• Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
  • Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
Évforduló és eseménynaptár 2011. év - November-December PDF Nyomtat Email
Cikk tartalomjegyzék
Évforduló és eseménynaptár 2011. év
Január-Február
Március-Április
Május-Június
Július-Augusztus
Szeptember-Október
November-December
100 éve írták megyénkről

 

 

November

 

1861. november 3.

150 éve halt meg ROHONCZY Lipót (Pápa, 1807-Pest, 1861. nov. 3.) hadmérnök, honvédtiszt. A középiskola után Bécsben végzett az akadémia hadmérnöki karán. 1821 és 1847 között a 7. könnyűlovas ezrednél szolgált, majd kapitányként leszerelt és gazdálkodott. 1848. június 8.-tól mint nemzetőr őrnagy, 1849. február 16-ától alezredes, április 25-étől ezredesként a 16. huszárezrednek, június 23.-tól a 8. hadtest lovas osztályának parancsnoka. A győri csatában, június 28-án megsebesült. A fegyverletétel után Aradon kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet 18 évi vasban eltöltendő várfogságra változtatták. 1850 nyarán kegyelmet kapott, utána haláláig birtokán gazdálkodott.

 

1861. november 5.

150 éve halt meg HERTELENDY Károly (Lesencetomaj, 1784-Lesencetomaj, 1861. nov. 5.) alispán. Hertelendy Kálmán apja. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810 és 1819 között a Zalaegerszegi járás főszolgabírója. Zala vármegye alispánja és (Deák Ferenc mellett) országgyűlési követe az 1832-1836-os, majd az 1839-1840-es országgyűlésen. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok vezetőjének tekintették. Széchenyi István 1845-től az Ő közreműködésével indította el a balatoni gőzhajózást. Az 1850-es években visszavonult és lesencetomaji birtokán élt. (Magyar életrajzi lexikonban születési helye: Vindornyalak.)

 

1911. november 7.

100 éve született LÁSZLÓ Mihály (Bp., 1911. nov. 7.-Bp., 1989. febr. 13.): pedagógus, piarista szerzetes. Apja László Gábor (1878-1960) agrogeológus. 1930-ban, Vácott lépett a piarista rendbe, 1934-ben ünnepélyes fogadalmat tett, 1936-ban pappá szentelték. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen hittudományi, földrajz-természetrajz, 1939-ben kémia szakos tanári oklevelet, 1979-ben az OSZK szaktanfolyamán középfokú könyvtárosi szakképesítést szerzett. 1937-1939-ben a debreceni, két évig (1939-1941) a veszprémi, újabb két esztendeig a mosonmagyaróvári, 1943-1944-ben a szegedi, majd ismét a debreceni piarista gimnázium rendes tanára. 1945-1947-ben a debreceni, majd 1948-ig a kecskeméti, azután egy évig a szegedi piarista gimnázium igazgatója. 1949 és 1951 között Deszken káplán, 1952-től 1965-ig a kecskeméti, 1966 és 1972 között a budapestii piarista gimnázium tanára. Az 1975-1989 közötti években a budapesti Kegyesrendi Központ Könyvtárának nyugdíjas vezetője. Régi nyomtatványok gondozásával, piarista vonatkozású kiadványok feltárásával foglalkozott, kialakította a kegyesrendi nyomtatványok különgyűjteményét. Magyarországon elsőként készítette el az 1601 előtt nyomtatott kiadványok bibliográfiáját és példányleírását.

 

1961. november 7.

50 éve halt meg LÁSZLÓ Zoltán (Bp., 1881. márc. 3.-Balatonfüred, 1961. nov. 7.) író, újságíró, nyelvész. Jogi tanulmányai mellett újságíróként dolgozott, majd pénzügyi szolgálatba lépett és évekig volt Boszniában pénzügyminisztériumi főtisztviselő. Haditudósításai jelentek meg a Pesti Hírlapban a balkáni háborúkról. Irt több szépirodalmi művet, regényeket, útleírást stb. Műveiben ostorozta a vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust. Sokat tevékenykedetett a Balaton felvirágoztatása érdekében. A balatonfüredi temetőben nyugszik

 

1886. november 10.

125 éve született SZŰCS Dezső (Siómaros, 1886. nov. 10.-Balatonszepezd, 1961. máj. 7.) tanár. Az elemi iskolát Csajágon, a középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végezte. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Kecskeméten és Cegléden tanított, majd Darányi Ignác miniszteri titkára. 1918 és 1949 között a Pápai Református Kollégium tanára. 1921-től országgyűlési képviselő. Számos egyházi és világi tisztséget viselt: a Vármegyei Törvényhatóság és a Pápai Képviselőtestület tagja. Nyugdíjas éveit Balatonszepezden töltötte. Budapesten temették el.

 

1886. november 14.

125 éve született TELEGDI RÓTH Károly (Bp., 1886. nov. 14.-Bp., 1955. szept. 28.) geológus, paleontológus, tanár. Az MTA levelező tagja, a föld- és ásványtudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd ugyanott tanársegédként dolgozott. 1909-től a Földtani Intézet geológusa, 1926-tól Debrecenben egyetemi tanár. 1936 után az Iparügyi Minisztériumban a bányászati kutatások osztályának vezetője, 1947-től a budapesti egyetemen tanár és az Őslénytani Intézet vezetője. A dunántúli kőszénföldtani kutatásai jelentősek. Nagy érdemei vannak a magyarországi kőolajtermelés kutatásában és a hazai bauxitvagyon feltárásában, az Alsópere-pusztai és a nyirádi bauxitbányászat megindításában. A várpalotai szénbányászatról több tanulmányt írt, kutatásai során a palotai lignit miocén korát bizonyította. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

 

1811. november 16.

200 éve született HORVÁTH József, szentgyörgyi (Baja, 1811. nov. 16.-?) földbirtokos. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett, 1831 és 1840 között a cs. és kir. hadseregben szolgált, majd kilépett és a birtokán gazdálkodott. 1848 őszétől részt vett a szabadságharcban, 1849 nyarától őrnagyi rangban hadbíróként teljesített szolgálatot. A bukás után visszatért birtokára. Nevét a balatonfüredi Horváth-ház falán olvashatjuk.

 

1936. november 16.

75 éve hunyt el LUKCSICS Pál (Kerta, 1892. máj. 30. - Bp., 1936. nov. 16.) művelődéstörténész, tanár. A veszprémi gimnáziumban tanult, később Eötvös-kollégistaként tanári képesítést szerzett. 1914-1918-as években katona. 1920 után tanár az Eötvös-kollégiumban, majd a Római Magyar Intézetben kutatott. Elsősorban a 14-16. századi okleveles anyagok iránt érdeklődött.

 

1936. november 16.

75 éve halt meg RHÉ Gyula (Tiszaeszlár, 1871. nov. 9.-Veszprém, 1936. nov. 16.) régész. A középiskola elvégzése után a MÁV-nál tisztviselő. Eleinte a festészet iránt érdeklődött, olaszországi útja során már régészeti tanulmányokat folytatott. Veszprémbe állomásfőnöknek került. Hivatala mellett a város környékén jelentős ásatásokat végzett. Balácán folytatta a római villa feltárását, Jutason és Öskün avar kori, Várpalotán 1934-ben longobárd temetőt talált. Nyugalomba vonulása, 1932 után vezetője a Veszprém Vármegyei Múzeumnak, melynek létrehozásában már előzőleg részt vett. Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben van sírja és fehér márvány síremléke.

 

1961. november 22.

50 éve halt meg GYÖRGYI Dénes (Bp., 1886. ápr. 25.-Bp., 1961. nov. 22.) építészmérnök, tanár. A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torino, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását. Számos alkotása közül jelentős Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület. Munkái között szerepel a Keszthelyi Balatoni Múzeum (1928) és a Balatonalmádi Általános Iskola (1948) épülete. A harmincas évek közepén készíti el Balatonalmádi első rendezési tervét. Feleségével (Grovcsik Emília belső építész, Grofcsik János testvére) és fiával Balatonalmádiban, a Szent Imre-templom melletti családi sírboltban nyugszanak. Balatonalmádiban általános iskola vette fel nevét.

 

1986. november 24.

25 éve hunyt el DENE István Nándor (Zirc, 1908. márc. 28.-Zalaegerszeg, 1986. nov. 24.) kertész, tanár, politikus. Négy polgárit és kertészeti iskolát végzett, több nemzetközi kiállításon ismerték el szaktudását. 1930-ban Budapesten, 1936-ig Simontornyán dolgozott. 1936 és 1950 között a Nagykanizsai Városi Adóhivatal munkatársa. 1941-től katona, részt vett a Don menti csatában. 1944-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1945. június 24-étől Zala vármegye képviselője az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. A Nemzeti Parasztpárt balszárnyához tartozott, később tagja volt az MDP-nek. 1951-1967-es években Andráshidán, majd két évig Kisterenyén kertészként dolgozott az Állami Gazdaságban. Közben Nagykanizsán és Pacsán tanított.

 

1986. november 25.

25 éve halt meg SEBESTYÉN Olga (Nagyenyed, 1891. júl. 27.-Bp., 1986. nov. 25.) limnológus. A biológiai tudományok doktora (1972). Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Kolozsvári Állami Tanítóképző-intézetben 1909-ben tanítói, 1915-ben Budapesten polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Az 1915-1917-es években magántanító, majd az Állattani Intézetben Entz Géza asszisztense. 1917-től 1921-ig a Nagyenyedi Tanítóképzőben segédtanár. Hét esztendőt az Egyesült Államokban töltött, ahol kulturális-szociális tevékenységet folytatott. Ifj. Entz Géza hívására tért haza, hogy részesévé váljon a néhány évvel korábban megindult Balaton-kutatásnak. 1931-ben jelent meg első balatoni tárgyú dolgozata, 1935-ben doktori címet szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. 1943-ban a budapesti tudományegyetem limnológiából magántanárrá habitálta. A Tihanyi Biológiai Kutatóintézetben 1930 és 1971 között dolgozott, 1951 után a hidrobiológiai osztály vezetője. Nyugdíjasként még közel tíz évig dolgozott az intézetben. Százat meghaladó tudományos közleménye, mintegy negyven tudományos ismeretterjesztő írása és közel félszáz előadása a Balaton vízháztartásával, a tavi élet folyamataival, valamint a tótörténet kérdéseivel foglalkozott. Megalapozta a Balaton falcolimnológiai feltárását. A Nemzetközi Limnológiai Egyesület kongresszusainak aktív résztvevője, 1962-től alelnöke. A tihanyi temetőben nyugszik. A Balatoni Limnológiai Intézet és a volt lakóháza falán tábla őrzi emlékét. 1965-ben Akadémiai Díjat kapott.

 

1861. november 28.

150 éve született VENDE Ernő (Pápa, 1861. nov. 28.-Bp., 1933. nov. 27.) író, műfordító. Középiskoláit Pápán végezte, Budapesten járt egyetemre, később a bécsi egyetemen német irodalmi és műtörténeti előadásokat hallgatott. 1890-ben szerzett tanári oklevelet. Először a Szentgyörgyi Kegyesrendi Gimnáziumban, majd Pécsett középiskolai tanár. Magyarra fordította  Hartmann von Aue német nyelven írt elbeszélését A beteg Henrik címmel. Összeállította II.. Rákóczi Ferencről szóló költemények gyűjteményét (Rákóczi-versek), és a Magyar irodalom története képekben c. kiadványt.

 

1986. november 28.

25 éve halt meg BALKAY Bálint (Bp., 1931. júl. 31.-Bp., 1986. nov. 28.) geológus. 1953-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet, ahol 1969-ig a Földtani Intézetben tanársegéd, megbízott előadó. 1961 és 1964 között a Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat geológusa és az Aluterv munkatársa, 1969-1973-ban osztályvezetője. 1973-1975-ben a Magyar Alumíniumipari Tröszt főgeológusa. 1975 és 1986 között az MTA Világgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Részt vett a magyarországi bauxitbányászat víztelenítési terveinek kidolgozásában. A lemeztektonikai elmélet konstruktív kritikusa volt. Vezetésével indult meg Guineában a bauxitkutatás. Tanulmányai szakmai folyóiratokban jelentek meg.

 

 

December

 

1836. december 2.

175 éve született SZABÓ P. Károly (Pusztaszentkereszt, 1836. dec. 2.-Pápa, 1895. okt. 29.) író, tanár. A Pápai Református Kollégiumban és Léván is tanult, egy szemesztert a bécsi teológiai fakultáson végzett. 1858-ban hazatért, haláláig Pápai Református Kollégiumban tanított. Helyi lapokat és a Képzőtársaság antológiáját szerkesztette.

 

1861. december 3.

150 éve született BAUER Antal (Sopron, 1861. dec. 3.-?) politikus. Gazdasági tanulmányok mellett Lipcsében felső kereskedelmi iskolát is végzett. Veszprém vármegyei földbirtokosként a mezőgazdaság korszerűsítésében kezdeményezéseket vállalt, a pápai járásban Ő kezdte meg a cukorrépa termesztését. Alelnöke volt a vármegyei gazdasági egyesületnek, helyi és országos lapokban több szakcikke is megjelent. 1901-ben az ugodi kerületben országgyűlési képviselőnek választották.

 

1911. december 7.

100 éve született VÁNDOR Ferenc (Zirc, 1911. dec. 7.-Kehida, Kustyán? 1966. nov. 9.) építészmérnök. Elemi és középiskolába Zircen és Veszprémben járt, 1936-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Veszprémben Takács János vállalatánál, majd Székesfehérvárott Kiss Dezső tervezőirodájában dolgozott. 1948-ban önálló tervezőirodát nyitott. 1949 és 1957 augusztusa között a Veszprém Megyei Állami Építőipai Vállalatnál főépítés-vezető, főmérnök. Ez időszakban kiemelkedő munkája az egyetemi építkezés. 1956-ban a vállalati munkástanács tagja volt, ezért 1957-ben elbocsátották. A veszprémi r. k. püspökség egyházmegyei építészként alkalmazta. Három megyében irányította a templomok és plébániák felújítását. Főbb munkái: Veszprémben a Dózsavárosi Iskola, templomok tervezése Hárskút, Hévíz, Pölöske községekben. (Kehida és Kustyán települések között autóbalesetben halt meg.)

 

2001. december 11.

10 éve hunyt el KEMÉNY Géza (Bp., 1937. szept. 8.-Veszprém, 2001. dec. 11.) tanár, költő. 1959-ben a debreceni, 1968-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet. Az 1959-1963-as években tanár a győri Bercsényi Miklós 12 osztályos Iskolában, 1963-tól 1977-ig a veszprémi Kállai Éva Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában, 1977 és 1991 között a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1991-től 1995-ig a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban. 1979 és 1996 között Veszprém megyei középiskolai magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője, majd szaktanácsadó. 1987-ben Déry-díjat, 1994-ben Brusznyai Árpád-emlékérmet, 1995-ben Ranolder-díjat kapott. Versei, tanulmányai jelentek meg a következő periodikákban: Életünk, Somogy, Új Horizont, Hitel, Hazánk, Soproni Füzetek, Várhely, Sétatér, Veszprém Megyei Pedagógiai Körkép, Bakony-balatoni kalendárium. Versekkel szerepelt a következő antológiákban: Rezzen a szél. Irodalmi antológia. Debrecen, 1959. - Vallomás. Költők az anyanyelvről a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium kiadásában, 1985. - Hajnali szél. Irodalmi antológia. Balatonfüred, 1986. - Hullámok vándorai. Irodalmi antológia. Balatonfüred, 1996. - Hamlet szíve - Il cuore di Amleto. Veszprém megyei és szalentinói kortárs szerzők műveiből magyarul és olaszul.

 

1761. december 12.

250 éve született DÖBRENTEI Lajos (Kemeneshőgyész, 1761. dec. 12.-Uraiújfalu, 1840. dec. 13.) ev. esperes. Döbrentei Gábor fia. Neve Döbrentey alakban is olvasható. Tanult Gergelyiben, Nemesdömölkön, végül Pozsonyban. Egy évig patvarista volt Pápán, azután egyházi pályára lépett. 1784-ben Bakonyszentlászlón, egy év múlva Somlószőlősön, 1799-ben Bobán volt lelkész. 1802-től a Kemenesaljai Egyházmegye esperese. 1817 táján Uraiújfaluba távozott és a Középvasi Egyházmegye esperese lett. Halotti búcsúztató beszédei jelentek meg nyomtatásban.

 

1911. december 12.

100 éve született KÖRMENDY József (Külsővat, 1911. dec. 12.–Veszprém, 2005. nov. 7.) r. k. lelkipásztor, c. prépost. A Pápai Bencés, majd a Veszprémi Piarista Gimnáziumban tanult. 1930-ban a Veszprémi Hittudományi Főiskolán, 1937-ban a Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogi karán, 1938-ban kánonjogi doktori oklevelet szerzett. Pappá szentelték: Veszprém, 1935. jún. 23. Káplán 1935-ben Üllőn és Lajosmizsén, 1936-ban Cinkotán. 1941-ben hitoktató Zalaszentgróton. 1943-tól plébános Nyárádon. 1946-ban a pápai esperesi kerület helyettes esperese és tanfelügyelője, az 1947–1959-es években kerületi esperes. 1961-től 1991-ig plébános Felsőörsön. 1972-től püspöki könyvtáros és levéltáros, 1974 és 1996 között a püspöki levéltár igazgatója, 1986 után az egyháztörténeti bizottság vezetője. 1991-től nyugdíjas. 1996-tól a főegyház-megyei levéltár tudományos munkatársa és a könyvtár megbízott igazgatója. 1978-tól tb. kanonok, 1980-tól a felsőörsi Szent Mária–Magdolna-templom c. prépostja. 1945-ben tataroztatta a nyárádi templomot, bővíttette az iskolát. 1951-ben, a hívek segítségével 22 változatú orgonát, valamint 160 és 500 kg-os harangot szerzett. 1955–1957-ben Mihályházán, 1961-ben Borsosgyőrött létesített kápolnát. 1963–1972 között, az Országos Műemlékei Felügyelőség segítségével restauráltatja a felsőörsi templomot, 1975–1976-ban az államosított préposti kúriában lakrészt biztosít a paplak részére. Egyháztörténeti, művészettörténeti, néprajzi kutatásokkal foglalkozott. 1992-ben Magyar Műemlékvédelemért díjat, 1993-ban Veszprém várostól Gizella-díjat kapott. Kutatói és levéltári munkáját Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díjával ismerték el. 1995.

 

1911. december 15.

100 éve született KOPECKY Ferenc (Doljnji Miholjac, Horvátország, 1911. dec. 15.-Balatonalmádi, 1978. jún. 3.) erdőmérnök. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Neve helyenként Kopeczky alakban is szerepel. 1931-ben Zalaegerszegen érettségizett, majd Sopronban műszaki rajzolóként dolgozott. A háborús események miatt csak 1949-ben szerzett erdőmérnöki diplomát a budapesti műegyetemen. 1955-ben kinevezték az akkor létesített Kísérleti Állomás vezetőjének. Kutatómunkája során a nyárfanemesítésben ért el nemzetközileg is elismert eredményeket. Tanulmányai az erdészeti szaklapokban jelentek meg. Elnöke volt az MTA Erdészeti Nemesítési Albizottságának és a sárvári Városszépítő Egyesületnek. 1966-ban Bedő Albert-díjjal, 1971-ben Fleischmann Rudolf Emlékéremmel ismerték el munkásságát. Sárvár Város Tanácsa 1973-ban Sárvárért-emlékéremmel, 1977-ben Nádasdy Tamás-emlékéremmel tüntette ki. Nyugdíjba vonulástól haláláig Balatonalmádiban élt.

 

1961. december 16.

50 éve halt meg CSÖRGEY Titusz, 1903-ig Uhlig Titusz (Nezsider, Ausztria, 1875. aug. 15.-Tapolca, 1961. dec. 16.) ornitológus. Tanulmányait Dunaszerdahelyen kezdte, Pozsonyban és Sopronban folytatta, majd Budapesten végezte. Hermann Ottó tanítványa és munkatársa volt. 1896-tól 1935-ig az Ornitológiai Központ, illetve a Madártani Intézet kutatója, 1922 után igazgatója. 1935-ben nyugalomba vonult és Ábrahámhegyen telepedett le. Halála után a faluszéli házban a Madártani Intézet segítségével kis múzeumot hoztak létre, amely a hatvanas évek végén megszűnt. Tanulmányai főleg az Aquila c. folyóiratban jelentek meg. Világviszonylatban is kiváló madárillusztrátorként tartják számon. Rajzai díszítik HERMAN Ottó: A madarak hasznáról és káráról c. népszerű könyvét. Kiadta Petényi Salamon János hátrahagyott iratait. Gyűjteményének egy része a Madártani Múzeumba került. Madárillusztrációinak jelentős része 1945-ben elégett. A tapolcai temetőben nyugszik.

 

1986. december 17.

25 éve hunyt el DUNAY Antal (Nagytevel, 1935. szept. 9.-Bp., 1986. dec. 17.) agrármérnök. A középiskola után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. Az Állattenyésztési Kutatóintézetbe (későbbi neve: Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont) került, ahol főmunkatársként dolgozott haláláig. Kutatásai alapvetően befolyásolták a hazai szarvasmarha-tenyésztés fejlődését. Jelentős eredményeket ért el a jersey-keresztezések, a holstein-keresztezések, a húsfajtákkal végzett haszonállat-előállító keresztezések terén. Részt vett a tejelő állományokra alapozott egyhasznú húsmarha-előállítási program, valamint a nagyüzemek számára készített számítógépes telepirányítási rendszer kidolgozásában. Több mint 200 tudományos dolgozatot publikált. Eredményes munkájáért 1976-ban Akadémiai díjat kapott.

 

1861. december 20.

150 éve született PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. dec. 20.-Görz, Ausztria, 1893. nov. 25.) nyelvész, néprajztudós. Pápán végezte a középiskolát, majd külföldön és Budapesten egyetemi hallgató, 1885-ben a budapesti tudományegyetemen filozófiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-ban Munkácsy Bernáttal együtt tanulmányutakat tett a vogulok és osztjákok földjén, néprajzi kutatásokat és antropológiai vizsgálatokat végzett. Rossz anyagi helyzete és betegsége miatt csak részben tudta feldolgozni a gyűjtött gazdag anyagot. Szibériai nyelvi, néprajzi és antropológiai jegyzeteit, valamint kéziratos palóc néprajzi gyűjtéseit a Néprajzi Múzeum kézirattára őrzi. Szibériából való hazatérése után a palócokkal, valamint a Csepel-sziget néprajzi kérdéseivel kezdett foglalkozni. A Néprajzi Társaság egyik megalapítója. Munkássága nemzetközi jelentőségű, a finnugor összehasonlító embertan első művelője.

 

1986. december 20.

25 éve halt meg KÁDÁR László (Gábor) (Eger, 1927. szept. 2.-Eger, 1986. dec. 20.) r. k. püspök. 1945-ben érettségizett és lépett Zircen a Ciszterci Rend tagjai közé. A teológiát Zircen és Budapesten végezte. 1950-ben Budapesten szentelték pappá. Az Egri Főegyházmegyében dolgozott, káplán Felsőtárkányban, Bélapátfalván, 1966-tól Egerben érseki jegyző és másodtitkár. Az 1968-1970-es években, Párizsban káplán, majd két évig Egerben érseki titkár. Veszprémi segédpüspökké 1972-ben, apostoli kormányzóvá 1974-ben, püspökké 1975. január 10-én nevezték ki, 1978-tól egri érsek. 1976 és 1986 között az Országos Egyházművészeti Tanács elnöke. Veszprémben korszerűsítette a székesegyházat, központi fűtéssel látta el a püspöki palotát és elindította annak teljes külső tatarozását, öt új templomot építtetett. Megíratta és kiadatta az egri püspökök és plébániák történetét, valamint Pyrker János László érsek életrajzát.

 

1911. december 21.

100 éve született BUDAY Lajos György (Tapolca, 1911. dec. 21.-Pécs, 1965. jún. 4.) rajztanár. Tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1936-tól 1948-ig a Pápai Állami Tanítóképző Intézet, majd 1948-tól 1956-ig a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1956-tól 1961-ig a Szegedi Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára. Életétől gyógyíthatatlan betegsége miatt vált meg. Pécsett temették el. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a Rajzoktatásban, a Néptanítók Lapjában, továbbá a pécsi és szegedi pedagógiai főiskolák évkönyveiben. Jegyzetet írt a főiskolai hallgatóknak. Képei 17 kiállításon szerepeltek, ebből 4 önálló kiállítás (Pápa 1937, Pécs 1955, Pécs 1959, Szeged 1959) volt.

 

1986. december 22.

25 éve halt meg RAINPRECHT Antal ifj. (Veszprém, 1908. márc. 15.-Bécs, 1986. dec. 22.) főispán. Kisgazdapárti politikusként 1945 tavaszán megválasztották Veszprém megye főispánjának, de néhány hónap múltán eltávolították. 1947-ben letartóztatták és Recskről csak 1954-ben szabadult. 1956 novemberében Ausztriába távozott, ahol a bécsi magyar emigráció egyik vezetőjeként kiadta a magyarországi Páneurópai mozgalomra vonatkozó dokumentumokat és édesapja parlamenti beszédeit.

 

1961. december 23.

50 éve hunyt el BELÁK Imre (Enying, 1891. szept. 2.-Sümeg, 1961. dec. 23.) orvos. Középiskoláit Bonyhádon kezdte, és Sopronban fejezte be. 1914-ben Budapesten szerzett általános orvosi diplomát. Az 1. világháborúban egy évig katona, 1915 és 1918 között oroszországi hadifogolytábor orvosa. Hazatérve Enyingen körorvos, 1926-tól járási tisztiorvos. 1927-től 1946-ig - amikor nyugdíjazták - Veszprém vármegye tiszti-főorvosa. 1950-től haláláig a sümegi kórházban alorvosként dolgozott. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben található.

 

1836. december 24.

175 éve halt meg MILFAIT Ferkó, Dabronyi Ferkó (Dabrony, 1807. ápr. 2.-Veszprém, 1836. dec. 24.) bakonyi betyár. 1832-ben juhászként került a veszprémi börtönbe, orgazdasággal vádolták. Szabadulása után a csornai papok uradalmában dolgozott, itt rablással gyanúsították és elítélték. Szökése után Sobri bandájában társvezér. 1836 decemberében kirabolták Hunkár Antal szolgagyőri kastélyát, ez országos felháborodást keltett és a banda ellen statáriumot hirdettek. Milfait Majkon megsebesült, Keszthelyen fogták el, Veszprémbe szállították és 1836. december 24-én kivégezték. Halála előtt Buchner Ferenc veszprémi rajzoló a pásztorok díszöltözékében örökítette meg. A rajz a bakonyi cifraszűrről fennmaradt legkorábbi ábrázolás. A rajz alapján metszetek készültek, emléktányérokat és mézeskalácssütő-fákat készítettek

 

1981. december 29.

30 éve hunyt el ENDRÉDY (Kálmán) Vendel, 1939-ig Hadarics Kálmán (Fertőendréd, 1895. jan. 19.-Pannonhalma, 1981. dec. 29.) ciszterci szerzetes, pedagógus, zirci apát. 1917-ben a Ciszterci Rendbe lépett, 1919-ben, Zircen pappá szentelték. 1920-1938 között tanár a rend budai gimnáziumában. 1939-ben zirci apáttá avatták. Kormányzása alatt tovább fejlődött az apátság, a rendtagok száma növekedett. 1945-ben a nagybirtokok feloszlatásával az apátság is elvesztette birtokait. 1950-ben államosították az iskolákat, köztük az apátság iskoláit is. Még ebben az évben elrendelték a szerzetes házak, köztük a Zirci Apátság feloszlatását. A rendtagok részben külföldre távoztak, részben világi lelkészként helyezkedtek el. Endrédy 1950. okt. 25-én, utolsóként hagyta el az apátságot. Négy nap múlva Budapesten titkárával együtt letartóztatták, 1951. június 28-án 14 évre ítélték. Az ítéletet írásban soha nem kapta meg. 1956. november 1-jén szabadult, 1957-ben öt hónapig ismét börtönben raboskodott. Élete további részét főként a Pannonhalmi Főapátságban, az idős szerzetesek otthonában töltötte. A zirci apátsági templomban temették el.

 

1986. december 30.

25 éve hunyt el KERÉNYI György (Csorna, 1902. márc. 9.-Bp., 1986. dec. 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár. Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. Balatonalmádi a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.

 



 

Honlapunk a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 számú pályázat támogatásával jött létre. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg.