelőintézet főigazgató-helyettese, megyei szakfőorvos. 1990 és 1998 között a Veszprém Megyei Járóbeteg-ellátás (Rendelőintézet) vezetője. 1954-től a Magyar Rovartani Társaság (Societas Entomologica Hungariae) tagja. Amatőr rovarászként a nappali lepkék csoportját kutatta a megye, a Bakony hegység és környéke területén. Külföldön az Alpok, a Kárpát-medence és a Balkán területen végzett lepkészeti (lepideptorológiai) vizsgálatokat. Saját kutatási adatai Dietzel Gyula, Bakony-kutató munkáiban szerepelnek. Munkássága elismeréseként 1986-ban Kiváló Munkáért, 1987-ben Közbiztonsági Érem arany fokozata, 1989-ben Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetéseket kapta.

 

1936. augusztus 20.

75 éve született CSÁSZÁR István (Vasszentmihály, 1936. aug. 20.-1999. ápr. 1.) rendőr alezredes. 1955-ben a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium érettségizett. 1970-ben a Rendőrtiszti Akadémián, 1977-ben a Rendőrtiszti Főiskolán végzett. 1955-től 1962-ig szolgálatvezető a MÁV Szombathelyi Igazgatóságán. 1962 és 1982 között Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányságon járőr, őrsparancsnok, közlekedési és közbiztonsági osztályvezető. 1982-től 1991-ig Veszprém város rendőrkapitánya. 1975-ben Veszprém Megyéért Érdemérem arany fokozata, 1986-ban Vörös Csillag Érdemrend, 1987-ben Szolgálati Érdemérem, 1989-ben Kiváló Rendőr, 1989-ben és 1991-ben Belügyminiszteri Dicséret kitüntetéseket kapott.

 

2001. augusztus 20.

10 éve 2001. aug. 20-án felavatták az Óváros téren a Milleniumi Emlékművet és átadták a Veszprém –Szentkirályszabadja közötti kerékpárutat.

 

2006. augusztus 20.

5 éve 2006. aug. 20-án felavatták a felújított Dubniczay-házat.

 

1861. augusztus 25.

150 éve halt meg TASNER Antal (Öskü, 1808. máj. 5.-Pest, 1861. aug. 25.) író, szerkesztő, jogász. Középiskolát Veszprémben és Kőszegen, bölcseleti és jogi tanulmányokat Pesten folytatott. Pozsonyban jogot hallgatott, 1831-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1833-tól 1848. szept. 5-ig Széchenyi István titkára, elkísérte őt angliai útjára. A gróf által alapított vállalatok és egyletek szervezési munkáit végezte, jelentős szerepet vállalt a Lánchíd-terv előkészítésében. Szerkesztette a Nemzeti Kaszinó évkönyvét. Széchenyi megbízta levelezései, naplói, jegyzetei átnézésével és kiadásával. Széchenyi végakaratának megfelelően a kompromittálónak vélt részleteket eltávolította a kéziratból. A kéziratot később az MTA Zichy Antallal dolgoztatta fel. A Magyar Tudós Társaságnak levelező tagja. Öskün az általános iskola felvette nevét, az intézmény falán tábla őrzi emlékét.

 

1886. augusztus 25.

125 éve született NAGY Lajos (Badacsonytomaj-Kisörs, 1886. aug. 25.-Révfülöp, 1978. jan. 13.) író, parasztköltő. Apja vincellér, Ő révészlegény, vincellér, egyszerű falusi parasztember volt. Harcolt az első világégéskor, földet osztott a második után. 1935-ben jelen volt a Faluszövetség megalakulásánál. 1945 és 1948 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként részt vett a helyi és a megyei Nemzeti Bizottság munkájában. Dolgozott a szőlőben, kezelte mások borát, közben verssorok és történetek kötötték le gondolatait, amelyek szabadidejében versekké és elbeszélésekké formálódtak egy-egy füzet lapjain. Néha a Szabad Földben és a megyei újságban is megjelentek írásai, a rádió szerepeltette őt. Közel húsz évvel halála után adták ki gyűjteményes kötetét: Ez a mi világunk?! (Válogatás Nagy Lajos révfülöpi írástudó adomáiból, történeteiből és verseiből.) Révfülöp, 1995.

 

1881. augusztus 26.

130 éve született KESZLER Zoltán (Tapolca, 1881. aug. 26.-Tapolca, 1936. márc. 31.) tanító, szerkesztő. Ifj. Keszler Gyula apja. Tanítói oklevelet Győrben szerzett, 1901-től Lesenceistvándon, 1903 után Tapolcán tanított. 1929-től a r. k. elemi fiúiskola igazgatója. Választmányi tagja az Országos Tanító Egyesületnek, elnöke a Balatonfüred-Tapolca esperesi kerület tanítói körének. 1918-tól haláláig szerkesztője, főszerkesztője a Tapolcai Újságnak. Sírja a tapolcai temetőben van.

 

1936. augusztus 31.

75 éve született SZIJJ Miklós (Devecser, 1936. aug. 31.-Bp., 1983. okt. 12.) filmrendező. Iskoláit Pápán végezte, 1954-1955-ben Budapesten szakmunkásnak tanult, majd a Ganz Mávag motorszerelője. 1965-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán végzett, majd a MAFILM-nél, többek között Szabó István forgatócsoportjában asszisztens. 1966 után rövidfilmeket forgatott, végzett dramaturgiai munkát és színészként is megjelent filmekben. 1963-ban a Számadás c. filmjével megnyerte a Miskolci Rövidfilm Fesztivál nagydíját. 1972-ben az V. Madridi Építészeti Fesztiválon Búvó Örökség c. filmje nyert nagydíjat.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.