• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - Szeptember-Október PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

 

Szeptember

 

1861. szeptember 1.

150 éve született BOLGÁR Mihály (Gyerk, 1861. szept. 1.-Veszprém, 1895. márc. 10.) tanár, geológus. Előbb egy évig Szegeden, majd Veszprémben volt kegyesrendi tanár. Geológiai és hidrográfiai kutatásokkal is foglalkozott. Tanulmányai alapján valósították meg Veszprém város vízvezetékét. Ilyen témákban írt dolgozatokat is, amelyek főként a főgimnázium értesítőiben jelentek meg: Veszprém kútvizeinek elemzése. - A veszprémi talajvizek összefüggése. - A vízkérdés; Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvize. Egy munkájában a Sió-zsilip kérdését tárgyalja.

 

1741. szeptember 2.

270 éve született SCHORETITS Mihály (Cinfalva, 1741. szept. 2.-Pest, 1786. márc. 3.) orvos. 1765-ben, Bécsben szerzett általános orvosi diplomát, majd asszisztens egy katonai kórházban és magántanítóként is dolgozott. Veszprém Vármegye Közgyűlése 1767-ben hívta meg tiszti főorvosnak, két év múlva évi 500 forint javadalmat és szolgálati lakást biztosított számára. A Nagyszombati Egyetem orvostudományi karának, 1770-ben történt megalapítása után annak tanárává, 1777-ben, a Pázmány Péter által alapított egyetemnek Budára történt áttelepítése után kari igazgatóvá, 1782-ben a dékáni hivatal vezetőjévé, 1783-ban rektorrá nevezték ki.

 

1911. szeptember 4.

100 éve született BÉKEFI Aladár Gábor (Románd, 1911. szept. 4.-Szombathely, 1986. szept. 30.) zenetanár. Tanulmányait a Pápai Tanítóképzőben és a Budapesti Zeneakadémián végezte. 1933-ban Pápán tanítói, 1948-ban Budapesten középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1933-1939-es években Marcaltőn, 1944-ig Felsőörsön, 1946-tól 1951-ig a pápai Zalka Máté Általános Iskolában tanított. 1957-ig a Pápai Tanítóképző Intézetben, két évig a Türr István Gimnáziumban, majd 1959 és 1986 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanár. Pápán és Szombathelyen is tevékenyen részt vett a város zenei életében. Pápán 1945 és 1948 között egy ideig vezette a Pápai Perutz Gyár énekkarát, utána két évig a Petőfi Sándor Gimnázium zenekarát. Zenei szaklapokban számos cikke és közleménye jelent meg. A marcaltői temetőben nyugszik.

 

1861. szeptember 7.

150 éve született HUBER Gyula (Zalaegerszeg, 1861. szept. 7.-Barcs, 1943. aug. 17.) r. k. apát, nótaszerző. Gimnáziumba szülővárosában, Szombathelyen és Nagykanizsán járt, teológiai tanulmányokat a veszprémi szemináriumban végzett. 1886-ban szentelték pappá. 1886 után káplán Káptalantótiban, később Somogyváron, 1901-től plébános Barcson, helyettes esperes és tanfelügyelő, 1906-tól veszprémvölgyi c. apát. Művészi szinten hegedült, zeneszerzőként, nótaszerzőként országosan ismert nevet szerzett. Barcsi plébánosként egymás után jelentek meg dalos füzetei. Több mint ötszáz csárdás, palotás és ezernél is több dal szerzője. Legnépszerűbb a “Gyöngyvirágos selyemkendő” c. volt. Szerepelt Blaha Lujzával és Pete Lajossal, a rádióban Pap Viktor népszerűsítette műveit. Tapolcán és Nemesgulácson gyakran megfordult.

 

1961. szeptember 7.

50 éve halt meg LEDNICZKY Lajos (Somhegypuszta, 1897. júl. 7.-Szentkirályszabadja, 1961. szept. 7.) r. k. lelkész. A Veszprémi Szemináriumba 1918-ban vették fel, 1921-ig Budapesten teológiát hallgatott, akkor pappá szentelték. Két évig káplán Várpalotán, később Vörsön, Csóton és Csabrendeken. Az 1928-1932-es években Tapolcán káplán, majd Káptalantótiban plébános. 1938 után a tapolcai kerület tanfelügyelője, 1948-tól esperese. A katolikus közélet aktív résztvevője, a katolikus ifjúsági szervezetek összefogója, a helyi lapok egyik publicistája volt. A háború után a kisgazdapárt országgyűlési képviselője a tapolcai körzetben. 1959-től Szentkirályszabadján szolgált. A tapolcai temetőben nyugszik.

 

1511. szeptember 11.

500 éve halt meg ISVALIES Péter (Messina, Olaszország?-Caesena, 1511. szept. 11.) r. k. püspök. Szegény sorsú szülőktől származott. Reggio bíboros-érseke, aki a pápa megbízottjaként, a törökkel kötendő béke előkészítésére jött Magyarországra. A király 1502 végén a nyitrai püspökséggel jutalmazta eredményes tevékenységét. A pápa pedig 1503. június 21-én a Veszprémi Egyházmegye adminisztrátorává nevezte ki. A kinevezése hazai törvényekbe ütközött, mivel külföldi volt. Megbékéltek vele, sőt annyira megkedvelték és tisztelték, hogy nevét a pápajelöltek között is emlegették. 1503 szeptemberében Rómába távozott, ahonnét nem is tért vissza. A püspöki javadalom kezelését megbízottjára hagyta. Hazánk érdekeit a római udvarban is képviselte.

 

1846. szeptember 11.

LŐW Sámuel (Pápa, 1846. szept. 11.-Bp., 1936. szept. 22?) orvos, balneológus. Lőw Lipót fia. Bécsben tanult, ahol 1871-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1876 után hosszabb ideig a Pester Medizinisch Chirurgische Presse főszerkesztője. Számos értekezést írt, főként közegészségügyi kérdésekről. Elnöke volt a Budapesti Orvos-egyesületnek, a Balneológiai Egyesületnek pedig főtitkára. Főorvosa az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak. 1891 után szerkesztette a szent korona országainak balneológiai évkönyvét. Fiatal kora óta jelentős szerepe volt a zsidó felekezeti közéletben.

 

1886. szeptember 11.

125 éve született MOLNÁR Mária (Várpalota, 1886. szept. 11.-Pápuaföld, 1943. márc. 17.) misszionárius. Elemi iskoláit Várpalotán végezte, majd a család Budapestre költözött. Itt ismerkedett meg a Bethániai Egylettel, jelentkezett diakonisszának. Polgári iskolát végzett, anatómiát tanult, kisebb műtéteknél segédkezett. Műtősnővérként kórházakban (1915-1916-ban, hadikórházban) vállalt állást. 1923-1924-ben gyülekezeti diakonissza Győrben, majd két évig Németországban dolgozott. 1927-ben Ravasz László püspök avatta misszionáriussá, ezután indult az Új-Guineához tartozó Mánusz szigetre. Útjáról, munkájáról, a pápuák között szerzett tapasztalatairól 15 éven át levelekben számolt be a Hajnal c. külmissziós folyóirat olvasóinak. Hazatért és 1935-1936-ban előadói körutat tett Erdélyben és Felvidéken, majd visszatért Új-Guineába. 1943. március 17-én a japánok, misszionárius társaival együtt kivégezték. Mánusz szigetén két fekete márványtáblán őrzik nevét és emlékét. Várpalotán a ref. templomban van emléktáblája.

 

1911. szeptember 13.

100 éve halt meg FEJÉRVÁRI József (Székesfehérvár, 1834. nov. 20.-Veszprém, 1911. szept. 13.) r.k. kanonok, tanár. A középiskoláit szülővárosában járta, a veszprémi szemináriumba 1853-ban vették fel. Teológiai tanulmányait Pesten kezdte, és Veszprémben fejezte be. Pappá szentelték 1858. augusztus 4-én. Káplán Balatoncsicsón, egy év múlva Veszprémben karkáplán, tanár, tanulmányi felügyelő. Veszprémi kanonok 1885-től, majd végigjárta a felsőbb egyházi rendfokozatokat. Többek között 1896-tól pápai főesperes. 1901-1902-ben felépíttette a Szent László-templomot, a Dávid-árvaház második emeletét és a Szent Józsefről elnevezett óvodát. Javíttatta a város elhanyagolt utcáit, adományával lehetővé tette a piactér rendezését. A Felsővárosi temetőben, az általa emeltetett nagykereszttel szemben, van sírja. Veszprém város még életében, 1906-ban díszpolgárrá választotta, nevéről utcát neveztek el. (Ma Céhház utca.)

 

1786. szeptember 15.

225 éve született CSERESNYÉS Sándor, felsőőri (Nyírgyulaj, 1786. szept. 15.-Veszprém, 1854. nov. 13.) orvos, író. Iskoláit Szatmárnémetiben kezdte, Nagykárolyban, később Kolozsvárott folytatta és a pesti tudományegyetemen, fejezte be. Évekig sebészként praktizált. A pesti egyetemen, 1826-ban általános orvosi diplomát szerzett, majd medikusként a vakok intézetének segédorvosa volt. Már ezekben az években folytatott szépirodalmi tevékenységet is. Pestről Makóra került, majd Csanád és Csongrád vármegyék, később 1832-től Veszprém vármegye másod főorvosa, 1848 után főorvosa. 1848-ban költözött Pápáról Veszprémbe. Hazánkban Balassa János alkalmazta először 1847-ben műtéteknél az éternarkózist, Cseresnyés az év elején alkalmazta Pápán. Főként orvosi szakkönyveket írt, de szerzője a Somló-hegyről készült történelmi és topográfiai kötetnek is. Az első magyar nyelvű fülészeti munka szerzője. Síremléke a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. Műemlék jellegű lakóháza ma is áll a Budapesti út 3. sz. alatt. (Hogya György kötetében halálozási ideje: 1854. szeptember 13.)

 

1886. szeptember 18.

125 éve született VERZÁR Frigyes (Bp., 1886. szept. 18.-Arlesheim, 1979. márc. 13.) fiziológus, orvos. Oklevelét 1908-ban Budapesten szerezte. 1918 után a debreceni egyetem orvosi karán a kórtani és az élettani intézet vezetője, majd a kar dékánja, később az egyetem rektora volt. Megszervezte a Tihanyi Biológiai Kutatóintézetet, amelyet 1926-tól vezetett. 1930-tól a bázeli egyetemen dolgozott, 1938-ig onnan irányította a tihanyi intézet általános biológiai osztályát. A háború után nyugdíjasként részt vett az Egészségügyi Világszervezet munkájában. Fő kutatási területe az izomfiziológia, a bélből történő felszívódás, a hormonok és a vitaminok közötti kapcsolatok, az endokrin mirigyek működése. Emléktáblája, Csontos László alkotása a tihanyi intézet falán látható

 

1911. szeptember 18.

100 éve született BARTOS Sándor (Encs, 1911. szept. 18.-Várpalota, 1994. febr. 21.) tanár, helytörténész. 1930-ban a miskolci ev. tanítóképzőben szerzett oklevelet. Három évig házitanító, majd sorkatona, később hivatásos katona. 1941-től a pápai ejtőernyős műszaki század parancsnoka, 1945 januárjában megsebesült, 1947-ig hadifogoly. Hazatérve, először Ősiben, 1950-től Várpalotán tanított, később a kisegítő iskola igazgatója. Aktív szerepet vállalt a városban a Múzeumbarátok Köre és a Helytörténeti Múzeum létrehozásában. Részt vett a város környékén folytatott régészeti kutatásokban, ennek során számos országos hírű leletanyag került elő, amelyek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. 1993-ban Várpalota város díszpolgárának címét kapta

 

1911. szeptember 19.

100 éve hunyt el WINKLER Márton (Isztimér, 1857. jan. 8.-Várpalota, 1911. szept. 19.) tanító. Középiskolába Székesfehérvárott és Pécsett járt, 1876-ban, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Söréden tanított 1883-ig, amikor megválasztották kántortanítónak a Várpalotai Római Katolikus Iskolához. Az oktatás gyakorlatiasabbá tételére iskolai villanytelepet létesített, mintakertészetet szervezett, hogy a gyerekek megtanulják a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlett módszereit. A nagy filoxérajárvány után hegyközséget szervezett, előadásokat tartott a jobb és ellenállóbb fajták várpalotai meghonosításáért. Megszervezte a városban az iparos iskolai oktatást, kezdeményezte az Iparos Olvasókör létrehozását. A r. k. temetőben nyugszik. Várpalotán utcanév őrzi emlékét.

 

1811. szeptember 25.

200 éve született MADARÁSZ László (Nemesgulács, 1811. szept. 25.-Goodhopen, USA, 1909. nov. 6.) politikus. Madarász József testvérbátyja. Mindketten az Ellenzéki Párt balszárnyához tartoztak. 1936-ban a Törvényhatósági Tudósítások munkatársa. Somogy megye követeként részt vett az utolsó rendi és az első népképviseleti országgyűlésen, amelyen az Egyenlőségi Társaság elnökeként, a túlzó ellenzék oldalán támadta a Batthyány kabinet politikáját. A jobbágykérdésben Táncsics követeléseinek támogatója. 1848 októberében Kossuth bizalmasaként bekerült a Honvédelmi Bizottmányba, ahol a postai és a rendőri ügyek vezetésével bízták meg. Debrecenben a flamingók vezéreként a békepártiak támadásának kereszttűzébe került. Az Esti Lapok hasábjain Zichy Ödön gyémántjainak elsikkasztásával vádolták, lemondott állásáról, a politikától visszavonult. Komárom kapitulációja után előbb Svájcba, majd Angliába és Franciaországba menekült, 1850 őszén Amerikába vándorolt ki, ahol farmerként élt.

 

1986. szeptember 28.

25 éve halt meg IRCSIK József (Veszprém, 1932. jan. 28.-Bp., 1986. szept. 28.) festőművész. 1948-tól a Derkovits Képzőművészeti Kollégium tagja, a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty Károly és Bernáth Aurél növendékeként 1954-ben szerzett diplomát. Veszprémben, Gödöllőn és Budapesten élt. Művészetének fontos témája Veszprém, amely a szülőváros mellett igazi élettér is volt számára. A házak formája, az utcák megjelenése, a város körüli táj foglalkoztatta. Műveit a puritán megformálás, a redukált szín és formavilág jellemezi. Szűk tematikát fog át művészete, formanyelve is megmaradt a síkszerű megfogalmazás mellett. Jelentősebb alkotásai: Malom a Séden, Egyedül, Barokk kapuk, Téli Balaton. Veszprémben több alkalommal is bemutatkozott, de volt kiállítása Győrben, és a Fényes Adolf Teremben is. Egyéni kiállításai: Veszprém (1962, 1967, 1970, 1975, 1980, 1987), Budapest (1966, 1968), Győr (1987).

 

 

Október

 

1936. október 10.

75 éve halt meg HOCK János (Devecser, 1859. dec. 31.-Bp., 1936. okt. 10.) r. k. lelkész, író, politikus. 1890-től (1894-ig Balogh Károly álnéven) a Demokrata Szabadkőműves Páholy tagja. Pápán, a bencéseknél járt középiskolába, majd Veszprémben teológiát hallgatott. 1882-ben szentelték pappá. Először Gógánfán, majd Kaposváron segédlelkész, később ugyanott hittanár. 1887-től Szabadelvű-, majd Nemzeti-párti programmal országgyűlési képviselő. Később ismét szabadelvű, azután más pártokhoz csatlakozott. Ismert és elismert szónokként jelentős szerepet vállalt az általános választójogért és Tisza István erőszakos politikája ellen folytatott társadalmi harcokban. 1913-tól a Függetlenségi Párt tagjaként Károlyi Mihály hívéül szegődött, 1918. okt. 25-én a Nemzeti Tanács elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után Csehországba emigrált, ahol rövid időre bebörtönözték. Kiszabadulását követően 1933-ig külföldön élt. Az ellenforradalmi rendszert támadó cikkei miatt hazatérte után bíróság elé állították és egy évre elítélték, majd kegyelmet kapott. Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi mű szerzője.

 

1961. október 13.

50 éve 1961. okt. 13-án Veszprémnek önálló színtársulata lett, ünnepi díszelőadással mutatkozott be a társulat.

50 éve 1961 májusában a Veszprém Megyei Tanács VB. önálló színtársulat megszervezésének lehetőségét kérte a Minisztertanácstól. 1961. október 13-án ünnepi díszelőadással  mutatkozott be  a Petőfi Színház önálló társulata.

 

1986. október 13.

25 éve halt meg KULCSÁR Mihály (Pápa, 1911. máj. 20.-Bp., 1986. okt. 13.) nyomdász. 1929-től vett részt a munkásmozgalomban. 1935-től a Budapesti Hírlap Nyomdában kéziszedő. 1945-ben megszervezte a Szabadság c. napilap szedőtermi munkáját, később a Szabad Nép szedőtermi vezetője. 1946-tól a Szabad Nép tördelő- és olvasószerkesztője, 1950 és 1971 között a Szikra Lapnyomda igazgatója.

 

1861. október 14.

150 éve született THURY Etele (Zánka, 1861. okt. 14.-Pápa, 1917. ápr. 19.) író, ref. lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a Veszprémi Református Egyházmegye főjegyzője, 1897-től a Dunántúli Református Egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán ref. teológiai tanár. Egyházi és vallásos tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Tímár Elek, Kéri Pál

 

1836. október 15.

175 éve született HORVÁTH Gyula (Sümeg, 1836. okt. 15.-Zalaegerszeg, 1896. júl. 9.) jogász, újságíró. Először Budapesten, 1883-ban, Veszprémben, 1885-ben Székesfehérvárott újságíró. Írói álnevei: Göcsei Gyula, Kénkő és Senki Pál. 1868-ban egyik humoros írásáért beperelték, és nyolc hónapra ítélték. Több fővárosi és vidéki élclapot szerkesztett, amelyekben szatirikus írásai megjelentek.

 

1911. október 17.

100 éve született FAZEKAS József (Jánosháza, 1911. okt. 17.-Siófok, 1991. szept. 11.) tanító. Elemi iskolába szülőfalujában járt, Kőszegen érettségizett és szerzett 1931-ben tanítói diplomát. 1955-ben Budapesten kapott tanári oklevelet. 1931-ben Sümegcsehin kezdte a tanítói pályát és 45 évi szolgálat után, 1976-ban itt vonult nyugdíjba. Közben községi- és körzeti iskolaigazgatóként, a sümegi járásban tanulmányi- és szakfelügyelőként dolgozott. Két és fél évtizedig volt községi és sümegi járási tanácstag. Munkáját Veszprém megyében számos kitüntetés adományozásával ismerték el. Sümegcsehiben az általános iskola 1997-ben felvette nevét és az intézmény falán bronz dombormű, Molnár Jenő alkotása őrzi emlékét.

 

1961. október 29.

50 éve hunyt el TAKÁCS László (Nagyberezna, 1892. dec. 20.-Veszprém, 1961. okt. 29.) orvos. Alsó- és középfokú iskoláit Ungváron végezte, majd 1916-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett általános orvosi diplomát. Először Budapesten, 1920 és 1929 között Zemplénagárdon dolgozott. 1936-ig Ricse községben körorvos, majd három évig a Nyíregyházi járás egészségügyét irányította. 1939-től 1947-ig Zalaegerszegen tiszti főorvos. 1947-1949-es években Veszprém megyei tiszti főorvos. 1949-ben nyugdíjazták, de 1951-1960-as években a Veszprém Megyei Tanács egészségügyi osztályán, azután haláláig a KÖJÁL higiénikus orvosaként dolgozott. Sírja Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben található.

 

1921. október 30.

90 éve 1921. okt. 30-án megkezdte működését a Veszprémi Polgári Dalegyesület. Dr. Sándorfi Kázmér ügyvéd kezdeményezésére, a Kereskedelmi Kaszinóban megalakult a Polgári Dalegylet.

 

1956. október 31.

55 évvel ezelőtt 1956. okt. 31-én Brusznyai Árpádot választották a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökének

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.